Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-11 / 8. szám

1963. JANUAR 11, FENTEK ri-s» HCCYK9 CJCírlai) Megjelent a Társadalmi Sxemle januári száma Az első év tapasztalatai : Vonzó, érdekes pártoktatást - A bejáró munkások is tanuljanak! Több segítséget a kulturális munkában a pedagógusoktól A Társadalmi Szemle leg­újabb száma első helyen Ne­mes Dezsőnek, pártunk VIII. kongresszusáról szóló cikke első részét közli. A cikk má­sodik része a februári szám­ban jelenik meg. Hetényi Ist­ván és Vályi Péter húszéves népgazdaságfejlesztési ter­vünk főbb kérdéseit ismerte­tik cikkükben. Göncöl György a mai kapitalizmus alapadott­ságait és a szocializmusért folyó harc új feltételeit elem­zi. „Tegyük általánossá a szo­cialista társadalom erkölcsi normáit” címmel Ballá István írt cikket. A folyóirat részle­teket közöl I. Iljicsov eladásá­ból, „A társadalmi fejlődés irányításának tudományos alapja és a társadalomtudo­mányok feladatai” címmel. A „szemle” rovatban; Traut- mann Rezső a lakásépítés idő­szerű feladatait, Almási Gá­bor a nagy termelőszövetke­zetek gazdálkodásának Fejér megyei tapasztalatait ismer­teti. Ez már egy kicsit sok! Debreceni Imre gödöllői kereskedőt börtönbüntetésre ítélték. Nyolc hónapra. Ezt azonban a bíróság irgalma folytán, nem kellet}, leülnie. Büntetését három évi pró­baidőre felfüggesztették. Vajon miért kapta e büntetést? Azért, mert kilopta a pénzt a vásárlók zsebéből. A gödöllői 20. számú népbolt vezetője volt. 1959 decemberé­től 1960 áprilisáig — tehát alig öt hónap alatt — potom 13 000 forinttal nem tudott elszámolni. Ezt a „hibát” káló ürügyén eltussolták neki. Erre Debreceni 1961-ben rá­duplázott. Most már 40 000 forint hiányzott a kasszából. Mire az élelmes üzletember úgy tett, mint a mocsárból saját magát saját hajánál fogva kirángató Münchhausen: elhatározta, hogy majd ő előteremti a hiányt. S ettől kezdve Gödöllőn, a 20. számú népboltban, a vásárlók legnagyobb örömére, 3.20-ért mérték a 2.35-ös kolbászt, 4 forintért vesztegették a 3.20-as felvágottat, négyforintos csemegeszalonnának nevezték ki a három- forintos kenyérszalonnát, s e príma kereskedelmi szakem­ber vezetése alatt fél liter vizet eresztettek minden nyolc liter tejfölbe, s 15 litert minden száz liter tejbe. Ezért kapta Debreceni a jogerős börtönbüntetést. S vajon mi van vele azóta? Semmi. Él, mint Marci Hevesen. De szó szerint He­vesen. Mert a Pest—Heves megyei FŰSZERT... no, de mielőtt ezt leírnánk, kérjük, fogódzkodjék meg az olva­só... a FŰSZERT tehát kinevezte őt a gödöllői 20. szá­mú népbolt instruktorának ! !! Azaz az egykor oly dics­telenül vezetett üzlet — elöljárójának! Persze, el ne fe­ledjük, magasabb fizetéssel... Tessék? Hogy az üzlet személyzete és vezetője Debre­cenit, (az instruktort) az üzletbe nem hajlandó beengedni, s nem állnak vele szóba? Istenem! Ez őt egy cseppet sem izgatja. De a vállalat főnökségét igen. Zaklatják is emiatt eleget az — új üzletvezetőt. j Most már csak egy kérdés van hátra. Vajon milyen instrukciókat osztogathat az árdrágí­tásért elítélt Debreceni az azóta alája rendelt üzletháló­zatnak? Hanem erre már válaszoljon az a fegyelmi vizsgálat, amelyet ebben az ügyben — reméljük — sürgősen megin­dít a Pest—Heves megyei FÜSZÉRT-néi a Belkereske­delmi Minisztérium illetékes osztálya! Firon András Bíróság elé kerülnek a szobi tfagonfosztogatók A Pest megyei Rendőr-fő- kapitánvság nagyszabású bűn­ügyben fejezte be a közelmúlt­ban s nyomozást. Huszonhét személyt hallgattak ki terhelt­ként — jó részük a szobi MÁV állomás dolgozója —. s az ügy­ben illetékes váci ügyészség vádirata több száz oldalas. A múlt év szeptemberében tetten érték Menyes Jenő 37 éves MÁV-féklakatost a szobi állomáson, amint egy borral teli vagonnál manipulált. A széles körű nyomozás azután a társadalmi tulajdon sérelmére bűnszövetkezetben elkövetett lopások sorát fedte fel. Menyes és társai 1957-től fosztogatták rendszeresen a határon áthaladó szállítmá­nyokat. Technológiát dolgoz­tak ki a vagonsértésekre: a fa­hordók megnyitására például hatféle módszerük volt tipli­beütéstől, falfúráson keresztül n fedélnyílás meglazításáig. Háromféle módon dézsmálták a fémtartályokat. A bűntettek főleg italszál­lítmányokra terjedtek ki. Az igazságügyi bőráru-szakértő véleménye szerint hat év alatt 18 812 liter italhoz jutottak il­legális úton, s ennek értéke — a legkisebb egységárat is szá­mítva — 256 392 forint. Fel­feszítették ezenkívül a mező- gazdasági giépek, kombájnok, gépkocsik szerszámos ládáit, és elvittek szerszámot több mint négyezer forint értékben. Menyes Jenő és 26 társának ügyét a Váci Járásbíróság büntetőtanácsa tárgyalja a közeljövőben. (p. r.) A NAPFOLTTEVEKENYSEG HATÁSA A SZÍVBETEGEKRE Grigorij Danesevszkij pro­fesszor, az éghajlat és az egész­ségi állapot közötti összefüg­gés szakértője, egy moszkvai szakmai ülésen elmondotta: 23 000 szívbetegen több éven át folytatott kísérletei azt bizo­nyítják, hogy rendkívül érzé­kenyek nz időjárás változásai­ra. de különösen a napfoltte­vékenységre és a Föld mágne­ses erejének ingadozásaira. Sokkal több a szívroham azok­ban az időszakokiban, amikor a légkörben a napfolttevé­kenység megélénkül. Különö­sen a szívkoszorú érelmesze­sedésben szenvedőkre veszé­lyes ez. politikai, szakmai és álta­lános műveltségét. Ezt a célt szolgálták az előző években a termelőszö­vetkezetekben szervezett há­romhetes téli tanfolyamok. Illetve, csak szolgálták volna, hiszen a gondos előkészítés ellenére sem váltottak ki kellő érdeklődést. Monoron és Vecsésen is mindössze 60—70 fő vett részt ezeken. A tapasztalat arra intette a járási pártbizottságot, > hogy az eddiginél vonzóbb, érdekesebb oktatási formát kerecsen a termelőszövetke­zeti dolgozók politikai to­vábbképzésére. Ilyen meg­gondolásból szervezték meg az idei oktatási évben a ter- 1 melőszövctkezeti akadémiá­kat. A tsz-akadémiák elő­adásait filmvetítések teszik színesebbé. A járási pártbi­zottság — a tsz-vezetőkkel közösen — úgy állította össze a tematikát, hogy az választ adjon napjaink ér­dekes, időszerű politikai és gazdasági kérdéseire. Az üzemi munkások és a kisipari szövetkezeti dolgo­zók továbbképzését a párt­oktatáson és a munkásaka­démiákon kívül a szakszer­vezeti iskolák biztosítják. A monori járási művelődési ház Érdemes tudni címmel előadássorozatot indított. Saj­nos. sem az üzemi okta­tás. sem a művelődési ház programja nem talál megfe­lelő visszhangra a bejáró munkások körében. A mun­kásságnak ez a — nem is jelentéktelen — rétege több­nyire kimarad mindenfajta oktatásból. A járási pártbi­zottság feladata, hogy meg­oldja a bejáró munkások továbbképzésének problémáját! A művelődési irányelvek nagy figyelmet szentelnek az általános műveltség gyarapí­tásának. A párszervezetek és a községi tanácsok kezde­ményezésére mind több és több felnőtt igyekszik pótol­ni a tanulásban az önhibá­ján kívül elmulasztottakat. Vecsésen és Monoron 149-en tanulnak a dolgozók iskolá­jában. A monori gimnázium esti és levelező hallgatóinak száma megközelíti a nappali tagozatos tanulókét. Az iskolai oktatás és a ne­velés összhangja az elmúlt években nem volt zavarta­lan: az oktatás háttérbe szorította a nevelómunkát Az idén javulás mutatko­zik. A monori és a vecsési iskolák pedagógusai részle­tes nevelési terveket készí­tettek, amelyek az oktatási reform irányelveire épülnek. A tervet valamennyi iskolá­ban ismertetik, megbeszélik a szülőkkel. Iskolareformunk fontos alapelve a munkára nevelés, a gyakorlati oktatás. A monori járás művelődési irányelvei előírják, hogy öt év alatt va­lamennyi iskolában be kell ve­zetni a politechnikai oktatást. A pártbizottság nagy súlyt he­lyez arra, hogy az ipari jelle­gű képzés mellett biztosítsák a mezőgazdasági gyakorlati ok­tatást s annak előfeltételeit is az iskolákban. Az iskolai tanulók körében végzett pályaválasztási agitá­ció és tanácsadás arra irányul­jon, hogy minél több fiatal válassza hivatásának n mező- gazdasági munkát — hangsú­lyozzák az irányelvek. A fe- ) lülvizsgálat most megállapítot­ta. ho°v a termelőszövetkeze- • tek nem segítették elő az irányelvek ide vonatkozó pont­iéinak végrehajtását: nem vál­lalták a mezőgazdasági tanu­lóképzést. Emiatt a monori gyerekek egy része kénytelen volt a ceglédi járás termelő­szövetkezeteibe szerződni. A népművelési munka egy­évi eredményeit vizsgálva, a jelentés hangsúlyozza: több segítséget várunk a pedagógusoktól! Monoron csupán az ismeret- terjesztésből veszik ki részü­ket, a kulturális munkába ke­vésbé sikerült bevonni őket. Vecsésen valamivel jobb a helyzet: pedagógusok vezetik az ifjúsági énekkart, a külön­böző nyelvtanfolyamokat, szakköröket és a művészeti csoportokat. A könyvolvasás helyzetét, a könyvtárak látogatottságát il­letően kiderül: a monori járá­si könyvtár ismeretterjesztő munkája s az olvasók számá­nak növeléséért végzett tevé­kenysége példamutató a járás­ban. Ugyanez nem mondható el a vecsési köhyvtárról: a tervezett ankétokat nem tar­totta meg. a dolgozók iskolájá­ba járóknak nem biztosította az igényelt könyveket, még a kölcsönzési időt sem tartotta be rendszeresen. Mindkét könyvtárban kevés a rendsze­resen olvasó termelőszövetke­zeti tagok száma. Elgondolkoztató megállapí­tásra jutott a járási pártbizott­ság a művelődési otthonok szerepével kapcsolatban is: ma még sem a monori. sem a ve­csési művelődési otthon nem vált a kulturális élet központjává. A kulturális munka irányí­tása megoszlik a különböző tömegszervezetek, között. Ve­csésen elsősorban n földmű­vesszövetkezet és a kisipari szövetkezet a kulturális élet színhelye. Sem Vecsésen, sem Monoron nem képes a művelő­dési otthon összefogni a kü­lönböző szakköröket és művé­szeti csoportokat. A járási pártbizottság ezzel kapcsolat­ban a községi tanácsok segít­ségét kéri a felszerelési gon­dok és a helyiségproblémák megoldásához. A két község pártbizottsága rendszeresen foglalkozik a mű­velődési irányelvekből eredő feladatokkal, ellenőrzi a köz­ség kulturális életét, össze­hangolja a tömegszervezetek népművelési tevékenységét. Erősíteni kell azonban a mo­nori pártbizottság és az isko­lák kapcsolatait. A községi tanács munkájá­ból különösen a vecsési emel­kedik ki. Az oktatási és a nép­művelési állandó bizottságok rendszeresen foglalkoznak az iskolákkal, szorosan együtt­működnek a gyermek- és if­júságvédelmi bizottsággal. A Monori Községi Tanács okta­tási és népművelési állandó bizottságai gyengén működ­nek: az iskolákat szinte csak ünnepségek alkalmával láto­gatják meg: a tanács nem sok segítséget ad a kulturális fel­adatok végrehajtásához. A járási párt-végrehajtóbi­zottság a fogyatékosságok el­lenére eredményesnek értékel­te a két község 1962. évi kul­turális és népművelési mun­káját. s megfelelő határozato­kat hozott a hibák megszünte­tésére. Ny. É. mai nap 1963. január 11, péntek, Ágota napja. A nap kél 7.30, nyugszik 16.14 ómkor. ' A hold ikél 17.57, nyugszik 8.30 órakor. • Várható időjárás: Felhős, párás idő, többfelé havazás­sal. Mérsékelt szél■ Napköz­ben a hőmérséklet fagypont körül lesz. A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH-RÁDIÖ 8.10: Népi muzsika. 8.50: Versek. 9.00: Magyar tájak — havas tájak. 9.30: Bach: D-moll esem baló ver­seny. 10.10: Az óvodások műsora. 10.30: Tánczene. 10.59: Lottóered­mények. 11.00: Üzenet a világűr­ből. 11.28: Operarészletek. 12.15: Mindenki kedvére. 14.00: Regény — folytatásokban. 14.20: Verbun­kosok. 14.45: Gazdaszemmel. 15.10: Elbeszélés. 15.25: Szív küldi szív­nek. !6.25: Gyújtópontban: a vegy­ipar automatizálása. 16.45: ö, sors. Régi forradalmi dal. 17.15: ötórai tea. 17.50: Rádióiskola. 18.50: Paul Robeson énekel. 19.05: Az ifjúsági rádió műsora. 19.25: Zenekarok parádéja. 20.25: Családi körben. 22.20: Operettközvetítés. 23.17: El­beszélés. 22.30: Kadosa Pál: IV. szimfónia. 0.10: Filmzene. PETÖFI-RADIÖ 14.20: Zongoramüvek. 14.50: Vers. 14.55: Könnyűzene. 15.30: ifj. Bar­tók Béla előadása. 16.05: Zeneka­ri muzsika. 16.45: Az ifjúsági rá­dió nyelvtanfolyama. 16.55: Utazó diktafon. 17.40: Magyar fúvósze­ne. 18.10: Dallal-tánccal a világ körül. 18.50: Eszmecsere. 19.05: Auber: Fra Diavolo. Vígopera. 21.05: Komor Imre írása. 21.20: Tánczene. 22.00: Népi zenekar. 22.20: Láttuk, hallottuk. 22.40: Esti kórusimuzsika. URH 18.40: Smetana: Hazám. Szimfo­nikus költemény ciklus. 19.55: Könnyűzene. 21.00: A munkaerő „ingája”. 21.15: Kamarazene. TELEVÍZIÓ 10.00: Tv-híradó (ism.). 10.15: Telesport (ism.). 10.30: Szerelem a jégen Amerikai film (ism.). 10 éven aluliaknak nem ajánljuk. 12.00: a jövő hét műsora, hírek. Ma Vecsésen sorsolják a lottót A Sportfogadási és Lobtő Igazgatóság ma délelőtt 10 órai kezdettel Vecsésen tartja a lot­tó második heti nyerőszámai­nak sorsolásét. (MTI) — Összeállították az or­szággyűlési képviselők vá­lasztókörzeteinek listáját. A lista szerint. Magyarországon összesen 340-en képviselik a dolgozó nép érdekeit a Par­lamentben. Közülük 68-an Budapestről kerülnek ki- A megyék között Pest megye vezet, mint az ország legné­pesebb megyéje: innen 25 képviselő kerül az országgyű­lésbe. Ezután következik Borsod megye, ahonnan Mis­kolc megyei jogú várossal együtt 24 képviselőit delegál­nak. A legkisebb, illetve a legkevesebb lakosú megyék­ben: Nógrádban és Zalában 9, illetve 8 képviselőt válasz­tanak. — A Kiállítási Intézmé­nyek rendezésében kerül sor Görög Rezső festőművész ki­állítására. A kiállítás meg­nyitása ma délután fél hat­kor lesz Budapesten, a Fé­nyes Adolf teremben. Meg­nyitó beszédet mond Antal Imre zongoraművész, — Harmincezer naposcsi­be érkezett a ráckevei Arany­kalász Termelőszövetkezet­be. A csirkéket megfelelő környezetben, csibetáppal ne­velik és március elején már 80 dekás kirántani való csir­keként kerülnek értékesítés- re* — Háromhónapos alapfokú traktorosképző tanfolyam kezdődött e héten az Aszódi Gépállomáson. A tanfolya­mon 30 termelőszövetkezet­ben dolgozó fiatal vesz részt, s három hónap múltán saját szövetkezetükben B műszak­ban fognak dolgozni. Az érintett termelőszövetkeze­tekben ilyen módon megold­ják a traktorok kétműszakos munkába állítását. — Harminckilencczer sza­vazásra jogosult választópol­gár részvételével tartják meg a választási jelölő gyűléseket a ceglédi járásban. A jelölő gyűlések időszakában: janu­ár 10. és 29-e között, napon­ta átlagosan 70—80 választá­si jelölő gyűlésre kerül sor. — Negyven asszony tanul a galgagyörki Rákóczi Ter­melőszövetkezetben megszer­vezett ezüstkalászos gazda­tanfolyamon. A tanfolyamot — amelynek keretében he­tente ’kétsaét1 tartanak élő­adást -----Nándori Bertalan a gronómus vezeti. — Nyolcvan helyen tar­tottak tegnap jelölő gyűlést a budai járásban. Az első na­pon Bián 5, Budajenőn 5, Budakeszin 15 Budaörsön 8, Érden 9 jelölő gyűlést tartot­tak. Január 29-ig az egész járásban összesen 995-re ke­rül sor. — Aktívaértekezletet tar­tott tegnap délután a járási nőtanács Aszódon. Az érte­kezleten a nőmozgalom idei feladatairól a tsz-zárszám- adások előkészítéséről és a tanácsválasztásokkal kap­csolatos tennivalókról hang­zottak el előadások — Autóbusz helyett vil­lanyoszlop. Szerdán délután Mogyoród határában Szom­bati Gábor gépkocsivezető a MÁVAUT GA 15-61-es rend­számú autóbuszával úgy ka­nyarodott hogy áttért az út­test bal oldalára. Vele szem­ben jött az úton Deutsch Frigyes budapesti lakos, aki az UA 07-66 rendszámú te­hergépkocsit vezette. Deutsch hogy elkerülje a szabályta­lanul közlekedő autóbusszal való összeütközést az úttest jobb oldalán levő árokba ve­zette a tehergépkocsit. Az ~ut<?. ..egy villanyoszlopnak ütközött. Szerencsére sérülés nem történt, a kár 500 forint. — Szigeti József emlékira­tai. Egy svájci könyvkiadó­nál megjelentek Szigeti Jó­zsef hegedűművész em­lékiratai. A Két húr kö­zött címmel megjelent kö­tet igen nagy sikert aratott, mivel a nagy művész szóra­koztató, könnyed stílusban számol be korának legkivá­lóbb személyiségeivel való tál állkozásairól. — Mikszáth Kálmán Ta­vaszi rügyek című színművét mutatják be vasárnap este Veresegyházon, a helybeli művelődési ház színjátszói. Az előadást gondos előkészí­tés előzte meg — így remél' hetőleg, nagy sikert arat. — A Pest megyei Petőfi Színpad mai műsora: Szú getújfalu: Ki az úr a ház' barn? Tápiósáp: Apa a látha' táron: Tápióság: Világvég« Piripócson. Az előadások héi órakor kezdődnek. REJTEKHELYAZELBAN í Izgalmas kémregény közlését kezdjük meg január 15-én y Bakuban 1944 tavaszán a szovjet állambiztonsági íj szervek letartóztatnak egy német kémet. Csaknem ugyan- íj ebben az időben átszökik a fronton a Wehrmacht egyik $ katonája. Kettőjük vallomása meglepő hasonlatosságot íj mutat és részleteiben is megerősíti azt a tényt, amiről a íj szovjet felderítő szervek már eddig is tudtak. Arról van í szó, hogy a hitleristák valahol az Elba partján, a víz alá fi süllyesztve titokzatos rejtekhelyét építettek, s ebben szinte í felbecsülhetetlen értékű archívanyagot őriznek. A német ? titkosszolgálat és az SS iratait, a náci megszállók tévé- $ kenységét bizonyító dokumentumokat, a visszavonulás $ előtt szovjet területen hagyott hitlerista ügynökhálózat $ névsorát és feljegyzéseit rejtik magukban a speciális $ fémládák. i fi y Hogyan kutatják fel a szovjet felderítők a titokzatos í rejtekhelyét és hogyan szerzik meg a dokumentumgyűj- fi teményt szinte az utolsó pillanatban, közvetlenül a fás is z- | ta Németország összeomlása előtt, az amerikai kémszolgá- fi lat emberei elől, — erről szól Alexandr Naszibov rendkí- íj vül érdekes, fordulatos, lebilincseljen izgalmas regénye, íj amelynek közlését január 15-i számunkban kezdjük meg. ^ ................................ _________4 A monori járási párt-vég­rehajtóbizottság 1961 végén hagyta jóvá a járás ötéves művelődési irányelveit. Nem­régiben a végrehajtó bizott­ság megbízta az agitációs- propaganda osztályt, vizsgál­ja felül az irányelvek végre­hajtásának első évi tapasz­talatait a járás két legna­gyobb községében: Monoron és Vecsésen. E figyelemre méltó tapasztalatok közül adunk most közre — tanul­ságul — néhányat. Az irányelvek megállapít­ják: a falu szocialista átala­kítása a mezőgazdaság át­szervezésével kezdődött és a kulturális forradalom teljes győzelmével fejeződik be, E célkitűzés megköveteli, hogy minél magasabb színvonalra emeljük a falusi dolgozók — elsősorban a tsz-tagok —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents