Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-06 / 4. szám

1963. JANUAR G, VASÁRNAP rear UCGYEi ülpolitika külpolitika külpolitika ViS&ikahgja „Gratuláluv.k a sikeren had­művelethez!" — Az ENSZ-pa- lotából táviratoztak így Ka­tarijába a hét közepén. Ez hí­ven tükrözi, hogy a világszer­vezet központjában akkor még sikeresnek tartották a Csőmbe elleni hadműveleteket. U Thant, az ENSZ főtitkára, eré­lyesen lépett fel és nem riadt vissza a katangai diktátor fe­nyegetőzéseitől. vállalta az esetleg nagyobbszabású fegy­veres összetűzés veszélyét is. Katanga diktátora csaknem húszezer főnyi hadsereggel rendelkezett és főleg a külföl­di zsoldosokra, Valamint csend­őrségére támaszkodott. Leg­alább is látszólag. Fegyvereinél sokkal jobban bízott a belga bányavállalatok, sőt, a brüsz- szeli kormány nyílt, vagy eset­leg burkolt segítségében is. Belgium számára ugyanis rendkívül fontos, hogy bizto­sítsa a bányavállalatok zavar­talan működését, vagyis Kon­gó kincseinek kiaknázását. helyzet, mintha az ameri­kaiak felnőttnek tekintenék magukat, akik úgy vélik, hogy meg kell tiltaniuk a gyerekeknek a gyufával való játékot. De Gaulle elszántságot mu­tat az önálló francia atom­erő megteremtése ügyében. Párizsban nem lelkesednek azért, hogy csak a NATO-t emeljék atomhatalommá és így, Franciaország mindösz- sze egy legyen a tizenöt or­szág közül. De Gaulle nagy­ravágyó történelmi szerepet szán hazájának, ezért ragasz­kodik görcsösen az önálló francia nukleáris, fegyverek­hez Washington és Pá­rizs között áll a diplomá­ciai csata és a francia ál­lamfő egyelőre nem adja be derekát Kemnedynek, bár legutóbbi üzenetében nyitva hagyta az utat az újabb tár­gyalások előtt. Washington igyekszik érez­tetni fölényét Párizzsal szem­ben, és De Gaulle nem tá­maszkodhat más szövetséges­re, csak Adenauerra számít­hat, és ezért várják Párizs­ban érdeklődéssel a közelgő De Gaulle—Adenauer-találko­zót. U Thant így tehát nemcsak Csomóéval találta magát szem­ben, hanem a gyarmatosító hatalmak politikai manőverei­vel is. A háttérből Anglia fé­kezni igyekezett a katangai kérdés katonai megoldását Washington pedig feltűnő gyorsasággal, megfele'ő had­felszerelési cikkek szállításá­val akarta gyorsítani az FNSZ- haderők katangai akcióját. Amerika nincs abban a hely­zetben,- -hfgy- nyíltan szembe-*, í^ndugp&W afrikig népek fel* szaftodulasi .harcával: ezért, U Th'ant tervét látta alkalm’as­nak arra, hogy beavatkozza­nak Kongó belügyeib-e. Az ENSZ terve szerint.- a kongói állam,na-v szövetségi alapokon kellene felépülnie, a föderatív Kongót 17 önrendelkezéssel bí­ró állam alkotná, ezek sorába tartozna Katanga is. A girar- nuitositó hatalmak mindent elkövetnek hogy elképzelé­sük a gyakorlatban is megva­lósuljon és továbbra is kiak­názhassák Kongó természeti kincseit. Ez azonban ellentét­ben áll az afrikai népek alap­vető érdekeivel. ém>en ezért a kongói néonek külső beavat­kozás nélkül.,saiát nemzeti ér­dekeiből kiindulva kellene megoldania be’ső problémáit és az ENSZ .beavatkozása is csak azt szolgálhatja, hogy a gyarmati uralom mielőbb vé­get érjen Kongóban. Csőmbe hatalma megtört az elmúlt héten. Tie a belga bá­li vavá,Halatoké nem. amint ez tükröződik az ENSZ-csapatok- hoz intézett újabb táviratból. „Stop!" All.it parancsoltak a hadműveletének a világszer­vezet székhelyéről, mert a bel­ga és angol gyarmatosítók ér­deke ezt kívánia. A kongói helyzet az ENSZ lcatangai ak­ciója után tehát még csak bo­nyolultabb lett. hogy eltérés mutatkozik a rea­litás, valamint a nyugatné­met elképzelések között. A New York Herald Tribune például így írt: „Nyugat-Né- meiországnak szembe kell néznie az elmúlt tíz esz­tendő alatt mesterségesen és szándékosan figyelmen kívül hagyott valósággal. Tudo­másul kell vennie a Német Demokratikus Köztársaság lé­tezését.” Ez azt jelenti, hogy az NSZK és az NDK kap­csolatait a békés együttélés alapján kell rendezni, és ez az elv oldhatja csak meg a berlini kérdést is, amely régóta a világpolitika kö­zéppontjában áll, és nem csupán a nagyhatalmakat ér­dekli, mert rendezésétől nagymértékben függ a né­pek biztonsága és a béke ügye. M. K. BANDARANAIKE ÉS SUBANDRIO KÖRÚTRA INDULT KÍNÁBAN Mint az Uj Kína jelenti, szombaton Pekingből Hang- csouba utazott Bandaranaike asszony ceyloni miniszterel­nök és Subandrio, Indonézia első miniszterének helyettese, külügyminiszter. A magas külföldi vendége­ket elkísérte Csou En-laj, a Kínai Államtanács elnöke és Csen Ji elnökhelyettes, kül­ügyminiszter. Átalakították a marokkói kormányt Marokkó fővárosában pén­teken este tették közzé az új kormány névsorát. A régi' kormánytagok közül az új listán nem szerepel Ál­lal El Fasszi, az izlám-ügyek volt államminisztere, M, Fla­med Duini nemzetgazdasági és pénzügyminiszter, továbbá Mohamed Bucette igazságügy- miniszter. Hruscsov vezeti a szovjet pártküldöttséget az NSZEP VI. kongresszusára Berlinben és szerte az egész Német Demokratikus Köztár­saságban, nagy örömet keltett az a hír, hogy N. Sz. Hruscsov vezeti az NSZEP VI. kongrész- szusára érkező szovjet párt- küldöttséget. A dol gozók szom­batom reggel sokfelé Taggyűlé­seken örömüknek adtak kife­jezést, hogy ismét az NDK fő­városában üdvözölhetik majd a Szovjetunió miniszterelnö­két. Nyikita Hruscsovnak ez lesz a hatodik látogatása a Német Demokratikus Köztársaság­ban. 1958 júliusában, a Német Szocialista Egységpárt legutób­bi, V. kongresszusán, ugyancsak 5 vezette a szovjet pártlkül- döttséget. Berlini politikai megfigyelők rámutatnak arra, hogy a szovjet miniszterelnök mostani berlini útja jelentősé­gében felülmúlja az eddigieket. Erre mutat az is, hogy az SZKP küldöttségében Hrus- csovon kívül a párt elnöksé­gének még egy tagja, továbbá a Központi Bizottság két tit­kára, a Központi Revíziós Bi­zottság elnöke, a Pravda és az Izvesztyija főszerkesztője és természetesen a Szovjetunió berlini nagykövete, valameny- nyien a szovjet miniszterelnök legközelebbi munkatársai, is helyet foglalnak. Eredményes az EÄSC és a Sz®v|e$tinié gazdasági Ma népszavazás Brazíliában Mint a .TASZSZ tudósítója jelenti, ma népszavazást tarta­nak Brazíliában. A több mint 18 millió választópolgár fog­lal állást az 1961. szeptemberi súlvos politikai válság idején eszközölt alkotmánymódosítás­ról, amelynek alapján 1981- ben az elnöki rendszer helyé­be bevezették a parlamenti rendszert. A parlamenti rendszer a je­lenlegi formájában nem vált be. A kongresszus reakciós kö­rei boj kottáiták a kormány és Az amerikai belbiztonság és a rádió Az amerikai szenátus bel­biztonsági albizottsága, ame­lyet a fajüldöző James East- land vezet, ezúttal a rádiót szemelte ki nyomozása tár­gyául Az áldozat a Pacifica Foundation Társaság, s a hoz­zá tartozó San Francisco-i, j Los Angeles-i és New Yorlk-i I állomások. Az albizottság elégedetlen azzal, hogy ezek a rádió­állomások olykor lehetővé teszik haladó személyisé­gek, sőt kommunisták szá­mára is, hogy elmondják véleményüket. Eastland szenátort kétségte- lenül az is nyugtalanítja, hogy j a Pacifica Foundation közel- i múltban közölte a Tennesse | államban levő „szabad fal­vak” lakóinak nyilatkozatait. Ezek néger farmerek, akiket azért üldöztek el korábbi ott­honukból, mert harcoltak a választójogért. Nos, olyan hét- próbás fajüldöző szemében, mint Eastland, ez már kime­ríti a „felforgató tevékenység” fogalmát. A Chronicle című lap jelen­ti, hogy Eastland bizottsága kihallgatásra magához rendel­te Peter Odegardot, a politi­kai tudományok professzorát, a Pacifica Foundation igazga­tósági tanácsának tagját. Odegard a pénzügyminisz­ter tanácsadója volt a má­sodik világháború idején, majd az atomenergia­bizottság tanácsadójaként is szerepelt. Lapjelentések szerint az igaz­gatósági tanács más tagjai is idézést kaptak EastlandtóL A Szovjetunió 1962. folya­mán tovább folytatta az asz- szuáni vízierőmű építésében, 41 ipari vállalat létesítésében és 46 más gazdasági terv meg­valósításában nyújtott gazda­sági és műszaki segítséget az Egyesült Arab Köztársaság száméra. Szuez környékén szovjet se­gítséggel épül egy kőolajfino­mító és egy százezer kilowat- tos hőerőmű. A szovjet se­gítséggel épült vállalatok kö­zül 1962-ben üzembe helyez­ték az alexandriai kőolajfino­mítót, továbbá egy alumí­niumkábelgyárat és egy fém­forgácsoló gépgyárat. Az EAK | most már saját szerszámgép­iparral rendelkezik. A múlt évben megkötött szerződések alapján a Szov­jetunió több mint 50 millió rubel értékben nyújt további gazdasági és műszaki segítsé­get. Ennek alapján építenek például Alexandriában egy hajógyárat, amely tízezer ton­nás kereskedelmi hajók építé­sére is alkalmas lesz. A szovjet segítséggel Kairó­ban épülő antibiotikum- és gyógyszergyár üzembehelye­zése évente kétmillió egyipto­mi font külföldi valuta meg­takarítását teszi majd lehető­vé az EAK számára. Aggasztó méreteket «lt a banditizmus Párizsban A banditizmus egyre na­gyobb méreteket ölt a francia fővárosban. Az elmúlt két hét­ben egymást követték a fegy­veres rablótámadások Párizs­ban. A legnagyobb feltűnést egy belvárosi aranyfeldolgozó műhelyben lezajlott bandita­támadás keltette. Álarcos gengszterek lelőtték a műhely vezetőjét, három munkást pe­dig megsebesítettek. Előző nap az egyik előkelő ékszerüzletet fosztották ki fényes nappal. Az elrabolt ékszerek értéke meghaladta a kétmillió fran­kot. Amerika nyertesként, Anglia vesztesként került ki a bahamai paktumból Az angol közvélemény va- j talmával, lamenmyi .politikai irányzata teljes összhangban harsogja a vészkiáltást a „Kennedy- veszedelemről”. Michael Foot baloldali munkáspárti kép­viselő ezzel kapcsolatban a következőket írja a Daily Héráidban: — Kennedy úgy véli, kezében tartja a legtöbb ütőkártyát és bombát. Elhatározta, hogy ezentúl még céltudatosabban él ha­akár tetszik bará­tainak és ellenségeinek, akár nem. Most nem vitatkozunk arról, hogy talán ebben az egyetlen válságban indokolni lehetett a hatalom ilyen arcátlan megragadását egyet­len ember által. Mivel azon­ban most arra oktatnak ki bennünket, hogy ez a visel­kedés lesz a jövőben az ügyek vezetésének iskolapéldája, itt az ideje, hogy tegyünk vala­mit De Gaulle, amikor Kennedy- hez üzenetet intézett, a régi klasszikus francia diplomácia hagyományaira támaszkodott. Se igent, se nemet nem mon­dott az amerikai elnök ajánla­tára: szállítson-e Amerika Po­lar is-rakétát. Franciaország ugyanis mindenkép pen arra törekszik. hogy megfelelő atomtitkok birtokába jusson és ezzel megerősítse a helyze­tét a nyugati táborban. Párizsban neheztelnek az Egyesült Államokra. A fran­ciák amúgy is elég kedvezőt­len gazdasági helyzetben van­nak, és ahelyett, hogy meg­kapnák az atomtitkot az Egyesült Államoktól, rend­kívül nagy költséggel kell folytatniuk kísérleteiket. A francia lapok keserűen álla­pítják meg, úgy fest a & Síma és mintás dunnahuzatok, 3*/j ill. 4 szeles 188,- 260,— Ft S ima és mintás nagypárnahuzatok 58,------ 65,— Ft P aplanlepedők 151,30 — 205,— Ft Lepedő, 140X198 cm széles 95 Ft Inlet dunnátok, 3V2 ill. 4 szeles • 180,-213,— Ft I nlet nagypárnatok 48,— Ft vászon*- és kész ágynemű a régi helyett! Vajon emberek vagyunk-e vagy egerek? ! A való tény az, hogy a je- j len pillanatban sorsunk fö- : lőtt a Fehér Ház gyakorol- ! ja a hatalmat. Vissza kell szereznünk elvesztett demok- I ratikus jogainkat. Elsősorban ! olyan angol kormányra van szükségünk, amely nem haj­landó jóváhagyni azt a po­litikát, amelyről nem tanács­koztak vele, olyan kormány­ig, amely hajlandó terjeszteni saját elgondolásait a világ- problémák békés rendezéséről és amely megőrzi függetlensé- ! gét és méltóságát. Ha nem akarjuk, hogy sorsunkat Palm Beach- ban döntsék el, cseleked­nünk kell. Az erősen jobboldali Daily i Express tudományos és vé- I delmi szakértője ezeket írja: í — A nassaui egyezmény in­kább hasonlít hódító által kierőszakolt feltételek ösz- I szességére, mint barátok kö­zötti alkura. Az ijesztő egyenleg szerint az összes nyereséget Amerika vágta zsebre, az összes veszteséget Anglia szenvedte. A tavaly elkövetett három­száz nagyszabású fegyveres rablótámadás közül csak 11- nek a tetteseit sikerült elfog­ni. A bűnözési hullámmal a mi­nisztertanács is foglalkozott. A belügyminiszter szerint a fegyveres gengszterek sok esetben az Algériából áttele­pült OAS-csoportok tagjai. Azzal igyekezett menteni b banditizmus elleni harc ered­ménytelenségét, hogy kevés a rendőr. A valóság ezzel szemben az — írja az Humanité —. hog'r _ kevés városban van annyi rendőr mint Párizsban. Lét­számukat legutóbb 27 000-re emelték, úgyhogy minden 200 lakosra jut egy rendőr. Az an­tifasiszta tüntetők ellen hatal­mas rendőr; készültséget vo­nultat fel a belügyminiszter, a banditákkal szemben azonban tétlenek a rendőrök. Ostromállapot Peruban A perui katonai junta szom­baton rendeleti úton ostrom- állapotot hirdetett ki az ország egész területére — jelenti a UPI. A rendőrség szombat reggel megrohanta a baloldali pár­tok és szervezetek, közöttük a Nemzeti Felszabadítási Front valamint a szociális haladó mozgalom irodáit, és 300 poli­tikust elhurcolt. A foglyokat a biztonsági rendőrség épületébe szál­lították. A rendőrség körülvette Cesar Pando Egusquiza tábornok, a Nemzeti Felszabadítási Front elnökének lakóházát, aki azonban nem tartózkodott ott­hon. A junta egyébként a napok­ban rendeletet adott ki, amely­nek értelmében valamennyi sajtóorgánumnak haladéktala­nul és teljes terjedelemben kö­zölnie kell a kormányrendele­teket. A sajtó képviselői ország­szerte hevesen tiltakoznak az intézkedés miatt. Mint ismeretes, néhány he­te Peruban országszerte fel­lángolt a sztrájkmozgalom A junta már korábban rendkí­vüli állapotot vezetett be Cez- co, Pesco, Junin és Lamba- yeque tartományokban, a leg­hevesebb paraszt- és munkás­tüntetések színhelyén. Hruscsov újévi nyilatkoza­ta, amelyet a Daily Express című angol lapnak adóit, is­mét felhívta a figyelmet a berlini kérdés megoldására. Az elmúlt héten az a hír, hogy Hruscsov vezeti az NSZEP VI. kongresszusán rószt.vevy szovjet pártküldött­SégíTtJ * ismét amellett szólt, h6éfélőtéri>e-kerül a berlini ü&y. : Bonnban meglehetősen nyug­talanul ítélik meg a helyze­tet. A nyugatnémet főváros­ban attól tartanak, hogy az elmúlt időben bizonyos vál­tozás történt' az amerikai vo­nal vezetésiben. A Bonner Rundschau című lap meg­állapítása szerint nyilvánvaló, hogy az NSZK az Egyesült Államok nélkül túlságosan gyenge ahhoz, hogy a német kérdésben érvényesíthesse ál­láspontját. Immár elmúltak azok az idők, amikor Bonn a Fehér Háznak is tanács­adója volt. A bonni kor­mány — katonai nyelven szólva — ma már csak egy frontszakasz parancsno­ka, a döntéseket a washing­toni főhadiszálláson hozzák. A nyugatnémet fővárosban arról tanakodnak, hogy Bonn útjában állhat-e a Ke­let és a Nyugat közötti eset­leges megegyezésnek? Mit tehet az Adenauer-komnány, ha úgy érzi, hogy Washing­ton a kárára kívánja megol­dani a német kérdést? Amerikai részről a diplomá­cia nyelvén már nemegyszer figyelmeztették Bonnt arra, az országban rendkívül nép­szerű és befolyásos Goulart köztársasági elnök több fon­tos javaslatát. Az államférfiak és a politi­kusok többsége, a társadalom széles rétegei követelik az el­nöki rendszer visszaállítását. A módosítás hatálytalanítását követelik a szakszervezetek és a kommunista párt is. Feltételezik, hegy a nép az alkotmánymódosítás hatályta­lanítására adja le szavazatát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents