Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-08 / 32. szám
4 1953. FEBRUAR 8. PÉNTEK FÉLÉV ÉLŐTT A boldog hét szünet után — mert valljuk be, a diákok kevésbé fáznak a mínusz 20 foktól, mint egy számtanórától — a szülők és a gyermekek jó része némi aggodalommal tekint a bizonyítványosztás elé. . B izony ítványosztás! Ráadásul két hét szünet, tehát je- ] lentős kiesés után. Hogyan [ pótolják az anyagot? Nem j terhel ik-e túl a pedagóguso- j kát és a diákokat? E kérdéseinkre kerestünk választ a budaörsi általános fiúiskoláiban, Keszthelyi Andor igazgatóhelyettesinél. A bejáratnál szorgalmas diákok lapátolták a havat, ha nem is társadalmi munka, de a politechnikai oktatás keretében. Az iskolában a felső j tagozatok számára mezőgaz- j dasági politechnikai oktatás j folyik az 1961 szeptemberében átadott Rózsa utcai, új épületben. Az ott folyó tanítás azonban még egy rövid ideig szünetel, a tönkrement fűtőberendezés megjavítása miatt. így a régi épületiben a tanítás három műszakos, 30 perces órákkal. — Két hét valóban jelentős mulasztás — mondja Keszthelyi Andor — de pótoljuk anélkül, hogy tanárainkat és a tanulókat túlterhelnénk. A kétszáz munkanap, amelyre a tananyagot felosztották, meglesz, csak a számonkérési lehetőség kevesebb. Mint az eddigi eredmények mutatják, az iskola eléri a j A Pest megyei Petőfi Szín- tavaly félévi tanulmányi át- [ pad a napokban tartotta 25. logot, ami az alsó tagozatnál előadását a diósdi művelődé3,3, a felsőnél 3 volt. Talán gyengébbnek tűnik ez az eredmény más iskolákhoz viszonyítva, itt azonban az iskola speciális helyzetére kell felhívni a figyelmet. Négy gyógypedagógiai, osztály működik, ahová az első általános elvégzése után, orvosi ajánlásra a gyengébb képességű gyermekeket veszik fel. Nagy segítséget nyújt a diáitoknak és iglen nagy megnyugtatást a szülőknek &z alsó tagozatosok nyolcvan fős napközi otthona, és a szülők kérésére létrejött, két, egyenként 25 fős társadalmi tanulószoba a felső tagozatú tanulók számára. Ha már a felső tagozatnál tartunk, szólni kell azokról s diákokról is, akik ezt a „kényszerszünetet” talán nem is túl nagy lelkesedéssel fogadták, a nyolcadik osztályosokról. Több mint százan vannak, akiknek mintegy fele gimnáziumban, technikumban szeretne továbbtanulni. Tavaly ez sikerült is mindenkinek, aki a középiskolát választotta és remélik, hogy az idén is felvételt nyernek a József Attila és Budai Nagy Antal gimnáziumokba —, melyeikkel igen jó az iskola kapcsolata — és a különböző technikumokba. { Persze ahhoz, hogy ezt elérjék, a félév előtti két hét „kényszerszünetet” is komoly munkára ke’lett fordítani. A beszélgetést négy fiatal kíséri érdeklődéssel. Három ! lány: Bei Noémi, Hajdú Mária, Háry Mária és egy fiú, Engel- brecht Imre, a felsőfokú tanítóképző végzős növendékei, akik gyakorlaton vannak a budaörsi iskolában. Három lány és egy fiú! Már éppen sajnálni kezdtük a fiút, amikor megnyugtatott: ő van a legkönnyebb helyzetben négyük közül, mert itt végezte az általános iskolát, ide került gyakorlatra régi tanáraihoz és reméli. tanítani is itt tanít majd. Mikor céljaikról kérdezzük őket, egyöntetűen azt felelik: „jól tanítani”. Szeretik a gyerekeket és hálásak idősebb kollégáiknak, akik bevezetik őket a szakma műhelytitkaiba. Az iskolában tett rövid látogatás is azt bizonyítja, ha Budaörsön okozott is problémákat a téli kényszerpihenő, összefogással és szorgalommal eredményesen pótolhatják a mulasztottakat. • Fóti Judit Eddig nem tapasztalt érdeklődés Mintegy három és félmillió állampolgár vett részt a jelölő gyűléseken Harmati Sándor nyilatkozata a választások előkészítésének eddigi szakaszáról SZÍNÉSZ-KÖZÖNSÉG TALÁLKOZÓ Februárban mutatják be a mozikban az Emlékek éjszakája című lengyel filmet si otthonban. Ebből az alkalomból a Tavaszi keringő című zenés vígjátékot mutatták be a termet zsúfolásig megtöltő közönségnek. A siker ezúttal sem maradt el. A nézők hosz- szan megtapsolták a jól játszó együttest. A 25. előadás kellemes epizóddal zárult. Diósd színházszerető közönsége ugyanis az előadás után vacsorán látta vendégül a Petőfi Színpad művészeit. Vacsora után felcsendült a muzsika, s a diósdi fiatalok bebizonyították: nemcsak colják a twistet, zsef gondnok köszöntőjében leumra emelte színház művészei viszont őt köszöntötték: tudomásukra jutott ugyanis, hogy felesége néhány nappal ezelőtt életerős gyermeknek adott életet. A baráti légkörben lezajlott színész—közönség-találkozó résztvevői így búcsúztak egymástól: viszontlátásra mielőbb. Pesten tán- Mészáros Jórövid pohár- az 50. jubi- poharát. A BERTOLT BRECHT születésének hatvanötödik »3 évfordulója ismét jó alkalom arra, hogy beszéljünk arról a művészről, akiről ürügyek nélkül is többször kellene szótanunk. A dráma huszadik századi nagy fordulópontja elválaszthatatlan Brecht nevétől. Ahogy Bartók a zene, ő a dráma önmagát túlélt, hazuggá vált, elavult formáit újította meg az ősforrásokhoz való visz- szatéréssel. Azonban nem a formai újítások felől kell — ahogy sokan képzelik — Brecht művészetét megközelíteni. Azok csak eszméiből szervesen fakadó megoldások. Gondolatainak megértése nélkül csak üres mechanizmussá válnak. Együtt azonban még jó ideig a dráma jövőjének útját mutatják. Brecht tudta, hogy egy bomló kor megbolydult értékrendjében a színház nem hazudhat békés egyensúlyt, harmóniát, mindent elsimító irzelmasséget és új eszméltet nem lehet régi skatulyákba gyömöszölni. A színpadnak egyáltalában nem az a. feladata — sugalmazza Brecht —, hogy hangulato- kat, érzéseket keltsen s azokba beleringasson, hanem éppen kikergessen belőle, meghökkentsen, „gondolkodásra izgasson”. A színészen éppen ezért igen is vegyüli észre, hogy játszik s ne azt, hogy éli a szerepét, ahogy a színpad is ennek a játéknak legyen a tere s na a valóság illúziójába ringasson. Elmélete, a drámai elidegenítés elve s szcenikai gyakorlata is, melyet nem kezelt mereven, ezt a célt szolgálja. A német expresszionízmus izgatott lázadásának, egy megrendült, magát rosszul érző társadalom forradalmi művészetének és a Büchner és Toller féle szociális dráma talajából növekedett ki Brecht zseniális művészete. Sem alakjával, sem művével nem kötött még békét korunk. Élete, alkotásai még várják az összegezést és értékelést. Dúl még körülötte a harc. De annyi máris bizonyos, hogy mint minden igazán korszakos mester, a törekvések egész sorának ösz- szegezője s epikus-színházával az új színpadművészet elindítója volt. ' 4 lig húszéves, amikor, mint az első világháború, leszerelt szanitée-katoná- ja és orvostanhallgató kapcsolatba kerül a színházzal és Falckenberg müncheni kamaraszínházának dramaturgja lesz. Innen kerül néhány év múlva Berlinbe Reinhardt mellé. Húszéves és szinte készen pattan a színpadra is első művével a zabolátlan férfiúi életerőt és emberi magányt képsorokba foglaló Baallal. Akkori bizonyos fokú anarchizmusa, lázadása, nyersesége még a művészi hóbortoktól és avant-garde meglepetésektől teli weimari Németországban is botrányt kavart. Közel négy évtizeden keresztül H a drámák — o lázadó, a társadalmi kérdéseket feszegető és végül az emberiség egészének életét átfogó drámák — sokasága, versek, tanulmányok, vitacikkek, színházi írások követik első művét. A regényben is megírt Koldusoperától a Kaukázusi krétakörig. A válság, a fasizmus, a tudósok felelőssége, a szociális kérdések vitára serkentően, meghökkentően újszerű formában kapnak helyet maga rendezte színpadán. Közben bejárta, kényszerűségből, a világot. Az emigráció idején Dániától a Szovjetunióig, Franciaországtól az Egyesült Államokig mindenfelé megfeszített munka jellemzi éveit. Szenvedélyes és bátor harcos, újító művész. Az ex- presszionizmus formaromboló ideje csak allco&kedvét serkenti. Antik kórus, song, a dal, rigmus, vetített felirat, a cselekménybe belelógatott jelképiáblák gazdagítják drámai megjelenítő eszközeit. Egyszerre idézi az ősi görög és kínai színházat, a középkori misztériumjátékokat, vásári komédiákat és valami sosem volt újdonságot. amis illúziókat rombolt, nyersen cinikus — nyelvileg is szikár — groteszk müvei mögött mégis men kell érezni egy nagy, de ke ményen humánus, bölcs ér életszeretö ember alakját. A Hazafias Népfront Országos Tanácsánál a közelmúltban összegezték a választások előkészítésének eddigi tapasztalatait, s értékelték a jelölő gyűlések január 29-én zárult sorozatát. Az eredményről, amelyet a népfront országos elnöksége is megtárgyalt, most Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának. — Bizottságaink országszerte felkészülten várták az új választások kiírását. Az elmúlt négy évben tervszerűen figyelemmel kísérték a választott testületek, a tanács, az ország- gyűlés tagjainak tevékenységét. s pontos képet alkottak: ki az. aki megfelelt a bizalomnak, s ki az, aki nem szo’gált rá, hogy újra a Hazafias Népfront jelöltje legyen. — Ma mór elmondhatjuk, hogy a mozgalom aktivistái becsülettel megoldották feladataikat a választások előkészítésének ebben a szakaszában. Derekasan kivették részüket a több mint százezer jelölő gyűlés lebonyolításának politikai és szervezési munkájából, s arra is futotta erejükből, hogy segítőtársaik nagy részé: átengedjék az újonnan alakult választási szerveknek. Mindezt annak a javára írhatjuk, hogy megnőtt a népfront tekintélye, befolyása, s hogy hazánkban az emberek mind nagyobb mértékben egyformán kezdenek gondolkozni az ország dolgairól, az előttünk álló feladatokról. — A jelölő gyűléseken hozzávetőleges számítások szerint a választóknak mintegy .50 százaléka, tehát csaknem három, és félmillió ember vett részt. Nagyobb volt az érdeklődés, mint eddig bármikór. Ez sokegyébbel együtt azt példázza.! hogy évről évre csökken azoknak az állampolgároknak a száma, akik közömbösek a közösség dolgai iránt, ugyanakkor arról tanúskodik, hogy a legutóbbi választások óta megnőtt a tanácsok, s az országgyűlés tagjainak rangja, tekintélye, megnőtt a végzett munka értéke. Örömmel láttuk, hogy a vártnál sokkal népesebbek voltak a tanyavilágban tartott jelölő gyűlések. A ritkán lakott vidékeken mindig nehéz volt összegyűjteni az embereket, most sokszor igen szép számban jelentek meg itt a választók, ugyanúgy, mint egyik-másik városban, községben. A jó előkészítésért, szervezésért dicséretet érdemelnek a helybeli népfrontbizottságok vezetői és aktivistái egyaránt. — Figyelemre méltó vonása volt a jelölő gyűléseknek, hogy milyen sok helyen döntötték már le az előítéletek, a faji megkülönböztetés korlátáit. Az ország cigány lakossága például a falvak korábban arisztokratikusan elzárkózott népével együtt döntött arról, hogy ki legyen képviselője a tanácsban, az országgyűlésben. Jó néhány olyan 'község volt, ahol nemrégen még megbélyegzettnek számító cigányt — most becsületesen dolgozó tsztagot, üzemi munkást — je- ] löltek. Sajnálatos azonban, hogy a nőkkel szemben még sok hőíyen érvényesült megkülönböztetés. Elsősorban a férjek ellenezték, hogy párjukra essék a környék lakóinak választása, de nemegyszer maguk az asz- szonyok, lányok szólaltak fel. hogy a férfiak dolga a politika. Ez arra figyelmeztet, hogy akad még tennivaló, ha a gyakorlatban is érvényt akarunk szerezni a nők egyenjogúságának. — A jelölő gyűlések sorozata azonkívül, hogy az állampolgárok millióit mozgatta meg, azért is betöltötte hivatását, mert általában alkotó véleménycserének adott fórumot. Úgyszólván mindenütt sok hozzászólás hangzott el, s azt tapasztaltuk, hogy a városokban inkább országos politi- I kai kérdésekkel, a nemzetközi élet eseményeivel is foglalkoztak az emberek, a falvakban pedig a helyi kérdések, a községfejlesztés tervei kerültek nagyobb számban szóba. Az emberek véleményt mondottak a tanácsok eddigi tevékenységéről, bátran bíráltak, ha úgy látták, hogy a következő években javítani kell a munkát, s elégedetten nyugtázták, hogy rendre valóra váltjuk a szocializmus építésének nagy céljait. Jó néhányszor annak lehettünk tanúi, hogy a választók társadalmi munkát ajánlottak fel egy-egy sürgetett feladat megoldásához. — Most, hogy lezárultak a jelölések, országszerte választói gyűlések százaival, s kisebb összejövetelek, csoportos beszélgetések, családlátogatások ezreivel, tízezreivel folytatódik belpolitikai életünk soron következő nagy eseményeinek előkészítése. Ezekben a jelöltek az ország lakosságával együtt formálják a képviselői, a tanácstagi munkák programját, s előkészítik a további gyümölcsöző együttműködés alapjait — fejezte be nyilatkozatát Harmati Sándor. (MTI) Elhunyt Gödöllő legidősebb veteránja A gödöllői pártház ormán fekete zászlót lenget a szél: tegnap kísérték utolsó útjára Gödöllő legidősebb kommunista veteránját, Hajduczi Jánost. Két hónapja sincsen, hogy elvtársai meleg szeretettel köszöntötték kilencvenedik születésnapja alkalmából, s most befejezte harcokban gazdag, áldozatos életét. Hajduczi János az első világháborúban kötött életre szóló, szoros barátságot az orosz néppel s a kommunizmus eszméjével. 1919-ben egyike volt Gödöllőn a Tanácsköztársaság legodaadóbb harcosainak. Az ellenforradalom győzelme után börtön, nyomorúság várt rá. Csak a felszabaduláskor térhetett vissza szeretteihez. Idős kora megakadályozta ugyan, hogy tevékenyen részt vehessen a szocializmus építésében, de gazdag munkásmozgalmi tapasztalataival, tanácsaival mindvégig a párt ügyét szolgálta. Eredményes esztendő A Pilisborosjenő és Környéke Földművesszövetkezet ösz- szes forgalmának csaknem a felét az ipari és egyéb szolgáltatási tevékenysége tette ki a múlt esztendőben, tehát ilyen tekintetben sajátos körülmények között működött hat község területén. Ennek ellenére igen jó eredménnyel zárták az 1962-es esztendőt, ami egyúttal azt példázza, hogy a lakosság ellátását sokféleképpen lehet sikeresen szolgálni. Az igazgatóságon múlik, hogy megtalálják a változatos módszereket. — A hat község közül csupán Pilisborosjenőn folytattunk kiskereskedelmi és vendéglátóipari tevékenységet — mondotta Mezősi László igazgatósági elnök. — A többi község ugyanis ilyen szempontból állami terület. Az idén csak annyiban módosult ez a helyzet, hogy az Ürömmel történt .egyesülés következtében január elseje óta bővült kereskedelmi és vendéglátóipari bázisunk. Egyébként a szeszfőzdék, a szikvízüze- mek, a daráló és a solymári Tanulnak a gyümölcstermelők mészüzem közel hárommillió forint értékű forgalmat bonyolított le. A mészüzemben a fűtési módszer megváltoztatásával közel 250 000 forintot takarítottunk meg. — Az előirányzott eredményterv 210 ezer forint volt, ezzel szemben a teljesítés megközelíti a 338 ezer forintot. Ebből a kiskereskedelemre és a vendéglátóiparra 160 ezer forint jut. Vásárlási visz- szatérítés címén 20 400, a részjegyek utáni párnát címén 6342. tehát kereken 27 ezer forintot fizetünk vissza a tagságnak. A földművesszövetkezeti dolgozók pedig nyereségrészesedés fejében 12 munkanapnak megfelelő pénzt kapnak, ami összesen 34 ezer forintnak felel meg. Saját forgóeszközállománnyal, tehát hitel igény- bevétele nélkül gazdálkodunk. Az eredményes munkához — sóik más szubjektív tényező mellett — véleményünk szerint az is hozzájárult, hogy szakmailag jól felkészült dolgozók alkotják az alkalmazottak zömét, ezt bizonyítja az a tény is, hogy huszonhatan rendelkeznek törzsgárdajel- vénnyel, hatan pedig a kiváló dolgozó cím tulajdonosai. A dunabogdá- nyi művelődési házban filmvetítéssel tarkított szakmai előadást rendezett a gyümölcstermelőknek a földművesszövetkezet, a napokban. A 85 főnyi hallgatóság az előadás befejeztével kérte, hogy minden héten szervezzen számukra ilyen hasz- ; nos tanácskozást a földművesszö- \ vetkezet. \ Kívánságuk tel- i je sült: Repárszky j Ferenc, a Szőlészeti eí Kertészeti Főiskola tanára elvállalta, hogy hétről hétre megismerteti a korszerű növény- védelmi és gyü- mölcste rmesztési módszereket. Sőt, arra is vállalkozott, hogy az egyik elhanyagolt gyümölcsösben gyakorlatilag is bemutatja a helyes faápolást. Dunabogdány- ban a múltban export minőségű gyümölcsöt termeltek, az utóbbi időben azonban elhanyagolták a telepítések gondozását. A szakmai előadások iránt megnyilvánuló, élénk érdeklődés azt bizonyítja, hogy a gyümölcsöskertek tulajdonosai visz- sza akarják szerezni a duna- bogdányi málna, őszibarack és cseresznye jó hírét. Ehhez a törekvéshez a földművesszövetkezet nemcsak a februári előadássorozattal, hanem a növényvédelmi bizottságban való részvétellel hozzájárul. is (d. k.) Hatezer hold fásítás Nagyarányú fásításra ki szültek fel a közös gazdasí gok: ez év tavaszán több mii 6000 holdat kívánnak beülte ni facsemetékkel és suhár gokkal. A területrendezése után most mód nyílik a gé\ művelésre nem alkalmas k sebb földdarabok fásítására < az erdősávok. a diilőuta menti fasorok végleges kiah kítására. A hegyvidéki köze gazdaságok fokozott mértéi ben veszik fel a harcot a te lajerózióval, az alföldi tei melőszövetkezetek pedig főle a homokterületeken alakító nak ki új erdőket és ligeteke
