Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-22 / 17. szám
4 ”'\/úrlfiP 1963. JANUÁR 22, KEDD Évszázadunk hatalmas elméje és szíve NAGY KORTÁRSAK LENINRŐL Abban a korszakiban élünk, amelyben Lenin neve jelzővé vált és amelyben a szocialista táboron kívül tucatnyi ország küzd ugyanazokkal a gondokkal, amelyeknek megoldására ő adott tanácsot. Fél világ éri már el azokat az eredményeket, amelyék körvonalait még ő vázolta fel. Arcvonásai, szavai, tettei még szinte nem is váltak történelemmé, mert kora nemcsak a tegnap: 1917, hanem a ma és a holnap is. Az ő kora az, amelyben nagy műve, a Szovjetunió, már új időszakba, a szocializmusból a kommunizmusba tesz óriási lépéseket. Sok szó esik Leninről és nem kevés azok száma, akik írásaikkal egy-egy arcvonását próbálták megörökíteni, egy-egy művéből további következtetéseket levonni, életének egy-egy pillanatát betűvé formálni. S mi sem természetesebb, hogy ahány író, költő és más írástudó megkísérelte a maga emlékezése virágait elhelyezni a lenini mauzóleum márványán, mind mást és mást látott meg belőle. Ezekből a Lenint megörökítő portré-részletekből talán a legtöbbet mondanak számunkra » híres kortársak, a világirodalom nagy írói. HENRI BARBUSSE életét tette a lenini eszmékre. Izzó, ostorozó szavakkal harcolt értük már a világháború poklában is, majd odahaza, íróasztala mögött, műveiben. Hitéhez Barbusse részben a szovjet köztársaságban tett utazása során merített erőt, ahoi maga Lenin is nagyra értékelte írói tehetségét és a munkásosztály ügyéért végzett fáradhatatlan munkásságát. A halál is Moszkvában érte. Hazaszállított holttestét Párizsban háromszázezer ember kísérte a temetőbe: a proletariátus hatalmas tüntetése volt ez írója, a.z igazság megírója mellett. Barbusse Lenin magánlevelezésének kötetéhez majdnem 120 oldalas előszót írt, amely Lenin számos művének ismertetése mellett jellemző emberi apróságokkal egészítette ki a jól ismert arcképet. A családi levelezés alapján állapítja meg Barbusse Leninről: „Az az állhatatos szerelem, amelyet élettársa iránt érzett, kétségkívül ritka jelenség a „nagy emberek"-nél és külö- vöslcéppen meglepő egy hivatásos forradalmár életében, aki alá van vetve a váratlan és folytonos változásoknak éppítgy, mint a külső körülményeknek ...” Egy további helyen pedig ezt veti papírra Barbusse Lenin rokonaihoz írt leveleiről: „Emberi és személyi vonatkozásban láthatják, és ezért ezek a levelek értékes adalékai az ember életrajzának, aki egész életével jövőbe vetítette a holnap szocialista emberének képét’. H. G. WELLS, a nagy angol író közismert volt gazdag fantáziájáról. Képzelete Marslakókkal népesítette be a földet, láthatatlanná tette az embert. Fantáziája játszi köny- nyedséggel bontotta le a tér és idő korlátáit. De mégis, amikor Moszkvába^ meglátogatta Lenint és megismerkedett a nagyszabású villamosítási tervvel, csodálattal adózott Lenin képzelete előtt. Wells így írt Lenin villamosítási tervéről: „El lehet-e képzelni bátrabb tervet egy óriási sík országban, ami tele van erdőkkel és írástudatlan parasztokkal, ahol nincs vízierő, ahol nem áll rendelkezésére szükséges műszaki szaktudás, és ahol a kereskedelem és az ipar az utolsókat rúgja?, Az ilyen tervek alkalmazása oroszországi viszonylatban az alkotó képzelet jóval nagyobb megerőltetését teszi szükségessé”. Amikor H. G. Wells 14 évvel később, 1934-ben ismét a Szovjetunióban járt és látta Dnyeprosztoj gigantikus erőműveit, valamint' az egész szovjet ipar hatalmas irányú fejlődését, az önéletrajz című kötetében így jegyzi fel benyomásait: „Vonakodom elismerni a történelem „nagy ember” felfogását, de ha arról van szó, hogy kik a legnagyobb emberek a világ folyása óta, azt el kell ismernem, hogy Lenin legalább is a nagyon nagyok közé tartozik”. ROMAIN ROLAND, ez a Wellsnél sokkal tárgyilagosab- ban a földi léthez ragaszkodó író nem az utópista fantáziára, hanem a valóság tényeire bontja ki kelyhedből a lenini VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK A fentiekben nagy író kortársak véleményét idéztük Leninről. A Lenin eszméiben hívő, a lenini igazságért küzdő tömegeket azóta százezerszeresen megsokszorozta a történelem. Lenin hangja egyre harsányabban, diadalmasabban cseng a világ dolgozóinak, fülében, s nincs a földnek már olyan zuga, ahol ez a hang nem ébresztette volna fel a néptömegekben a forradalomnak, a társadalmi felszabadulásnak, az új, kizsákmányolástól mentes életnek a vágyát. ffiqlcdiyEiriairgf Hány éves a kibic? A címből aligha jöhet rá az olvasó, hogy egy igen komoly témájú ellenőrzésről lesz szó. A ceglédi járás kapitánysága a napokban éjszaka ellenőrizte a vendéglátóhelyeket. Az albertirsai szövetkezeti italboltban tíz óra után igen sok 'fiatalkorút talált a járőr. Nem sokkal arrébb az autó- buszmegállónál két autóbusz kerékre lettek figyelmesek. Vajon a több ezer forintot képviselő értéket ki és miért hagyta az oszlop tövében. A dánszentmiklósi italboltban 11 órakor javában folyik a- kártyacsata. Az egyik kibic ugyancsak fiatalkorú. Bár a záróra jóval elmúlt és egyéb tiltó rendelkezések is érvényben vannak, a fiatalemberke mégis ott időzik a kártyások között. A ceglédi vasutas otthonban rendetlenség és valóságos füstfelhő fogadja a rendőröket. Itt is kártyáznak. Egy fiatalember alaposan ittas. Az ismeretterjesztő székházban rend honol. A Magyar Étteremben sem találnak különösebb szabálytalanságot a járőr tagjai, ha csak azt nem, hogy egy hatalmas, fekete személy- kocsi és egy nagykátai szürke Trabant utasai kedélyesen iszogatnak az egyik asztalnál. Az ellenőrzésre persze fogad- koznak: ,, Ilyen állapotban nem ülünk a volán mellé". TÚLTELJESÍTÉS A ceglédi ipari és kereskedelmi vállalatok jelentősen túlszárnyalták a múlt évi tervüket. A város két minisztériumi vállalata együttesen 106 százalékra, a tanácsi vállalatok pedig 114 százalékra tettek eleget előirányzataiknak. A Villamosipari gyár és a Ruhaipari Vállalat nem ért el 100 százalékos tervteljesitést. hogy a TÜZÉP-telepek vezetői állandóan megnyugtató nyilatkozatokat adtak közre az ellátásról. Statisztikai adatokkal bizonyították: az eladott szénmennyiség az utóbbi években állandóan növekedett. Csupán azt hagyták figyelmen kívül, hogy közben az élet- színvonal növekedésének eredményeképp a fűtött szobák, térségek száma is gyarapodott. S ami még ennél is fontosabb: az idei tél jóval szigorúbb, mint a közelmúlt évek bármelyikében. Csak a fegyelem segíthet ezekben a kritikus napokban. Néhány napig a lehető legnagyobb takarékossággal kell beosztani a tartalékokat, türelemmel és fegyelemmel kivárni az ellátás megjavulását, aminek móst már rövidesen be kell következnie. Tél a gépállomáson Kihalt, csendes a határ, annál nagyobb a sürgés-forgás a Monori Gépállomáson, ahol a gépeket javítják, készítik elő a tavaszi munkákra. Jelenleg a javításokkal tíz nappal elmaradtak. a termelőszövetkezetek későn jelentették be javítási igényeiket. A cseremotorok beszerzése is körülményes, mert a vállalatok kapacitás hiányában nem képesek elvállalni a javításokat, a közös gazdaságok — miután műszaki képzettséggel rendelkező vezetőik nincsenek — javítási igényeiket ötletszerűen jelentik be. Mindent egybevetve, a gépállomás vezetői remélik, hogy március elejéig behozzák a tíznapos lemaradást és valamennyi gépet es@S MDNORoVlPftgg ŐSZINTÉN A TÜZELŐRŐL Országszerte akadozik a tüzelőellátás. A monori járás TÜZÉP-telepein — akárcsak másutt az országban — már hajnalban sorakoznak az emberek, többnyire eredménytelenül. A helyzetet nem javította, csalt tovább rontotta az, Növekszik a Patyolat forgalma A szolnoki Patyolat nagykőrösi kirendeltségének hónapról hónapra növekszik a forgalma. Kezdetben elsősorban a vegytisztítás iránt érdeklődtek a körösiek, a tél beálltával azonban emelkedett a mosatásra behozott fehérnemű mennyisége is. A múlt évben 65 ezer forint forgalmat bonyolított le a részleg. Dr. V. K. \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ A saját ügyében — soha! Noteszomban sok-sok------------------------adatot őrzök, a gödöllői Agrártudományi Egyetem professzoráról, dr. Baskay Tóth Bertalanról. Most színes, kerek mondátokba kellene fogalmaznom hatvan esztendejének gazdag munkásságát. Dicsérnem megjelent könyveit, cikkeit, tudományos dolgozatait. Sorrendbe szedni életének fontosabb állomásait, mikor lett kandidátus, hány éven át volt tanársegéd, mióta egyetemi professzor. Hogyan kötötte össze kutató munkáját gyakorlati tapasztalataival. Imi kellene a KGST-ben kifejtett tevékenységéről, országgyűlési képviselői munkájáról. B árhogy kezdem azonban írásom, minduntalan Benedek Jánosnak — az egyetemi-pártbizottság tagjának — szavai kísértenek: — Baskay professzor nagyszerű munkatárs, jó kolléga, és mint ember is kiváló . Véleményét így magyarázta: a professzornak kiét gyermeke van. Leánya most végzi a negyedik évet az egyetemen. Ösztöndíjas. A fia ... Régebben nem akart tanulni. Az apja nem erőltette. Esztergályos lett a Láng Gépgyárban. Azután gépkocsivezető. Felváltva ült személy- és teherkocsin. Éjjel három érakor kelt, hogy Újpestre, illetve Csepelre, szolgálati helyére érjen. Baskay országgyűlési képviselőnek csak a telefont kellett volna felemelnie. Vagy megkérni a tanácsnál, a párt- bizottságnál valakit: helyezzék el már valamilyen irodába a fiát. Nem tette. Mint ahogy akkor is hallgatott, amikor a fia megnősült, és albérletbe költözött, a menye pedig más községbe jár tanítani. Pedig bizonyára áthelyeznék, megfelelő lakásról is gondoskodnának — az apa, az após érdemeiért. Baskay professzor éppen ez ellen tiltakozna: őt nem azért becsülik, tisztelik meg az emberek bizalmukkal, hogy saját hasznát lesse. A maguk erejéből legyenek emberek gyerekei is. S fia azóta önszántából tanult, ma az egyetem gépészkarán technikus, s levelező tagozaton egyetemi hallgató. Protekció, „szocialista összeköttetés” nélkül. a A mondatokon meditálok.--------------------------Az egyszerű, családi történetben politikai hitvallás rejtőzik! Dr. Baskay Tóth Bertalan jegyző fia, édesanyjától nyolcvan holdat örökölt. S ha rossz is volt az a föld, mégis sok a nyolcvan hőid. ö maga, bár lassan jutott előre a ranglétrán, hét esztendeig tanársegéd volt — 1952-ben mégiscsak kandidátus lett. Egy esztendeje egyetemi professzor, s ott ül az országos gondok tárgyalásánál a Parlamentben. Beszélték nekem arról is, hogy a professzor tagja a Gödöllői Járási Pártbizottságnak, részt vesz a járási termelőszövetkezeti tanács munkájában. irányítja azokat a tanárokat, akik felelősséget vállaltak egy-egy tsz segítéséért. Könnyű így kimondani: tagja a járási pártbizottságnak! De azt jelenti: nem hagynak békét neki, nem ismeri a pihenést. Dolgozni azelőtt is sokat dolgozott a mi világunkért. Ö maga is felidézi, hogy szakértőként a séovjet csapatokat segítette 1945-ben. Elnökhelyettese volt a földrendező bizottságnak, földjét a termelőszövetkezetnek ajánlotta, a felszabadulás óta a szociáldemokrata párt tagja volt. 6 alakította meg Nógrád megyében a közalkalmazottak szakszervezetét... de., Ma frissebb körülötte a levegő. Nemcsak „felhasználják”, „elfogadják” munkáját, hanem vele együtt munkál- hlodnak. Ma senkinek sem érdekes már, nem is suttognak róla: „Baskay mégis csak régi értelmiségi.'” — „apja jegyző volt. és az a nyolcvan hold föld”, „persze, persze, felajánlotta, de azért mégis...” Megtörtént, hogy az egyetemen. ahol becsülték tudását, politikai szereplését, évekkel ezelőtt díszoklevéllel jutalmazták. Szép formája lett vfolna az elismerésnek, ha nem úgy adják át. ahogy tették. Nem hívtak össze gyűlést, nem a nyilvánosság előtt dicsérték meg. csak egyszerűen behozták a szobájába, letették az asztalára, s utána, mintha kellemetlen epizódot zártak volna le. már másról beszéltek, — Ne írja ezt — kérte telem. — Régen volt, elfeledtette velem már a megbecsülésnek az a sokfajta jele. amit azóta megértem. Hiszen beválasztottak még abba a fegyelmi bizottságba is, amely 1956- ban felülvizsgálta az egyetemen: ki mit vétett maga és a társadalom ellen. Most nem emlegettük de----------------- évek során sokszor jutott eszembe: milyen szíves meleg szóval fogadták P écelen, Isaszegen. Mogyoródion a mezőgazdaság átszervezésekor. Az egyetemi tanár, az Országgyűlési képviselő oly otthonosan ült az akkor még tétovázó, bizonytalankodó parasztok portáján, kóstolta a jószívvel kínált disznótorost, s általános szólamok helyett lelkesítő távlatot festett a Piciny konyhákban. A vendéglátók megérezték szép, szabatos beszédében a gazdát, a szakértőt, aki nemcsak tanácsot jött adni, hanem véleményüket is kutatta. Gyűjtötte az adatokat tanulmányához: a rétek, legelők, szakszerű hasznosításához. Azt mondja, könnyen megjelenhetett 1962-ben a könyve erről a témáról, mert ö volt az Országos témakollektíva vezetője, ismerte a hazai tapasztalatokat. 1958-ban Berlinben a Zöld mező kongresz- szuson tartott előadást. Jelenleg pedig a KGST-orszá- gok számára a legelők vegyszeres gyomirtása kutatásának metodikáját dolgozza ki. Ma a gyepek komplex javításán, hasznosításán munkálkodik, régi tanítványaival: dr. Petrányi István adjunktussal és dr. Barcsák Zoltán tanársegéddel. Valaha az egyetem fehér falai közé nem hogy a megye, de még átjárás gondjai sem hatolhattak be. A mezőgazda- sági környezetben külön világ volt a tudomány fellegvára. Ma már? Sok volt tanár tsz-elnökként, agronómusként dolgozik, és akik továbbra is a tanári pályán maradtak, járják a környék szövetkezeteit, itt is, ott is tanácsot osztogatva. Baskay doktor az egyik legszorgalmasabb látogatója a szövetkezetnek. Kurucz Béla, a Gödöllői Járási Pártbizottság titkára már régebben ajánlotta; róla bizony érdemes lenne egyszer írni. Dr. Magyari András, az egyetem rektora is biztatott a tolifogásra — Baskay profesz- szor kutatása figyelmet érdemel. Lehet, akik közelebbről ismerik őt, elégedetlenek soraimmal. Gondolják tán, nem ez a hű képe képviselőjelöltjüknek, vagy tanártársuknak. Valóban, sok minden kimaradt jellemzéséből. Hiszen külön fejezetet érdemelt volna, hogy 1931-ben doktorált; •Keszthelyen a talajtan agrobiológiai előadója volt; 1944ben megtagadta a kiürítési parancsot és családjával, munkatársaival itthon maradt; milyen hatással volt rá, amikor Kádár János parlamenti beszédében bejelentette: nem a származás dönti el, ki mehet egyetemre; és milyen nagy esemény, hogy a második ötéves tervben figyelembe vették javaslatait a rétek, a legelők megjavítására... Minden nem férhetett egy---------------------cikkbe. Hogy i s vállalkozhattam ilyen feladatra: megrajzolni egy olyan életet, amelynek minden napja külön esemény, állomás a tudományos munkában. Hiszen dr. Baskay Tóth Bertalan valóban kihasználta napjait, akaratereje, tennivágyá- sa percenként sürgette; a társadalom számára ma is sok a mondandója, tennivalója és azt nem halogatja. Jó lett volna írni a solti termelőszövetkezetben végzett eredményes kísérletekről, vagy arról, volt idő, amikor hívták vissza Nógrád megyébe; elvégezte a marxista—leninista esti egyetemet, hogy ne csak szivével érezze, mi hogyan helyes —, de ezek csak apró események életéből, legjobban mégis az jellemzi, hogy egyetemi professzorként, országgyűlési képviselőként, kutatóként és politikusként is egyszerű, puritán ember maradt. Eszével, szívével jutott idáig, s magánéletében is szocialista emberek harmonikus otthonát teremtette meg. Aki bebizonyította: nem a maga hasznára vállalja a sok-sok tisztséget, terhet, hanem a tudomány, az ember javára. Sági Ágnes i 1921. június 16-án így dedikálta Lenin számára: „Leninnek, az egyetlen európai államférfinak, aki rendelkezik azzal a tehetséggel, jellemmel és tudással, amelyre ilyen felelősségteljes poszton szüksége van az embernek." És amikor Shaw a Szovjetunióba érkezett, hogy 1931- ben Moszkvában megünnepeljék 75. születésnapját, a nagy angol író ezt mondta a szovjet embereknek: „A jövő Leninnel van. Lenin évszázadunk hatalmas elméje és szíve”. MAXIM GORKIJ visszaemlékezésein keresztül nézzük meg végül: hogyan látta az első nagy szovjet író Lenint? Gorkij megörökíti saját tucatnyi élményét, találkozásait Plechanowal - és másokkal, utazásai sorát, mindezt csak azért, hogy ezek kapcsán Lenin alakját domborítsa ki. Lenintől és a kommunizmus eszméitől tanult szerénység ütközik ki Gorkij visszaemlékezéseiből. Gorkij minden nagy író kortársánál jobban ismeri Lenint és a lenini eszmék hatását, amint azok anyagi erővé váltak. A lenini eszmékkel felfegyverzett tömegekről írja Gorkij, hogy a tömegek csak akkor képesek történelmi küldetésüket teljesíteni, ha „tudatára ébrednek, hogy a világban csak egyetlen egy olyan érő van, amely ki tudja szabadítani a ragadozók rabságából: Lenin igazságának ereje”. Amikor Lenin meghalt, Gorkijt a nagy gyász rfiérhe- tet.1 énül lesújtotta és ezt mondta róla: ,,Vlagyimir Iljics Lenin, a világ nagy és igaz embere meghalt. Halála igen fájdalmasan sújtotta mindazok szívét, akik ismerték, igen fájdalmasan! A halál fekete körvonala azonban még élesebben emeli ki az ö jelentőségét a nagyvilág szemében: hogy ő az egész világ dolgozó népének vezére volt.” szavakat és tetteket. „Az ö álma: tett” — írja Leninről klasszikus tömörséggel. Romain Roland ezt a megállapítását fejti ki részletesebben Lenin a művészet és a tett embere című Írásában: „Lenin élete minden pillanatában, egész lényével a harcba vetette magát. Minden gondolata abból született, amit hadve- zéri őrhelyén látott a harcban és a harcért. Nála különbül senki sem testesíti meg az emberi tett történelmi óráját, amit proletárforradalomnak hívunk. Figyelmét semmi sem vonja el; nem ismer személyes gondot, nem a szellem elernyedését. Nyoma sincs nála a gondolat dilettantizmusá- I nak, a habozás, vagy a kétely árnya sem fér hozzá. Ez erejének titka, és az ügy győzelméé, amely benne testesült meg. BERNARD SHAW-T, a szatíra világhírű mesterét nagyra becsülte Lenin. Nagy érdeklődéssel és elismeréssel olvasta Shaw egyik nagysikerű művét, a Vissza Matuzsálemhez című drámai pentalógiát. Shaw eme művének a paradoxonokon keresztül az a fő eszmei mondanivalója, hogy a tőkés rend által szellemileg elnyomorított ember intellektuális és morális szempontból nem teljes értékű. Shaw a Matuzsálemben leleplezi az angol háborús uszítókat és felháborodva ír az ostoba ag- resszorokról, akik „csak abban látják biztonságukat, ha katonai uralom alá hajthatják az egész földkerekséget, vagyis egy.... lehetetlen valamiben...” — Lenin szívből támogatta Shaw-t, a szatirikust, a kapitalizmus engesztelhetetlen ellenségét. Ugyanakkor Shaw — minden reformista tévedése ellenére — felismerte Leninben a zseniális államférfit. A Vissza Matuzsálemhez című könyvének egyik példányát