Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-11 / 8. szám

nur HEGYEI 'zJC*t4aD 1963. JANUAR 11, PÉNTEK Ritkán lát az ember indu­ló művész munkájában annyi határozottságot, magabiztos­ságot, mint László Lilla, fia­tal gödöllői festőművésznő akvarel 1 jeiben. Bár szereti az olajat is, úgy tűnik, mégis az akvarell az. amely­ben leginkább önmagát ad­ja, amelyben a pillanat vará­zsa alatt rögzíteni tudja han­gulatát. Ez volt a meglepő már őszi gyűjteményes ki­állításának anyagában js. Ez a kiállítása volt az első nyilvános szereplése, s a he­lyenként még fellelhető bi­zonytalanságától és témaköré­nek viszonylag szűk skálájá­tól eltekintve, több jelét is adja érettségének, biztos ke­zének és jó szemének. Mi a jellemzője akvarelljei- nak? Legszembetűnőbb, s ez különösen szokatlan festőnő esetében, hogy kerüli az ap­rólékos, részletező kidolgo­zást, a fő vonalakra fekteti a hangsúlyt, a lényeges, a fő mondanivaló kevésvonalú kifejezésére törekszik. Színei derűsek, vi­dámak, hangulatlkeltőek. Amit talán hiányolhat a szemlélő arkvarelljei láttán, az a líra. Pontosabban: a női lélek me­legsége. Ha ez járulna biz­tos ecsetkezeléséhez, kelle­mes színeihez, még többet nyújtana. Persze, László Lilla első hivatalos szereplése után ko­rai lenne még ilyen állandó jellegűnek tűnő megállapítá­sokat tenni. Bár ez az első benyomása a nézőnek, de ha számításiba vesszük, hogy a művésznő mindössze huszon­két esztendős, s elején van élettapasztalatainak és ele­jén van művészi pályafutá­sának is, nem állíthatunk túlzott követelményeket. De amit első lépésként produ­kált, már az biztató, s ko­moly reményekre jogosít. Ezt fejezte ki az a nagy népsze­rűség, amelyet Gödöllő la­kosságának körében vívott ki képeinek bemutatásával, s ezt fejezi ki az a bizalom is, hogy a gödöllői Ganz Áram- mérőgyár a fiatal művésznőt bízta meg a Szerelőszalag című, nagyméretű olajfest­mény elkészítésével. A fiatal művésznő, korá­hoz illően, tele van ambíció­val, tervekkel, vágyakkal. Bár „kettős életet él”, ener­giájából erre is jut. Föld­rajz-rajz szakos tanár ugyanis szem jól felhasználni, a sza­baddá tett óráimat, estéimet is. Szórakozni nemigen járok. Tanulni, tanulni, elmélyülni szeretnék. S ha úgy érzem, hogy eljött az ideje, nyilvá­nosság elé lépni a következő kiállítással. Persze, — teszi hozzá szerény mosollyal — erről még korai beszélni. Addig abból a meleg együttérzésből és elismerésiből élek, amelyet első kiállítá­somkor kaptam a szakembe­rektől, s a kedves földijeim­től, a gödöllői emberektől, alkilkinsk életét, mindennapját sck-sck munkámban szeret­ném megörökíteni. Tenkely Miklós Visszhangok a világűrből A műszaki tudomány hatalmas bravúrja a szovjet rádiólokációs siker az Imre úti általános is­kolában, s ez a munka teljes értékű embert kíván. Ugyan­csak teljes értékű embert kí­ván a művészet is. S mind­ezeken kívül még futja idejé­ből a társadalmi munkára, amelyet az úttörőmozgalom­ban és a KISZ-nél végez. To­vábbi fejlődésének talán ép­pen, az a legfőbb záloga, /hogy tud-e több időt szentelni a tanulásra, az elmélyülésre. Hogyan látja ő maga mun­káját, s hogyan fogalmazza meg céljait, hogyan él? — Csak az első lépést tet­tem meg — mondja. — Tu­dom, hogy még nagyon sokat kell lanulnoni. Tagja vagyok a megyei kép­zőművészeti stúdiónak, ahol rendszeres és igen hasznos se­gítséget kapok. — Hogyan tud helytállni ta­nárként, festőként és mozgal­mi munkásként egy időben? — Nehezen. Sok elfoglaltsá­gom következménye a rend­szeres olvasás és a pihenés óráinak megrövidítése. — Szeret olvasni? — Igen. — Mit? — Talán furcsának tűnik, de legjobban az útleírásokat szeretem. — Szeretne utazná? — Utazom is. JártÉm a nyá­ron Olaszországban, azelőtt Németországban, s szeretnék még nagyon-nagyoo sok hely­re éljutni, szép tájakat látni, s rajzolni, festeni mindazt, amit látok, mindazt, amit az utazás élménye kivált belő­lem. — Nyelveket beszél? — Igen. Oroszul tudok, s évek óta tanulom az olasz nyelvet, s most legújabban megkezdtem a franciát. Szere­tek nyelveket tanulni, és sok időt szánok rá. — Verseket olvas? — Igen, de nem tudom úgy átélni a verseket, mint ahogy szeretném . . . Nem vagyok lí­rai lélék — teszi hozzá ne­vetve. — Művészi hitvallása? — Modemül, egyszerűen, közérthetően! — Példaképe? — Cézanne. — Miért? — Gyönyörű szánéi miatt. — Tervei? — Hetenként egy alkotóna­pom van. Ezt az időt igyek­Világszerte nagy elismerést váltott ki a szovjet bejelentés, hogy sikerült radarvisszhan­got kapniuk a Venusról és a Merkúrról. Az ilyen kísérletek lényegéről dr. Flórián Endre kandidátus, a csillagászati ra­dareredmények hazai ismerő­je. a következőkben tájékoz­tatta az MTI munkatársát. A rádiólokációs kutatások sok megoldatlan .kérdésre hozhatják meg a választ. Többek között a különböző égitestekről, elsősorban nap­rendszerünk egyes tagjairól szerezhetünk ilyen módon új ismereteket. E kutatások történetében egyébként előkelő hely jutott hazánknak is. Több mint ti­zenhat éve az Egyesült Izzó­ban Bay Zoltán és munkatár­sai az egész világon az elsők között küldtek rádióhullá­mokat a tőlünk 384 000 ki­lométernyire levő Hold felé, és fogták fei ezek visszaverő­dését. És éppen ez a rádiólo­káció lényege. Az égitestek ugyanis vissza­verik a hozzájuk érkező rádió­hullámokat. s ezeknek az a része, ami a Földre jut vissza, sok mindent elárul arról az égitestről. Az cda-visszfl meg­A közelmúltban Angliában divatékszcr-be mutatót tartottak. A bemutatón akár fegy­vernek is beillő divatékszereket vonultattak fel a tervezők. Képünkön ezekből mutatunk be néhányat (MTI Külföldi Képszolgálat)-' Brazília „csa után, háború közben“. Az árleszállítás eredménye Január elsejével mintegy 30 százalékkal olcsóbbak lettek a különböző olajfestékek, zo­máncok és lakkok, valamint a műanyag falfestékek és a műgyanta lakkok_ zománcok. A festékek árának leszállítá­sa mintegy 50—60 millió forint meg­takarítást tesz lehetővé a lakosság számára. A festékek árának csökken­tésével ez év végéig az egész ország területén 20 százalék­kal leszállítják a lakáskar­bantartási díjakat is, az új árak azonban lehetővé és ér­demessé teszik, hogy mind többen saját maguk végezzék el a különböző festéseket, és a 'kisebb lakáskarbantartási munkákat. A legfontosabb festékfajták ára csökkent a legnagyobb mértékben. Egy kiló horganyfehér olajfSsV’k 10 forinttal lett olcsóbb: új ára 23,40 forint. A zománc­festék ára 38.30 forintról 25.10 forintra csökkent. A vaskerí­tések, vízlevezető csatornák és egyéb vastárgyak megóvá­sát szolgáló rozsdagátló olaj- festék a korábbi 41 forint he­lyett 28, a minium ára pe­dig 52,10 forint helyett 36,40 forintba kerül kilónként. Fő­leg a háziasszonyokat érdekli, hogy a 120 grammos kályha- cső-lakkot 9 forint helyett 6.30 forintért vásárolhatják. Az árleszállítás eredmé­nyeként például egy konyhabútor teljes átfes­téséhez a korábbi 130 fo­rint helyett 80—S0 forint y értékű festék szükséges. Hasonlóképpen egy kétszárnyú bejárati ajtó kétszeri festése és egyszeri zománcozása 120 forint helyett 60—80 forintot „emészt fel”. A kereskedelem felkészült a várható legnagyobb forga­lomra. Az eddigieken kívül további boltokat jelöltek ki festékárusításra. A szák üzle­tekben bevezetik a tanácsadó szolgálatot. A vásárlók ismer­tetőfüzetet kapnak, hogy mi­lyen bútordarabhoz milyen és mennyi festéket, hogyan kell felhasználniok. (MTI) Coulwrt brazil elnök és a független politika megnyert egy nagy csatát — de még nem nyerte meg a háborút. Ezzel a mondattal lehetne összefoglalni a legnagyobb és legfontosabb „latin-amerikai országban tartott népszava­zás eredményét, amely Gou- lart és az úgynevezett „el­nöki rendszer” győzelmét hoz­ta. Ez a népszavazás voltakép­pen hatalmas birkózás volt Brazília jól szervezett reak­ciós erői — és a tömegek között, amelyek az „elnöki rendszer” mellett szálltak síkra. Brazília sajátos gaz­dasági és politikai helyze­tében, az ország jelenlegi fejlődési fokán az úgyne­vezett „hagyományos’’ par­lamemti rendszer gyakorla­tilag azt eredményezi, hogy a polgári politikai pártok a hadsereg vezérkarával ösz- szefonódott földbirtokos-kasízt, s a konzervatív nagyburzsoá­zia különböző csoportjainak játékszerévé válnak. Az ere­deti brazil alkotmány ép­pen ezért annyiban megfe­lelt az ország adottságainak, hogy egy haladó és energi­kus, a független politika mel­lett kiálló elnöknek módot nyújtott a tömegekkel való közvetlen kapcsolat megteremtésére. Lehetőséget nyújtott arra, hogy egy ilyen elnök átnyúljon a konzer­vatív pártok feje fölött. A .brazil reakció is tudta ezt és 1961-ben Quadros akkori elnök megbuktatását összekapcsolta az alkotmány megváltoztatásával. Akkor Quadrost éppen bizonyos független politikai elképze­lései miatt buktatták meg, s ebben a manőverben a belső erők közül a hadsereg és a. konzervatív pártok összefogá­sa — a külső erők sorá­ban pedig Washington ját­szotta a döntő szerepet. Az. alkotmány akkor megköve­telte, hogy a még határozot­tabban haladó politikát hir­dető Goulart, az akkori al- elnök lépjen Quadros helyé­be. Az adott erőviszonyok között azonban ezt csak úgy tehette meg, ha beleegye­zett egy ideiglenes alkotmány- módosításba. amely jelentő­sen korlátozta az elnöki jog­kört, s az elnököt sok szem­pontból egy reakciós, gépies parlamenti többség foglyává tette. Az alkotmány azonban azt is előírta, hogy minden módosítást a népszavazás „igen’’-jének kell jóváhagy­nia. 1961 óta, a brazil politika sokszor polgárháború pere­mét súroló válságai — vol­taképpen mind a népszava­zás előcsatározásai voltak. A belső reakció ebben a birkózásban már 1962 őszén fontos csatát vesztett. A kubai válságot közvetlenül megelőző brazil választásokon a reakció és a nemzeti függet­lenség erői ugyan számsze­rűen csaknem „egyensúlyba” kerültek — de a döntő ponton Goulart győzött. Ez a döntő pont az amerikaiak bizalmi emberének, Lacerda kor­mányzónak politikai veresége volt. Lacerda, a legszervezet­tebb reakciós erők irányítója három nyilvános pártfogoltat vonultatott fel Goulart hívei­vel szemben a választási küz­delem legfontosabb pontjain — s mindhárman vereséget szenvedtek. A küzdelem ezekután a brazil—amerikai viszony „szo- rítójában” folytatódott. Brazí­lia volt az egyetlen latin­amerikai ország, amely a vá­lasztásokat követő kupái vál­ságban megtagadta Washing­ton feltétlen támogatását. Er­re az amerikai politika Ken­nedy elnök már bejelentett látogatásának elhalasztásával felelt. December végén pedig, alig két héttel a népszavazás előtt az Egyesült Államok olyan lépéshez folyamodott, ami rendkívül durva és nyílt beavatkozást jelentett a bel­politikai küzdelembe. Kenne­dy egyik öccsét, Robert Ken­nedy igazságügyminisztert küldte Brazíliába. „Bobby”, az amerikai politika egyik új „sztárja” viharos tanácskozá­sokat folytatott Goularttal. Nyíltan megmondotta: a bra­zil elnök függetlenségi politi­kájának a feladása az ára an­nak, hogy a súlyos gazdasági nehézségekkel küzdő ország további kölcsönöket kapjon. Goulart nem adta meg magát — s ezért három nappal a népszavazás előtt Washington egy, már jóváhagyott kölcsön folyósítását is felfüggesztette! A népszavazás ilyen körül­mények között nemcsak bel­Január 14-én Szigetszentmiklóson mutatják be az Egy csepp méz című nagysikerű angol filmet. A film két fő­szereplője: Rita Tushingham és Murray Stephens téit út időtartamából például kiszámítható a visszaverő fe­lületnek a Földtől való távol­sága, a visszaverődő hullámok frekvenciája pedig ennek a felületnek a jellegéről ad fel­világosítást. Más hullámhossz verődik vissza például a boly­gók külső, elektromosan töl­tött rétegéről, és más n. vi­szonylag kemény talajról. Így sikerült már régebben megál­lapítani, hogy a Hold felületét néhány méteres porréteg fedi, amely alatt kemény kőzet helyezkedik el. Sőt, a Hold domborzati radar­térképét is elkészítették már, amely tökéletesen megegyezik más módon szerzett ismere­teinkkel. A rádióhullámok út­jának időtartamát ma már tízmilliomod másodpercnyi pontossággal lehet megállapí­tani ezen a módon, tehát né­hányszor tízméteres szintkü­lönbségek is kideríthetők. A viszonylag közeli Hold után a Nap került e kutatások előterébe, amelytől ugyan 150 millió kilométer választ el bennünket, de hatalmas tö­megénél fogva aránylag köny- nyen „megcélozható”. 1961- ben például egy 500 kilowat- tos adóberendezéssel, és 525 méter hosszú, 33 méter széles antennával küldtek rádióhul­lámokat a Napra és fogták fel visszaverődésüket. Utóbb már 40 kilowattal is sikerült boldogulni. Időrendben utoljára került sorra a bolygók rádiólokációs vizsgálata. Ez a feladat ugyanis igen nagy technikai felkészült­séget igényel, hiszen a' bolygók sokszorta kiseb­bek a Napnál és sokszoro­san távolabb vannak, mint a Hold. A kibocsátott energiának ró­luk már csak körülbelül 100 kvadtrilliomod része verődik vissza, s ezeknek a felismeré­sét is nagyon megnehezítik az űr más pontjairól érkező ter­mészetes, ,vad” rádiósugárzá­sok. Valóban hatalmas techni­kai bravúr tehát, amit most bejelentettek. A visszaérke­zett jelekből a szovjet kuta­tók bizonyára értékes adato­kat állapítanak meg, elsősor­ban a két bolygó hőmérsék­letéről, de valószínűleg más vonatkozásokban is. A Hold esetében ugyanis optikai meg­figyelésekkel tisztázni lehe­tett, hogy a bolygó különböző tulajdonságai milyen módon tükröződnek a visszaverődő rádióhullámokban, és a szov­jet szakemberek most bizo­nyára ezeket az összefüggése­ket is felhasználják a vissza­vert jelek értelmezésénél. politikai erőpróbának számí­tót —, hanem a nyílt ameri­kai politikai zsarolás és a nemzeti függetlenség küzdel­mének is. A tömegek nagy többségben (6:1 arányban) el­hangzó „nem” szavazata eltö­rölte a reakció által 1961-ben kierőszakolt alkotmánymódo­sítást és visszaállította a ko­rábbi elnöki jogkört. Ez nagyszerű és fontos csa- tenyerésf jelent Latin-Ameri- ka legnagyobb, világrésznyi országában a reakció és az amerikai beavatkozás erőivel szemben. A „háború” azonban tovább tart! „Bobby” Kennedy viharos küldetése és a hitelek leállítása jelezte, hogy Washington és a Gou­lart-kormány között élesedik a viszony, s az Egyesült Á!- lamok a politikai, gazdasági, sőt esetleg a katonai nyomás eszközeit is felhasználja majd, hogy „lelökje” Brazíliát a független nemzeti politika magaválasztotta útjáról, s eh­hez megvannak a belső szö­vetségesei is. A Goulart-kor­mány és a függetlenségi irányzat jövője voltaképpen attól függ, hogy az eljövendő küzdelmekben mennyire tud­ja megteremteni a nemzet leghaladóbb erőinek egységét ezzel a nyomással szemben. (g. e.) Jlz ahvare t(ek ifjú Szereímeóe Egy csepp méz

Next

/
Thumbnails
Contents