Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1963-03-27 / 72. szám

Sürget az idő! CEGLÉDI JÁRÁS CEGLÉD VÁROSRÉSZÉRE VII. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM 1983. MÁRCIUS 37, SZERDA Sürgősen oldják meg a gépalkatrész-ellátást Többször szó esett már ar­ról, hogy a gépalkatrészek be­szerzése körül hiányosságok vannak. Nehéz megérteni, hogy az illetékesek miért nem nyúlna^ erélyesebb kézzel eh­hez a rendkívül fontos problé­mához. Az egyik ceglédi termelő­szövetkezet főagronómusától hallottam a következő esetet. Tavaly történt. Szükségük volt egyirányú tárcsalamezre. Szaladgáltak Pestre, Szolnok­ra, Kecskemétre. Leveleket ír­tak — nem kaptak sehol, ösz- szekocsikázták az országot, végre Balassagyarmaton talál­tak. — Van kérem, — mondták ott —, amennyi kell, akár egy autóval. A különböző alkatrészekből hány ilyen „rejtett” tarta­lék lehet egyes raktárak­ban! Miért nem lehet valahol egy központ, ahova minden raktár kezelője naponta telefonon be­jelentené a rendelkezésre álló készleteket. Nem volna így ésszerűbb, gyorsabb az elosz­tás? Nem hellene az érdekel­teknek összevissza mászkálni! Jönnek a tavaszi munkák, az időjárás miatt összezsúfol­va, amikor nem a napok, az órák kiesése is veszteség. Fel vagyunk erre készülve? Az egyik ceglédi állami gaz­daság jelentéséből idézek: „A múlt évben, de az idén is, nagyon nehéz a gépalkatrész- ellátás. A gép javításánál, amikor szétszedjük a gépeket ég megállapítjuk a kicserélen­dő alkatrészeket, vannak ese­tek, hogy két hónapig sem kapjuk meg őket. Addig a gé­pek szétszedetten, üzemképte­len állapotban állnak. A kenő­anyagkorlátozás, a túlfeszített munka a gépeket erősen igény­be veszi: Ezért a gépeli javítá­sa — különösen határidőre — egyre nehezebb. Az idén pél­dául Super-Zetor csapágyakra — amelyok öntvények — még csak biztató ígéretet sem kap­tunk sehol. Ennek a beszerzé­se pedig sorsdöntő kérdés . a gépek üzemeltetésében.'’ így szól a jelentés, amelyből nem sok jót olvashatunk ki. Va jon a.zok, akik az al- katrészutánpótlásért fe­lelősek, próbáltak-e már adatot gyűjteni arról, hogy gépalkatrészhíány miatt hány munkaóra esett ki a termelésből? NÉVTELENÜL Vasárnap igen népes tag­ság jelenlétével közgyűlést tartott az albertirsai önkén­tes tűzoltóság. Napirenden, a testület 85. éves fennállásával kapcsola­tos ünnepségek előkészítése és az árvízvédelmi munká­latok értékelése szerepelt. Több felszólaló sérelmezte, hogy a járási lap nem mél­tatta megfelelő módon az önkéntes tűzoltók érdemeit, holott a községben ők vol­tak az árvízvédelmi felada­tok szervezői, nemegyszer a végrehajtói is. Pintér János parancsnok elvtárs válaszában utalt ar­ra, hogy az önkéntes tűzol­tóság nem a pártnak, nem a tanácsnak, hanem a népnek végzi áldozatos munkáját. Ezt az álláspontot erősítette meg Simó Mátyás, a községi ta­nács elnöke is, amikor a közgyűlés színe előtt köszö­netét és elismerését nyilvá­nította a tagság részére. És bocsássanak meg most, kedves albertirsai tűzoltó- jaink, higgyék el, lapunk egész terjedelme kevés vol­na ahhoz, hogy önzetlen munkájukat érdem szerint felsoroljuk. Bizony, köszönet jár a bejáró munkásnak, aki munkahelyéről hazautazva, jól megérdemelt pihenőjét áldozta a köznek. Vagy a gyászoló, aki temetésről jö­vet, ünneplőjét a tűzoltó- szertárban cserélte fel mun­karuhára és gumicsizmára, hogy aztán napokat töltsön a gáton. Ugyancsak a helytál­lás szép példáját mutatták a buszvezető, a kisiparos, a nyugdíjas, fiatalok és idős veteránok. Mind-mind egyek voltak a vészben. Kérjük, ünnepeljék majd meg testületük majdnem év­százados fennállását azzal a tudattal, hogy cselekedeteiket még névtelenül is számon tartja a leghatalmasabb saj­tóorgánum: maga a történe­lem. J. Z. Kapus - kontra közönség Az Elektromos NB I-es férfi kézilabda-csapata szere­pelt vasárnap Cegléden, ba­rátságos mérkőzésen, az Épí­tők megyei bajnokságban sze­replő csapatával. Alig telt el néhány perc a mérkőzésből, és 2:l-re veze­tett az Építők. Pár másod­perc és mintaszerű támadás végén egyenlített a budapesti csapat, A vendégek kapusa ekkor kiszólt a közönség­hez: „Ezt is tapsoljátok meg!” És megtapsolták. Akármilyen hihetetlen, megtapsolták. A ceglédi csapat percei kö­vetkeztek. Korszerű, gyors támadások, kitűnő befeje­zések. NB I-es kapus bará­tunk hálója bizony gyakran megrezdült a ceglédiek lövé­seitől. Ekkor bőven jutott „tanács” az Elektromos ka­puvédőjének : „Szünetben menj a Csendes Jóskához, majd 6 nyit neked egy ka­pusiskolát!” avagy „A másik bal lábadat tedd oda, talán si­kerül kifogni”. Teltek-múltak a percek, s az Építők mind­inkább egyenrangú ellenfél­nek bizonyult. „Melyik az NB I-es csapat?” — kérdezte az egyik szurkoló. 7:7 volt a félidő eredménye. Szünet után sem hagyták „nyugton” a ceglédi fiúk — és a szurkolók — az Elektro­mos kapusát. Még ötször zörgött az NB I-esek há­lója, míg a hazaiaké há­romszor. Csendes, Osváth, Tukacs, Monori, Hossi nyu­godtsága, szemfülessége és gyorsasága ezúttal is jól érvényesült, A többi fiatal ügyesen illeszkedett bele a csapatba. A szurkolók nagyon örül­tek, mert ezúttal két he­lyen győzedelmeskedtek. Egy­szer a fiúk a pályán, másod­szor ők maguk, a szurko­lók az Elektromos kapusa ellen, a szócsatában. A teljesség kedvéért azért annyit hozzátehetünk, hogy bajnoki mérkőzéseken ilyen szópárbajnak nincs helye. Re­mélhetőleg erről sportközönsé­günk sem feledkezik meg! Újra NB l-es ellenfél ellen Kétségtelenül napról napra nő a ceglédi Építők kézi- labdásainak országos híre. Az idén már a harmadik NB I-es csapattal játszik ba­rátságos mérkőzést a ceglédi csapat. Ma Martfűre utazik a csapat a Tisza Cipőgyár NB I-es csapatának meghí­vására. Reméljük, a ceglédi fiúk megismétlik vasárnapi nagyszerű szereplésüket. A meglevő számok rádöbben­tenék a felelősöket, hogy ra­dikálisabban kell cselekedni ebben az ügyben. Megértenék, hogy bármennyi milliót fordí­tanak erre a célra, bőven megtérül a gépek többletmun­kájában, nem is beszélve a gépeik időben elvégzett jó munkájának eredményeként mutatkozó terméstöbblet érté­kéről. Ne feledjük el. hogy kevés a mezőgazdasági gépünk. Ez még fokozottabban szükséges­sé teszi, hogy minden gépal­katrész időben eljusson az ér­dekelteikhez. Zsadon Miklós Sikersorozat a jászkarajenői művelődési házban Rövid egymásután négy nagy sikerű színdarab kerül bemu­tatásra a jászkarajenői műve­lődési házban. A sort két hét­tel ezelőtt Pataki Pál nagy si­kerű drámája: az Idézés váló­perben kezdte el, amelyet a Petőfi Színház zsúfolt házzal mutatott be. Utána követke­zett a szolnoki Szigligeti Szín­ház vendégszereplése Ábra­hám Pál Hawaii rózsája című nagyoperettjével. Kállai Ist­ván pompás víg játékát vasár­nap mutatja be a művelődési ház. Címe: Férjek a küszöbön. Legközelebb Schiller drámá­jával vendégszerepei Jászka- rajenőn a kecskeméti Katona József Színház. CIKKÜNK NYOMÁBAN Néhány héttel ezelőtt Kérek egy liter tejet című írásunk­ban szóvá tettük azt a való­ban tarthatatlan helyzetet, hogy az Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat cifrakerti élelmiszerboltjában nem le­het tejet vásárolni. A gazda­ság területén lakó pedagógus hívta fel erre a figyelmünket és mi helyet is adtunk la­punkban a valóban indokolt panasznak. Tegnap délelőtt női hang jelentkezett és örömmel mon­dotta, hogy a tej árusí tás meg­oldódott. Ezért őszinte köszö­netét fejezte ki. Bordás Gyula, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat elő­adója elhárítja a meleg szava­kat. — Nem tettünk egyebet, mint ami kötelességünk volt. Danajka István, a tejipar­telepvezetője is nagyon sze­rény ember. — Megoldottuk a problémát és megelégedéssel vesszük tu­domásul, hogy ezzel is a vásár­lók érdekeit szolgáltuk. Az 1963. február 21-én meg­fogalmazott ütemterv elin­dította a gyümölcsfakártevők ellen; intézményes védelmet. A március 23-án megtar­tott értekezleten a földmű­vesszövetkezet részletes tá­jékoztatást adott a község területén levő gyümölcsfa- állományról. Az összeírást a Rákóczi Termelőszövetkezet szakemberei végezték és a megállapítás szerint 5117 gyümölcsfáról van szó, ami­ből 1833 termőfa. A jelen­tés megállapította, hogy az állomány túlnyomó része a község két termelőszövetke­zetének területén van. Az értekezleten részt vet­tek Szó József, a Rákóczi Termelőszövetkezet és Füredi József, az Aranykalász Tsz képviseletében. Szó József be­jelentette, hogy a közös gazdaság a permetezéshez szükséges mészkénlét Vagyis a törzsoldatot a föld’siűves- szövetkezetnél kívánja meg­vásárolni, és a védekezéshez szükséges anyagokat a ház­táji ga-daságoik részére is biztosítja. Az értekezlet megállapí­totta, hogy a technikai vé­dekezés még hiányos. Több­szöri sürgetésre sem érkez­tek meg a védőruhák, szemüvegek és bambuszcsö­vek. rar» f i-T-T.iT.*T n Diákoknak — boszorkányokról A ceglédi gimnazisták érde­kességek iránt érdeklődő népes kis tábora gyűlt össze á minap a tisztiklub kultúrtermében, hogy Király József budapesti egyetemi tanár Csodák a tu­domány képében” című elő­adásának tanúja legyen. Az előadó először a XVII. századba vitte el hallgatóit, és az akkor divatos boszorkány­történetekről beszélt. Nagyon jól érzékeltető példát említett a boszorkányok cáfolására : — Akkoriban minden beteg­ségnek megvolt a saját rossz szelleme. így n ma már jól is­mert epilepsziáról azt tartot­ták. hogy aki ezt megkapja, az az ördöggel barátkozik, vagyis boszorkány — mondot­ta. Főleg a nőket, a „gyengébb nem” képviselőit gyanúsítot­ták boszorkánysággal, mond­ván, „a nőket jobban lehet be­folyásolni”. Akire egyszer rá­sütötték a boszorkányság bé­lyegét, arra legtöbbször mág- lyahalál, ..szerencsésebb” eset­ben hosszú börtön és kínzás várt. — Németországban. Würtz- burgban például 1623-ban egy év alatt 900 nő esett a tudat­lanság áldozatául — mondta többek között az előadó. Ma is vannak olyan elmara­dott, főleg idősebb emberek, akik hisznek az ilyen és efféle mesékben. Említette a putnoki látnokasszony és a lajosmizsei gyógyító asszony esetét, akik mindketten idegrendszeri be­tegségben szenvedve népsze­rűsítették téves „tanításaikat”. Király József egyetemi ta­nár így fejezte be előadását: — Rövidesen eljön az idő, amikor nem lesz olyan ember, aki hisz a boszorkányokban, A tudomány mindig megbízható bizonyítékot talál a csodás, meseszerv. rémtörténetekkel szemben. —F. J.— — Szakmunkásképző tanfo­lyam folyt a Kertimagterme- lő Állami Gazdaságban. A gazdaság 25 dolgozója 3 éven keresztül szorgalmasan láto­gatta az előadásokat. Az év- folyamzáró-vizsgák március 30-án lesznek, és a részvevők a sikeres bizonyítvány birto­kában dolgoznak tovább mint szakmunkások a gazdaságban. Érdemes megjegyezni, hogy a gazdaság törzsgárdája 20 szá­zalékban mezőgazdasági szak­munkás. — A Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat jár­műboltja 1 hét alatt 68 Sim- son-mopedet értékesített. Az összes beérkezett Simsont 1 hét alatt eladták. — Az Alkotmány Termelő- szövetkezetben a néhány na­pos jó idő elindította. a tava­szi munkát. A közösben és a háztájiakban már folyik a szőlő nyitása, és egyes helye­ken már a metszésre is sor ke­rült. —;■ Törtei község lakossága a tél folyamán háromszáz va­gon szenet és harminc vagon tűzifát vásárolt. — Szombaton az Alkotmány Termelőszövetkezet egy erő­gépe már megkezdte a tavaszi szántást a magasabb és homo­kos talajon. — A Táncsics Termelőszö­vetkezetben a tavalyi 36 hold kertészettel szemben az idén 125 katasztrális hold palánta­igényes kertészeti növényt ter­melnek. Ezenkívül 125 kataszt­rális hold borsót termelnek a Nagykőrösi Konzervgyárnak. Kulturális seregszemle Albertirsán Szombat délután 5 órai kez­dettel került lebonyolításra a „Sziklai Sándor kulturális se­regszemle” körzeti bemutatója az albertirsai művelődési ott­hon nagytermében, A körzet­hez tartozó Mikebuda és Ceg- lédbercel távollétében két község, Albertirsa és Dánszent- miklós művészeti csoportjai mutatták be műsorukat. A seregszemle első műsor­számaként a dánszentmiklósi területi KISZ-kultúrcsoport együttese népi táncokat adott elő. Ezt követően az albertir­sai Dimitrov Tsz KISZ-cso- portja egy jelenetet adott elő. majd két szavalat után az albertirsai területi KISZ leány tánccsoportja aratott nagy sikert jól si­került társastáncával, őket az albertirsai Törekvés SE színjátszó csoportjának be­Cegléd kivétel? A Pest megyei Petőfi Szín­pad betek óta sikerrel játssza az Idézés válóperben című mai tárgyú drámát. A rádió nap, mint nap bemondja, hogy a darabot a megye melyik vá­rosában,. községében mutatják be. de ugyanezt olvashatjuk a Pest megyei Hírlap hírrovatá­ban is. A napokban Pataki Pál, a darab írója Cegléden utazott keresztül, az egyik előadásra ment, ahol a bemutató ünne­pélyességét az is emelte, hogy a nézők kívánságára meahív- tók a darab szerzőjét. Néhány szóban megkérdeztük Pataki Pált, hogy mikor kerül sor a ceglédi előadásra. Kedvetlenül legyintett. — Soha! A cenlédi művelődési ház nem kéri a darab bemutatását. Csak úgy mellesleg megje­gyezzük, hogy a Petőfi Szín­pad megyei vállalkozás, ma­gyarán szólva a mi színhá­zunk. Ki támogassa ezt az ál­dozatos munkát, ha nem a Pest megyeiek, és ebből nem maradhat ki a megye egyik legnagyobb városa, Cegléd sem. Ezen túl pedig vegyük figyelembe, hogy a színpad végre megyei író darabját játssza, tegyük hozzá, nem is akármilyen sikerrel, és ez ránk ceglédiekre is feltétlenül je­lent bizonyos kötelességet. A megyei író darabját, a megyei színpad előadásában feltétle­nül pártolni és támogatni kell, még akkor is, ha — nem a Csárdáskirálynőről van szó, hanem komoly drámáról. mutatója követte. Háray Fe­renc: Tettének oka ismeretlen című egyfelvonásos darabját adták elő nagy sikerrel. Ez­után Szántó József művelődé­si otthon igazgató vezényleté­vel a Dimitrov Tsz férfi­kara négy dalt adott elő. A kar után Major Ká­roly. az albertirsai Tessedik S. Általános Iskola tanára sa­ját írását olvasta fel. A sereg­szemle körzeti bemutatójának utolsó műsorszámaként az al­bertirsai irodalmi szakkör mu­tatott be részleteket az ..Esti sugárkoszorúcímű önálló műsorából. A szép számú érdeklődő előtt lezajlott bemutató eredménye­ként a zsűri az alábbi együt­teseket tartotta érdemesnek a járási döntőn való részvételre: albertirsai Törekvés SE színjátszó csoportja, al­bertirsai Dimitrov Tsz fér­fikara. valamint az irodal­mi szakkör négy előadó­ját. A körzeti bejutató általános véleménv - ' !ól sikerült. FRISS JUHTÚRÓ KAPHATÓ A még mindig késlekedő ta­vasz hírnöke jelentkezett teg­nap a város élelmiszerboltjai­ban. A tejipar megkezdte a friss, tavaszi juhtúró szállítá­sát. — Napi hat-hét mázsát ter­melünk — mondotta Kőhalmy Dezső üzemvezető. — A friss árut azonnal továbbítjuk. Mi látunk el három járást, Ceg­lédet, Nagykőröst, a nógrádi szénmedence bányavidékét és az északi részek üdülőit. — A termelés fokozatosan nő úgy, ahogyan az alapanyag a termelőszövetkezetekből és az állami gazdaságokból be­érkezik. A törteli tanács kezelésében levő malom március 22-én megszüntette üzemét. A ma­lom leszerelése megkezdődött. — A Táncsics Termelőszö­vetkezetben a húsvéti ünne­pekre 13 ezer darab pecsenye­csirkét értékesítenek. — A művelődési osztályve­zetők és a könyvtárak vezetői csütörtökön a megyei könyv­tárban jönnek össze, ahol a kultúrpolitikai kérdéseket és az olvasómozgalom helyzetét vitatják meg. — Rendkívüli sikerrel ját­szotta a törteli filmszínház Walt Disney világhírű Színes rajzfilmjét, a Hófehérkét. A filmből a fiatalság részére több előadást rendeztek, amelyen az iskolák tanulói csoportosan vettek részt. — A mezőgazdasági könyv­hónap során a Törteli Földmű­vesszövetkezet négyezer forint értékű könyvet adott el. A Rá­kóczi Termelőszövetkezet nyolcezer forint értékű, nagy­részt mezőgazdasági könyve­ket és szépirodalmat vásárolt a ceglédi állami könyvesbolt­ban. A Cegléd és Vidéke Frnsa se­gítséget kíván nyújtani a há­zikertek (gyümölcsfák) permetezéséhez. Mészkönlé törzsoldatot tudunk biztosítani literenként 2,— Ft- os _ áron. Batériás magasnyo­mású (Kis Bálint típusú) háti kézi permetezőgépeket tudunk kölcsön adni az alant felsorolt kölcsöndlj akért. 1 hétre 50,— Ft-os használati díjért. 1 napra 15,— Ft-os használati díjért. Fél napra 8,— Ft-os használati díjért 1 órára 1.50 Ft-os hasz­nálati díjért. A mészkénlé törzsoldat, vala­mint a permetező gépek köl- csönkiadása Hollós utcai Mü- nöszer telepünkön (volt Gyu- kits-féle telep) kapható. Cegléd és Vidéke Körzeti Fmsz Igazgatósága. Hajnali részesedés a nyereségrészesedésből

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents