Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-10 / 34. szám

1963. FEBRUAR 10, VASÄRNAP WJT HEGYEI W&rítm MÁR A „MIÉNK,“ Kádár János fogadta az új szovjet nagykövetet — 1980-ban mást sem hal­lottam: „Az én lucernám.” i,As én lókapám ..„Az é;n földem ..„Az én .. .” Azt hitlék, a tsz: pénzverde. Kö­veteltek, siránkoztak, panasz­kodtak, az pedig még akkor kevés embert érdekelt, mi történik . a közössel. Munka helyett is egymást ijesztget­ték: így lesz, meg úgy. Rendetlenség, káosz volt — emlékezik a nagy átszerve­zésre Győré Sándor, az abo- r.yi Kossuth Tsz elnöke. — 1948-ban, az altkori ki­csiny tsz-ben alapító tag voltam magam is. Egy évi elnökösködés után a fővá­rosba kerültem. Pesten sokat tanultam. 1959-ben az ag­ráregyetemen megkaptam a diplomát. Amikor hazahívtak, 1960-ban, szívesen jöttem Ahonyba. 'Akikkel valaha együtt nap- számoskodtunk, arattunk, most majdnem négyezer hol­don lettünk tulajdonosok. Olykor még fellángoltak a vitáit: ki volt szegény- és ki középparaszt. Előfordult, hogy egy brigádba került olyan ember, aki valaha a másiknál napszámoskodott. Sokféle gondolkodású, más- ívású tsz-tag került itt össze. Munkakezdésre azonban már sikerült megszerveznünk a gazdaságot, A fokmérő áz 1960-as zárszámadás veit. Több mint 39 forintot osz­tottunk munkaegységenként, — Az első esztendőben 48 ügyet tárgyalt a fegyelmi bi­zottság, Sokan hiányoztak igazolatlanul, vétettek a kö­zösségi szellem ellen. A kö­vetkező évben már csak 27- szer ítélkeztünk fegyelem- sértés miatt. 1962-ben majd­nem munka nélkül maradt á fegyelmi bizottság. Csupán ‘17-szer ültek össze tárgyalás­ra. Mindennap, minden em­bert nyilvántartunk: megje­lent-e a munkában, és mind kevesebbszer kerül sor fele- lősségrevonásra. Kérdéseinkre az elnök szavait ismételte ki-ki a maga nyelvén a tagok közül is. Kiss István tehenész például öt és fél holdjával jött há­rom esztendővel ezelőtt a tsz-be. Ma azt mondja, innen is megy nyugdíjba. Mákká István 1950 óta/"tag. Most sajnálja, hogy leélte élete javát, és a régi rendszerben kellett elpazarolnia ifjúsá­gát. Rimóczd József tizenöt esz­tendős, most nőtt. ki az isko­lás korból. Édesanyja és édesapja, míg a betegség le nem vette őket lábukról — ennek a gazdaságnak voltak tagjai. Ók küldték fiukat is tanulni a közösbe. Muesi Mária a növendékmarhák tizennyolc tanulót szerződtettek Kádár János, a kormány el­nöke. szombaton bemutatkozó 'áíogatáson fogadta Georgij Apolinarievics Gyenyiszovot, a « Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetségének új ma­gyarországi rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetét. (MTI) ____________ K ITÜNTETÉS A Népköztársaság . Elnöki Tanácsa ár. Varga László Kos- suth-díjasinaik, a Gyógyszer- ipari Kutatóintézet igazgatójá­nak, tudomán3’os munkássága elismeréséül, 60- születésnapja alkalmából, a Munka.' Érdem­rend kitüntetést adományozta. A kitüntetést Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyújtot­ta át. (MTI) hogy hiábavaló fáradság len­ne. A lényeget ‘elmondtuk: emberség kellett ide, és szi­gorúság. Egyik a másik nél­kül semmit nem ért volna. Hogy így gazdálkodtunk — mostanában sokan kérik: mutassuk meg gazdaságun­kat. A szobákban megakad a látogató szeme a vizes kan­csókon, a tisztára mosott poharakon. Valamennyit ap­ró, szép mintás, kézzel hím­zett térítőkkel takarták le. A könyvespolcokon temérdek szak- és szépirodalmi mű sorakozik és az ablakokon fehérre mosott függöny re­keszti kívül a téli tanyai képet —. teszi kulturálttá, ba­rátságossá a szobát. Panasz még akad,' de va­lahogy ez is más, mint amit Győré Sándor elnök a kez­deti időből említett. Követel­ni követeinek, csak nem úgy, mint régen. A tehenészek például az abrakót kifogásol­ják: keverni kell a finom si­lót, ez így nem élég jó az állatoknak. Fenyegetőznek majd kevesebb lesz a tej! Van, aki a vízhordó lajtra mutat: lám, hogy ráfagy a kegyetlen hidegben a víz a kocsira — keserves ez így. A másik a hidroglobusnak kije­lölt helynél csóválja a fejét: ennek előbb el kellett vol­na készülnie. Akad, aki az épületet kevesli, a belső gé­pesítést, korszerűsítést sür­getné. Ezek a panaszok azonban már élesztői az előrehala­dásnak. Babinszky , Károly, a Ceglédi Járási Pártbizott­ság titkára épp a napokban mondotta: bár minden tsz ennyire a talpán állna, őket sem kerülte el az aszály, mégis 42,30 forintot osztanak. Az állattenyésztés kihúzta őket a bajból. A tsz erősödésének oka az egységes vezetőségen múlik, és azon, hogy a vezetőség nemcsak a maga erejében bí­zik. Munkája szerint becsüli a tsz tagjait, akik nem ez az első esztendő, hctgy a biza­lomra jó munkával vála­szolnak. Sági Ágnes A Wm\ MÚZEUMOT február 16-á.n átépítés miatt bizonytalan időre bezárják. Újbóli megnyitásáról a múze­um igazgatósága sajtó útján értesíti az érdeklődőket. (MTI) SZERDÁN TEMETIK KÁRPÁTIAERÉET A Magyar Írók Szövetsége, a Magyar Pen Club és a Ma­gyar Újságírók Szövetsége közli, , hogy Kárpáti Aurél Kossuth-díjas író temetése február ,13-án, szerdán délután fél báromkor lesz a Farkasré­ti temetőben. A legújabb felvevőgép ^ (MTI Foto, Kácsor felv.) ^''XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXNXXXXXX Országos napköziotthoni pedagógiai­módszertani munkabizottság alakúit Az általános iskolai napkö­zi otthonokban elhelyezett ta­nulók száma évről évre emel­Aláírták az 1963-64. évi magyar—bolgár kulturális munkatervet A magyar—bolgár kulimra- lis tárgyalások befejezése után. szombaton a Kulturális Kapcsolatok Intézetében ünne­pélyesen aláírták a magyar— bolgár kulturális és tudomá- 1 nyos együttműködés 1963—64. évi munkatervét. Az okmányt magyar részről Aczél György, a művelődésügyi miniszter el­ső helyettese, bolgár részről Jancso Georgiev , .a Bolgár Népköztársaság magyarországi nagykövete írta alá. kediilk. Ez a szám az 1958— 1959-es tanévben 72 000 volt, most meghaladja a 145 000-et. A nagyarányú emelkedés nö­veli a pedagógusok feladatait is. E feladatok megoldásához kíván segítséget nyújtani a. közelmúltban megalakult or­szágos napközi otthoni peda­gógiai módszertani munkabi­zottság. A munkabizottság a Műve­lődésügyi Minisztérium, k özok- tatásügyi ’ főosztálya, a KISZ KB úttörőosztálya, valamint az Országos Pedagógiai Intézet pedagógiai tanszékének irányí­tásával, társadalmi aktivisták bevonásával működik. VASÁRNAPI POSTA Amikor megalkuszik a lelkiismeret ß Szövetkezetek i áí i 44 4 4-4-4N4'44"4'4,4 . 14x4 v444 i"444'v4'i"4d rendszeresen eljár, betegsége ellenére iszákos. Szabad ide­jét sem a szükséges pihenés­sel, családja körében tölti, hanem helyette a kocsmapul­tot támogatja. Az asszony meg inkább ott álldogál mel­lette, vagy kószál, mintsem sok, apró gyermekével törőd­ne. Beszéltünk a szomszédok­kal. Egyikük cigányasszony, négy gyerekkel. Rend, tisz­taság van egyszerű ottho­nukban. Szomszédjáról ' le­mondó kézlegyintéssel nyi­latkozik. Mások sajnálkoznak a hidegben is ruhátlan apró­ságokon, és egy-egy odave­tett, jó szóval vélnek köte­lességüknek eleget tenni. Nem akadt senki, aki meg­elégelte volna a szülők köz­tudott közönyét, elégtelennél is kevesebb törődést gyer­mekeik iránt és intézkedést kért volna. Pedig tudják, olvassák, el is mondják talán, hogy az ilyen magatartásnak bünte­tés helyett is jobb orvossá­ga a társadalom egységes, erélyes fellépése. Nehéz út­törőnek lenni? Nehéz vala­mit elkezdeni, vállalni a ránk szegeződő pillantásokat, a haragot, a szomszéddal. Olyan porta előtt eljár­ni, ahonnan szitkot,, sér­tegetést zúdítanak felénk, fenyegetéssel vegyest. Mert az apa kijelentette — a kocs­mában, ahol végül megtalál­tuk, amikor éppen a feleségé­vel iddogált — hogy baltá­val fogadja azt, aki elveszi gyermekeit. Nehéz elviselni a nálunknál közömbösebbek esetleges gúnyos megjegyzé­seit a .,minden lében kanál” emberekről. Mert ez új do­log. Hosszú évszázadokon át „befelé“’ fordultunk, úgy érez­tük, amíg nem szólunk, nem lehet bajunk, ösztönös vé­dekezése volt ez a,z embe­reknek s e bölcsességet köz­mondás alakjában adták to­vább nemzedékről nemzedék­re. Az apák arra tanították fiaikat, „ami nem a te dolgod, abba rie üsd az or­rod”. De ha ők, az ismerősök, a szomszédok még nem mer­tek tenni, illetéktelennek érez­ték magukat ,a beavatkozásra, miért nem tette meg a kellő lépést az államhatalom he­lyi képviselője, a községi tanács testület utasítására a végrehajtó bizottság? Az ő hátuk már nem fedezetlen, az 1957-ben létrehozott Gyer­mek- és Ifjúságvédelmi Taná­cson keresztül a Miniszter- tanács áll mögöttük! Éppen a budai járásban tartottak ta­valy nyáron a megyében először nagy jelentőségű ifjú­ságvédelmi értekezletet. Biz­tos, hogy ezen részt vett a Piliscsabai Községi Tanács megbízottja. Hallhatta, hogy az olyan gyermekeknek, akik­nek fejlődése veszélyeztetett, vagy éppen károsító körül­mények között megy végbe, intézményes, szervezett se­gítségre van szükségük. Fel­adatul kapták, hogy a tár­sadalmi szervezetekkel össze­fogva, kutassák fel őket, és egyrészt saját hatáskörükben oldják meg a feladatokat, másrészt kérjék segítségül az egyéb hatóságok közre­működését. A helji t^ács vb nem élt ezekkel a lehetőségekkel. Va­jon miért nem? Hiszen jól ismerik a rendelkezéseket. Inkább valami hamisan ér­telmezett tapintat, álhuma­nitás tartotta vissza őket. Az, hogy beszélni kell az embe­rekkel, meg kell győzni őket. De ők csak beszéltek ebben az esetben is, holott tudták, hogy minden sza­vuk falra hányt bonsó. A fenti történet, sajnos* csak egy kirívó példa állí­tásunk igazolására. Az élet­ben hány, de hány hasonlót látunk. Amikor egymás után' nézik el egyesek fegyelme­zetlenségeit, amelyekért va­lóban helyes először, másod­szor vagy talán harmadszor is csak szólni, figyelmeztetni. De ha már valaki a negye­dik esetben követi el ugyan­azt, amiért először csak szép szóval megrótták, akkor az­zal szemben merjenek fel­lépni a törvény teljes szigorá­val. Az ilyen erélytelenség- ben nagy része van — külö­nösen a falvakban — a kénye­lemszeretetnek, a felelősség nem vállalásának, hiszen ott mindenki ismeri a másikat. Úgy érzik, népszerűtlen fel­adat. Pedig a közösség el­várja, hogy az általa válasz­tott vezetők minden eset­ben, minden körülmények között cselekedjenek. A tel­jes pártatlanság, a törve-' nyék kellő és igazságos al­kalmazása még soha, senkit nem tett népszerűtlenné: el­lenkezőleg, tiszteletet, tekin­télyt ébreszt. _ És feltétlenül elgondolkoztat," nevel. Nem a rettegés mellett emelünk szót, de sokakat visszatart­hat hasonló tettől a jól al­kalmazott és széles körben publikált hatósági eljárás. Nagy hiba. amikor bárki megalkuszik lelki ismeretével. Ha nincs is minden esetben baj belőle, mégis önmagunk előtt veszíthetjük el önma­gunk becsülését. Nagyon kö-. zönyös ember már az, aki­nek emiatt nincs rossz éjsza­kája. De fokozottan rossz a megalkuvó lelkiismeret a köz­élet minden területén. Arról, hogy mi a következménye, már szóltunk. És az ilyen következmén veket kell elke­rülnünk! Komáromi Magda — rNem lehet bement _ vacogta az ijesztően piszkos lányka, miközben saját tes­tével takarta el az ajtót. — Anyukám nem ért rá ta­karítani. Ezekkel a szavakkal próbálta kétségbeesetten lep­lezni azt a leírhatatlan álla­potot, ami a lakásban volt. A szülőkről, hat gyermekük minden mértéken felüli el­hanyagoltságáról már írtunk, s arról is, hogy bejelenté­sünk nyomán a Budai Járási Tanács állami gondozásba veszi őket. Sorsuk így révbe jutott, többé nem kell ag­gódni értük. Bizonyos, hogy a rövidesen megszületendő hetedik gyerek világra hoza­tala után a szülőket is fe­lelősségre vonják. És mégis ... Az érző, a közösségnek felelősséggel tar­tozó ember nehezen tud megnyugodni. Mert a látottak nemcsak a szívre, a minden gyermekre kiterjedő féltő szeretetre hatottak, hanem a gondolkodásra is. Joggal kér­dezhetjük: hogyan történhe­tett, hogy az említett álla­potokról a környék, s a községi hivatalos szervek is tudtak, mégis, az általános sopánkodáson túl, nem tettek semmit? Illetve, tettek. A tanács — helyesen először, másodszor és* ötödször fi­gyelmeztette a szülőket kö­telességükre. De amikor azok fittyet hánytak a szép szó­nak, az emberi bánásmódnak és előbbre jutás helyett in­kább mind mélyebbre süly- lyedtek a családjuk iránti felelőtlenségben, akkor min­denki nyugton maradt, csak egymás között sorolták, ki mit tapasztalt, mit látott. Igen, látták, tudták, hogy az asszony szinte képtelen gyermekei ellátására, híján van az elemi tisztaságnak is. Az apa pedig, bár dolgozni’ a tsz tagjai! Itt az asszonyokat is sok­ra tartják, amit nemcsak az bizonyít, hogy a férfiak szé­pen beszélnek róluk a hátuk mögött, hanem az is: so­kan viselnek vezető tisztsé­get közülük. Országos ará­nyokat figyelve is, ők vet­tek fel legtöbb asszonyt párt­tagnak. Néhányan most, tél­időben is dolgoznak. Su'yok Islvánné, özvegy Juhász Andrásné Cseh Sándomé látogatásunkkor éppen kuko­ricát morzsoltak — géppel. Egyikük a szociális, másikuk a fegyelmi bizottságnak tag­ja. Sulyok né és Csehné irígyli Juhásznét, aki már tíz esztendeje tsz-tag. Meg­egyezik véleményük abban: ők is bár jöttek volna élőbb. Kelemen Józsefné a növen­dékmarhákat gondozza. Tagja a vezetőségnek. Az istálló aj­tajánál egy hordón szak­könyvre bukkantunk: üres perceiben ebből tanul ■— mondja. Aki ismeri a parasztembert, az tudja, milyen kevés ideje jut a maga számára, nemhogy még az olvasáshoz kapjon kedvet. Valaha ügy tartot­ták: nem parasztembernek való a tanulás. S az abonyi Kossuth Tsz-ben hatvanötén jelentkeztek az időszerű kér­dések tanfolyamára. Február elsején kezdődött a három­hetes téli tanfolyam. Máso­dik esztendeje tart már az ezüstkalászos tanfolyam, ti­zenhármán járnak általános iskolába és ki állattenyészté­si, ki öntözéses kertészeti, nö­vényvédelmi tanfolyamra iratkozott be. — Hogyan csináltuk? — kérdik önmaguktól. Vala­hogy úgy, hogy egységes volt a vezetőség. Az elnök is azt akarta, amit az agro- nómus és a vezetőség. A ve­zetőség szándéka pedig ta­lálkozott a tagság akaratá­val. Kezdettől ott segített a pártszervezet is. Nem vé­letlen, hogy kilenc tagról negyvenegyre gyarapodott a számuk. — A párttagokat szétosztot- ■, tűk minden munkacsapatba,; és feladatul adtuk: szervez-; zenek maguk köré j / é pártonkívüli aktivistákat. : Tavaly hetvenhét pártonkí-; vüli tevékenykedett társadal-! mi munkában. — A pártcsoportok rend- í szeresen dolgoznak, nem is; nagyon várják a külön biz- \ tatást. — Sorolhatnánk, de vala-! * mellett tanulja a szakmát Ez évben összesen Bemutatták a mindentudó fényképezőgépet Az OFOTÉRT Alpári Gyula utcai kiállító termében meg- 0 nyílt az NDK fotócikkek kiállítása, ahol bemutatták a német f foto-optikai újdonságokat, többek között a Prakti legújabb í teljesen automatikus változatát. 2

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents