Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-26 / 21. szám

1963. JANUÄR 26, SZOMBAT 3 Rendőrségi krónika Ügyes tolvajok. Keddre vir­radó éjszaika ismeretlen sze­mélyek behatoltak a tápió- györgyei pékség szánraktárá­ba. Mire kivilágosodott, öt­venhárom és fél mázsa szén­nel áilltak tovább. A rendőr­ség a nyomozást megindította, de nyilvánvalóan nem lesz könnyű dolga, hiszen a kör­nyéken azon az éjszakán min­denki nagyon mélyen aludha­tott ... Visszaélések miatt bűnvádi eljárás indult Gyökér Mihály 23 éves majosházi fiatalember, a fcistounhacházi bútorüzlet vezetője ellen. Őrizetbe vet­ték. Házról házra. Tóth József 28 éves foglalkozás nélküli ceglédberceli férfi az egyik házból műlbőrkabátot lopott, másutt beverte az ajtót, abla­kot, . s úgy tört be a házba. Ezenkívül két érvényben levő, de felfüggesztett bírósági bün­tetése van. Rendőri őrizetbe került. Üzemi tolvaj került hurok­ra Százhalombattán. Mayer Imre 19 éves segédmunkást őrizetbe vették, mert munka­társától, Kocik Istvántól ello­pott 950 forintot. Bűnvádi el­járás indul ellene. Megkezdték munkájukat az új könyvtárosok Főhivatású, függetlenített könyvtárosok dolgoznak a nagyközségekben Bővül a fiókkönyvtárak hálózata — Februárban egyhetes tanfolyam Mint már korábban közöl­tük, az elmúlt év második felében a Művelődésügyi Mi­nisztérium illetékes szervei a lakosság ;obb könyvellátása érdekében úgy intézkedtek, hogy január 1-től az ország valamennyi nagyközségében (ötezer lakosúnál nagyobb községek) függetlenített főhi­vatású könyvtárost kell mun­kába állítani. Miután Pest me­gyében van a legtöbb nagy­község, a rendelkezés a mi megyénket érinti leginkább. Január 1-től tizenkilenc új főhivatású községi könyvtáros kezdte meg munkáját. Ezzel megyénkben harmincra emelkedett a függetlenített könyvtárossal rendelkező köz­ségi könyvtárak száma, s mindössze három olyan nagy­községünk van, ahol még nem került sor függetlenített könyvtáros kinevezésére. Er­re is sor kerül azonban a jö­vő esztendő elején. 1964-től Befejezéshez közelednek a jelölő gyűlések Cegléden Nincs is talán olyan köz­épület Cegléden, amelyik es­ténként ne népesülne be vá­lasztópolgárokkal. Az újváro­si moziban az 57-es körzet szavazói gyűltek össze, hogy tanácstagjuknak javasolják Raffay Gyulát, a Bognár és Kovács Ktsz elnökét. A 24-es körzet lakói a diákotthonban szavaztak bizalmat dr. Csapó Istvánnak, a város népszerű főállatorvosának. A Körösi úti iskolában Boda János jelölé­sét támogatták a választók, aki a ceglédi gyümölcster­mesztés fejlesztésében kifej­tett munkájával vívta ki meg- ' becsülésüket. Egykori iskolá­jában, szeretett Alma Materé­ben mondták ki a választók az egyhangú igent a gimná­zium nyugdíjas tanára, a het­venéves Piros Kálmán ta­nácstagi jelölésére. Megszépült környezetben tartották jelölő gyűlésüket Cegléd legidősebb választói, a szociális otthon lakói. Aradi Tibor beszámolóját a város négyesztendős fejlődéséről maga az új berendezéssel gazdagodott itthon illusztrál­ta gyakorlati példákkal. Az öregek harmadszor is id. Far­kas Károlyt, az otthon lakó­ját javasolták tanácstag jelölt­jüknek. A 73-as körzet jelölő gyűlé­sére szinte az egész népbolt vállalat kivonult. De hogyne vonult volna, amikor Habina Vincéné személyében keres­kedelmi dolgozót ért az a megtiszteltetés, hogy a körzet tanácstagjelöltje legyen! Cegléd — köztudomású — termelőszövetkezeti város. Természetes tehát, hogy a ta­nácsba szép számmal jelölnek termelőszövetkezeti vezetőket, köztük Mészáros Istvánt, a Táncsics Tsz elnökét. Száraz György jelölését, az egykori birkózóét és ma is lelkes sportbarátét is egyhangúan hagyták jóvá a választók. A 38-as szavazókörzet Oláh Ist­vánnak, a városi tanács mű­velődési osztálya munkatár­sának, a Kinizsi úti iskolában tartott jelölő gyűlés résztve­vői pedig Kovács Sándor vasutasnak szavaztak bizal­mat. különben folyamatosan füg­getlenített népművelőkkel látják el a háromezer lakosú­nál nagyobb községeket is. A tervek szerint ezekben a köz­ségekben is legalább egy függetlenített népművelő — művelődési ház igazgató vagy könyvtáros — lesz majd. Ezek az intézkedések jelentős elő­relépésként könyvelhetők el. A megyei tanács művelő­désügyi osztályától kapott tá­jékoztatás szerint — bár az új könyvtárosok mindegyike érettségivel rendelkezik — februárban egyhetes tanfo­lyamon vesznek részt, ahol a legszükségesebb könyvtári ismereteket (könyvtártechni­ka, olvasószolgálat) megszer­zik, majd ősztől ők is bekap­csolódnak a könyvtárosok szervezett továbbképzésébe, hogy minél alaposabb felké­szültséggel láthassák el mun­kájukat. A tervek szerint az év első felében az új „kiemelt” köz­ségi könyvtárak munkájának jó megszervezése a sürgősebb feladat, de az év második felében már sor kerül több helyen is a fiókkönyvtárak háló­zatának bővítésére. Az a tapasztalat ugyanis, hogy a szétszórt településű nagyközségekben a központi könyvtár nem mindig „jut el” a távolabb lakó családokhoz, de ha fiókkönyvtárakat nyit­nak, amelyek közelebb van­nak a külső kerületekhez is, többen keresik fel a könyv­tárt, s rendszeresebben köl­csönöznek. Ezt a helyzetet könnyű elképzelni például Érd községben, ahol a község egyik széle több mint tíz ki­lométerre fekszik a másik szélétől. Őszi sáros, vagy téli hideg időben kétszer is meg­gondolja az olvasó, hogy elin­duljon-e könyvet cserélni. A könyvtárak pedig szeretnék növelni a könyvforgalmat, ezen. keresztül szeretnének minél több emberihez eljutni, minél több emberrel megis­N. Ülést tartott a KPVDSZ központi vezetősége A Kereskedelmi. Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége pénteken a szakszer­vezet Jókai utcai székházában ülést tartott. Részt vett az ülé­sen Tausz János belkereskedelmi miniszter is. A központi vezetőség megtárgyalta a szakszervezet 1960. novembere, á XXVIII. kongresszus óta végzett tevékenységét. A beszámoló előadója Ligeti László főtitkár volt. Szósz Fe- rencné titkár a szakszervezet idei feladatairól tartott beszá­molót. A központi vezetőség elhatározta, hogy a szakszervezet XXIX. kongresszusát 1963. március 16—17-én tartják. (MTI) * mentetni az olvasás örömét. Ennek legjárhatóbb jutja ép­pen a nagy távolságok miatt, a fiókkönyvtárak létesítése. A járási könyvtárak dolgozói már az elmúlt év őszén ta­nulmányozták az egyes köz­ségeket, s már akkor eldön­tötték, hol kell majd fiók- könyvtárakat nyitni. A lakosság jobb könyvellá­tását szolgálta már a múlt évben az a terven felüli könyvvásárlás is, amelynek során éppen azoknak a nagy­községeknek állományát gya­rapították, amelyek most ja­nuár elején megkapták a füg­getlenített könyvtárost is. Ezeknek a községeknek több mint egymillió forint ! értékben vásároltak köny­vet. A megye rossz könyvtári helyzete miatt (1961-ben még három lakosra jutott egy könyvtári könyv) a Művelő­désügyi Minisztérium erre a célra hétszázhúszezer forintot adott, a megyei tanács végre­hajtó bizottsága pedig három százhatvanezer forintot sza­vazott meg. A könyvtárak be­rendezésének bővítésére pe­dig négyszázezer forintot ál­dozott a megyei tanács. Ezek az intézkedések jelen­tősen hozzájárulnak a megyei ötéves művelődési terv cél­kitűzéseinek végrehajtásához, amelyek szerint az ötéves terv végére a megye lakossá­gának 12 százalékát lenne ki vánatos könyvtári olvasónak megnyerni, s a könyvtári kö­tetek számát hétszáznyolcvan- ezerre kell emelni, hogy a megye valamennyi lakosára jusson egy könyvtári könyv. (t. m.) Öl ÚJABB MAGYAR FILMET VEIT AT A SZOVJETUNIÓ Statisztikai adatok szerint Ihazánkon kívül a Szovjet­unióban vetítik a legtöbb magyar filmet. Jó néhány művészünket filmszerepeikből úgy megszerette a szovjet kö­zönség, hogy Moszkvában, Leningrádban és egyebütt, legalább olyan népszerűek, mint idehaza. A szovjet film­forgalmazók állandóan figye­lemmel kísérik, milyen fil­meket forgatnak hazánkban, s évente többször is vásárolnak tőlünk. Legutóbb öt filmün­ket vették meg. Bemutatják majd az Esős vasárnapot, a Legenda a vonatont, a Házasságból elégségest, a Sze­gény gazdagokat és a Hanni­bál tanár úr című filmek (MTI) MA MIKA Postás-telep, Csanádi u. 43. Parányi, sárga falú házikó, szikrázó, fehér hókucsmával. Olyan, mintha meséskönyvből vágta volna ki valaki. A kaputól tisztára sepert járda vezet a konyhaajtóig. A kert­ben gyümölcsfák. Vastag hó­dunnájuk alól fázósan nyújto­gatják az égnek csupasz gallyaikat. A konyhából minden ajtónyílásra a sülő ke­nyér illata csap ki az ud­varra. Ez a parányi házikó egy ap­ró kis öregasszóny otthona. Itt éldegél az érdi tanács­tagok korelnöke, Jakubovits Gyuláné. Tizenkét esztendeje tanácstag. Egy szál ruhában, ujjatlan lélekmelegítőben szalad elém kaput nyitni, a mínusz IS fo­kos hidegben. — Megfázik! — aggodalmas­kodom. — Nekem nem lehet — vág vissza jókedvűen — az orvos messze lakik innen, s senkim sincs, akit elküldhet- nék erte! — Mintha fejszecsapásokat hallottam volna az imént. Rosszul hallottam? — Nem a, fát vágtam. Egy rusnya, nagy tuskóval bajlód­tam sokáig, de nem fogott ki rajtam! Befelé tessékel a tiszta, kis konyhába. Kiveszi a sütőből a ropogós-piros kenyeret, s vízzel dörzsöli a héját, ' hogy fényes legyen. — Kénytelen vagyok magam sütni — mentegetődzik, ne­hogy maradisággal vádoljam gondolatban — mert csak sótlan kenyeret ehetem: dié­tás vagyok. Aztán meg, így olcsóbb is, mintha a boltban vásárolnám. Be kell osztani a nyugdíjat, hogy mindenre jusspn. Hát, Jakubovits néni be­osztotta! Három év alatt szoba-konyhás házra valót spórolt össze belőle. Hogy csi­nálta? — Úgy, hogy csak arra gátam ki pénzt, amire fel­tétlenül kellett. De amit lehe­tett, magam csináltam. Én faragtam, gyalultam az ajtó­kat, magam mázoltam, én raktam le a mozaiklapokat a konyhában. Ugye, nem is látni, hogy kontármunka?! Van nekem mindenféle szer­számom: gyalu, véső, reszelő, kalapács — aztán magam uram, ha szolgám nincs! A fehérre sikált aszta­lon félbehagyott csipketerítő. Dagasztás, meg favágás kö­zött még horgolásra is jut ideje. — Az unolcaöcsémnek szá­nom, nászajándékba. Látja ezt a mintát, itt a Nők Lapjá­ban? Hű, de nehéz volt! Karácsonyra fejeztem be, s odaadtam az egyik menyem­nek. Meggondolatlanul szalad ki a számon a kérdés: — És Jakubovits néni mit kapott a menyétől? Meg a három fiától? Derűs, élénk arca egy pilla­natra elfelhősödik. , — Én? Hát... van azoknak kire költeni, hiszen családos emberek... Értem... Egyik fia szem­közt lakik, ő még csak meg­meglátogatja az anyját. De az unokák — soha. Remeg a hangja, amikor — kis szünet után — sebesen folytatja: — Azért ne higgye, hogy nekem nem volt karácso­nyom! Még karácsonyfám is, nézze csak! — mutat a konyhaaiblak előtt zöldellő, szaloncukrokkal díszített cit­rom- meg narancsfákra. — Nem szoktam én unatkozni! Sütök-főzök, nyáron kertet ások, télen fát vágok, pihenés­nek meg itt a társadalmi munka. 1945 óta párttag. Hosszú ideig dolgozott a nőszövet­ségben. Ö szervezte a felsza­badulás után Érden az első női énekkart, az első tánc­csoportot, az első bábjátszó­kört. Maga varrta, festette a bábukat, maga tanította be a színdarabokat az asszonyok­nak. — Tudja, milyen ügyes var­rónő voltam én valamikor? Régen, amikor még megvolt a gépem. Most már csak magamnak varrogatok-föltoz- gatok. öí fiával maradt özvegyen, az első világháború után. Úgy nevelte fel őket, hogy házakhoz járt varrni, Buda­pesten. Aztán felnőttek — és sorra elveszítette őket. Az egyiket Buchenwaldban öl­ték meg. A másikat hu­szonöt évig ápolta béna­ságában, négy esztendeje, hogy meghalt. A harmadik, a negyedik, s az ötödik él. Ki a szomszédban, ki messzebb. De az anyjuktól egyformán távol... Mamikám — így szólítják az ismerősök. Csak az unokái nem szólítják — sehogy. „Mamikám, szóljon a tanács­ban, hogy ránk is gondoljanak a jó ivóvízzel!'... „Jakubo­vits mama, hol kell kérni a házépítési hitelt?”... „Ma­mikám, megeszi a szomszéd macskája a csirkéimet!...” Es mamika s-ó! a tanács­ban, eljár a tisztiorvosnál, az OTP-nél, tanácstagi beszámo­lókat tart, elintéz, meghallgat, segít. Tizenkét éve, fáradha­tatlanul. Magányos szíve min­den melegét, szeretetét azok között osztja szét, akik most negyedszer bízzák rá ügyes­bajos gondjaikat. Nyolcvanéves lesz a nyá­ron. Nyiri Éva A MAGASABB TERMÉSEREDMÉNYEKÉRT Tápiószelén működik az Országos Agrobotanikai Intézet, ahol többek között a hazai növényfajták vizsgálatával és érté­kelésével foglalkoznak. A tudományos eredményeket rendsze­resen közlik a nagyüzemi gazdaságokkal, a növényeket pedig átadják a nöoénynemesítö intézeteknek. Az intézet egyik leg­jelentősebb munkája a búza és kukorica vizsgálatokkal kap­csolatos. A kukoricák gazdasági értékelése után bizonyítványt állít ki az intézet arról, hogy alkalmas-e a növény a nemesí­tésre és termesztésre. A képen: Horváth Ilona Kata Mariann papírkromatografikai módszerrel vizsgálja a kukorica aminósav-, keményítő- és fehérjetartalmát Csomagolják az exportmagot (MTI Foto, Bajkor József felv.) Télen is élvezheti kedvenc nyári gyümölcsét! Izét, zamatét megtalálja a GYÜMÖLCSLEVEKBEN! ALMA, BIRS, ŐSZIBARACK, SÁRGABARACK. MEGGYLÉ között választhat. IGYON FOLYÉKONY GYÜMÖLCSÖT! >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents