Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-08 / 32. szám

1963. FEBRUAR 8, PÉNTEK prirr HEGYEI Adrian Választási nagygyűlés a Csepel Autógyárban (Folytatás az 1. oldalról) kát tettünk, nem fejeztük be. Munkánkat teljeseb­bé, gazdagabbá kell ten­nünk. Mit jelent ez? Azt, hogy a Vili. pártkongresszus határozatait betartva, az ed­diginél is különbül mun­kálkodva. kijavítva esetle­ges hibáinkat, olyan gazda­sági és kulturális viszonyo­kat teremtsünk, amelyek jobbá teszik dolgozóink éle­tét. Nem tagadjuk, ma meg sok a probléma, nehezíti dolgunkat .ez a rendkívüli időjárás is — bár egész Európát megviseli a tel. Egyesek felteszik azt a Kér­dést: miért kevés a tojás, a szén — ez lenne a szocia­lizmus? ' __ Ml készségesen válaszo­lunk a kérdezőknek: igen, ez is. Szocializmus, mert hazánk­ban nincs kizsákmányolás, nincs munkanélküli, nincs földnélküli paraszt, sem állás­talan diplomás. Elmaradott agrárországból fejlett ipari or­szággá léptünk elő. Ezeket a nagyszerű tényeket az ellenseg sem tudja tőlünk elvitatni. _ Hibáink, nehézségeink m iatt mi magunk is elégedet­lenek vagyunk. Ipari termete­sünkben is akadnak problé­mák. kivált a technikai szín­vonalat tekintve nem olyanok az eredményeink, mint ami­lyent szeretnénk. Mezőgazda­ságunk átszervezése sem je­lenti még azt, hogy megterem­tettük az igazi nagyüzemi gaz­dálkodást, hiszen termelőszö­vetkezeteink sok helyen küz­denek gép-, épület-, felszere­léshiánnyal. Népünk életszín­vonalát is tovább kívánjuk emelni. _ Amennyiben a legfejlet­tebb tőkés országok színvona­lához hasonlítjuk hazánk hely­zetét, sok dologban utói akar­juk érni őket, de korántsem mindenben. Az Egyesült Ál­lamokban öt és félmillió munkanélküli van — nálunk egyetlen egy sem! M i a technikai fejlettség­ben, a termelékenység emelésében kívánjuk elér­ni őket. _ Fejlődésünk eszközét — folytatta — abban látjuk: job­ban, különbül dolgozni az ed­diginél. Jobban megszervezni a munkát, s azt kívánjuk: mindenki a maga helyén őntu- datosabban dolgozzék. Jobb életet csak a magunk munká­ja árán érhetünk el. Nálunk van munkásbecsület, ami biz­tosíték a fejlődésre. A továbbiakban Cservenka Ferencné elmondotta, hogy nyáron itt járt az Egyesült Ál­lamokból egy híd- és útépíté­si mérnök, aki sok évvel ez­előtt vándorolt ki hazánkból. Mint régi ismerősét, látogatá­sa alkalmával őt is felkereste. Cservenka elvtársnő bevallot­ta: szeretett volna egy kicsit dicsekedni a külföldről jött mérnök előtt. Elvitte például az Erzsébet-híd építéséhez is. A mérnöknek sok-sok minden tetszett, nem győzött dicsérni. Egyet azonban meg jegyzett: kicsit lassan építünk és nagy az adminisztráció. Azt mon­dotta — náluk olcsóbban épí­tenek, s kicsiny adminisztrá­cióval igyekeznek dolgozni. — Náluk azért törekednek olcsóbb termelésre — folytat­ta a nagygyűlés szónoka —, hogy a tókés hasznát gyara­pítsák. Mi viszont azért har­colunk a gazdaságosabb ter­melésért, hogy népünket szol­gáljuk. Mi szeretnénk, ha ennek a generációnak az életében megvalósíthatnánk azt a tervünket: kevesebb mun­kával termeljünk többet, több időt fordítsunk mű­velődésre, kulturálódásra. Ehhez természetesen minden munkáskéz, munkássziv erőfe­szítésére szükség van. Ezután Cservenka élvtársnő a mezőgazdaságról szólott. — Mindannyian tudjuk — mondotta —, hogy munkásosz­tályunkra fontos szerep hárul a nagyüzemi mezőgazdaság megszilárdításában. Nagy jel­adatot szeretnénk a követke­ző években megvalósítani. Fel szeretnénk virágoztatni a gyü­mölcs-, a szőlő- és a kertmű­velést. — Megyénk olyan adottsá­gokkal rendelkezik, hogy ha jól dolgozunk, a főváros gyü­mölcsöskertjévé varázsolhat­juk. Hogy ezt megvalósíthas­suk, sok feladatot kell megol­danunk. Ehhez a dolgozó pa­rasztság. minden bizonnyal, megkapja a gyári munkások segítségét. Ezt követően Cservenka elv­társnő a lakásépítéssel foglal­kozott. Elmondotta, hogy me­gyénkben is mindent elköve­tünk; ne maradjunk el az or­szágos építkezési színvonal mögött. Az 1962-es évhez ará- nyítva ebben az esztendőben ötven százalékkal emelkedik lakásépítésünk — mondotta. Három esztendő alatt 70 ezer család jutott lakáshoz.! 1963-ban országosan 40 ezer lakást építünk. Ez nagy fejlő­dés a régihez viszonyítva. — Az elkövetkezendő négy esztendő alatt min­dent megtesznek az or­szággyűlési képviselők is a fejlődésért, de munkájuk csak akkor jár sikerrel, ha valamennyi dolgozó ösz- szefog. Sok minden függ a vezetők­től, de a munkások, dolgozó parasztok összefogása nélkü- lözhétetlen. Amikor 1963. feb­ruár 24-én, a szavazás nap­ján az urnák elé járulva vá­lasztóink az országgyűlésbe küldenek — ezekkel a célok­kal megyünk oda. Cservenka Ferencné befeje­zésül a következőket mondot­ta: — Mi úgy alkarunk dolgoz­ni, hogy önök érezzék: az or­szággyűlési képviselők együtt élnek, küzdenek a muníciók­kal, a dolgozó parasztokkal. Ígérni könnyű lenne, de mi csak olyat ígérünk, amit valóra is tudunk vál­tani. Elkövetkezendő munkánk fog­ja megmutatni, hogy méltók vagyunk a bizalomra. Tet­teinkkel, cselekedeteinkkel kí­vánjuk igazolni: bízhatnak bennünk. Kívánjuk, hogy el­következendő munkánkat bé­kében végezhessük; céljainkat valóra tudjuk váltani. Cservenka Ferencné ország- gyűlési képviselőjelölt beszé­dét a hallgatóság forró, egyet­értő tapssal fogadta, majd Pál- fi Kálmán zárszavával ért vé­get a választási nagygyűlés. S. A. Üröm öröme Kevés község dicsekedhet olyasmivel, hogy Öle ma már megoldották a lakáskérdést. Ezen kevesek egyike Üröm, ahol egyetlen lakásigénylőt sem tartanak nyilván. Hogyan történhetett ez? Sok szeren­csés körülmény közrejátszásá­ból, s az ottaniak szorgalmá­ból. Három évvel ezelőtt még Ürömön is gyakran kopogtat­tak a tanács ajtaján a kérvé­nyezők, juttassák lakáshoz őket. Ekkor, s ezt megelőző­leg, valóságos hullám árasz­totta el a községet. Főleg a Nyírségből jötték új lakók, öt család termelőszövetkezeti tag lett. míg mások pesti üzemek­ben helyezkedíék eL Egyik ro­kon hozta a másikat, egysze­ribe tele lett a község albér­lővel. Sehogy sem lesz ez jó, álla­pították meg a község vezetői, t Most csak albérletet kémek,* de rövidesen már lakásigény- léként jelentkeznek. Ezt meg­előzendő, közölitek mindenki­vel, hogy aki ily módon ju­tott albérlethez, ne számítson lakásra, akármennyire is igényjogosult lenne. A határozott szó elérte cél­ját. A betelepülők nem lesték a sült galambot, hanem egy­más után. saját erejükből igyekeztek végleges fészket ta­lálni. Egy részük a volt prés­házakat alakította át megfele­lő lakássá, mások pedig, és a község fiatal házasai, teliket vásároltak a sportpálya mö­götti új településen, ötvenöt illami tulajdonban levő telek volt itt eladó. Kettő kivételé­vel máris megvették vaia- nennyit. Az ősszel tizenöt ház Spült fél, de már a többi te- éktulajdonos ds beadta épitésj engedély iránti kérelmét. EZER CIKK BOLTJA Az asszonyokra számítani lehet Hét asszonyt jelöltek tanácstagnak Ürömön A MÉK ELSŐSORBAN TERMELTETŐ VÁLLALAT A zöldség■ és gyümölcsfelvásárlás időszerű feladatairól Dömötör József személyé­ben új igazgatót kapott a Szö­vetkezetek Pest mégyei Ér­tékesítő Központja. Munka- \ társunk a napokban beszél­getést folytatott vele, amely­nek során megkérdezte: az új igazgató miben látja a MÉK ez évi feladatait? — A MÉK mindenekelőtt termeltető vállalat, amely­nek megyei feladata a szerző­déses zöldség- és gyümölcs­termesztés megszervezése, a megtermelt áruk értékes! tése, az exporttervek teljesí­tése. Mindezzel nem mon­dok újat, mégis szeretnék most erről bővebben beszél­ni. Pontosan miről van szó? A falusi emberekben, de még a termelőszövetkezetek veze­tőiben is él egy olyan hie­delem. ami szerint a MÉK, „csak” kereskedelmi válla­lat, amely az árut „olcsón” . felvásárolja és „drágán” to­vábbítja a fogyasztóhoz. Vagyis, egyik oldalon ott áll­nak a termelők, akik mi­nél drágábban szeretnék eladni terményeiket, s másik oldalon ott van a MÉK, amely pedig azon „speku­lál”, hogy minél olcsóbban vegye meg az árut, vagyis becsapja a termelőt. — Ez a szemlélet a múltból származik. A kapitalista tár­Ifjú választók gyűlése Vácott (Tudósítónktól.) A február 24-i választá­sokat az ifjúság Vácott is magáénak érzi. Ezer körül van azok száma, akik először járulnak majd az urnákhoz. A jelölő gyűlések adatai alapján 15 harminc éven aluli férfi és nő szerepel az új városi tanács tagjainak je­löltlistáján. A hely: KISZ-bizottság ezért tartotta fontosnak, hogy az ifjú választókat tá­jékoztassa a február utolsó vasárnapján lezajló fontos belpolitikai eseményről. Csü­törtök estére a város mű­velődési házában hívták egybe (íz először szavazókat. A gyű­lés előadója: Arató András, 0 KISZ Pest megyei Bizottsá­gának titkára volt. Nem is gyűlés volt ez, inkább baráti találkozó, ahol a megjelentek közvetlen han­gú, de színes és értékes tá jékoztatást hallottak ifjúsá­gunk mai életéről. Számuk­ra is meglepő volt a Belke­reskedelmi Kutató Intézet statisztikája fiataljaink ruha­táráról, vagy az Expressz Iroda terve, 16 ezer ifjú idei külföldi utazásáról. Arató elv társ szemléltetően igazol­ta, hogyan lett a grófok és főurak parlamentjéből 1945- ben a felszabadult nép or­szágháza, ahol történetesen Serényi gróf helyén a csepeli munkás, Gazda Géza ült. Az ifjúság gyűlése után került sor a „Ki mit tud?" városi döntőjére. Harmincegy vetélkedő ifjú zsúfolt néző­tér előtt mérte össze tu­dását. Közülük a hat leg­jobb vasárnap részt vesz a megyei döntőn, Dunakeszin. (p. r.) és szaktanácsokkal segíti a termelők munkáját. A MÉK segít a termelőknek az ön­tözési lehetőségeí? megterem­tésében. a növényvédelem megszervezésében, vagyis fi­gyelemmel kíséri a termény és a gyümölcs útját a vetés­től a szedésig, illetve a vi­rágzástól a gyümölcs beéré- séig. És végül: a felvásárlás sem a régi módon törté­nik, hiszen a MÉK nem felvásárol, hanem a szerző­désileg lekötött területről ér­tékesíti a zöldséget, gyü­mölcsöt. Ez az értékesítés — amelybe beletartozik d* cso­magolás, a válogatás stb. is — a termelők érdekei­nek figyelembevételével tör­ténik. — Igaz. a MÉK felvásárló tevékenységet is folytat — mondta az igazgató — hi­szen nemcsak a leszerződött árut vesd át a termelőtől, hanem az azon túl jelent­kező terméket is értékesíti. A MÉK tehát elsősorban termel­tet. értékesít és nem keres­kedik. — Miben látja a közvetlen feladatokat? — A szerződések további kötésében. Eddig mintegy 12 ezer hold zöldségre kötöttünk szerződést, a vállalat ez évi terve 13 eze 500 hold. Űjburgonyára 5 eze 800 holdon szerződtek a tér melöszövetkezetek, , viszont i tent 9 ezer 100 hold. Van te hát tennivaló. A termeié struktúrájában is történt vál tozás, mert nagyobb területei öntöznek a termelőszövetkeze tek, mint az elmúlt évben. A: idén a szerződött öntözőt zöldségterület 4370 holdra nö vekedik a megyében, az újbur- gonyából is mintegy 1250 hol­dat öntözéses módon termesz­tenek. — A szerződéskötéssel egy- időben munkatársaink elmen­nek a termelőszövetkezetekbe és a helyszínen beszélik meg a termelés problémáit. Az idén is megmarad az a bevált gya­korlat. hogy a termelőszövet­kezetek 48 órával a szállítás előtt jelentik: ennyi és ennyi zöldséget akarnak átadni a te­lepeknek. Ezt összegezzük és az bekerül az országos tervbe. — Az idén a földműyesszö- vetkezetek nagyobb szerepet kapnak a zöldség és gyümölcs felvásárlásában — fejtegette Dömötör József. — A háztáji és az egyéni gazdaságokból főleg a földművesszövetkezetek vásárolják fel az árut, il­letve ők szerződnek. A földművesszövetkezetek ilyen irányú tevékenysége a tavalyi 20 százalékról az idén 40 százalékra növekszik, har­minc községben pedig a helyi földművesszövetkezet feladata lesz arról gondoskodni, hogy a fogyasztók Részére legyen ele­gendő zöldség és gyümölcs. Olyan községekről van szó, amelyek lakosai főleg ősterme­lők, és igy lehetőség var he­lyi termésből kielégíteni az igényeket. — Ez a megoldás hasznos­nak ígérkezik, mert gépkocsi- parkunk felszabadul és nem teli az ilyen községbői a MÉK-telepre és onnan vissza1- szállitani az árut a községi öldművesszövetkezeti boltok- >a és így nagyobb a lehetősé­re annak, hogy a felvásárolt írut idejében tovább szállít* uk — fejezte be nyilatkozá­st Dömötör József. —1. r.— ] . nevelésükkel, szórakozásuk­kal. Ar is dicséretére válik a női tanácstagoknak, hogy nagyon szeretik lakóhe­lyüket. Nemcsak mondják, de csele­kedtek is érte. hogy fejlőd­jünk, mind többet nyújtsunk a lakosságnak. Célunk: olyan kulturált szórakozóhelyelcet teremteni, hogy az ifjúság ne kívánja másutt tölteni a sza­bad idejét, és a felnőtt lakos­ság is megtalálja a helyét. j Ezért építettük újjá a műve- ; lödési házat, szép új cukrász- i dát rendeztünk be. s ami még i hátra van, azt is korszerűsít- j jük. A nagyarányú építkezé- I sek után egyetlen fillért sem I kellett takarításra kiadnunk, j mert az asszonyok jöttek el dol­gozni. A nőtanács vezetésével esetenként mintegy harmincán takarítottak. A hét női tanácstagból ket­tő van olyan, akit most jelöl­tek először. Kívánatos, hogy átvegyék a többiek munka­tempóját, tevékenységükkel is fokozzák a nők iránti megbe­csülést. ___________ K. M. 6 0000 gázpalack Az utóbbi években az ipari központoktól távoleső lakótele­peken is mind gyakrabban szerelnek fel gáztűzhelyeket. Az ország gázvezetékeibe kap­csolt mintegy 310 000 fogyasz­tón kívül több mint 165 000 családhoz teherautón megy házhoz a közkedvelt és olcsó fűtőanyag. A palackozott pro- pán-butángáz az ország vala­mennyi megyéjébe eljut, s az idén újabb 60 000 család kony­hájából szorítja ki a fa- és szénfütésü tűzhelyeket. Két nap alatt 1200000 forint a téli vásár forgalma Csütörtök délelőtt tartotta idei első ülését a megyei áru­forgalmi bizottság, amelyen Niedermann Márton, a me­gyei tanács kereskedelmi osz­tálya áruforgalmi csoportjá­nak vezetője beszámolt a múlt év eredményeiről és az egyes kereskedelmi ágazatok terv­teljesítéséről. Megállapította, hogy az ünnepekre a holtok áruellátása a lehetőségek­hez mérten bőséges volt. Alapvető hiány semmilyen fontos árucikkben sem mutat­kozott. Elmondotta, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium ruházati főigazgatósága a kö­zelmúltban megvizsgálta a megye ruházati ellátását, és azt megfelelőnek találta. Szó­vá tette azonban, hogy a bol­toknak nagy gondot okozó göngyöleg-visszaszállítás kö­rül még mindig zavarok van­nak. Ezután rátért a múlt évi tervteljesítés számszerű ada­taira. Közölte, hogy a megyei tanács kiskereskedelmi válla­latai éves tervüket 102,4 szá­] zalékra teljesítették, ami az : 1961. évhez viszonyítva 107 I százalékot jelent. A tanácsi | vendéglátóipar évi tervét, igaz, csak 98 százalékra telje­sítette, de az előző évhez vi­szonyítva, teljesítése mégis 103,5 százalék. A földművesszövetkezetek boltjai évi tervüket 99.7 százalékra teljesítették, ez azonban az 1961-es év­hez viszonyítva 104,9 szá­zaléknak felel meg. Ugyanígy a földművesszövet­kezeti vendéglátóegységek 106,1 százalékos tervteljesítése 114,3 százaléknak felel meg. Felvetődött az ülésen, hogy a téli vásár leszállított áron forgalomba hozott árufélesé­gei nem kerültek ki kellő idő­ben a megyei bolthálózatba. Ennek ellenére azonban a Pest megyei Ruházati Kiske­reskedelmi Vállalat, amely ta­valy a téli vásár első két nap­ján 730 ezer forintot forgal­mazott. ez idén boltjaiban a vásár első két napján egymil­lió-kétszázezer forint forgal­mat ért el. Lelkes Sándomé, az Ürömi Községi Tanács vb-titkára jól ismeri a tanácstagok tevé­kenységét, a közösségért vég­zett munkájukat. Most főleg afelől kérdeztük, hogyan ala­kult a jelölő gyűlések befe­jeztével a női tanácstagjelöl­tek száma, és hogyan dolgoz­tak a régiek az elmúlt négy év alatt? — Harmincnyolc tanácsta­gunk közül hét nő volt a múltban, és annyi most is a jelölt. Lehetnének többen, mert bár a férfiakra sem mondhatok rosszat, a nőkre mindig számíthattunk. Vala­hogy fürgébbek, tevékenyeb­bek. Hét közül legalább hat mindig eljött a tanácsülések­re, pedig még az sem mond- j laté, hogy jobban ráérnek, lem járnak el dolgozni. j Ketten termelőszövetke­zetben, öten pedig más üzemben dolgoznak, úgy­nevezett háziasszony nincs közöttük. Különösen értékes az a po­litikai munka, amelyet asz- szonyaink az átszervezés ide­jén végeztek. Leglelkesebb út­törői voltak az újnak. Figye­lemre méltó az is, hogy az el­ső névadó ünnepségek után mind többen jöttek a tanács­házára, s kérték, hogy gyer­meküket ily módon iktassuk be a közösségbe. Sok hasznos, célszerű javaslattal gazdagí­tották a gyermek- és ifjúság- védelem munkáját. Segítettek az iskolának a gyengébb ta­nulók otthoni körülményeinek megvizsgálásában, miképpen lehetne változtatni a kedve­zőtlen helyzeten. Szerencsére az utóbbi időben már nem túl sok gondjuk akadt, mert az ifjúsággal semmi problémánk nincs a községben. A KISZ- szervezet Sas György vezeté­sével összefogja őket, törődik [ sadalomban valóban ez a i gyakorlat uralkodott és ér- j vényesült. ' A szocializmusban azon­ban a termeltető és ér­tékesítő vállalat nem kereskedik a szó régi ér­telmében, hanem a termelő válláról leveszi a szállítás és az el­adás gondját, megtermelteti az árut és továbbítja azt a fogyasztóhoz, a termeltetés és az értékesítés nem azo­nos a felvásárlással. A MÉK mind a három feladatot egy­szerre latja el: szerződést köt a termelőszövetkezetek­kel különböző növényfélesé­gek, kertészeti növények és gyümölcs termesztésére. A szerződési feltételek­nek megfelelően terme­lési előleget, vetőmagot biztosít a termelők ré­szére

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents