Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-20 / 16. szám

I „Emlékezzünk régiekről __“ V n. ÉVFOLYAM, 16. SZÄM 1963. JANTJÄR 30, VASÁRNAP Emelkedik a forgalma a Patyolatnak A pultra helyezett mérleg kopott, s alakjáról ítélve valaha egy bábaasszonyé is lehetett, mivel a kisgyerme­keket is ilyenen szokták mérni. Ma mát nem áll hi­vatása magaslatán, de jó szolgálatokat tesz a Patyo­lat fiókjában. Ahogy Pusztay Ferencire, a kirendeltség vezetője ráte­szi a mosatásra átvett kilós ruhát, a mérleg két nyelve szeliden billeg egy ideig. Ja­nuárban ez a mérleg kicsit jelképessé válik, hiszen ilyen­korra tudják áttekinteni az egyes intézmények az elmúlt év eredményeit. Mi tapasztalható ennél a rövid múltra visszatekintő kirendeltségnél, amely tavaly májusban állt a nagylcőrösi lakosság szolgálatába? Mint kiderült, elég ked­vező a helyzet, legalább is az eddigi igénybevétel ezt bizonyítja. Kezdetben elsősorban a vegytisztítás volt előtér­ben, ez jelentett kiugró forgalmat. A tél beálltéval emelkedett a mosatásra behozott ruha­félék mennyisége is. Való­színű, ehhez az is hozzájá­rult, hogy a hideg idő nem gyorsítja a kiteregetett ru­hák száradását, a háziasz- szonyok pedig több időt nem tudnak ráfordítani, mivel a legtöbben dolgozó nők. A rövid működés alatt már volt alkalma megfigyelni Pusztay Ferenenének, hogy az ügyfelek általában addig jönnek a vegy- tisztításra átadott ru­háért, amíg az nem ké­szült el, s ha készen vár az üzletben, akkor már kevésbé tartják sürgős­nek a hazaszállítást. Ebből pedig elsősorban az a kellemetlensége sízármazik a fiókvezetőnek, hogy megfe­lelő raktár hiányában, kény­telen összezsúfolni a felszapo­rodott, kitisztított ruhafé­léket. A lakosságnak 1962-ben 65 ezer forint forgalmat bonyolított le a részleg. Ebből az összegből a vegy- tisztítás 45 800 forint, kö­rülbelül 9 ezer forint érték­ben festettek és körülbelül 5 ezer forintért mosattak. Ha az átvett cikkeket néz­zük, a legjelentéktelenebb ösz- szeg, a szerény ötezer fo­rint jelentette a legtöbb ki­lót, mivel 3 forint 10 fil­lérért mossák a kilós ruhát. Ezen a forgalmon kívül a közületek részére is dolgoz­tak. A konzervgyár, a DAV, a posta, az egészségügyi szakiskola, a boltok, a mezőgazdasági technikum tanulói hozzák ide töb­bek között szennyeseiket. Minden héten egy alkalom­mal hozzák a tiszta holmikat. Most még a vegytisztítás is gyors ütemben folyik. Ezért az tanácsos. hogy akinek tisztíttatni való ruhadarabja van, lehetőleg még idejében beadja, mivel a szezonban már jóval hosszabb ideig kell várakozni, amíg elké­szül. A jelölő gyűlésiek mai és holnapi programja Ma, január 20-án a körvet­kező körzetekben tartanak je­lölő gyűléseket: 41. körzet délután 5 órakor Szabadság Tsz irodája. 42. körzet délután 3 órakor Szabadság Tsz irodája. 43. körzet délután 5 órakor gépállomás. 44. körzet délután 5 órakor Jósika u. 8. (iskola). 59. körzet délután 3 órakor gógányi iskola. 69. körzet délután 3 órakor Hunyadi Tsz irodája. ★ Holnap, január 21-én a következő körzetekben tarta­nak jelölő gyűléseket. 45. körzet délután 5 órakor Jósika u. 8. (iskola). 46. körzet délután 5 órakor Szolnoki u. 65. (Iskola). 41. körzet délután 5 órakor Szolnoki u. 65. (iskola). 48. körzet délután 5 órakor Szolnoki u. 65. (iskola). 49. körzet délután 5 órakor gépállomás. Tit. Forró teával fogadják a Petőfi-iskolában a külterületről érkező tanulókat Tanácstagnak javasoljuk A RÖNTGEN FŐORVOS 1922-ben született Jugo­szláviában dr. Janovics Ti­bor. Szabadkán érettségizik. Egyetemi tanulmányait Belg­rádiján kezdi, majd 1941 má­jusában Szegeden folytatja, az oi'vostudományi karon. 1944 őszén Szabadkára megy és belép a jugoszláv nép­felszabadító hadseregbe, ahol a háború folyamán frontszól- gálatot teljesít, A felszaba­dító harcokban együtt küzd a szovjet bajtársakkal, akikhez azóta is barátság szálai kap­csolják. A harcok során akna­szilünk sebesülést kap. for­radás jelzi. A felszabadulá­sért folyó hadműveletek al­kalmával részt vesz a du­nai átkelésben és a baranyai harcokban. 1945 végén le­szerel, s visszatér Szegedre, ahol tanulmányai befejezése után a szegedi béliklinikán, majd 1956-ig a szegedi SZTK rendelőintézetben dol­gozik, mint belgyógyász és röntgen­szakorvos. nem elég, ha a szakember csak a saját munkáját látja el Jól, hanem a szocialista egészségügy fejlesztésében el­engedhetetlen a nép állan­dó, magas színvonalú egész­ségügyi nevelése és felvilágo­sítása. Mostani beosztásában örömmel tölti el az' a tény, hogy a kórház röntgenlabora­tóriumát sikerült kiskórházi viszonylatban jelentős műsza­ki nívóra emelni a városi ta­nács áldozatkészségével. Nagykőrösi működésének eredményeit értékelve, úgy hiszi, hogy sikerült városunk népének teljes bizalmát, s nem kevésbé szeretedét is elnyer­ni. Célja, hogy ez a bizalom és ragaszkodás a jövőben még erősebbé és őszintébbé váljék, mert ő is szereti városunkat, és egész életét városunk fejlődésének szolgálatára óhajtja szentelni. Éppen úgy, mint a múltban, a jövőben is ezért kíván dol­gozni. Bődi N. László Oktatásunk területén egyre több tényező mutatja új éle- j tünk fejlődését. Egyik ilyen az, hogy a külterületi (Gógány Árhoz. Tázerdő) iskolák felső tagozatos tanulóit autóbusszal naponként behozzák a városba, s a városi iskolákban végzik el az V—VIII. osztályt. így a jobb feltételeik között tanuló gyerekek még jobban megállják a helyüket a gimnáziumban és a tgphnikumban. A tanulóknak azonban hosszú utat kell megtenniök lakásuktól a gyülekező helyig, ahová az autóbusz értük megy. Rajtuk kívül sokan vannak olyanok is, akiknek j nem esik útba az autóbusz megálló, s így egy-két kilométert kell gyalogolniuk az iskoláig. A tanulókat dicséret Illeti, mert ebben a kegyetlen hidegben is megteszik ezt a hosszú utat. Ezt az erős akaratot, példás kötelességteljesítést értékelik és méltányolják a Petőfi iskolában. A Vll/b. osztályban na­ponta teát főznek a távolról járó tanulók részére, s az illatos, forró teától hamar felmelegednek az elgémberedett tagok. A Vll/b. osztályfőnöke. Pécskai Rózsa nevelő elmondta, hogyan tudják megoldani minden nap a teafőzést, hiszen az pénzbe kerül. „Tanulóim naponta fillérenként adják össze a szükséges pénzt, természetesen csak a városiak. Néha ugyan pótolni kell az összeget, de örömmel teszem, mert bőven kár­pótol gyermekeim boldogságtól sugárzó arca. — Ilyen teáztatást nemcsak én rendezek, hanem Tóth Mária nevelő is, aki az V/b. osztályfőnöké. Szép kezdeményezés, amely elsősorban a közösségi neve­lést szolgálja. Érzik a tanulók, hogy egy családba tartoznak. Megszokják, hogy adni a legnagyobb öröm. Lemondanak, fii- i léreikről másokért. A legnagyobb eredmény talán mégis az, hogy a külterületi tanulók rövid idő alatt beolvadnak az osz­tályközösségbe, mert érzik, hogy itt szeretik őket. Dabizs Zoltán , Több mint fél évszázada indult az első eszperantó tanfolyam Nagykőrösön öreg eszperantista mesél a régi szép időkről. fiatalsá"tól, az eszperantista-mozgalom nagykőrösi csoportjának egy­kori eredményes munkájáról, tervekről, amelyeknek megva­lósítását meghiúsította az első világháború. Nagykörösön 1911-ben indult meg az első nyelvtanfolyam, amelynek vezetője. Bánóczi Endre, akkor még fiatal gim­náziumi tanár, ma már nyu­galomban levő ősz igazgató, aki az eszperantón kívül még jó néhánv élő nyelvet beszél. Kik voltak a tanfolyam rész­vevői? A vezető Bánóczi End­rével együtt 10 tagból állt a csoport: Xstráb Imre bazáros, Varga György kovácsmester, Katona Gyula, Kovács Antal és Kolozsi Pál cipészek. Khi- rer Antal cipőfelsőrész készí­tő. Garzó Gyula füszerkeres- kedő és Péczeli Antal lalMtos. aki most 75 éves nyugdíjas. Ö volt az első a nagykőrösi esz- perantisták között, aki eszpe­rantó nyelven verset írt, amely az eszperantómozgalom győ­zelmében vetett hit dokumen­tuma. Az eszperantisták a világ minden tájára leveleket küld­tek. Péczeli Antal Spanyol- országban. Mexikóban, Cseh­országban. Franciaországban élő eszperantistákkal levele­zett. Bélyeget is gyűjtöttek az eszperantisták. amelyből a mai művelődési ház termében kiállítást rendeztek. A köny­vek és kulturális jellegű tár­gyak cseréje is szép szokásuk közé tartozott. A lelkes mun­ka eredményeként 1914-ben egyesületet hoztak létre, amelynek célja a nyelvtanítás kiszélesítése és az eszperantó nyelv minél nagyobb körben való elterjesztése volt. Péczeli Antal felett elrepült az idő. A nagy világégés nem­csak a mozgalomban végzen­dő álmait söpörte el, hanem családalapító szándékát is ősz koráig késleltette. Büszke ar­ra, hogy az eszperantisták is az emberiség békéjének meg­őrzéséért harcoltak. Ennek kézzelfogható emléke már csak egv Szmrecsányi mester által készített egykori fény­kép. amelyen a törzsgárdának mind a tíz tagja rajta van. Sajnos, közülük már csak né­gyen élnek: Bánóczi Endre, Khirer Antal. Kolozsi Pál és Péczeli Antal. —bődi— Hőt litlrdtís rálassrn rúr Tóth György, a földműves- szövetkezet zöldségboltjának vezetője nagyon megörült, amikor látta, hogy az egész Petőfi utca rendbehozásának munkálatai megkezdődtek, örömébe üröm vegyült, mert az útépítők a kocsiút szélének a szegélyezéséről megfeled­keztek. Vajon nem lehetne valamit tenni és beszegni a kirojtosodott kocsiút szélét, nehogy egy év múlva a köze­pe is olyan szép cikeakkos le­gyen, mint a széle? Másik kérdése: mi annak az oka. hogy a DAv a Sarkantyú utcában és környékén reggel 7-től délután 4 óráig nem szol­gáltat áramot? A környék la­kói elkeseredettek, mert nap­közben se nem világíthatnak, se villanyiőzőt nem használ­hatnak. a rádiózásról nem is beszélve. Szeretné ha erre a kérdésre az illetékesek mi­előbb választ adnának. Fagy, hó nem akadály Télen sem szünetel a munka a Kecskeméti úti új bérbáz építésénél (Foto: Godányj T— — Az Állami Biztosító helyi fiókja 400 forint kártérítést fi­zetett kd Falusi Miklós üzemi dolgozónak balesete következ­tében. — Árdrágító üzérkedés mi­att 200 forint bírságolást ka­pott Kendró Imréné (Báthori u. 1/b. alatti lakos) a szabály­sértési hatóságtól. — A Hunyadi Termelöszö­— Az állami gazdaság az el­múlt évi szöiőtelepítési tervét 100 százalékosan elvégezte. — Százhúszezer forint érté­kű zöldséget termelt Tóth Fe­renc, a Rákóczi Termelőszö­vetkezet kertésze egy hold te­rületen. — Kutyáját szabadon tar­totta, veszélyeztetve az úton járók testi épségét Csató Jó­1956. október elsejével nevezik ^ ki a Nagykőrösi Városi Ta-^ nács kórházához röntgenföor- ^ vosnak. í Társadalmi tevékenysége? 1949-ben kezdődik, Szegeden, ^ ahol tagja a klinika üzemi ^ háromszögének. 1958-ban ^ alapszervi titkár, 1962 óta ^ az egészségügyi szakszervezet ^ alapszervi elnöke, 1960 óta a ^ Hazafias Népfront elnökségé-;! nek is tagja. Jelenleg tanácstagjelölt. Négy éve a TIT-nek is tagja, ^ és aktív előadója. Általában? táplálkozási, keringési és ér-J megbetegedésekről, valamint ^ sugárártalmakról tart el őad á- f, sokat. Véleménye az, hogy í-------------------------1 ) \\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\A\\\\\VC<\\\\\\\\\^^^^ V 4ÉVALATT üde t I960 iaritoszJn 102000 ■ 1960/ SZERELOCSARNOKp ^OOOOOFii JH» WSZFÖRMATOR’ 138000 Fk Régészeti kutatásaim a Hátban A GAT annak a tónak a neve, amely a város északi és északkeleti oldalán hú­zódott a Bokrostól és a Hosz- szúháttól délre. A vizs­gált felület a Gáttó szigete volt. Eredetileg félsziget, de valószínű, a bronzkor végén választották le az akkori szárazföldről, 28—30 mé­ter széles árokkal. Az árok nyomai még ma is jól lát­hatók. Terepbejárások alkalmával alapos vizsgálat alá vetettem e helyet. A bronzkortól az Árpád-kor végéig haszná­latos edények töredékeit ta­láltam a felszínen. Ebből a tényből megállapítható volt, hogy a bronzkor elejétől la­kott hely volt az Árpád-ko­rig. A mesterséges szigetté alakítást is tekintetbe véve, széles és mély vizekkel, ná­dasokkal körülvett, védett terület lehetett. Az a gon­dolatom támadt, hogy ve­szélyes időben az Árpád­kor embere is itt húzódott meg. Az Árpád-kori edény­töredékek is ezt igazolják. Feltehető, hogy a tatárjá­ráskor is menedékhelyül szolgált. Szeptember 12-én kezd­tem a hely ásatását. Három olyan felületet észleltem a 10—15 holdas területen, amely érdekes megfigyelé­seket kínált. Az első ár­kokat a felület északi szé­lén kezdtem ásatni a dom­borzat tetején. A szántott réteg kiemelése után, csá­kánnyal is nehezen átver­hető, sárga agyagréteget ta­láltunk. A réteg különbö­ző nagyságú. vastagságú, finomságú, díszítésű edé­nyek töredékét rejtette ma­gában. Nyilvánvaló volt, hogy a ház elmállott fa­lára, a mennyezet és járó- szintjének sározás maradvá­nyaira akadtunk. 4x6 mé­teres felületről letisztíttat- tam a szántott réteget, de a ház egész terjedelmét csak kutatóárokkal sikerült meg­határozni. A ház járószint­jének tapasztásában egy emberi csontváz volt zsu­gorított helyzetben. A jobb oldalán feküdt, úgy, mint amikor aludni szokott az ember. A fogazata ép volt, a csontokat is feltűnő, jó állapotban találtuk. Mint­ha a 3500 esztendő el sem múlott volna felette. A HÁZ keleti felében is ^ volt egy gyermekcsontváz, j hanyattfekvésben. Mindkét- ^ tő nyugat-keleti tájolásban. $ A zsugorított váz nő váza £ volt, kora 35—40 év. A gyermek 6—7 év. Mindkét 4 sír tapasztásban feküdt. AJ zsugorított vázas sírban kó-% pengék, édesvízi kagylóhéj $ és edény töredékek voltak. A^ gyermeksirban nem talál-$ tunk semmit. A sárga agyag-$ réteg 25—30 centiméter vas-f tag volt, alatta még bolyga-f tott volt a föld: a koráb-% bi putrilaltások nyomai ezek. ^ A kutatási hely közelében $ több urnás sir volt. A bronz- $ korban a halottakat legin-% kább elégették és hamvai-$ kát vagy letapasztott felü-% leire szórták, vagy urnába 5 helyezték. Az edényeket a hőmérsék-% let ingadozása, a talajmun-% kők, darabokra törték. Itt a£ putrilakástól már a fel-g építményes házig eljutott ag kultúra. Az edénytöredékekf vetkezet kertésze Maksa Fe­renc. Az elmúlt esztendőben a termelőszövetkezet részére 54 500 forint értékű zöldséget értékesített, amelyből saját jövedelme 25 400 forint volt. MIT UTUNK A MOZIBAN ? Kertes házak utcája. Ma­gyar film. Főszereplők: Bara Margit, Gábor Miklós. 14 éven alul nem ajánlott! Kísérő műsor: Állj az egész* Magyar híradó. Előadások kezdete 3, 5, és negyed 8 árakor. Matiné: Normandia-Nyeman. Előadás kezdete 10 órakor, változatossága arra enged hogy e helyet a és sokasága £ következtetni, {; bronzkorban $ sokáig lakták, voltak örlákő% darabok, amelyek a gabona- ^ termelést, állatcsontok, és- £ pedig kérődző állatoké, $ amelyek az állattartást fel-$ tételezik. 1 | (Folytatjuk) ^ Ceglédi Ruhaipari Vállalat JAV ITÖSZOLG ALAT A, NAGYKÖRÖS Kossuth Lajos u. 13, Vállalja férfiingek készíté­sét, gallérozását, ruha fordí­tását, bútorhuzat, táska, ágynemű, sapka, fűző készí­tését, javítását hozott anyagból is zsef Hosszúhóit dűlő 14. szám alatti lakos. Száz forintra bír­ságolta a szabálysértési ható­ság. * — A Szabadság Termelőszö­vetkezet márciusban 12 ezer naposcsibét kap további neve­lésre, áprilisban pedig négy­ezer darabot; — Gyermekét nem en­gedte iskolába Raffael Ist­vánná, Csipvári u. • 20. szám alatti lakos, 100 forint bírsá­got kapott a szabálysértési hatóságtól; A Községgazdálkodási Vállalat ■ályázatot hirdet fürdővezetöi, il­letve úszómestert állás betöltésére. Érdeklődni a vállalat irodájában lehet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents