Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-13 / 36. szám
1963. FEBRUAR 13, SZERDA z\T£Mtm 3 A holnapra gondolva A termelőszövetkezetek vezetői ezekben a napokban a zárszámadással és az új gazdasági esztendő terveinek elkészítésével foglalkoznak. Mindkét munkáinál sok-sok kérdésre kell választ adniuk. Az egyik ilyen sokat vitatott probléma: Fcjtesszuh-e az állatállományt? Mennyi takarmányt tartalékoljunk? Csökken-e a tsz-tagok jövedelme, ha tartalékoljuk az abraktakarmányt? A válasz egyértelmű: szükséges az állattenyésztés fellendítése és ez a nagyobb jövedelem forrása is. Mégis, évek óta a budai járásban majdnem minden zárszámadáskor az állattenyésztés csökkenteséről beszélnek. Ennek egyik legalapvetőbb oka az, hogy egyes tsz-vezetők a zárszámadás előtt jóraiak rá: a tervezett munkaegység-részesedést csak akkor tudják biztosítani, ha valamiből pénzt csinálnak, azaz valamivel pótolják a kiesést. így gyakran kiosztják a tartalékolásra szánt közös takarmány egy részét Nem mindenütt értük még el, hogy a vezetők év közben gondoljanak a zárszámadásra, s akkor tegyenek meg mindent az osztalék biztosításáért. Hányszor tapasztaltuk még az elmúlt esztendőben is, Állattenyésztés — vitával A jövedelem fő forrása Biztosítani a takarmányt hogy meg nem dolgozott munkáért munkaegységet írnak be a munkacsapat- vagy brigádvezetők. Olykor előre igazolják a gépállomásnak a még el nem végzett munkát. Olyan gépet vásárolnak, amelyet nem terveztek be, s egy ideig még nélkülözhetnék is. Nem egy gazdaság, amely aszálykárt szenvedett, a terméskiesést nem igyekezett mással pótolni. Pedig éppen az évet jól záró termelőszövetkezetek példája igazolja: a tsz-tagok jövedelmét csak, úgy lehet biztosítani, ha év közben is figyelemmel kísérik a vezetők a tsz pénzügyi helyzetét. A pátyi Petőfi Tsz- ben például 1961-ben több mint egymillió forintos kiesés keletkezett a növénytermesztésiben, s nem gondoskodtak a hiány pótlásáról Kisebb részesedés és 400 ezer forint mérleghiány volt a következmény. Az 1962-es évben már figyelték á bevételek alakulását, s bár a növény-termelésben ekkor is csaknem másfélmillió forint kiesés volt, de az állattenyésztésből pótolták a hiányt. Terveiket túlteljesítették, s méltán ismerték el a tagok zárszámadásukon vezetőik jó munkáját. A zárszámadások idején vitatni az elkövetett hibákat csak akkor hasznos, ha a tanulságokat levonják azokból a következő évre — a mérlegen változtatni a vitákkal már nem lehet. És önámítás a tagok jövedelmét a takarmányalap kárára növelni, hiszen ez a következő év jövedelmét csökkenti. Minden zárszámadáskor újból és újiból vita alakul ki: fejlesszük-e az állattenyésztést? A budai járásban a tsz-ek egyik jelentős termelési ágát ez kell, hogy képezze. Községeink ellátása friss tejjel, tojással, hús-baromfival nagyon fontos feladat. Már a múltban is fontos jövedelemforrása volt az állattenyésztés e terület lakóinak. Jelenleg az a feladatunk, hogy az 1958—59-es állattenyésztési színvonalat elérjük. Járási szinten idevonatkozó felvásárlási terveinket teljesítettük. 1959-ben a sertésfelvásárlás 2622 darab volt, 1962- ben 3874 db, a tejfelvásárlás 6870 hl, illetve 13 568 hl, a baromfihús-felvásárlás 104 q, illetve 672 q, a tojásfelvásárlás 72 000 db, illetve 69 000 db volt. A számok biztatók, de az ál- latlétszám alakulása már nem mutat ilyen kedvező képet. Az elmúlt három esztendő alatt a sertéslétszám 24,1 százalékkal, a szarvasmarhalétszám pedig 7,2 százalékkal csökkent. Még kedvezőtlenebb az eredmény az anyaállományt tekintve. Ä tehénállomány is csökkent. Különösen rossz a helyzet Bián, Pátyon, Pusztazámoron, Tárnokon, Tökön. Sok a tennivalónk az állat- tenyésztés fellendítésében. Az a célunk, hogy az abraktakarmányt minden tsz saját erőből biztosítsa állatainak. 1963. első félévébéri rnég 'tizériféet tsz kap kölcsöntakarmányt, összesen 3200 mázsát. Van olyan gazdaságiink, amely az elmúlt évben az államtól állami áron vásárolt takarmányt, s annak egy részét ki akarta osztani a tagság között! Mondani sem kell, hogy ez az állam kárára megy, hiszen eladni már piaci áron adnák a tsz tagjai. Az állatállomány fejlesztésének szükségességét természetesen nemcsak az állami feladatok teljesítése írja élő, hanem a növénytermelés növelésé is. Annak a. tsz-nek, amely magasabb terméseredményekre törekszik, megfelelő trágyázásról is gondoskodnia kell. Szövetkezeteink szántó- területük 13 százalékán istál- íótrágyáznak. Rendes trágyázással egyik évről a másikra magasabb terméseredményt biztosíthatnak. Torbágyon például 1961-ben a kukorica á1r lagtermése hat mázsa volt. Gondos trágyázással megkétszerezték az eredményt, pedig a múlt esztendő aszálya nem kedvezett a kukoricatermésnek. Az állattenyésztés csak akkor gazdaságos, ha a taí í: Mindenütt így kellene — Még egy fröccsöt, főúr! Nem hallja!? Hát nem ma- ^ gyárul beszélek én? Fröccsöt kertem, azistenit!... Nem 4 vagyok én részeg... A pénzemért kérem, nem ingyen ... í Nahát!... Hogy jön maga ahhoz kisasszony, hogy így be- ^ széljen velem? Kicsoda maga!?... Adja ide a fröccsömet, ^ aztán már nem is ismerjük egymást!... Micsoda???... Hogy ez nem kocsma? Hát aztán! Kit érdekel az? Hoci a ' fröccsöt, van rá dohány!... Tudják, ki vagyok én? Majd ^ én megmutatom maguknak, hogy iszom én, ha akarok... (A monológ itt félbeszakadt. Tartott volna tán tovább % is, de a felszolgálók többre becsülték kisvendéglőjük jó hírét, mint azt a néhány garast, amit a részeg vendégtől ^ az újabb fröccsent bevehettek volna. S így a Görög kan- % ^ cső közönsége fellélegzett, mert a kötekedő ittas embernek Z $ szépen, udvariasan, de kérlelhetetlenül — kitették a szű- $ Tét--2 í í (— iron) i 1 (Foto: Gábor) j y - í Javult a társadalmi tulajdon védelme a kereskedelemben és a tsz-ekben Ülést tartott kedden a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A bizottság ülésén megjelent és felszólalt Borka Attila, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettese és Házi Árpád, az MSZMP Pest megyei Bizottsásának osztályvezetője. A bizottság ülésén foglalkozott a megyei kereskedelem több vállalatánál a társadalmi tulajdon védelméről tartott vizsgálatokról szóló jelentéssel. Megállapítja a jelentés, hogy a kereskedelemben a társadalmi tulajdon védelme fokozódott. Megmutatkozik ez a gyakoribb ellenőrzésekben, a leltárhiány csökkenésében és hiány esetén a szigorú felelősségrevo- násban. A tsz-eknél a szövetkezeti tulajdon védelmét és a bizonylati fegyelmet tette vizsgálat tárgyává a NEB. Kiderül a vizsgálatról szóló jelentésből, hogy a t-sz-eknél a felszerelés, szerszám, fogyóeszközök kiadása, átvétele és elszámolása nem egységes adminisztratív eljárás alapján történik. Az anyagok utalványozása néhol’ csak formai, több esetben csak hetekkel, sőt hónapokkal a félhasználás után történik meg. Általában elhagyják a félévi . leltározást, az év végit viszont a rendelkezéseknek megfelelően elvégzik. Bár több tsz-ben talált a vizsgálat ilyen és hasonló hibákat, a jelentés megállapítja, hogy az előző vizsgálatok óta a társadalmi tulajdon védelme jelentős mértékben javult. Sok ellenőnzött tsz-ben jelentősebb kifogásolni való fel sem merült. A Pest megyei Semmelweis- kórházban és a rendelőintézetben, valamint a járási rendelőintézetekben tartott vizsgálatok során a népi ellenőrök a kórház egyes osztályain az ágykihasználás százalékát alacsonynak tartják. A megyei rendélőintézetben pedig az orvosi óraszámot találta a vizsgálat indokolatlanul magasnak. karmányozással mind a hús, mind az állati termékek mennyiségét és minőségét javítani indják a szövetkezetek. Az állattenyésztés jövedelme egyenes arányban növeli a tagság részesedését is. A zsám- béki tsz MOGl-ben a tagság jövedelmének hatvan százalékát az állattenyésztésből biztosította. Munkaegységenként több mint 30 forintot tudtak így fizetni. összegezve elmondhatjuk, hogy nagyon sok veszélyt rejt magában, ha a Vezetők egy része a most következő év kárára akarja biztosítani az elmúlt évben tett ígéreténekbe' tartását. A tsz-tagság ’övedel- mc az egész évi gondos, körültekintő, tervszerű gazdasági tevékenységtől függ. ’ Tuza Sándornc, a Budai Járási Pártbizottság mezőgazdasági osztály- vezetője Kedves hévízgyörki fiatalok! Olvastam a Pest megyei Hírlap január 23-i számában közzétett levelüket, amelyben arról pa- naszkodnak, hogy Hévízgyörkön nincs mód a szórakozásra, művelődésre, ezért a község fiataljainak, ha éppen táncolni kerekedik kedvük, más faluba kell men. niük. Megírják, hogy a jelenlegi KISZ-he- lyiség, amely egyetlen szobából áll, nem alkalmas bálok rendezésére. Ez igaz. Mégis, mint új kultúrotthonigazgató, hadd számoljak be arról, milyen változás történt a művelődési házban. Fotoszakkör alakult, amelynek tagjai minden hétfőn együtt vannak. Létrejött a színjátszó csoport, és megalakult az irodalmi színpad, amely a választások tiszteletére összeállított irodalmi műsor bemutatására készül. Feb- , rvár 3-án Ki mit tud? vetélkedő volt, mátrai autóbuszki- rándulást szerveztünk, s ha minden jól megy, februárban két farsangi bált rendezünk, társas táncversennyel, jelmeztotóval, fánkevéssel és jó zenével. Mindezeket tudatva önökkel, a művelődési ház tanácsának nevében kérem, jöjjenek közénk, legyenek segítségünkre — és a közös munka eredményeként a bálozásra is lehetőség nyílik. Tervünk szerint ugyanis a jelenlegi mozi padlózatát, amely emelkedő, átalakítjuk vízszintessé és így ott akár szá2 fiatal pár is rophatja a táncot. De ezt csak társadalmi munkával, s egyben az önök segítségével tudjuk megvalósítani, A községi tanács 1964-ben építi fel c falu új művelődésházát. Azért csak akkor, mert a községfejlesztési összege: iskolaépítésre fordítottuk. Persze, as építést meg lehetm gyorsítani, ha min den fiatal segít, ak most még más falubi jár táncolni. Fercsik Mihály müvelődésiházigazgató Hévízgyörk Takarítsák le ahavat! Békében akarunk élni A nagy tél, a sok havazás eléggé próbára teszi mind a gépjárművezetőket, mind a gyalogosokat. Ezért szükséges az. hogy mindenütt gondosan letakarítsák az utakat és a járdákat. Jó volna, ha ezt Gyomron is megszívlelnék, ott ugyanis a Táncsics Mihály utcában az ipartcstület mellett van egy üres telek és ez elől soha nem takarítják el a ■ havat. Pedig nem ártana. Sipos Sándor Gyömrő, Táncsics u. 110.. Az új esztendő bizakodó hangulatával vagyok tele én is, egy a milliók közül. Úgy érzem, hogy nekem is bele kell kiabálnom a világba, hogy béke nélkül nem lehet, nem érdemes élni. Boldogan tapasztalom, hogy ma már egyre erősödik a világon az emberek, az országok, a szervezetek békéért kiáltó szava, s úgy látszik, eljutottunk odáig, hogy az emberiség a békét meg tudja védeni. S ez azért is életszükséglet, mert ha csat egyetlen egyszer is elszabadul a háború pusztító réme, akkor az egész emberiség könnyen megsemmisülhet. Sajnos, még mindig vannak, akik a háborút akarják. Ezek a politikusok megfeledkeznek arról, hogy szembeszegülnek az egész emberiséggel, ám az egyre erősödő békemozgalora hatására remélhetőleg ezek a kardesörtetők is jobb belátásra jutnak. özv. Békefi Károlyné Nagymaros, Kossuth tér A HVDSZ jó gazdája a helyiiparnak A Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezete az elmúlt napokban tartotta IV. kongresszusát. Már az előkészületek során sok-sok szó ésett a helyiipar problémáiról. A helyiiparnak jövője van, s ennek megfelelően az a cél, hogy minél előbb és gyorsabban tovább fejlesszék. Természetesen ezen a területen is felmerült néhány megoldandó kérdés, például szükségessé vált a bérezési aránytalanságok további csökkentése. Persze, ezenkívül még sok egyéb dqtpgröl is gondoskodni kell, ideérWe a biztonságosabb munkafeltételeket. Nagy örömmel töltött el az a tény, hogy tanácsaink ötéves munkavédelmi távlati tervet dolgoztak ki. Talán az • egészségtelen pinceműhelyek így Pest megyében is megszűnnek. S bizonyossá válik, hogy a megyei Patyolat ez évben jól kezdi működését. Varga Géza Ernő Jobb minőséget! Ruhatárat kér Sokszor hallottam és olvastam arról, hogy egyes gyártmányok csak addig szuperálnak, amíg az ember haza nem viszi azokat az üzletből. Otthon aztán a mosógép bedöglik, a szép hangú rádió kitartóan recsegni kezd, egyszóval a vásárlót, aki sokáig gyűjtött egy-egy berendezésre. gépre, bosszúság éri. S ezen a szerviz sem segít. Hiszen sokszor sokat kell a szervizre várni — időhúzás, bosz- szúság. Itt csak egyetlen megoldás volna. Mégpedig az. hogy az ipar garantáltan jó minőségű cikkeket gyártson, és a kereskedelem csak garantáltan kiváló minőségű árukat vegyen át. ügy hiszem, ezzel a megoldással nemcsak a vásárlók járminak jól, de iparunk és kereskedelmünk hírneve is öreg- bedne. Béres András Csobánka, Ady Endre u. 65. Nagykáta mozilátogató közönsége. A járási székhely 210 személyes mozijában ugyanis nincs ruhatár. Pedig a moziban elég jól fűtenek, az előtér is nagy ahhoz, hogy a ruhatárat felépítsék. Pocskai László Nagykáta P. Lászlónak üzenjük Vámosmikolára, hogy mindaddig, amíg nem írja meg édesanyja nevét és Címét, ügyében egy lépést sem tehetünk. Ezért kérjük, hogy közölje a címet szerkesztőségünkkel. Bestiális gyilkosság Tápiábicskén Hétfőn délelőtt fiatal asz- szony jelent meg a Hagyaték dűlőből a tápióbicskei tanácsnál és megdöbbentő bejelentést tett. Közölte, hogy férje, ifi. Kamasz István, a lakásukon január 24-én megölte Fizel Jánost. A rendőrség tüstént megkezdte a nyomozást. Csakhamar elfogták ifj. Kamasz Istvánt, s a vallomásokból fény derült a szörnyű bűncselekményre. Fizel János 52 éves tápióbicskei lakos hosszabb ideje állott elmegyógyintézeti kezelés alatt. A halála előtti napokban is csak úgy lehetett a faluban, hogy az elmegyógyintézetből megszökött. Január 24-én elment vendégségbe Kamaszék lakásába, ahol már korábban is gyakran megfordult. Ifj. Kamasz István és Fizel között valamiért nézeteltérés támadt, majd veszekedés kezdődött, amely tettlegességgé fajult. A verekedés közben Fizel fojtogatni kezdtte a házigazdát. aki feleségének segítségével lerázta magáról támadóját, a földre téperte, majd ütötte verte. Ilyen körülmények között vesztette életét Fizel János, akinek holttestét a házigazda először a kamrába rejtette, s kukoricaszárral letakarta. Két nap múlva pedig gödröt ásott az udvarukon, de mert az kicsinek bizonyult, a tetemet megcsonkította, s úgy földelte el. Kamasz Istvánt a rendőrség őrizetbe vette, s őrös felindulásban elkövetett emberölés bűntette címén bűnvádi eljárás indul ellene. (f. a.) Negyedszer Gulyás Jenőt, mint nagy sportszervezőt, a sport lelkes barátját és társadalmi munkását ismerik Kisalagon. De ismerik a művelődési ház jól dolgozó, lelkes igazgatójaként, s a Telefongyár aranyéremmel kitüntetett, megbecsült dolgozójaként is. Am Gulyás Jenőnek van még egy újabb munkaköre. A járási tanácstagság. Tizenkét éven keresztül képviselte községünk érdekeit a járás tanács ülésein — s most, a választások előtt, negyedszer is jelölték. Kívánjuk, hogy ha megválasztják, ezután is olyan lelkesen és lelkiismeretesen képviselje az emberek érdekeit, mint eddig. Vinc-p LászK József Kisalag