Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-24 / 46. szám
y^nrfap 1963. FEBRUÁR 24. VASÁRNAP szemmel vonták vissza azt a sok mindent, amit az elmúlt évek alatt Jánisz bátyára mondtak. — Bizonyos fokig igazunk volt — restelkedett szemét tö- rölgetve Aszimákisz, a család legidősebb tagja —, és mégis igazságtalanok voltunk. Jánisz se nem hálátlan, se nem szamár. Mit tudjuk mi ideát, hogy milyen ott az élet Amerikában? Az emberek éjjelnappal gyűjtik a dollárokat, és talán még arra sem érnek rá, hogy feltekintsenek a pénzről, és megírjanak egy levelet! Éhenkórászokból állt az egész pereputty, szegények lévén, nap nap után bírókra keltek az élettel, hogy kicsikarják tőle az aznapra valót. Mindenütt volt család, fiúk, akiket taníttatni kellett, lányok, kik eladó sorba kerültek. Ügy tekintettek hát erre az amerikai Jánisz bátyjukra, mint égből pottyant megmen- tőjükre, azt hajtogatták, hogy a szegények mindenható istene plántálta belé azt a gondolatot, hogy visszatérjen szülőhazájába, és segítsen a testvérem. asszonyaikon, az egész rokonságon! — Hála neked, Mindenható! Telt.múH az idő. és amj. kor egy nap mogpiilantották a hajólistán, az „Amerikából nap Aszimákisz bátya váratlanul levelet kapott tőle a következő tartalommal: „Aszimákisz bátyám, én jó egészségnek örvendek és ugyanezt kívánom kedves Mindnyájatoknak. Jelentem, hogy torkig vagyok ezzel az Amerikával, és ezért hazamegyek drága szülőföldemre, Görögországba, ott fogom szememet lehunyni, ha Isten is úgy akarja, áldott legyen az ő akarata, ámen! Más írnivalóm nem lévén, még csak annyit, hogy a jövő hónapban érkezem hajóval. Nagy örvendezéssel és boldogan írja ezt a te bátyád, Papadopulosz Jánisz, azaz Papasz John, ahogy itt neveznek”. Aszimákisz megdörzsölte szemét — igaz ez? —, azzal tüstént átloholt öccséhez, Ni- kolakiszhoz. — Ide süss! — Hát ez meg mi? — Levél jött Jánisztól! Nikolakisz végigböngészte az írást, szeme kerekre nyílt, és átvágtatott a harmadik fivér- íez, Dimitrakiszhoz, aki öröm- •epesve vette tudomásul a lírt. Még jobban örültek az asszonyok, náluk is jobban a gyerekek, az unokaöecsök és másodunokaöccsök Az egész társaság, férfiak, nők. kicsinyek és nagyok, könnyes jókívánság és még több reménykedés közepette hajóra tették. Ettől fogva vártak, vártak, egyre csak vártak, de hír se jött felőle. Néhány év telt el, és ekkor a rokonság fülébe jutott, hogy Papadopulosz Já- nisznak sikerült üstökön ragadnia a szerencsét, megváltoztatta a nevét, lett belőle Papasz John, és New Yersey- ben lapáttal szórja zsákjába az aranyakat. — Ó, az a fukar! — Ó, a hálátlan, a kőszívű! A szamár! Testvérei és időközben felcseperedett unokaöccsei ilyen behízelgő módon emlékeztek meg Jániszról, valahányszor szóba került, hiszen nemcsak hogy csúful megfeledkezett ígéreteiről, de egyetlen sort sem irt övéinek. Amerikába vándorolt görögöktől származott a hír, ezek tudtak róla, hogy Papasz. John úr New Yersey-ben telepedett le, és zsákokban áll nála az arany. Erre való tekintettel újra. meg újra próbálkoztak az elmúlt években és írtak neki, de — semmi válasz! Ekkor egy Az elnmlt húsz esztendő I során az egész rokonság ver- : senyt szidta Jánisz bácsit, aki i odaát élt Amerikában, j — Ó, az a zsugori! : — Ó, az a hálátlan! ; — Ö, az a szívtelen, a kiáll; hatatlan, a szamár' í Húsz évvel ezelőtt ugyanis í ez a Jánisz, alu akkor negy- ! ven éves volt, most tehát a í hatvanadikat taposhatta, mi- ; után sehogy sem kedvezett ne- \ ki a szerencse Görögország- ! ban, és nyakig úszott a baj- ? ban, egy napon összehívta a ! családot, és rövid beszédet in- í tézett hozzájuk: ; — Drága atyámfiai, én itt ; nem tudok zöld ágra vergődni. ? Adjátok össze az útiköltséget. ; és én megyek innen, Ameri- f káig meg se állok. Ott aztán j nekigyürkőzöm, szerencsét csi- ! nálok, és küldök nektek tíz- szer annyit. ; Testvérei összenéztek, nyel- j tek egy nagyot, azután arra ? gondoltak, hogy ez a naplopó ? úgyis csak nyűg rajtuk, ösz- \ szerakták hát nagy keserve- ? sen a jegy árát, még egy kis ? költőpénzzel is ellátták, és sok i Dimitriosz Pszathász: AZ AMERIKAI NAGYBÁCSI \ Különös fogadás í Jean Falize belga újság- l író egy Gerard nevű ki- ; adóval fogadást kötött: az j író egy brüsszeli raktárban \ üvegládában helyezkedik el, f és tíz nap alatt megír egy í detektívregényt, amely leg- ; alább 160 oldal terjedelmű. ; Gerard viszont kötelezi ma- ; gát, hogy a kézirat átvéte- í létől számított 24 óra alatt \ kiadja a könyvet, és a szerző ! abból 100 példányt kap. } Amelyikük elveszti a fogadást, / az plakáttal a hátán sétál í a városban, a plakát szövegét ' pedig a nyertes határozza ; meg. v\\\V\\\\\\\\\\\V> | AZ EGYSZERŰ KIFEJEZÉS MŰVÉSZETE ? Röviddel halála előtt egy ^ amerikai folyóirat megkérdez- ? te Ernest Hemingwaytöl, ho- ? gyan fejlődött ki egyszerű, töy ? mör stílusa ? „A titkom rend- ? kívül egyszerű” — válaszolta. — ^ „Állva írok, az egyik lábamon ? egyensúlyozva. Ilyen testhely- ? zetben a fáradtság és ingerülty ? ség bizony rövid fogalmazásra ? készteti az embert. Később, ?amikor munkáimat javítgatom, ? puha párnával teszem kényei. 4 messe az ülést, s laza tartás- ? ban, teljes nyugalomban gyor- ? san kiküszöbölöm, ami még ? feleslegesnek tűnik. Ez a mód- ? szer feltétlenül hatásos, min- ? den iró számára kötelezővé é tenném.” Simon Lajos: f HOLNAPTÓL KEZDVE y fin mondom nektek: egyszer megalkotjuk azt a rendeletet, ? mely szigorúan szól, mint a parancs nektek, ? nekem, ? és mindenkinek, ? holnaptól kezdve tilos: nyolc órát görbülni a gyár tűz-koszorús égboltja alatt, ? holnaptól kezdve tilos: érinteni ragyásnyelű kalapácsokat, ? holnaptól kezdve tilos: ckébetörni gyerek-kedvű állatokat, ? Holnaptól kezdve tilos békéért könyörögni, mert jelen lesz, ? mindenütt ? jelen lesz t veletek! Holnaptól kezdve, 4 holnaptól kezdve; 4, holnaptól kezdve: tilos a könny! ? Holnaptól kezdve, csak mosolyogni szabad! Én mondom nektek, holnap megalkot juk azt a rendeletet... 4 4 Pascal Petit és Gianni Esposito az egyik legújabb francia filmben i „Új“ Shakespeare-mű j j Í í Április 2-án kezdődik Strat- ^ fordon-Avonban az idei évad, í amelyben megtartják egy „új” ? Shakespeare-darab „ősbemuta- ? tóját’. Peter Hall, a Royal Shakes- ? peare Company 32 éves igaz- ? gatója két királydrámának, a ? „VI. Henri!k”-nek és a „Hl. Richard”-nák új jelenetezésé- ? vei és megfelelő alkalmazásá- ? val „megalkotta” a „IV. Ed- ? ward” című drámát, s a há- j rom királydrámának együtte- ? sen „A rózsák háborúja” ösz- í szesítő címet adta. ? 4 Stratfordban több alkalom- ? mai folytatólagosan fogják ; előadni a három darabot: dél- ? előtt a „VI. Henrik”-et, dél- í után a „IV. Edward”-ot és 5 este a „III. Richárd”-ot. '/ Peter Hall szerint „A rózsák ? háborúja” trilógia tökéletesen ? bemutatja Shakespeare elem- j zését a hataiomratörő ember- í ről és a hatalmi politika szö- ? vevényeiről. Elga Andersen francia filmszínésznő A monokli szeme című új francia film főszereplője Nagyobb érdeklődés, több előadás N épművelési tevékenységünk legeredményesebb, s legnagyobb tömegekhez eljutó ága az ismeretterjesztés. Erről győz meg bennünket az a statisztika is, amely a TIT Pest megyei szervezetének elmúlt évi munkájáról készült el a napokban. A TIT Pest megyei szervezetére vár az a feladat, hogy munkájukat a művelődési házakkal és a tömegszervezetekkel összehangolva, alkalomról alkalomra előadót biztosítsanak a legkülönbözőbb témák ismertetésére. Ezt a felelősségteljes, s sokszor komoly fizikai fáradozásokkal, utazási nehézségekkel járó munkát a TIT közel ezeregyszáz tagja látja el. Az elmúlt évben összesen háromezerötszáztizenót előadást tartottak meg ezek a szakemberek, közel százkilencvenhétezer Hallgató előtt. Egy- egy rendezvényükön átlag 56 érdeklődő vett részt. Hogy ez sok, vagy kevés, azt nehéz lenne eldönteni. Átlagnak mindenesetre nem rossz, mert ezek között az előadások között olyan is van jócskán, amelyeket egész kis lélekszámú tanyán. majorban, gazdasági üzemegységben tartotiak. Az azonban kétségtelen, s ez kitűnik a jelentésből is, hogy az 1961-es esztendő hallgatói létszámához viszonyítva némi csökkenés van. Ezzel szemben közel ezer előadással tartottak többet a múlt évben, mint 3961-ben. S amit vesztettek a réven, megnyerték a vámon. Természetesen több munkával, több fáradsággal, nagyobb közvéleménykutatással. Az eredmények kétségtelenül kárpótolnak a többletmunkáéx't, mert az 1961-es esztendő 163 ezer főnyi összhallgatósággal szemben a múlt évben, mint már írtuk is, 197 ezer emberhez jutottak közelebb. A TIT tizennyolc szakosztályának szinte mindegyike igen lényegeset lépett előre az el- esztendöben. Nőtt a ártott előadásaik száma, s •->/ esetek többségében nőtt az « ^hallgatóság tábora is. ” - nbetűnő az előrelépés pél- ■' „t az agronómiái szakosztály kenységében, amihez nyilvánvalóan a lakosság fokozottabb érdeklődése is hozzájárult, a termelőszövetkezeti gazdálkodás erősödésével, s a mezőgazdaságban egyre in• kább tért hódító szakosodás- ; sál. Az 1961-es 142 előadással i szemben, amelyet hat és félezren hallgattak meg, az elmúlt évben ez a szakosztály 215 előadást tartott, közel 11 ezer hallgató előtt. N agyobb tömegeket vonzanak a filozófiai ismeret- terjesztő előadások, valamint a közgazdasági témák. Az 1961-es 241 közgazdasági témájú előadással szemben, amelyet hétezren hallgattak meg, az elmúlt évben 436 előadást tartottak, több mint 13 ezer ember előtt. Ugyancsak nőtt az érdeklődés a pedagógiai, lélektani, művészeti, történelmi témák iránt is. Történelmi témára 1961-ben 306 alkalommal volt kiváncsi a megyében tizenhét és fél ezer ember. Az elmúlt évben ez a szám így alakult: 406 előadás, közel huszonhétezer hallgató. Szép közönsége volt az egészségügyi, fizikai és biológiai, valamint a csillagászati, űrhajózási előadásoknak is. Kétségtelen, hogy ezekben az évről évre növekvő eredményekben nagyon komoly szerepet játszik a TIT járási és helyi szerveinek állandó erősítése, a mind több és több kiváló szakember bevonása, a TIT- tagok egymáshoz történő közeledésének elősegítése a klubélet megteremtésével, az előadók felkészülésének jó megszervezése, s nem utolsósorban a TIT-tagok által megtartott előadások magas színvonala, érdekessége. Jó hatást vált ki például az előadások illusztrálása, amely ugyan még sokszor ütközik anyagi, vagy technikai akadályba, de egyre gyakrabban kerül iá sor. Az elmúlt évben például 844 előadást illusztráltak filmvetítéssel, játék-, dokumentum- és diafilmmel egyaránt. Az így megtartott előadás érdekesebb, az ismeretszerzés él- ményszerűbb, az új ismeretek maradandóbbak. Az éves tevékenységet vizsgálva, a járások nemes versengésében is figyelemre méltó változást ..........tapasztalhatunk. M indenekelőtt azt, hogy valamennyi járás a maximálisan igyekezett eleget tenni feladatának a rendelkezésre álló lehetőségeken belül. Ezenkívül változást tapasztalhatunk a legjobbak között. Míg 1961-ben a ceglédi járás állt az élen az ismeretterjesztéssel, 459 előadás? megtartásával, s a ráckevei já- ? rás második volt 440 előadás-í; sal, most a múlt évben meg- ^ fordult a sorrend. A ráckevei- j ek előre törtek, s megszerezték f az elsőséget, 680 előadással. A ^ ceglédiek 502 előadással tart- ^ ják a második helyet. Az elő- ^ adások számán kívül igen fi- 4, gyelemre méltó az is, hogy a 4f ceglédiek elsősorban Cegléd ^ városában fejtették ki tévé-^ kenységüket, a városban tar- 4, tották meg előadásaik döntő? többségét. A ráckeveiek ezzel ? szemben — nagyon helyesen <; — inkább a járás községeire^ fordították a nagyobb figyel-^ met, nem a járás székhelyére. 4, Ez azt jelenti, hogy előadásai-^ kát elsősorban ott tartották,^ ahol arra a nagyobb szükség 4. volt. Mert nyilvánvaló, hogy ? az ismeretterjesztésre, s álta- ^ Iában a népművelésre falun vár nagyobb feladat. A TIT tevékenyen közremű-^ ködik a különböző állami, tár- ^ sadalmi és tömegszervezetek ^ által indított tanfolyamok, ok- ^ tatási formák munkájában is. ^ Ezekre a tanfolyamokra kellő? számban biztosítanak jól fel- ^ készült szakembert, a temaü-^ kában meghatározott témakör-^ nek megfelelően. Így a TIT 4, közreműködésével működik 33 4f munkásakadémia 47 tagozattal,^ 45 termelőszövetkezeti akadé- 4 mia, 40 nők akadémiája, 27 3 ifjúsági akadémia, 23 szülők ? akadémiája, 14 ülnöki akadé-^ mia, 33 kereskedelmi akadé-^ mia, több nyelvtanfolyam, \ mintegy 350 hallgatóval, s egy 4, műszaki rajztanfolyam. £ Az érdeklődők nagy tömé-? gét vonzza a TIT által szerve-? zett sok-sok országjáró kirán-J dulás, múzeumlátogatás is. A ? hajókirándulások például több-í mint 13 ezer embernek tették!; lehetővé, hogy kellemes körül- jj mények között, olcsón, szerve-£ zetten tekintsék meg például ? a Dunakanyar szépségeit, Du-? naújvárost, Ráckeve környé- 4 két, s más szép vidékeket. AÍ kiránduló különvonatok is í több, mint kétezer embert vit-J tek Pécsre, Veszprémbe, Eger-J be. a Balatonra, s az ország^ más nevezetes városaiba, vidé- ? keire. ? A TIT eredményeivel pár- í huzamosan örömmel alia- 'j píthatjuk meg, hogy a megye? lakossága, különösen a falusi? lakosság egyre nagyobb érdek-? lődéssel fordul eddig alig is-? mert témák felé, s tanulni,? művelődni akar. Az előadások? közönségének soraiban egy- ? aránt megtalálhatjuk vala-? mennyi korosztály képviselőit,? mert a tanulási, fejlődési vágy? ma már egyre általánosabb,? egyre több embert hódít meg.? S azoknak, akik vállalják az? ismeretterjesztés sokszor ne-? héz, önfeláldozó munkáját, fá- ? radozásaikért nem is kaphat-? nak nagyobb elismerést, mint? hallgatóik érdeklődését, az em- ? berek mind nagyobb számban? történő megjelenését. Ez mu-? tatja, hogy érdemes f ár adóz-? niuk. T. M. ?
