Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-24 / 46. szám

«#T HEGYEI Kirim* 1963. FEBRUAR 24. VASÁRNAP Újabb kocakihelyezési akció Kedvezőbb feltételek — Négyszáz kilő abraktakariiuiny Lelkiismeretes felkészülést JÁRÁSI FÖAGRONÓMUSOK MEGBESZÉLÉSE Előnyös ár és hitelfeltételek — Zöldtakarmány az anyakocáknak — Az állatforgalmi vállalat igazgatójának nyilatkozata A földművelésügyi és a? élelmezésügyi minisztérium 1002 1963. sz. együttes utasítá­sában jelentős intézkedéseket hozott a háztáji gazdaságok és az egyéni állattartók kocaíar- tásának elősegítése érdekében. E célból felkerestük Szabó fíe- rény elvtársat, a Pest—Nóg- rád megyei Állatforgalmi Vál­lalat igazgatóját és választ kér­tünk kérdéseinkre. — Mi az új rendelkezés lé­nyege? — Az, hogy az országos ér­dek — vagyis, hogy növeked­jék a kocaállomány —, talál­kozzék a tét melók érdekeivel, tehát még inkább kifizetődő legyen a kocatártás. Ismeretes ugyanis, hogy az ország lakos­ságának húsfogyasztása évről évre növekszik, ugyanakkor a sertésexport növelése is. orszá­gos érdek. E kettős feladat megoldá­sához szükség van a koca­állomány jelentős szám­szerű növelésére. Az árutermelésben változatla­nul .jelentős szerepet játszik a háztáji gazdaságok és az egyé­ni állattartók termelése. Az újabb rendelkezés is bizonyít­ja; államunk nemcsak elisme­ri a háztáji gazdaságok áru ter­melésének szükségességét, ha­nem eredményességét, gazda­ságosságát elő is segíti. — A váHalat korábban is foglalkozott kocakihelyezéssel, milyen eredménnyel jártak ezek? — Az eddigi akciókban nyújtott kedvezmények alap­ján is növekedett a háztáji gazdaságokban és az egyéni állattartók gazdaságaiban a kocaállomány. Tehát ez bixo" nyitja, hegy a hústermelés fo­kozásának ez a módszere — természetesen nem elhany'a- golva a nagyüzemi sertés-te­nyésztés fejlesztését — helyes. Az előbb említett kettős fel­adat azonban megköveteli, hogy még kedvezőbb feltétele­ire* +eremtsün-k a háztáji és i állattartók számára a artást illetően. Milyen felrtéfeAek • ■mellett tő, szerződés köeaiurtás­Járási kiréndéíísegeink szerződést kötnek minden olyan tsz-taggal és egyéni ál­lattartóval. akinek lehetőségé Keresse fel női és férfi szabó üzleteinket! Ä megye minden területén megtalálhatók | utóbbi intézkedésünknek, hogy I az ekésig lerövidül a tartási j idő — tehát takarmányt taka­ríthatnak meg a . szerződők j —. továbbá ez esetben a 400 kiló abraktakarmányra jogo­sító utalványt a koca átvéte­lével egy időben adjuk ki. — Egyes helyeken azért is idegenkedtek a termelőszövet­kezeti gazdák és az egyéni ál­lattartók a kocatartástól, mert nem volt elegendő zöldtakar­! mányuk. Történik-e változásé j tekintetben? — Igen. történik. A rendelet ! értelmében e téren is válto­zást kell elérni. Intézkedés i történik arra vonatkozóan. I hogy a községi tanácsok, illet- ! ve a termelőszövetkezeti veze- | tőségek biztosítsák a kijáró sertések részére a szükséges ] közlegelő-területet. Pásztort is i kell fogadni., A közös földte- ! rületből megfelelő rr.ennyisé- j gű zöldtakarmányt adó terüle- j tét kell a kocák számára kije­lölni. vagy intézkedni arról, hogy egyéb zöldtakarmány- nyerési lehetőségek álljanak a szerződők rendelkezésére. — Milyen érdeklődésre szá­mítanak? — Hangsúlyozom, hogy a legújabb kihelyezési akció fel­tételei a korábbiaknál lénye­gesen előnyösebbek. Korábban ugyanis kétszeri fialás volt a szerződés feltétele, és kocán­ként három mázsa abraktakar­mányt biztosítottunk, a mos­tani egyszeri fialással és a négy mázsa- abraktakarmány juttatásával szem-ben. Nagy­arányú érdeklődésre számí­tunk. és ezért ezt az alkalmat U megragadom arra. hogy fel­hívjam az érdeklődtök figyel­mét a szerződés mielőbbi meg­kötésére. Biztos vagyok ben­ne. hogy a tenyésztési tapasz­talatokkal és hagyományokkal rendelkező szövetkezeti gaz­dák és egyéni állattartók él­nek a szerződésben biztosított előnyökkel, felkeresik járási kirendeltségeinket, vagy igen­| lő választ adnak az őket fel­kereső körzeti felvásárlóink ajánlatára. Annál is inkább igyekezniük kell. mert a fenti kedvezmények csak a május 31-ig megkötött szerződésekre vonatkoznak — fejezte be kér­déseinkre adott válaszait Sza­bó Berény. m. s. Sajnos, az idei hosszú és ke­mény tél csak nehezen enged szigorúságából: nap mint nap újabb utórohamokkal késlelte­ti az enyhülést. Mégis, nem kétséges, előbb vagy utóbb be­köszönt majd a tavasz, és a : falvak határában megkezdőd- J hét a nagy munka, a szántás- vetés. Éppen ezért a tavaszi munkálatokra való felkészü- I lést egyre jobban sürgeti a : közeledő március. Mi történt eddig Pest me­gyében. milyen előrehaladást I mutatnak a termelőszövetke- | zetekben és a gépállomásokon | jelenleg folyó előkészületek? ! — erről adtak tájékoztatást a ! megyei tanács mezőgazdasági | osztálya által összehívott ér- | tekezleten a járási főmezőgaz­dászok. I Az első és legfontosabb fel­adatot: a megyében levő 1281 gépállomási és 775 szövetkeze­ti traktor, erőgép és függeszt­hető munkaeszközök, vetőgé­pek. kultivátorok kijavítását, felkészítését, általában 70 szá­zalékban elvégezték már a javító-szerelő műhelyekben. E téren első helyen áll a nagy- kátai járás, ahol a termelőszö- vetkezeti gépek 95 százaléka készen várja a favaszt, s a gépállomások 165 traktora 1 közül már 130 üzemképes. Jól haladnak a javítási munkák­kal az aszódi, ceglédi, gödöllői és ráckevei járásban is. előre­láthatólag elkészülnek a már­cius elején tartandó gépszem­lékig. Néhány járásban azon­ban nagy elmaradás mutatko­zik: a budai járásban 81 szö­vetkezeti erőgépből csak 47. a gépállomások 130 traktorából mindössze 56 üzemképes. Még i rosszabb a helyzet a monori járásban: itt 1.31 gépállomási traktorból csak 48-at javítot­tak ki. és az ekék. vetőgépek nagy részét sem készítették elő. A váci jé- .'«ban is fokoz­ni kell a javítások ütemét, hogv Időre elkészüljenek. Annál is inkább sürgős fel­adat a gépek időbeni előké­szítése. mert Pest megyében a 252 ezer hold tavaszi vetést előkészítő szántásokon kívül, a korán beállott tavalyi, novem­beri fagvok miatt elmaradt 66 ezer hold mélyszántást is pó­tolni kell. Még növeli az elvégzendő gépi munkák mennyiségét az j is. hogy idén tavasszal a 172 ezer hold őszi vetésből — a ‘ vastag, helyenként 20—-25 cen­timéteres hólakaró miatt — eddig csak 3900 holdon végez­ték el a termelőszövetkezetek a fej trágyázást. A terület túl­nyomó többségén csak akkor tudják ezt a munkát elkezde­ni. ha a hó elolvad. Ezenkí­vül még összesen 30 500 hol­don szervestrágya szétterítését is el kell végezniük a szövet­kezeteknek. A tavaszi munkák megkez­déséhez szükséges vetőmag leszállítása a termelőszövetkezetek igény­lése alapján, megfelelően ha­lad. Árpából összesen 10 ezer mázsát — ebből 4 ezret fém­zárolt zsákokban —. zabból pedig 2 ezer mázsát, még idő­ben. a vetés megkezdése előtt megkapnak a közös gazdasá­gok. A tengeri terület mintegy 80 százalékába idén hibrid mag kerül. A 135 vagon mennyiséget kitevő hibrid ku­korica szállítása, a vetőmag­csere, illetve kölcsön lebonyo­lításával párhuzamosan már folyik és időben befejeződik. Csak egyes takarmányfaj fák­ból: lucerna-, borsó-, somkó- ró- és napraforgómagból mu­tatkozik még hiány néhány járásban, azonban ezek pótlá­sát a központi készletekből, az igénylések alapján a megyei tan-ács mezőgazdasági osztá­lya ugyancsak időben bizto­sítja. A járási főmezőgazdászok beszámolója alapján egy ilyen fontos probléma vetődött fel: az idei szénaszárítás megol­dása. Pest megyében is bevál­tak az új módszerek, az állvá­nyos. illetve a hideglevegős, vént illa toros szárítás. A ter­melőszövetkezeteknek módjuk volt a tél folyamán arra, hogy részben központi készletekből igényeljenek szárító állványo­kat. ventillátorokat, részben pedig az erdőgazdaságoktól beszerzett, vagy saját erde­jükből termelt -.„fából. ---állva- - uvöknt készílsének. Ezi a le­hetőséget a legtöbb járásban ki is használták a szövetkeze­tek. Például a váci járásban 920, Nagykőrösön 580, Aszó­don 250, s másutt is több száz állványt készítettek saját erőből. Érthetetlen módon azonban néhány helyen: így a ráckevei, dabasi járásban egyáltalán nem. készültek fel az új, jobb eredményeket adó szénaszárítás bevezetésé- re. Az értekezleten elhangzot­tak képet adtak arról is, hogy a termelőszövetkezetek időben, felkészültek a zöldségtermesztésre, a palántanevelésre és a ta­vasszal elvégzendő gyümölcs­ös szőlőtelepítésekre is. Bár sok helyen a melegházak fű­tését megnehezíti a tüzelő­hiány. több millió paprika, paradicsom, salátamagot elve­tettek, sőt sok ezer palántát ki is ültettek már a meleg­ágyakba. Többek között a du- nabogdányi, pomázi, nagyká- tai, túrái szövetkezetekben halad jól ez a munka. A váci járásban: Vácott, Szódon, Fo­ton és Alsógödün már január­ban elkezdték a melegágyak előkészítését, felhasználva az újonnan kapott, összesen 7400 darab üvegtetőt, amelyen kí­vül még az NDK-ból impor- *ált. műanyagfóliával borított műanyagkereteket • is alkal­mazzák. Megkérdeztük az értekezlet vezetőjét, Vériési István me­gyei mezőgazdászt, az elhang­zott beszámolók, jelentések alapján, milyen feladatok el­végzését tartja a legfonto­sabbnak a termelőszövetke­zetek tavaszi felkészülésében? — A hosszú tél és a még ezután várható akadályok, az olvadás, belvízveszély miatt, idén sokkal rövidebb idő áll rendelkezésre a tavaszi szán­tás és vetés, a trágyakihordás és fejtrágyázás elvégzéséhez. Ez a helyzet fokozottabb, fe­szesebb munkaszervezést- igé­nyel — hangzott a válasz. — A gépjavítások meggyorsítá­sán túl, helyes, ha haladékta­lanul elkészítik minden szö­vetkezetben az elvégzendő munkák pontos tervét, beoszt­ják munkanapok, földterüle­tek szerint az erőgépeket, sőt a fogatokat is. hogy sehol ne legyen üresjárat, felesleges időkiesés. Bizonyos, hogy a gépi erő a rövid jdö _ nem lesz elegendő a~ munkák elvégzéséhez. Ezért a fogatokat is munkába kell majd állítani, elsősorban a kisebb parcellák, táblák bevetésére. Ez azt is jelenti, hogy ki kell javítani, elő kell készíteni az összes fogatos vetőgépeket, egyéb munkaeszközöket, hogy min­den felhasználható erő készen álljon legalább március 10-ig a munka megkezdésére. <h. f. p.) Készenlétben a brigádok Figyelőszolgálat l^olkósaültok a bvlriafk Ivrwvtósvro i\*tgi/knia körnißvkön Női szabók: Abony, Kossuth tér 1. Aszód, Kossuth L. u. 33. Jászkarajenő, Népháds. u. Nagykőrös, Szolnoki u. 70. Nagykörös, Kossuth L. u. 5. Nagymaros, Rákóczi u. 14. Felsőgöd, Vasút u. 2. Alsógöd, Felszabad, u. 75. Törökbálint, Szt István tér Vác, Széchenyi u. 26. Férfi szabók: Abony, Zalka Máté u. 2. Aszód, Kossuth L. u. 24. Örkény, Ady E. u. Isaszeg, Honvéd u. 6. Kiskunlacháza, Monor, Petőfi S. u. 10. Alsógöd. Felszabadulás u. 43 Vác, Széchenyi u: 31. Vác. Széchenyi u. 4. Budaörs, Szabadság u. 3. Férfi-női szabók: Cegléd, Rákóczi u. 1. Érdliget, Duna u. 67. Nagykőrös, Széchenyi tér 9. Nagykőrös, Széchenyi tér 17 Pécel. Xsaszegi u. 38. Szentendre, Dumcsa J. u. Sződliget, Szabadság tér. Vecsés, Bacsó Béla u. 20. VÁLI.ALJUK: női ruha, kabát, kosztüm, modern alkalmi ruhák készítését, átalakítást, modernizálást, javítást. Férfiruha, kabát készítése a legmodernebb fazonokban, átala­kítás. fazonigazítás, nadrágszűkítés, vasalás. Megrendeléseket rövid határidőre vállalunk. Reggel 8 óra. Pest külyá. I rosában még síkos jégpáncél tapad az utakra, gépkocsink ! ide-oda táncol az aszfalton. Ecser határában kisüt a nap, apró patakokra szakadozik az úttest, kezdődik az olvadás. 1 Amerre csak a szem ellát, I jobbra is meg balra is a jég­lakkos hótakarón a völgyek- [ ben keskeny tócsák csillognak: belvízfoltok. Mostanában egyre többen figyelik aggódva ezeket a da­gadó tavakat, hallgatják, ol­vassák a vízügyi szervek je­lentéseit, s teszik fel a kérdést: lesz-e árvíz, nem fenyeget-e ' belvízveszély? A Tiszántúlról, s az ország más vidékeiről is érkeznek hírek kisebb-na- I gyobb belvizekről. elöntött házakról, szántóföldekről. Ol­vashattuk. hogy a vízügyi szer­vek összefogva a tanácsok­kal, termelőszövetkezetekkel, állami gazdaságokkal, megte­szik a szükséges előkészülete­ket. egyengetik a víz útját. Gépkocsinkból — amely he- j lyenként bokáig érő víztócsá­kon halad keresztül, azt fi- ! gyeijük, hol. merrefelé dol- j goznak emberek, akik a leve- ' zető árkokat tisztogatják, az átereszeket megszabadítják a | jeges hótól. Hiába kémleljük a környéket, egyetlen embert 1 sem látunk. Csupán Maglód határában találkozunk egy út- I karbantartóval, B. • Tabányi Jánossal, aki apró csatornák­kal nyit utat a hólének, az út- ; széli árokba. ..Egyelőre még nincs nehezebb dolgom — i mondja —. elég lassan olvad. | ezt a vizet el tudjuk vezetni a ; vízgyűjtő árkokba”. Gyömró nagy völgytekn5;! ben fekszik, itt már annál több gondot okoz a gyorsan olvadó víz levezetése. Amerre végighaladunk a községen, j mindenütt lapátokkal dolgozó embereket látunk a házak j előtt. Mondják, hogy a hóié j egy-két házat, pincét is élőn- tött. Az Andrássy utcában ép­pen most szivattyúzzák ki az j egyik lakásból a majd 40 centis vizet. Hajt Ferenc, a i Petőfi Termelőszövetkezet el­nöke arról tájékoztat bennün­ket. hogy a község határában még nem gyűlt össze nagyobb veszedelmet okozó víz. így te­hát egyelőre a vetések nincse­nek veszélyeztetve. Mendén az állomás körüli nagy árkokban annál több víz gyűlt már össze a környe­ző dombokról. A Tápiósüly felé vezető országúton vagy három helyen is elöntötte az országutat a víz. Itt is csak egy útkarbantartóval talál­koztunk, a határ néptelen. hí­rük sincs a vízgyűjtő árkokat, csatornákat tisztító munká­soknak. Tápiószecsőtől Nagy- kátáig nem tapasztalunk kü­lönösebb változást, egyre rit­kábban fordulnak elő a szán­tóföldeken kisebb vízfoltok. Tulajdonképpen azért jöt­tünk Nagykátára, hogy az itt székelő Tápió-Hajta Vízgaz­dálkodási Társulat — amely­nek a hatásköre Jászberény­től egészen a monori járás nyugati csücskéig terjed — mit tett. vagy mit kíván len­ni a belvízveszély elhárítása érdekében. Szarvas Pál, a tár­sulat elnöke éppen a térkép előtt áll. amikor benyitunk hozzá, azt nézegeti, hogy a reggeli jelentések alapján hol vannak a veszélyeztetett gó­cok. — Nincsen semmi baj — mondja —, hiszen csak né­hány helyről, Gyömrőről. Mende környékéről, Tóalmás­ról érkezett hozzánk jelentés, hogy néhány házat elöntött a víz. A vízgazdálkodási társulat, amely különben arra hivatott, hogy a különböző vadvizeket hasznosítsa, elősegítse az ön­tözést, most legfontosabb fel­adatának a belvizek gyors le­vezetését tekinti. Ehhez már elkészítették a társulat mű­szaki szakemberei az intézke­dési tervet. Amint Szarvas Pál elmondja, megszervezték I a figyelőszolgálatot is, ké­szenlétbe helyezték a szüksé­ges eszközöket, két nyolctagú brigádot szerveztek, hogy ha veszély mutatkozik, ott azon­nal segíthessenek. A társulat egyébként a belvízelhárítási munkálatokban inkább mint szakmai irányító működik, összefogja a tanácsok, a ter­melőszövetkezetek és az álla­mi gazdaságok, adta segítsé­get, az emberi munkaerőt, fo­gatok, gépek felhasználását. Miközben beszélgetünk a társulat elnökével, megérke­zik a járásban tett ellenőrző körútjáról Fehér József mér­nök. ö is arról tájékoztat: egyelőre nem fenyeget ve­szély, szerencsére a visszatérő hideg gátolja a gyorsabb ol- v adást. A Tápió közepes víz- állású. az alsó szakaszán tel­jesen „tiszta azaz nem fe­nyeget kiöntéssel. Tápiósze- csőtől Maglódig terjed a kriti­kus szakasz, a Mende fölötti dombokon összegyűlt víz okoz csak gondot. a társulattól egyébként még ma kimennek ? helyszínre szakemberek, nogy felmérjék a helyzetet, megtegyék a szükséges intéz­kedéseket. A belvízelvezetés .szempont- jabo] elég kedvező itt a helv- számtalan vizel vezető csatorna halózza be a határt. Nem fenyegeti tehát sem ár­víz, sem nagyobb méretű be’- vizveszély Nagykata környé­ket. „Különben _ mondták bucsuzoul a társulat veze- Pk' ~ mindent megteszünk, hogy mine) hamarabb leve­zessük az összegyülenilett bel­vizeket.” s. p. I van kocatartásra. Vállalatunk 16,50 forintos kilónkénti elszá­molási áron továbbszaporításra alkalmas kocát ad hitelbe. A koca vemhességének igazolá­sakor vállalatunk állami áron 400 kiló abraktakarmányt utal ki. amely a Terményforgalmi ■ Vállalatnál azonnal beváltható. A szerződés értelmében, a szerződő legalább 3 darab 30—60 kiló közötti süldőt tartozik nekünk átadni. A süldőkért — fajta.iellegtől íüggően — 17.50—13 forintos í kilónkénti árat fizetünk. A szerződő a kihelyezett koca ' szaporulatából minimálisan három süldőt tartozik a válla­latnak átadni, de ennél több : süldőre is köthet szerződést. Az így lekötött süldők után a koca ellésekor — a már ki­adott 400 kiló abraktakarmá- nyon felül — darabonkinl, to- j vábbi 50—30 kiló takarmányt biztosítunk, ugyancsak állami £elvásárlási áron. — A koca árát mikór kell kifizetni? — A hitelbe kihelyezett ko­ca ellenértéke csak a süldők vételárából kerül levonásra. — Milyen minőségű kocát kapnak /> kihelyezés során a szerződők? — Az eddigi akciók során sem volt számottevő kifogása kocák minősége ellen. Az újabb akcióban azonban meg magVobb gondot fordítunk ar­ra. hogy jó tenyészértékű ko­cákat. kapjanak n szerződők. Szakembereink azt a feladatot kapták, hogy ezt az akciót fel kell hasz­nálni a megye kocaállo­mányának minőségi javí­tására. Ezt-a -céK szolgálja.- hogy a szerződők résiére már bebúgE­tött .kocákat is ádpak át. Ilyenformán szak emberiéül: el­lenőrizni tudják, hogy megfe­lelő tenyészkanokkal történjen i a búgatás. További előnye ez

Next

/
Thumbnails
Contents