Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-20 / 42. szám

rear MEGYEI 1963. FEBRUÁR 20, SZERDA Rockefeller eligazítja A venezuelai elnök washingtoni látogatásáról Az amerikai szenátus kül ügyi bizottságának egyik albi­zottsága vizsgálatot indított „a lMtin-Ain.erik.dban mutat­kozó felforgató tevékenység” ügyében. Az első tanú, akit kihallgattak, Edwin Mariin, az amerikakcizi ügyekkel fog­lalkozó külügyi államtitkár. Martin kijelentette, hogy Castro esetleges megbuktatá­sa legfeljebb csak csökkente­né a Latin-Amerikában mutat­kozó „veszélyt”, de nem szün­tetné meg. Hasonlóan vélekedett Humphrey szenátor is egy nyilatkozatában. Érdekes megfigyelni, hogy néhány nap óta az amerikai politikai élet­ben előtérbe lép az az érvelés, hogy Kuba csak egyik része a Lat in-Am erikát fenyegető „kommunista veszélynek”. Különösen Venezuelára hivat­koznak és Humphrey nyilat­kozatában hangoztatta, hogy az Egyesült Államok „semmi­képpen sem engedi meg a kommunista hatalomátvételt Venezuelában”. A politikusok nyilatkozatai persze nem is­merik be, hogy a latin-ameri­kai „veszély” fő oka az ezek­ben az országokban uralkodó rossz gazdasági helyzet, a tö­megek nyomora és elkesere­dése. Figyelemre méltó azon- | ban, hogy Kuba mellett most i hivatkoznak a többi latin-1 amerikai államban fennálló helyzetre is és hangoztatják, ; hogy az onnan mutatkozó „fe- j nyegetés” nem mindig áll kapcsolatban Kubával. Ennek a témának külön je­lentőséget ad Betancourt ve­nezuelai elnök washingtoni látogatása. Betancourt kedden érkezett az amerikai főváros­ba, ahol Kennedy elnökkel két ízben is tárgyai majd. A látogatás legérdekesebb része azonban az, hogy csü­törtökön a venezuelai elnök New York államban találko­zik Rockefellerrel, New York állam kormányzójával. Ro­Megint kommunistákat tartóztattak le Indiában Az indiai sajtó jelentése szerint folytatják az Indiai Kommunista Párt tagjainak letartóztatását. Nyugát-Ben- gáliában az állam törvény­hozó gyűlésének egyik kom­munista képviselőjét, Ultar Prades államban pedig két i kommunista párttagot tar- i íóziattak le az úgynevezett I „védelmi törvény” alapján. MAI KOMMENTÁR ' Koayer marsai! nyilatkozata Ivan Konyev, a Szovjetunió marsalíja nyilatkozatot adott a TASZSZ tudósítójának abból az alkalomból, hogy február 23-án lesz a szovjet fegyveres erők megteremtésének 45. év­fordulója. Nyilatkozatában ki­emelte, hogy „a szovjet fegy­veres erők törhetetlen harci ereje a békének és a békesze­rető népek biztonságának egyik legfontosabb tényezője”. „Fegyveres erőink — hang­súlyozta nyilatkozatában — Franco, Spanyolország gyűlölt diktátora, amint lab­darúgó nyelven mondják, a pálya szélére került, vagyis nem játszik jelentős szerepet a világpolitikában. Amióta azonban Párizs és Washington között elhide- gült a kapcsolat, azóta a Caudillo úgy érzi, elérkezett a nagy pillanat. De Gaulle ugyanis dél felé szeretné meghosz- szabbítani a Párizs—Bonn-tengelyt és ebben az irányban már az első lépéseket meg is tette. Madridba küldte tár­gyalni vezérkari főnökét. Ennek nyomán a francia és a spanyol kormány megállapodott, hogy több közös hadgya­korlatot tartanak és a francia haditengerészet és légierők igénybe vehetik a Kanári-szigetek katonai berendezé­seit. Diplomáciai megfigyelők azonban úgy tudják, hogy '4 Madridban a francia—spanyol együttműködés más módo- £ zatai is napirendre kerültek. Washington ugyancsak támaszpontokat kíván a spa- % nyoloktól, éppen ezért a Fehér Házban bizalmatlanul fi- £ gyeitek a madridi tárgyalásokat. Az Egyesült ÁUamok j vezérkarának olyan kikötőkre lenne szüksége, ahol a Po- % laris-rakéták állomásozhatnának. Franco azonban nem akarja ellenszolgáltatás nélkül % adni a támaszpontokat az Egyesült Államoknak. Az % Economist című angol lap erről így ír: „A spanyol kór- j, mányazt leéri Washingtontól, hogy továbbra is folyósítsa a gazdasági segélyt és az eddiginél több és jobb katonai fel- % szereléseiét is követel a Pentagontól. Franco kíván’ágUs- £ táján még rakéták is szerepelnek". £ Madrid követel — Washington alkuszik. Roswell Gil- % Patrick, az Egyesült Államok hadügyminiszterhelyettese 4 február 15-én utazott volna Madridba, a Pentagon azon­$ ban a látogatást lemondta. i Így mutatta meg a. Fehér Ház. hogy elégedetlen Fran- 4 co kettős játélcával, aki egyszerre Párizstól és Washington- tói is drága árat kér a támaszpontokért. M. K. SZOVJET-LAOSZI KÖZÖS KÖZLEMÉNY *-Sehr Uniti sokéé fis USA és Frtincioors&útj kösött Miért halasztotta el az angol újságírókkal tervbe vett sajtóértekezletét Kennedy elnök Kennedy határozatlan időre elhalasztotta tervezett televí­ziós sajtóértekezletét, amely­nek során angol újságírók kér­déseire felelt volna. A Fehér Házban kijelentették: ,Az idő­pont nem alkalmas az értekez­letre. Majd két hónap múlva ismét megvizsgáljuk c, helyze­tet”. A Daily Express washingto­ni tudósítója mértékadó for­rásból úgy értesült, hogy a ha­lasztás oka: „súrlódás” az Egyesült Államok és Francia- ország között. Ugyanakkor Adlai Stevenson, az Egyesült Államok ENSZ-főmegbízottja egy diákgyűlésen mondott be szédében hevesen bírálta De Gaulle európai politikáját és javasolta, hogy Amerika vizs­gálja felül az Atlanti Szövet­séget. Kijelentette: „ne riasz- szon bennünket vissza az a tény, hogy De Gaulle a fran­cia nemzet uralkodó szerepé­nek régóta elavult eszméjéhez tér vissza. Újra megvizsgál­hatjuk a szövetség feltételeit. Még nem élvezünk olyan biz­tonságot, hogy bárki is szét­törhetné ezt a szövetséget”. Titkos tanácskozás a Fehér Házban Kennedy amerikai elnök keddre virradó éjszaka a Vé­hez Házba kérette a kongresz- szus demokrata és köztársasá­gi párti vezetőit és külpoliti­kai kérdésekről tanácskozott velük. Salinger, az elnök sajtótit­kára a megbeszélés után ki­jelentette. hogy Kennedy „tá­jékoztatta” a kongresszus ve­zetőit. Salinger nem volt haj­landó megmondani, hogy a ta­nácskozáson miről volt szó. Mansfield demokrata párti szenátor később hangoztatta, hogy a tanácskozáson a „fel­derítésből származó adatok” alapján áttekintették a kubai helyzetet. A szenátor kijelen­tette, hogy az elnökön kívül beszámolt Dean Rusk külügy­miniszter, McNamara hadügy­miniszter és McCone, az ame­rikai központi hírszerző hiva­tal igazgatója is. A képviselőház egyik tagja, aki nem akarta megnevezni magát, közölte a tudósítókkal, véleménye szerint Kennedy elnököt „nyugtalanítja, hogy a köztársasági pártiak bírálják külpolitikáját és ezért igyeke­zett lecsendesíteni őket”. Szovjet—laoszi közös közle- | határvitának békés úton, tár- ményt adtak ki Savang Vat- \ gyalások útján történő rende- thana laoszi király szovjet- j zése érdekében. Úgy vélik, unióbeli látogatása alfcalmá- ; hogy a Kínai Népköztársaság­ból. ! nak el kell foglalnia jogos he­Mindkét kormány kijelen­tette: eltökélt szándéka az 1962-ben megkötött Laoszra vonatkozó genfi megállapodá­sok következetes betartása és megvalósítása. A szovjet kor­mány üdvözli a laoszi kor­mánynak a semlegesség! poli­tika megvalósítására irányuló gyakorlati lépéseit. A közlemény hangsúlyozza, hogy mindkét kormány azo­nos nézeteket vall az általános ■ és telj esi leszerelés, a termo- j nukleáris háború megelőzése, j minden nukleáris kísérlet meg­szüntetése és a külföldi fegy­veres erőknek az idegen terü­letekről való kivonása kérdé- j seben. Mindkét fél elismeri az atomfegyvermentes övezetek | megteremtésének nagy jelentő-1 ségét Afrikában és a világ i más térségeiben. A felek kifejezik azt a re­ményüket, hogy Kína és India | minden erőfeszítést megtesz a ‘ lyét az ENSZ-ben. A laoszi király és Souvan- na Phouma miniszterein öli ki­jelentették: ők és a laoszi nép -különösen sokra értékeli, hogy Laosz minden politikai felté­tel nélkül és sok esetben aján­dékként kap szovjet segítsé­get. Kihasználatlan kapacitás, munkanélküliség Az angol gyáriparosok szövetségének jelentése az ipar súlyos helyzetéről és a jövő sötét kilátásairól GAZDASÁGI MEGTORLÁS PORTUGÁLIA ELLEN Zárt ajtók mögött folytatja munkáját az északi tanács ülésszaka Sierra Leona nyugat-afrikai állam kormánya gazdasági megtorló intézkedéseket hatá­rozott el Portugáliával szem­ben, s ennek során megtiltot­ta a portugál áruk behozata­lát. Az országban élő portu­gál állampolgároknak három hónapon belül el kell távoz- niok. A nyugat-iriáni regionális tanács ülése A norvég fővárosban zárt ajtók mögött folytatja mun­káját az északi tanács szom­baton megnyílt ülésszaka. Mint a DPA tudósítója je­lenti, szerdáig elsősorban az északi országok közötti együttműködés különböző gyakorlati problémáit vitat­ják meg. Az értekezlet meg­élénkülése csütörtökre vár­ható, amikorra ismeretes lesz az európai szabadke­reskedelmi társulás (EFTA) miniszteri tanácsa genfi ér­tekezletének a brüsszeli tár­gyalások kudarcáról tartott vitájának kimenetele. tési mérlege 1963. első ne­gyedévben valószínűleg 700 millió dollár deficit­tel zárul, ami sokkal kedvezőtlenebb az egy évvel ezelőtti helyzeteié!. Akkor a deficit 490 millió dol­lár veit. A washingtoni munkaügyi minisztéi-ium becslése szerint, a munkanélküliség a követke­ző években növekedik, hiszen a legközelebbi öt évben 9 500 000 új munkalehetőséget kell teremteni az automatizá­lás következtében szükségessé váló elbocsátsök ellensúlyozá­sára és az állást keresők szá­ma 6 500 000-rol növekszik, a rendes népszaporulat követ­keztében. ISMÉT BRANDT Az SPD nyugat-berlini bi­zottsága és az SPD új parla­menti pártcsoportja hétfői együttes ülésén újból Willy Brandtot jelölte az új törvény­hozói időszakra a kormányzó polgármesteri tisztségbe. A párt nyugat-berlini szer­vezetének közleménye szerint Brandtot, mint egyetlen jelöl­tet egyhangúlag elfogadták. Egy New Yorkban kiadó ft jelentés szerint dr. Dzsalal Ábdoh ENSZ-adminisztrátor a nyugat-iriéni Flansikiban megnyitotta a regionális ta­nács első ülésszakát. A ta­nácsot a múlt év szeptem­berében alakították meg, s hatáskörébe utalták „a belső ügyek intézését”, beleértve az adóbehajtást és a vámügyi igazságszolgáltatást. Az angol gyáriparosok szö­vetségének legújabb jelentése sötét képet fest az angol ipar jelenlegi helyzetéről és jövő kilátásairól. A jelentés; amely a brüssze­li tárgyalások kudarca után készült, megállapítja, a szövetség által megkér­dezett 717 jelentős cég 77 százaléka közölte, hegy te­vékenységét lényegesen csökkentette a rendelések hiánya miatt. E cégek attól tartanak, hogy ez az állapot fennmarad a kö­vetkező négy hónap folyamán is. A megkérdezett vállalóiak 65 százaléka termelőképessé­gének jelentékeny része ki­használatlan. A válaszok túl­nyomó többsége azt bizonyít­ja. hogy a vállalatok nem bíz­nak sem az exportlehetőségek­ben, sem pedig a belső fo­gyasztás növekedésében. Súlyosbítja a brit gazdasági körök aggodalmát az Egyesült Államok gazdasági helyzeté­nek rosszabbodása, ami csök­kenti Anglia dollárbevétele növelésének kilátásait. Az eddigi jelek szerint, az Egyesült Államok fize­Alekszandr Naszibov: ReitekhelY az Elbán (32) Az ÉM. 25. SZ. ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT most beinduló ceglédi mun­kahelyére, 1963. III. I-vel felvesz ács és kőműves szakmunkásokat, valamint 13. életévüket betöltött fér­fiakat kubikos munkára. Tanácsi igazolás szükséges, állandó foglalkoztatottság biztosítva Jelentkezés: Bp. XXL, Kiss ■János altábornagy utca 19. munkaügyi osztályon ckefellert tartják Betancour igazi gazdájának, ismeretes ugyanis, hogy a RockefeUzi érdekeltségű Standard OH nak hatalmas olajforrása , vannak Venezuelában és as ! országban a Rockefeller-csa- j iád óriási kiterjedésű földbir- ! tokokkal rendelkezik. 4 tozj í 4/ A rémülettől szinte önkívü- 4 leiben ugrott ki az ágyból, s f rohant az ajtóhoz, hogy be- ^ zárja. De elkésett. Kívülről ^ egy másodperccel hamarabb '4 már benyitották az ajtót. Li- ^ zel kővé meredt. Szemét tág- 4, ra nyitotta, s ajkából, melyet 4 idegességében megharapott, 4 vér szivárgott. $ — Lizel! — hallatszott egé­\ szén halkan, kívülről. — '4 Lizchen! \ Az asszony valamit kiáltott, ^ s a lába összecsuklott alatta. £ — Herbert! — suttogta, s 4 aztán elvesztette az eszméletét. '4 Herbert Lange gyorsan bent '4 termett, s felemelte a felesé- '4 gét a földről. 3. '4 Rendkívüli körülmények £ kényszerítették Aszkert, hogy ^ Lange házába menjen. Még 4f Moszkvában úgv állapodtak 4 meg: ebben a házban nem 'j mutatkoznak. Hiszen Lange '4 családja már megkaphatta az !; értesítést Herbert haláláról. '4 Igaz, Herbert bizott a feleségé- '4 ben, aki ha kell, tud hallgat- ^ ni. De még ha beleegyezik is 4 ebbe Lizel, a ház könnyen í csapdává válhat, hiszen ott 4 van az ötéves Rozié is. Egy ^ óvatlan szót ejt a kislány az £ utcán, az üzletben, vagy a szomszédok előtt, s Aszker és Lange máris a kémelhárítók kezére jut. De olyan dolog történt, ami­vel nem számoltak előre. Repülőgépük, amely addig a többivel kötelékben haladt, a bombázás idején kivált a rajból, s az állomás irányába repült. A közelben egy erdő volt. Aszker és Lange — ahogy tervezték is — az erdő felett kiugrott az ejtőernyővel. Si­keresen értek földet, gyorsan megtalálták egymást, s a te­herszállító ejtőernyőt a bőrön­dökkel, az ejtőernyőket nyom­ban elásták. Most már csak az állomásra kellet eljutni, hogy megvárják a kelet felől érkező reggeli vonatot, s a kiszállók közé ve­gyülve elhagyják ezt a kör­nyéket. Aszker és Lange az er­dő széle felé indult. De kide­rült. hogy az a rész a légvédel­mi ágyuk lőállása. Jobbra ka­nyarodtak. de ott is el volt zárva az út: szögesdrótkerítés húzódott az erdő széle men­tén. a kerítés mögött pedig va­lami fal látszott. Egy hatalmas kerülőt kellett tenni, több órát gyalogolni, míg végre a cél kö­zelébe értek. Hajnal felé járt az idő. Az állomástól már csak száz lé­pés választotta el őket, amikor egy katonai őr bukkant fel előttük. — Az engedélyt! — követel­te. Aszker és Lange megállt. — A vonathoz megyünk — szólalt meg Aszker. — Katonák vagyunk, az ál­lomásra igyekszünk. — Hallgass ide — mondta neki haragosain Lange —, ne légy bolond. Honnan lenne nekünk engedélyünk? Attól az ütegtől vagyunk, amelyik itt állomásozik mögöttünk, az er­dőszélen. Megyünk a vonat­hoz, nézd meg. itt vannak a csomagjaink. Vigyázz magad­ra — fogta szigorúbbra a hang­ját Lange —, mert én hazafe­lé utazom, és ha lekésem a vonatot, megvárlak, amíg le­váltanak az őrségből, s úgy el­látom a bajodat, (hogy a tulaj­don szülőanyád sem ismer rád, Nem tudni, mi hatott a ka­tonára: Aszker szavai, vagy Lange megjegyzése a légvédel­mi ütegről, de az őr félreállt, s intett a kezével. — Menjetek — szólt meg- adóan. — Menjetek, de szed­jétek az irhátokat, az ördögöt belétek! A vonatig negyedóra van még. vagy talán már any- nyi sem. Az út szabad lett. Aszker és Lange lassan elindult. Kéri­mov bosszús volt. Közbejött az első kellemetlen dolog, ami­re nem számítottak: meglátták őket. amint kijöttek az erdő­ből. Az első nyom lehet ez, amely könnyen a kémelhárí­tók kezére juttathatja őket. Egy pillanatra átvillant rajta a gondolat: esetleg meg kelle­ne semmisíteni az őrt: Ez igen könnyű is lenne. Ott áll egé­szen közel hozzájuk, arcát jól ki lehet venni a sötétben. Egy mozdulat, és .. . Nem, nem le­het. Nem tudnál? hová elrejte­ni a holttestet. S ha még si­kerülne is elrejteni, keresni kezdenék a katonát. Megindul­na a nyomozás. Nem, nem, ez a Legrosszabb lépés lenne. így viszont remélni lehet, hogy tartja a száját, nem fecsegi el az esetet. Saját érdeke ellen tenne vele. Aszker és Lange tehát foly­tatta útját. Néhány perc múlva az állo­másra értek. Az őr igazat mondott. Az állomás hangosbeszélője éppen akkor jelezte, hogy ke­let felől vonat érkezik. Az állomás kijáratánál le­vő ellenőrző poszton könnyű­szerrel jutottak át. Az idős, szemüveges katona átlapozta az irataikat, rájuk nézett, s szalutálással jelezte, hogy min­den rendben van. mehetnek. A katona mellett álló tiszt va­lami egyébbel foglalkozott, ügyet sem vetett a két jöve­vényre. Hajnalodott. amikor a térre lépett a két felderítő: Aszker. a magas, szélesvállú, karcsú férfi, s Lange, aki valamivel alacsonyabb, testesebb, háta kissé hajlott, s a lába is eny­hén görbe volt. Mind a ketten viseltes katonaruhában voltak. Lange rangjelzése: Obergefrei- ter, Aszkeré pedig: káplár. Egyszerű, kopottas kis bőrön­döt vitt mind a kettő. Köpe­nyüket a karjukra terítették. Langet nehezen ismerhette volna fel bárki is. Szakállt növesztett, s bajuszt, amelynek a két végét hegyesen felfelé pödörte. Szemét sötét szem­üveg takarta el. Az állomás előtti tér nem volt nagy. Jobb oldalát egy ferdén álló. (hosszú, földszintes épület foglalta el. — Raktár — mondta halkan Lange. Aszker érdeklődő te­kintetére. — Katonai raktár. Aszker bólintott. Azonnal megismerte a sötétpiros tégla­falat. az erős vasrácsokkal vé­dett ablakokat, s a görgőkön nyíló súlyos vasajtókat. Lange pontosan írta le a várost. Balra, ugyancsak ferdén, három lakóház állt, falaikon az egykori borostyánindák ma­radványaival. Az egyik egy keskeny, magas épület volt, cikornyás erkélyekkel. Abla­kait különböző minták díszí­tették. Csúcsos tetőzete — amelynek a széle olyan foga­zott volt. mint valami kereszt- vágó fűrész — az ég felé tört. Az épületek félkör alakban ölelték körül a teret. Ahol a kör megszakadt, ott kezdődött az utca. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents