Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-10 / 34. szám

«ST »iccvei ^irioP 1963. FEBRUÁR 10, VASÁRNAP A zárszámadási közgyűlések tapasztalataiból: Gondolnak a jövőre A zárszámadást közgyűlé­sek beszámolóit figyelemmel ki sérve, egyre több termelő­szövetkezetben találkozhatunk olyan törekvéssel, amely sze­rint a szövetkezeti gazdáik az alapszabályban meghatáro­zottnál nagyobb összeget he­lyeznek biztonsági tartalékra. Azt is meg kell mondani, hogy főként az anyagilag meg­erősödött szövetkezeteiknek van erre nagyobb lehetősé­gük, de ilyen kívánság elhang­zik a gazdaságilag gyengébb termel őszövetkezetek zárszám­adási közgyűlésén is. A tartalékolás — nevezhet­jük biztonsági tartaléknak is — nem ú j keletű dolog a me­zőgazdaságban- A gondos, elő­relátó gazda, a sikeresebb esz­tendő terméséből, jövedelmé­ből igyekezett félretenni bi-1 zonyos mennyiségű terményt j vagy pénzt, számítva arra, hogy a következő esztendőben munkája erőfeszítése esetleg nem jár hasonló sikerrel. Ha 1 ez nem következett be, úgy csak örülhetett ennek, de semmiképpen sem tette ki ma­gát az időjárás kénite-kedvé- nek. Ebből a megfontolásból ered a mostani törekvés is ter- roelőszövetkezeteinkíben. S ez annál is inkább figyelemre méltó mert a tavalyi eszten­dő, még a jól gazdálkodó ter­melőszövetkezetek számára is nagy próbatételt jelentett. Jónéhá'iy pé’da mutatja, mi­lyen nagv előnnyel jár. ha a termelőszövetkezeti vezetők és tagok nemcsak a mának él-' nek, hanem gondolna'-: a jö­vőre is. A ceglédi Vörös Csil­lag Termelőszövetkezetben az 1961-es esztendőben 500 000 fo­rintot tettek félre, s miután már év közben kitudódott, hogy a terveket teljesitik, ezt a jelentős összeget ott hasz­nálták fel. ahol a „cipő” leg­jobban „szorított”. Traktort vásároltak gépműhelyt létesí­tettek. A befektetett összeg Széndioxid - a mezőgazdaságban Dr. Mentler László, az Állategészségügyi Kutató Intézet tudományos munkatársa évek óta kísérletezik a zöld lucerna tartósításával. Kísérlete alapján a lekaszált zöld lucernát pép­pé zúzzák, majd víz adagolásával hengersilókba rakják a pé- pesített lucernát, közben rétegenként száraz jéggel (széndioxid, CO,) keverik. A megtöltött silót műanyag fóliával takarják le és beföldelik. Az ily módon tárolt növény télen is kiváló mi­nőségű, nedvdús, nagy karóéin és fehérje tartalmú táplálékot ad. Az ezzel a takarmánnyal etetett tehén naponta 1-7 liter tejjel többet ad, mint ugyanennyi mennyiségű száraz lucerná­val takarmányozott szarvasmarha. Az anyakocák és 'kis mala­cok fejlődésében is igen nagy súlygyarapodás tapasztalható a ■ pépesített lucerna etetésénél. jól kamatozott — sok munkát levettek a gépek a szövetkeze­ti tagok válláról, gyümölcsö­zőbb lett a szövetkezeti gaz­dák igyekezete. Hogy ez így v.an, különösebben nem kell bizonyítani: a tervezett 38 fo­rint helyett 50 forintot fizet­tek, az elmúlt esztendő ered­ményei alapján. A tököli Vörös Csillag Tsz zárszámadó közgyűlésén a ve­zetőség beszámolójában el­mondotta: hatvan forintot is oszthattak volna munkaegysé­genként, de ésszerűbbnek lát­ták, ha 41 forinton felül nem emelik a munkaegység értékét- A tartalékalapra helyezett mintegy egymillió forint olyan biztonságérzetet jelenthet a szövetkezet tagságáruik, olyan tekintélyt a munkaegységnek, hogy soha többé nem jöhet vissza az az időszak, amikor pénzügyi nehézségekkel bajló­dott a termelőszövetkezet, a tagság pedig az alacsony jöve­delem miatt zúgolódott. Az előrelátás szép példáját bizonyítja a kiskunlacházi Pe­tőfi Tsz vezetőségének elgon­dolása is. Itt mintegy négy- százezer forintot tartalékoltak arra a célra, hogy megfelelő­en gazdálkodjanak vele. Amint a szövetkezet elnöke elmon­dotta, a pénzügyi rendszabá­lyok néha olyan kötöttséget je­lentenek, amely miatt a szö­vetkezet esetleg jelentős jöve­delemtől esik el. A tartalékolt összeget olyan üzemágak fej­lesztésére használják fel, ame­lyeknek haszna gyorsan visz- szatérül és nagy haszonnal jár. De ha ezt nem is teszik, csupán az említett összeget munkaegység-előlegként fize­tik 3d — tehát nem vészük fel a leszerződött terményekre a hitelt — már abban az eset­ben is jól jár a szövetkezet tagsága. A megye termelőszövetke­zeteinek többsége, még nem érkezett él a fejlődésnek arra a fokára, hogy önálló alapot létesítsen gazdálkodása fej­lesztésére. az előre nem lát­ható nehézségek kiküszöbölé­sére, de aiz erre való törek­vés is dicséretre méltó. Az egészséges törekvés egyúttal biztosíték is arra, hogy a szö­vetkezetek anyagi erejének növekedésével, még gyorsabb, még töretlenebb lesz a gazda­sági fejlődés. Mibók Sándor Még az elnök se teheti Szövetkezeti demokrácia - elvben és való­ságban - Le kell vonni a tanulságokat A napokban zárták a nagy­üzemi gazdálkodás első évét a dunaharaszti Ezüstkalász Ter­melőszövetkezet tagjai. Mint mondani szokás, a tandíjat a kollektív gazdálkodásban is meg keli fizetni, ami Dunaha- rasztin annyit jelent, hogy 25,32 forintot ér egy munka­egység. Kétségkívül az időjá­rás is jelentős károkat oko­zott a termelőszövetkezetnek, de a szakszerűség és a tapasz­talatok hiánya is jelentős jö­vedelem csökkenéshez vezetett. Nem kellene külön szóvá- tennünk mindezt, hiszen más termelőszövetkezetek is átes­tek a gyermekbetegségeken, de nyomós ok késztetett a szó­lásra. Míg másutt idejében és helyesen látják a kezdeti hi­bákat, addig Dunaharasztin egyesek figyelmen kívül hagyják aiokat. A napokban megtartott zár- számadási közgyűlésen kitűnt, hogy éppen azok az emberek — felelős vezetők — vonakod­nak levonni a tanulságokat, akiknek ez legfőbb kötelessége lenne. Kezdjük a zárszámadási be­számolóval, amely a legna­gyobb visszatetszést keltette a hozzáértő hallgatóság körében. Rápencspek Ferenc tsz-elnök egy alapjában véve reális és hasznos beszámolót olvasott fel a tagságnak, de olyan sok „egyéni” megjegyzéssel és annyi „eredeti” következtetés­sel. hogy teljesen elsikkadt annak lényege. Később kide­rült, hogy a leírt szöveg azért tért el oly nagymértékben a közgyűlésen előadottól, mert a járási tanács csak azt hagyta jóvá, amit a tsz-elnök papíron előterjesztett. Miért kellett Rápencspek Ferencnek mást mondania a közgyűlésen, mint amit a járási tanács jóváha­gyott? A járási tanács mezőgazda- sági szakemberei — igen he­lyesen — nem engedtek meg kozmetikázást, ragaszkodtak ahhoz, hogy a beszámoló reá­lis képet adjon a múlt évi gazdálkodásról. A tények és a számok nyelvén kívánták be­számoltatni a tsz-vezetőséget, hogy az egész tagság okulhas­son az első év hibáiból és eredményeiből. Nem lehet vi­tatni, hogy a zárszámadási közgyűlésen csak ilyen beszá­molónak van haszna. Az ilyen beszámoló azonban nem volt ínyére Rápencspek Ferencnek, mert névvel, vagy névtelenül is a vezetőség fele­lősségét vetette volna fel. Ezért ragadtatta magát Pél­dául olyan durva szabálysér­tésre, mint a vezetőség véle­ményének figyelmen kívül ha­gyása. Annak ellenére, hogy a zárszámadási beszámolónak a vezetőség kollektív állásfog­lalását kell tükröznie, Duna­harasztin nem tárgyalta meg a beszámolót a tsz-vezetőség. A tsz-elnök szerint „nem jutott” idő arra, hogy a veze­tőség is megtárgyalja a köz­gyűlés elé terjesztett beszámo­lót. Furcsa módon egész évben arra sem jutott idő, hogy az olyan ügyeket, amelyekben csak a közgyűlés dönthet, köz­gyűlés elé is vigyék. A köz­gyűlésen több felszólaló tsz- tag elmondotta, hogy az el­nök és a mezőgazdász a tag­ság. sőt a vezetőség meghall­gatása nélkül alakított ki új üzemágakat, méghozzá reális alapok nélkül. így például ju­hokat vásároltak, kertészetet létesítettek, dinnyéseket fogad­tak a tagság véleményének meghallgatása nélkül. Természetesen nem arról van szó, hogy a szóban forgó üzemágakra nincs szükség a tsz-ben, hanem arról, hogy igazság- és jogsértő módon va­lósították meg azokat. Ennek káros hatását most jelentősen érzi is az Ezüstkalász Terme­lőszövetkezet. Itt van például az öntözéses kertészet. A tsz olyan öntöző- berendezést kapott, amelynek segítségével hetven hold föl­det lehet öntözni. Igenám, de a munkaerőhelyzet nem indo­kolta ekkora kertészet létesí­tését. mert, mint később ki­derült, gyom verte fel az Ön­tözött, de megműveletlen te­rületeket. Ha kisebb konyha­kertet állítottak volna fel, s a fennmaradó öntözőkapaci­tással szántóföldi növényt ön­töznek, feltétlenül elkerülhet­ték volna a nagyarányú vesz­teséget. Idézhetnénk még az elnöki önkényeskedés durva példáit, amelyeknek az egész tagság a kárát látta. Egy részük a legnagyobb jóakarat mellett is előfordulhatott volna, mert Rápencspek Ferenc Is kezdő a nagyüzemi gazdálkodásban, de ha betartja a kollektív gaz­dálkodás alapvető normáit, kisebb lett volna a belőlük származó kár. Ugyanígy ki­sebb lehetne a felelőssége is, amely alól mindenáron igyek­szik kibújni. Éjjpen ez az, amit számon kér tőle a tagság. Ha a beszá­molóban önkritikusan elemez­te volna a hibákat, elnézőb­bek lehetnénk vele szemben. Ehelyett azonban igyekezett elkenni a hibákat, vagy ha már szólnia kellett egyikről- másikról, sajátos „elmélete­ket” gyártott azok igazolására. Egyik ilyen „elmélete” szerint például a sertéstenyésztés nem is lehet jövedelmező a tsz-ek- ben. Noha a hozzászólásokat igyekezett a kedvére való me­derben tartani Rápencspek Fe­renc, a tagság kollektív véle­ménye mégis kifejezésre ju­tott a közgyűlésen. Különösen abban a reménykedő együtt­érzésben nyilvánult meg ez félreérthetetlenül, amellyel Pessuth László járási tanács­elnök-helyettes felszólalását kísérte a hallgatóság. Pessuth elvtárs a szocialista állami szervek világos álláspontját képviselte a tagság előtt. El­ítélte a szövetkezeti demok­rácia sorozatos megsértését és felhívta a figyelmet a fel­legekben járás veszélyeire. Teljesen a tagság ügye, hogy kit tart alkalmasnak soraiból a vezetésre. Ezért helyesen és bölcsen cselekedett a járás képviselője, amikor a tagság illetékességét hangsúlyozta az alapvető problémák megoldá­sában. Azt azonban Rápencs­pek Ferencnek is látnia kell, hogy a tagság érdekei ellen nem cselekedhet még akkor sem, ha jóhiszemű. Sem ő, sem más nem teheti meg, hogy figyelmen kívül hagyja a termelőszövetkezet működé­si szabályzatát, Nagymiklós István ' ­|p * ■' *' í i > • > J KISPARASZTOK A NAG A képen: a Herceghalmi Kísérleti Gazdaságban már al­kalmazzák a módszert. A fiatal szervezet is megkívánja télidében a magas karotin és fehérje tartalmú dús takar­mányt, amely a súlygyarapodást a régi etetési módszernél gyorsabban biztosítja (MTI Foto, Fehérváry Ferenc íelv.) ELŐNYÖS FELTÉTELEKKEL KÖTHET SZERZŐDÉST föLDMÖVESSZÖYETKEZETEKKEl ,isBA cSII,lí£l,E 'hiÍoÍlibARA­hízott KACSÁRA, pulykAra KEDVEZMÉNYEK: TOJÁSRA ELSŐ FÉLÉVBEN DARABONKÉNT 8 DKG. MÁSODIK FÉLÉVBEN DARABONKÉNT 15 DKG. LIBA UTÁN DARABONKÉNT 10KG. PULYKA UTÁN DARABONKÉNT 5 KG.TAKARMÁNYJUTTATÁS ÁLLAMI ÁRON AUBA ÉS PULYKA ÁRA KG:KÉNT2.FMALMAGASABB.MINT 1962.ÉVBCH í r- .X Piát naggyá tette, s amit DÁNIÁI UTINAPLO közönségesen úgy nevezünk, hogy kisparaszti szorgalom. Már elindultak a városok felé a parasztok, s számuk növekszik. Van, aki még nem adja el a földjét. ..két- lakivá” lesz, mások felszá­molták a gazdaságot. A vá­rosokban fellépett a lakás­hiány, az ipari munkások sztrájkharcait sok helyen kilátástalanná teszi a vidék­ről áramló olcsó munkaerő. Nincs megállás. Á nagy múltú dán szövetkezeti fel­dolgozó üzemeket sor ra­rend re magukba olvasztják a nemzetközi konszernek. A tejfeldolgozás és a húsipar tekintélyes része — 30—40 százaléka — már ma kü­lönféle konszernek kezében van. (Múlt vasárnapi számunkban Szövetkezeti vágóhídon címmet közöltük az utinapló első re- szét.) De ha már a gazdáknál ------------------- tartunk, ha rö­viden is, de érintenünk kell, hogyan nevelik fel a sertést, amely a kögei vágóhídon feje­zi be pályafutását. Fehérhús­sertésekről lévén szó, nagyon fontos, hogy elegendő sovány­tejet és savót kapjanak az ál­latok. E körül nincs is hiba, hiszen a mezőgazdaság terme­lési rangsorolásában első he­lyen a tejtermelés áll Dániá­ban. Ahhoz, hogy 1960-ban közel tízmillió sertést vágtak le, elengedhetetlen volt a nagy mennyiségű tej termelé­se. Dániában 1960-ban 5 mil­lió 396 ezer tonna tejet ter­meltek. Ehhez tudni kell, hogy a tehenenként] országos át­lag több mint 4 ezer liter, de azokban a gazdaságokban, ahol jártam, több volt az öt­ezer litert vagy annál többet adó tehenek száma, viszony­lag magas, legalább 4 százalé­kos zsírtartalommal. A sertés tehát megkapja a szükséges tejmennyiséget, ezenkívül főként gyári takar­mánnyal etetik. Ennek össze­tételét vizsgálva láthatjuk, hogy igen előkelő helyen áll a halliszt etetése, amelyből óriá­si készletek állnak rendelke­zésre. (Mint többen mondták, feleslegük is van, nekünk is adnának belőle.) Végül számí­tásba jön a takarmányozásnál az árpa és a répa etetése, a répa főleg silótakarmánynak feldolgozva. Rendkívül szervezett, a ------------------ lehető leggon­dosabb az állattartás az egész országban. Ez annak köszön­hető. hogy több mint 60 esz­tendős kipróbált tapasztala­tokkal rendelkeznek a dán gazdák, s hogy a tudomány vívmányait sikerült meghono­sítani, átvinni a hétköznapok gyakorlatába. A ma élő pa­raszti nemzedékek Dániában csaknem kivétel nélkül nép­főiskolát végeztek, s ezenkívül a*z egész országra kiterjedő ta­nácsadó szolgálat is segítsé­gükre siet. Még a legeldugot­tabb tanyán is többnyire ott a telefon, s bármilyen nehézség adódik, a tanácsadó szakem­ber 24 órán belül a helyszín­re érkezik, s tanácskozik a gazdával, mi a teendő. A ta­nácsadó szolgálat a szövetke­zetek mellett működik, a ta­nácsadók fizetéséből tetemes részt vállal magára az állam, csak a kisebb hányadot fize­tik a szövetkezetek. M indez persze úgy hangzik, mint valami dicshimnusz. Csakugyan nagy dolgok ezek. Nem szabad azonban elfelej­tenünk, hogy Dániában már a múlt század közepe táján megkezdték a földreform vég­rehajtását, s a szövetkezetek, valamint a népfőiskolák szer­vezését. s ez a századforduló tájékán már befejezett egé­szet alkotott. Ezáltal felszaba­dult a paraszti alkotóerő, ame­lyet minálunk a nagybirtoko­sok teljesen gúzsba kötöttek. Ebből a szorításból pedig csak 1945-ben nyertünk szabadu­lást. Nem mondunk tehát sokat, ha azt állítjuk, hogy a magyar mezőgazdaságnak legalább 70 —80 esztendős hátrányt kell ledolgoznia. A nagy futószalagot figyel­ve, a látogatónak azonban eszébe jut más is. S ez a „más” már nem olyan szívde­rítő. mint az eddig felsorolt eredmények. A jelen, s kivált a jövő ugyanis már nem olyan lelkesítő, mint a dicső múlt. Bonyolult ellentmondáso­------------------kát 'át min­denki. aki ma Dániában jár. Ezek közül talán a legfájdal­masabb az, hogy a dán kis­gazdaságok felett a történe­lem mintha megkondította volna a lélekharangot. A gé­pesítés, s általánosságban az ipari módszerek elterje­dése a mezőgazdaságban oda vezet, hogy egy lo hek­táron gazdálkodó paraszt- ember Dániában — ezelőtt 15—20 évvel a parasztgazda­ságok többsége ilyen nagy­ságrendbe tartozott — ma már nem képes jövedelme­zően gazdálkodni. A legkö­zelebbi években több tíz­ezer ilyen kisgazdaság meg­szűnése várható. Helyüket mindinkább a nagyobb bir­tokosok töltik be, az igazi rentábilis parasztgazdaság nagysága már ma 40—50 hektár között van. Régeb­ben törvények védték a kis- parasztokat. Különböző szi­gorítások voltaik érvényben a föld adás-vételénél. Ma ezek fokról. fokra megszűnnek. S a naav futószalagon lassan felőrlődik mindaz, ami Dá­P uraszii portákon járva, ------------ - dán közéleti sze­mélyiségekkel beszélgetve ezekről a gondokról jóval több szó esett, mint a régi dicsőségről. S arról is, mit hoz a Közös Piachoz való csatlakozás, ami formálisan ugyan nem történt meg. de gyakorlatilag befejezett tónv- nek számít Dániában. Ez árproblémákat jelent s ér­tékesítési nehézségeket, s az utóbbi években lényegesen csökkenő mezőgazdasági ex­port további csökkenését. . .. Mert a nagy futószalag nem állhat meg egy percre sem: az imperializmus, a mo­nopóliumok hatása alól csak az az ország vonhatja ki magát, amely politikailag független. S Dánia nem az. Aki ma jót akar kívánni en­nek a kis országnak, az csak egyet kívánhat: kerüljön ki. épségben a nemzetközi tőke polipkarjai közül. Kovács Imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents