Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-12 / 35. szám

2 "■'?JCírttw 1963. FEBRÜÄR 12, KEDD A kommunista mozgalom marxista-leninista egységéért, a szocialista országok összefogásáért A PRAVDA SZERKESZTŐSÉGI CIKKE A vasárnapi Pravda terje­delmes szerkesztőségi cikket közöl a nemzetközi kommu­nista mozgalom belső nézetel­téréseiről és az egység fon­tosságáról. A cikk megállapít­ja, hogy korunkban, amikor a nemzetközi kommunista mozgalom a világesemények alakulását döntően befolyáso­ló politikai erővé vált, sok­kal inkább, mint valaha, szük­ség van a kommunista pártok marxista—leninista egységére, a nemzetközi szocialista kö­zösség egybeforrottságára. Ma, amikor 14 ország halad a szocialista fejlődés útján, s valamennyien más-más törté­nelmi, nemzeti, földrajzi sa­játságokkal rendelkeznek, a fő kérdésekben vallott egység mellett lehetséges a kérdések különböző megközelítése, bi­zonyos súrlódás, sőt, nézetel- eltérés is egyes problémák megítélésében. A Pravda ezután hangoztat­ja, hogy az utóbbi időben ke­letkezett véleménykülönbség egymagában nem keltene ag­gályt és nyugtalanságot. Ko­moly gondot okoz azonban az, hogy egyes pártok képviselői az elvtársi eszmecsere helyett megengedhetetlen útra léptek, és támadják a kommunista vi­lágmozgalomnak a marxista— leninista pártok által közösen kidolgozott irányvonalát. Eb­ben a helyzetben nyílt polémia folytatása csupán a meglevő nézet­eltérések elmélyülését : eredményezhetné. A cikk emlékeztet rá, hogy Hruscsov az NSZEP kong­resszusán javasolta a nyilt po­lémia beszüntetését, és ezt a javaslatot a legtöbb párt tá­mogatta. A Renmin Ribao a kongresszusról szóló szerkesz­tőségi cikkében a következő­ket írta: „Hajlandók vagyunk az összes többi testvérpárttal együtt megtenni minden lé­pést■ ami elősegíti az enyhü­lést és elősegíti az egységet, hogy megjavítsuk a légkört, és előkészítsük a testvérpártok értekezletének összehívásához szükséges feltételeket.” A Pravda ezután részle­tesen foglalkozik Jugoszlá­via kérdésével. Megállapítja, hogy az SZKP kijavította a Sztálin által Jugoszlávia ro­vására cl követett hibákat, s segíteni kívánt Jugoszlávia vezetőinek — akiknek szin­tén viselniük kell a felelős­ség egy részét a kapcsolatok megrontásáért — abban, hogy ők is közeledhessenek a nemzetközi kommunista moz­As olasz közvéleményt nyugtalanítja a kormány politikája Az Unitá vasárnapi számá­ban bírálja az olasz kor­mányt, amiért az Olaszor­szág nukleáris felfegyverzésé­re és a NATO-vtil való szo­rosabb szövetség kiépítésére törekszik. A lap az olasz közvélemény nyugtalanságá­nak ad kifejezést amiatt, hogy a Forrestal repülógépanyahajó és a 6. amerikai flotta más hajói Livomóba látogatnak, és amiért az olasz haditen­gerészet cirkálóit Polaris- rakéták kilövésére teszik al­kalmassá. Nyugtalanítja Olaszország lakosságát Hem- mi zer tábornoknak, a NATO európai egyesített haderői fő- parancsnokának Olaszorszá­gi látogatása is. „A nyugati ellentétek kiküszöbölésére nincs remény" A New York Times szem'eírója a NATO-n belüli civakodásokról Amerikai őrállomás Szaúd-Arábiában James Reston. a New York Times szemleírója, foglalkozik az Egyesült. Államok és NATO- beli szövetségesei viszonyával. Megállapítja, hogy az Egyesült Államok ezentúl még kevésbé szándékozik figyelembe venni szövetségeseinek véleményét. A nyugati szövetség ellen­tétei annyira kiéleződtek, hogy azok kiküszöbölésére nincs remény. Kennedy elnök most kísérle­tet tesz a szövetségesek kibé- kítésére, azonban ez hiábava­ló igyekezet. A NATO-n belüli súrlódá­sok okával foglalkozva, a szer­ző ezeket írja: „A szövetségesek .céljainak egységéről tett Kijelentések el­lenére. egészen nyilvánvaló Washington és szövetségesei­nek különböző felfogása. Mi arra kérjük szövetségeseinket, hogy elsősorban az Egyesült Államok nukleáris erejére tá­maszkodjanak és elvárjuk, hogy lemondjanak szuveréni- tásukról, ugyanakkor mi nem vagyunk hajlandók erre.” 1962. utolsó napjaiban Ken­nedy Palm Beach-ben újság­íróknak kijelentette, hogy le­hetetlenség olyan politikát kö­vetni, amely ne idézne elő ko­moly súrlódásokat. Az elnök hangoztatta még, hogy az Egyesült Államok ugyan nem keit így nagy rokonszenvet, de remélhetőleg többet ér majd el. Ez a magatartás kétségtele­nül szerepet játszott abban, hogy először az amerikai légi­erő, majd Mc Kamara had­ügyminiszter váratlanul és egyáltalán nem diplomatiku­san végetvetett a Skybolt- programnak, ezáltal igen ne­héz helyzetbe hozva az ango­lokat. És ugyanez a magatar­tás szolgált alapul ahhoz, hogy az amerikai külügyminiszté­rium nyilvános bírálatban ré­szesítette Kanada nukleáris politikáját­Az elnök feltétlenül igen fonák helyzetbe került azáltal, hogy Washington lépése előse­gítette a kanadai kormány bu­kását. Semmi sem bőszí ti fel job­ban az amerikai elnököt, mint az, amikor valami­lyen nyilvános politikai lé­pése eredményeként, fur­csa színben tűnik fel. Kennedynek a közelmúltban a nemzet érdekeire és a „dol­gok elintézésének szükségessé­gére tett hivatkozása, valamint a politikai kidolgozásánál kö­vetett nem hivatalos módsze­re hozzájárult a Kanadával és Angliával fennálló nehézsé­gekhez”. Cikke végén Reston ezeket írja: „Az elnök feltétlenül he­lyesen jár el, amikor a nem­zet érdekeit helyezi előtérbe. Természetesen neki kötelessé­ge is ezt tenni és ezzel az el­járással nyilván szövetségese­ink elégedetlenségét váltja majd ki. Az Egyesült Álla­moknak gyakran a szövetsége­sek hozzájárulása nélkül kell cselekednie, sőt, akár tanácsa­ik ellenére is.” gaiomhoz. Az SZKP nem akarta' végleg elszigetelni Jugoszláviát a szocializmus országaitól. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége ve­zetőségének a pártéletben, a gazdaságban, a bel- és kül­politikában tett legutóbbi in­tézkedései sok mindent kija­vítottak abból, amit a nem­zetközi leommunista mozga­lom hibásnak és a szocializ­musra nézve Icárosnak ítélt. A lap emlékeztet a Renmin Ribao 1957-es szeptember 12-i vezércikkére, amelyben a következőket írta Jugoszlá­viáról: „Országaink népei ma a szocializmus építésé­nek útján haladnak. Egy a felfogásunk sok nemzetközi kérdésben. Az egység ezekben az alapkérdésekben jó alapot teremt országaink baráti együttműködésére... az ösz- szeforrottság érdekében min­denekelőtt azt kall tisztázni, mi jx közös a főkérdések meg­közelítésében, kölcsönösen tisztelni kell mindkét ország eredményeit és tapasztala­tait a különböző feltételek kö­zött végbemenő szocialista építőmunkában..." Az SZKP nem titkolja, hogy több ideológiai kérdés­ben fennmaradnak a nézet- eltérések a JKSZ-szel — folytatódik a Pravda cikke. — A szocialista orszá­goknak azonban arra kell törekedniük, hogy erősít­sék a szocializmus po­zícióit Jugoszláviában. A kommunisták között fo­lyó vitákról szólva, a Pravda ezután megállapítja: a hibák bírálatának nemcsak a he­lyes vonal megvédelmezése a célja, hanem az is, hogy a hi­bák elkövetőit hozzásegítsük hibáik kijavításához. A vi­tában megengedhetetlen a türelmetlenség és a düh, mert - ez elkerülhetetlenül szektás korlátoltságra és szűkikeblűségre vezet és nem erősíti, hanem megingatja az egységet. A Pravda. megállapítja, hogy az egység fenntartására mindenekelőtt a közösen elfogadott elvekből kell kiindulni. Nem szabad mechanikusan át­vinni az ideológiai nézetel­téréseket a gazdasági és ál­lami kapcsolatok területére. Az Albán Munkapártról szólva, a Pravda hangoztat­ja, hogy az AMP vezetői — j amint ezt Hruscsov a XXII. ! kongresszuson is kijelentette j — visszatérhetnek az egy- j ség útjára, ha lemondanak hibás nézeteikről. „Pártunk Kairói sajtójelentések szerint, amerikai katonai erők had- 1 gyakorlatokat folytatnak Szaud-Arábiában. Az A1 Ahram című 1 lap hangoztatja, hogy az Egyesült Államok erőfitogtatásának célja: megvédeni a szaud-arábiai királyságot a jemeni forra­dalom befolyásától és biztosítani az amerikai olajmágnások búsás hasznát. Az ázsiai és afrikai országok értekezletének határozatai Az afrikai és ázsiai orszá­gok értekezletén általános nyilatkozatot politikai és gaz­dasági határozatot, valamint más okmányokat hagytak jó­vá. Az általános nyilatkozat az imperialisták és a gyarmatosí­tók elleni harcban elért eddigi sikerek méltatása mellett han­goztatja: most minden erőt a vi­szályt szító imperialisták és gyarmatosítók cselszö­véseinek elhárítására kell fordítani. Az 1963-as évi fő feladatokat a következőkben állapítja meg a nyilatkozat: fokozni kell a harcot a gyarmati rendszer, az imperializmus és a neo- kolonializmus ellen, el kell ér. ni Afrika még elnyomott ré­szeinek felszabadítását, létre kell hozni minden gyarmati iga alatt sínylődő országban az egyesített nemzeti frontot és a különböző nemzeti fron­tok tevékenységét össze kell hangolni a szabadságért és függetlenségért folyó harc tá­mogatása érdekében. A politikai határozat ki­mondja: az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok terü­leti épségét és szuverenitását leginkább az Egyesült Álla­mok vezette nyugati támadó katonai tömbök, a külföldi ka­tonai támaszpontok fenyege­tik, és az veszélyezteti, hogy az imperialisták és a nedkolo- nialisták úgy nlcarják fenntar­tani gyarmati uralmukat, íogy a hatalmat ügynökeikre ru­házzák az eddig kezükben tar­tott országokban. Az értekezlet támogatta a latin-amerikai népeket és fő­képpen a kubai népet, amely hősiesen küzd az amerikai im­perializmus katonai agresszió- ia és gazdasági blokádja el­len, szolidaritását fejezte ki Fidel Castro öt pontjával. A V. - V- :\- -v. . * ----- TÉ -ragmaSifit.­m Mmmma A Szövetkezetek Ruházati Boltjaiban Szerencsés balesetek — Hatló, megyei rendőrfő­kapitányság? — Igen, itt a közlekedésren­dészeti osztály. — Érdeklődünk a szombat­vasárnapi „forgalom” iránt. — Nagyon csendes, bélkés vasárnapunk volt. Egyetlen egy balesetet, közlekedési ki­hágást, szabálytalanságot nem jelentettek Pest megyéből. Ez részben annak is köszönhető természetesen, hogy a mi terü­letünkön keresztülhaladó út­vonalak vasárnap igen csende­sek, nagymértékben csökken ezen a napon a forgalom. Be­számolhatunk azonban arról a három balesetről, amely szom­baton történt a megyében. Az egyik Pócsmegyer határában: itt Óvári Mihály, az 1- sz. AKÖV tehergépkocsijával ha­ladt és nekiütközött a vele szembe jövő személygépkocsi­nak, amelyet Fehér László, helybeli lakos vezetett. A má­sik baleset Gödöllő belterüle­tén történt: Kiss László mun­kavezető, dunakeszi lakos, a Rákoshegyi Állami Gazdaság Zetorját vezette, s egy utast is vitt magával. Nincs vezetői jogosítványa, s nyilván megfe­lelő képzettsége sem. Ennek tudható be, hogy nekihajtotta a gépet egy útmenti fának. Cegléden történt a harmadik baleset: ifjú Ujszászi Ferenc, a helybeli Vörös Csillag Tsz lovasszánkóját vezette, s ami­kor meg akarta kerülni a vele szemben oldalkocsis motorke­rékpáron ülő Asztalos Istvánt — nekihajtott. — Szerencsére, a szombati balesetek emberben nem okoz­tak kárt, csak kisebb sérülé­seket. De ezekből is az a ta­nulság. hogy a közutakon köz­lekedőknek — különösen a mostani, csúszós útviszonyok közepette —. gondosabban kell vezetniük a rájuk bízott jár­műveket. (h. f.) TELI VÁSÁR mégénafdg! 1 gazdasági határozat hangoz­tatja: el kell érni a gazdasági függetlenséget, hogy a nyugati monopolisták «se­bébe vándorló hasznot a népek javára fordíthassák, s felvázolja a gyengén fejlett | országok gazdasági haladását i biztosító utakat. Megjegyzi, hogy az Egyesült Államok és az Európai Közös Piac a veo- kolonializmus nyílt politiká­ját folytatja a gazdaságilag el­maradt országokkal szemben. Ezek némelyikének csatlako­zása a Közös Piachoz rendkí­vül káros következményekkel jár. Az értekezleten állandó gaz­dasági bizottságot hoznak lét­re. 11 nyitva hagyja az ajtót az ! Albán Munkapárt vezetőivel >! fennálló nézeteltérések ren- : \ dezésére” — írja. • ; Az SZKP, amely a kom- , [ munista és munkáspártok ■ két moszkvai értekezletét kez­■ deményezte, ma is helyesli egy újabb értekezlet összehí­vását, ha a testvérpártob ezt célszerűnek tartják. Ha ma. ■ bármely párt érdeklődést ta­núsít egy kétoldalú találfco­i zó ix-ánt, az SZKP erre bár­• ; milyen szinten, és bármilyen i ; időpontban hajlandó.

Next

/
Thumbnails
Contents