Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-12 / 35. szám

1963. FEBRÜÄR 13, KEDD tiEGtm ^Jtírkso 3 ilku Pál mondott beszédet a ceglédi választási nagygyűlésen j\ tanuliís közüggyé rétit MM a többet s olcsóbban termelünk, (Folytatás az 1. oldalról.) kodva, tovább kell fejleszte­nünk az ipart. Ha ezt tesszük, az iparban is nőni fog a ter­melékenység, a gazdaságosság, és akkor a jövőre megszabott feladatokat teljesíteni tudjuk. — Ami a mezőgazdaságot illeti, nem akaróik beszelni a szárazságról. De azt szeretném elmondani, hogy pótolnunk kell mindazt a veszteséget, amit a több éven keresztül jelentkező szárazság okozott. Végre kell hajtanunk az öt­éves tervnek a mezőgazdaság­ra vonatkozó részét äs. Ha ne­hezen is, de lehet- Ha lehet, akikor pedig szükséges is. — Az elmúlt esztendők so­rán a szocialista keretek a me­zőgazdaságban is kialakultak, de ez csak az első lépés. Tar­talommal kell megtölteni eze­ket a kereteket. Ennek egyik módja a technika fokozása, az új gépek alkalmazása. De ez önmagában nem elég. Nem a technikán múlik mindem, ha­nem az embereken. Azokon, akik kezelik a gépeket, akik megszervezik a munkát, akik jól használják fel a technikát. Ha nő a mezőgazdaságban a szocialista tartalom, akkor gyorsabban haladhatunk előre. — Pest megye ipara nagyot menyről már nem beszélhe­tünk. Igaz, hogy 1958-tól 1961 végéig a mezőgazdaság­ban megduplázódott a trak­torok száma, s jelenleg több mint kétezer áll rendel­het, s olcsóbban termelünk, feltétlenül emelkedni fog az életszínvonal. — Természetesen a száraz­ság nem az egyetlen ok. Őszintén kell beszélni arról jut. Hä a Dunai Cement­es M észmű teljes kapacitás­sal dolgozik — és még eb­ben az évben már egyes részlegek munkához kezde­nek — akkor egy főre há­bezésre, de ha összeha­sonlítjuk a megye terü­leti nagyságát más megyék­kel, akkor őszintén meg kell mondanunk, Pest megyében még mindig kevés a traktor. A nagygyűlés elnöksége is, hogy a kormány éppen Pest megyében sok nagyará­nyú beruházást kezdett ©1. az elmúlt négy év során. Ezek egyike a Dunai Cement­es Mészmű. Hogy ez mit jelent? Jelenleg hazánkban egy főre 130 kiló cement romszáz kiló cement jut majd. Méghozzá az eddigiek­nél olcsóbb cement. Aki a jelenlegi lakáshelyzetet isme­ri, annak nem szükséges bő­vebben elmagyarázni ennek jelentőségét. Munkában a televízió kamerája fejlődött az elmúlt néhány esztendőben. Az elmúlt években 840 millió forintot fordítottunk gépi beruházásra» Ez az összeg több, mint amit egy megyére vonatkozóan, or­szágos viszonylatban fordítot­tunk ilyen célokra. Azt hi­szem, joggal elmondhatom: az ipart illetően. Pest megye elé­gedett lehet az ötéves terv célkitűzéseivel- Ha jól dolgo­zik az ipar és megfelelően használják ki a lehetőségeket, elérhető, hogy a megyében az ipari termelés hetvenöt­nyolcvan százalékkal emel­kedik az öt év alatt. — A mezőgazdaságban ilyen országos szint fölötti ered­— Fejlődött a inegyében a szőlő- és gyümölcstermelés is, de nem a lehetőségek ará­nyában. Ugyanezt mondhat­juk el az öntözésről. Jelen­leg 11 600 bat. holdat öntöz- neb a megyében. 1965-re azon- bán el kell érni, hogy 25 ezer kát. hold öntözött te­rülete legyen Pest megyének. Nem lesz egyszerű dolog. De hogy mindez valósággá vál­jon, rajtunk múlik, tőlünk függ. Ha megvalósítjuk, azt jelenti, hogy a megyében az öntözött területtel párhuzamosan nő dolgozó parasztságunk életszínvonala és az árualap is. Jól jár te­hát az egyén és az ország is. — Tisztelt választópolgárok, kedves barátaim; — Jó terveink vannak,, de ezek végrehajtásához két té­nyező szükséges. Az egyik: a béke fenntartása. Ha béke van, valóra válthatjuk terveinket. A másik feltétel mi magunk vagyunk, élő, dolgozó embe­rek: hogyan és miképpen vé­gezzük a munkánkat. — Milyen most a társada­lom közérzete, mi foglalkoz­tatja az embereket? Ezt sok­féleképpen le lehet mérni. Például úgy, hogy milyen a hangulat Vagy úgy, hogy mi­lyen terveket készítenek az emberek. Engedjék meg, hogy a saját szakterületem tapasz­talataival bizonyítsak. — A tanulás az elmúlt esz­tendők során országos üggyé, közüggyé vált A tanulás pe­rük hosszú lejáratú tervek kö­zé tartozik, A társadalom egészséges közérzetét bizonyít­ja. hogy ma már ilyen hosszú lejáratú terveket készítenek az emberek. Ha félelem, ha bizonytalanság van, nem so­kat törődnek az emberek a holnappal, a holnaputánnal. iskolákban tanuló diákok száma. A tervek szerint az idén már 71 ezer diák kezdheti meg kö­zépiskolai tanulmányai elvég­zését Természetesen elége­dettségről még sokáig nem le­het szó. Jelenleg az általános iskolát elvégzők mintegy 49 százaléka tanul tovább. Első­sorban a gimnáziumokban. Az igényeket azonban még így sem tudjuk teljességgel kielé­gíteni. — Nagy gond: vállaljuk-e azokat a nehézségeket, amely a középiskola rohamos fejlő­désével jelentkezik vagy sem. Véleményem szerint vállalni kell a nehézségeket a teljesít­hetőség határáig. Ez a beru­házás néhány esztendő múlva megtérül majd, hiszen egyre több szakemberre van szüksé­ge a népgazdaságnak. — Négy-öt évvel ezelőtt még csak 4800—5000 diák kezdte meg egyetemi ta­nulmányait. 1962-ben, már több mint 12 ezer fiatalt vettünk fel az egyetemre. De még ezzel a számmal sem emelkedik as életszínvonal Eljöttek a gimnázium felsős diákjai is — Ami az életszínvonal fejlődését illeti, ha hat évre tekintünk vissza, megálla­píthatjuk, nem rossz a kép. De az elmúlt két esztendő­ben az életszínvonal mind­össze egy-két százalékkal emelkedett. A szárazság sok­sok milliárd kiesést jelentett. Ahogy élünk, az nem rossz, persze élhetnénk jobban is, de ami a döntő, visszaesés még a szárazság következ­tében sem állt elő. Ha töb­A nagygyűlés résztvevőinek egy része Ma nálunk nem ez a helyzet. A tanulás iránti kedv olyan méreteket öltött, amelyre nyu­godtan büszkék lehetünk a nyugati országok előtt is. ■— Engedjék meg, hogy szá­mokkal bizonyítsak. Tavaly 35 ezer diák érettségizett közép­iskoláinkban, s ugyanakkor hatvankétezer kezdte meg a tanulást. Azaz: négy esztendő alatt majd megduplázódott a közép­(Gábor felv.) vagyunk elégedettek, mert a népgazdaságnak mind több és több szakemberre van szüksége. Ezért döntött úgy a kormány, hogy még ebben az évben meg­kezdik a Győrött felépí­tendő új műszaki egye­tem tervezését. Tavaly új pedagógiai főis­kola nyílt Nyíregyházán. Nem titok, további pedagógiai főiskolákra van szükség. . t tehetség nem asztiílgkategöria — Gyakorta találkozom olyan véleménnyel: helyes in­tézkedés volt a származás szerinti kategóriák megszün­tetése. Ez valóban így igaz. A tehetség nem osztálykate­gória. Az viszont vitathatat­lan, hogy egyes rétegek gyer­mekei ma még csiszoltab­bak, többet tudnak. Ez azon­ban nem behozhatatlan hát­rány, példák sorával tudnám bizonyítani. Már említettem, az idén hatvankétezer diák kezdte meg középiskolai ta­nulmányait. Ez a szám azt bizonyítja, hogy munkás-, parasztgyerékek mellett az értelmiségi és az alkalma­zott szülök gyermekei szin­te teljes egészében benn van­nak már a középiskolában. Ha tehát fejlesztjük, ké­sőbb pedig általánossá tesz­szük a középiskolai okta- ] tást, további paraszt- és munkásgyerekek kerülnek j még a középiskolákba, mert ezeknek egy része nem ju- | tott még el a középiskoláiba. j Vagyis: ha szélesítjük a közép­iskolai bázist, elsősorban paraszt- és munkásgyere­keket vonunk be a kö­zépiskolai oktatásba. Az arányok tehát az eddiginél is nagyobb mértékben a munkás-, parasztgyerekek ja­vára billennek. Ez pedig azt jelenti, hogy a VIII. pártkongresszus határozatá­nak szellemében cselekszünk, amely kimondja, hogy nem csökkenhet a munkás-, pa­rasztgyerekek száma. — Ma már nem kell un­szolni a parasztgyereket sem, hogy tanuljon. Bizo­nyítja ezt az is, hogy ma már negyvenezer a bejáró diákok száma. — Régi pedagógiai könyve­ket lapozgatva, sehol nem találtam arra, hogy legki­válóbb nevelőink közül va­laki még csak álmodozott is volna arról, hogy egyszer az egész magyar ifjúság érettsé­gizzen. Nos, elmondhatom: az elkövetkező tíz év­telezővé tesszük a kö­zépiskolai oktatást. Műveltté, mégpedig magas fokon műveltté kívánjuk tenni a magyar népet —i Tisztelt választópolgárok, kedves barátaim! —• Pártunk és kormányunk legfőbb célkitűzése az, hogy szebbé, gazdagabbá váljon ez az ország. Ez a cél nem elérhetetlen. Senkinek, egyet­len becsületes embernek sem kell félnie a holnapjától. Még akkor sem, ha olyan, kelle­metlen meglepetések érnek miniket, mint az idei, zord tél. Egyszer vége lesz en­nek is, ahogy reméljük, vé­get érnek a száraz nyarak. Jö­hetnek előre nem látott, és be nem tervezett meglepeté­sek, nehezíthetik munkánkat, de ha szorosan összefogunk, könnyebben túljutunk eze­ken az akadályokon. A kölcsönös bizalom, a megértés, egymás mun­kájának támogatása ve­zet el odáig, hogy valóra válthassuk közös, nagy célunkat: a szocializmus teljes felépítését. — Célkitűzéseink reálisak és szépek. Kérem, támogas­sák ezeket a célkitűzéseket és két hét múlva, a választás napján, boldogabb holna­punkra adják le szavazatukat. ben általánossá és kö­Ilku Pál elvtárs ünnepi beszédét hosszan tartó, lelkes taps követte. Az ünnepi gyűlés Szelepcsényi Imre, a városi tanács vb-elnökéne'k zárszavával ért véget. Világszínvonalon az új típusú magyar telefonkészülék Hazánkban 1935 óta mind­össze egy típusú telefonké­szüléket gyártottak, s an­nak is inkább csak a for­mája tért el a régitől. A Te­lefongyár fejlesztő szakem­berei egyévi kutatómunka eredményeként most olyan új típusú telefonkészüléket állítottak össze, amely már a mai modern követelmé­nyeknek is megfelel. A CB 61 típusú telefon egé­szen új vonalú, modern, áramvonalas. Készítői arra is gondoltak, hogy könnyen lehessen tisztítani, portala- nítani. A készüléken, a kagy­lótartó mögött, kis mélye­dés van, amely lehetővé te­szi, hogy egy kézzel is köny- nyen felemelhessék a tele­font. Érdekessége még, hogy műanyagból különféle pasz­tell színekben készíthető. Bár még csak a mintapéldá­nyok vannak készen, máris nagy érdeklődés mutatkozik. A posta évente mintegy 40 000—50 000 ilyen készü­lékre tart igényt. Az új tí­pusú telefonkészülék töme­ges előállítása azonban csak a jövő évben kezdődhet meg, mert addigra kapja meg az üzem a gyártáshoz szük­séges osztrák fröccsgépeket, szerszámokat. A modern tech­nológiával és berendezések­kel a mostani 30 perc he­lyett 3 perc alatt készíthető el egy-egy ilyen telefon mű­anyagháza. A CB 61 típusú telefonké­szüléket az üzemben rög­tönzött kiállításon hasonlí­tották össze a szakemberek a legnevesebb külföldiekkel, A magyar telefon állta a versenyt, többek között a nyugatnémet Siemens, a ja­pán, a bolgár, az NDK, az amerikai Kellog telefonok­kal. Elektromos tulajdon­ságai, műszaki jellemzői alap­ján eléri a világszínvonalat és méltó vetélytánsa az an­gol Etelco készülékeknek is, amelyet világszerte a leg­jobb márkának tartanak. A mezőgazdasági könyvhó­nap programja keretében a megyei könyvtár irányításával járási és községi könyvtárak is rendeznek könyvankétokat, szakelőadásokat, a TIT Pest megyei szervezetével együtt­működve. A könyvtárak vég­zik a szervezés és rendezés munkáját, a TIT pedig szak­előadásokat biztosít. Ma es­te Tápiósülyön, február 12-én Isaszegen, február 18-án Gal- gagyörkön, február 27-én Kos­don, március 2-án pedig Szent­endrén tartanak szakelőadást, illetve könyvankétot. Az előadások témájának ki­választásakor figyelembe vet­ték a helyi sajátosságokat Ezért például Isaszegen a kis­állattenyésztésről, Galgagyör- kön a szántóföldi zöldségter­melésről, Kosdon a málnater­melésről, Szentendrén pedig a gyümölcskertészet problémái­ról hallanak majd az érdeklő­dők. Háromszáz gépesített ! termelőszövetkezet A legutóbbi felmérés szerint j a termelőszövetkezetek tulaj- j donában több mint 15 0001 traktor van már a hozzájuk j tartozó munkagépekkel együtt, j Jelenleg 300 termelőszövetke- j zet rendelkezik a területe szakszerű megműveléséhez szükséges erő- és munkaeé- pekkel. A jó tapasztalatok alapján az idén tovább folytatják a közös gazdaságok gépesítését. 1963-ban az új traktoroknak mintegy kétharmadrészét a termelőszövetkezetek rendel­kezésére bocsátják. Ezenkívül a gépállomások további 2500 traktort és az ehhez tartozó munkagépet adnak el a közös gazdaságoknak. (MTI) Ismét asszony a lottó főnyeremény; tulajdonosa A lottó 6. játékhetén telita­lálatot ért el egy fogadó. A szelvény tulajdonosa, miután az újságokból értesült szeren­cséjéről, hétfőn délután jelent­kezett a Sportfogadási és Lottó Igazgatóságon- A nyer­tes idősebb budapesti házi­asszony. Tagja egy lottózó csoportnak, de külön szel­vénnyel is játszik, s éppen ezen találta el mind az öt ki­húzott számot. Érdekes, hogy az idén a má­sodik és az ötödik játékhét te- litalálatos szelvény tulajdono­sai asszonyok, s most a har­madik főnyereményt is nő nyerte. (MTI) Könyvankétok - szakelőadások

Next

/
Thumbnails
Contents