Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-06 / 285. szám

Z&Cídm 1962. DECEMBER 6, CSÜTÖRTÖK ÁRVÍZ TORINÓBAN Európában változékony időjárás uralkodik. Felső-Olaszor- szágban a sok csapadék árvizeket okozott és elöntötte Torino egyes részeit Kormányválság Argentínában Argentínában — mint nyu­gati hírügynökségek jelentet­ték — kiújult a kormányvál­ság. Kedden este ugyanis be­nyújtotta lemondását Alsoga- ray gazdaságügyi, Puente munkaügyi és Julio Cesar Cri­Harminc (ok hideget mértek Európa legmagasabb lakott helyén Az olasz Alpokban, több mint 2000 méter magasságban fekvő Trepalle-ban — amely Európa legmagasabb lakott helységének számít — a szer­dára virradó éjjelen mínusz 30 Celsius fokig süllyedt a hőmérő higanyszála. Nagy-London területére szerdán füsttel kevert sűrű köd, a „Smog” vastag takaró­írók, mint népi ellenőrök Újjászilletőben epy régi hagyomány Ismert szovjet írók egy cso­portja levelet küldött Alek- szandr Seljepinnek, az SZKP Központi Bizottsága és a TO*~ nisztertanács párt- és állami ellenőrzési bizottsága elnöké­Újabb tárgyalássorozat a Közös Piacról Az Európai Gazdasági Kö­zösség miniszteri tanácsának kedd délutáni ülésén a Bel­giumot képviselő Fayat kül­ügyminiszter-helyettes sürget­te, gyorsítsák meg Anglia csat­lakozását az Európai Közös Piachoz és javasolta, hogy eb­ből a célból kezdjenek, kará­csony után folyamatos tanács­kozásokat. A részvevők helyeselték Anglia csatlakozásának gyor­sabb lebonyolítását nek. A levélírók hangoztat­ják: készek részt venni az említett bizottság munkájá­ban. „örülünk annak — ír­ják —, hogy felújult a való­ban népi ellenőrzés, amelyet megsemmisítettek Sztálin sze­mélyi kultuszának időszaká­ban.” A levélírók emlékeztetnek, hogy egykor olyan neves írók és publicisták voltak népi el­lenőrök, mint Hja Ilf, Jevge- nyij Petrov, Mihail Kolcov, Gyemjan Bednij”. A levelet a Lityeraturnaja Gazeta szerdai száma közölte, Aláírták: Vaszilij Akszjonov, Nyikolaj Aszejev, Alekszandr Bezimenszkij, Andrej Voznye- szenszkij, Szergej Mihalkov, Róbert Roszgyesztyenszkij és mások. ja borult. Az egészségügyi ha­tóságok figyelmeztették a la­kosságot, hogy a köd akadá­lyozza a füsttel a levegőbe jutó, az egészségre káros égés­termékek távozását, ezért be­tegek, gyermekek, öregek ne hagyják el lakásukat. A köd nagy zavarokat okoz a közlekedésben. A London környéki forgalomban a vona­tok erősen késnek, a gépjár­művek csak lépésben halad­hatnak az elkésett dolgozók tömegei gyalog igyekeznek el­érni munkahelyüket. Szerdán este egy iskolásgyermekeket szállító autóbusz a ködben el­tévedt és a keresésére indult mentők csak éjfél után talál­ták meg. A Szuezi-csatoma földközi­tengeri bejáratának vidékéről is ködöt jelentettek szerdán hajnalban. A köd miatt a dé­li irányba tartó hajósor nem indult el útjára. ROBBANÁS A BROADWAY EGYIK FELHŐKARCOLÓJÁBAN Több robbanás rázkódtatta meg a New York-i Broadway egyik 42 emeletes épületét, majd a 23. emeleten tűz ütött ki, amelynek lángjai nappali fényt árasztottak. A tűzoltó­ság megfékezte a tüzet, amely az épület levegőkondicionáló központjában keletkezett. fevelli építésügyi miniszter. Lemondtak a többi gazdasági tárca miniszterei is. Als'ogaray egy sajtóértekez­leten saját és minisztertársai lemondásáért a hadsereg ve­zetőit hibáztatta, akik — meg­akadályozták a kormány gaz­daságpolitikájának végrehaj­tását: az ország gazdasági éle­tének fellendítését. A Reuter-iroda hírmagyará­zója azonban a lemondás okát másban látja. Mint írja, Al- sogarayt az utóbbi időben mindenfelől támadás érte: nadrágszíj-megsztorító politi­kája miatt a munkáltatók épp­úgy támadták, mint a munka- vállalók. Mint a Reuter-iroda jelen­ti, Guido elnök tárgyalásra magához kérette a hadsereg fegyvernemeinek vezetőit. Amerikaiak repülőgépről mérgezett vegyianyagokat szórnak vietnami földekre A vietnami néphadsereg fő­parancsnokságának összekötő bizottsága vietnami nemzet­közi felügyelő és ellenőrző bizottságához intézett levelé­ben tiltakozik az ellen, hogy az amerikai repülőgépről mér­gező vegyianyagokat szórnak Bél-Vietnam déli részeire. A vegyi mérgező anyagok több tízezer hektár vetést pusztí­tottak el és emberáldozatokat is követeltek. Rakétabaleset az USÁ-ban Az Uj Mexiko államban fekvő Mcgregor amerikai rakétakísérleti telepen, ked­den egy Nike-Hercules ra­kétalövedék — néhány má­sodperccel kilövése után — a levegőben felrobbant'. Repesz- darabjai egy francia NATO- tisztet megöltek, hármat pe­dig megsebesítettek. Egyre nagyobb teret hódít Nyugat-Európában a kis kocsi, a nagy amerikai autók rovására. Angliában egyszemélyes kis autóval kísérleteznek. Az Egyesült Államok spanyolországi terveiről már, ugye, mindjárt ismerő­sebb. Honnan is? Igen, ott járt valaha Lenin, ott tar­tották 1905 decemberében konferenciájukat az orosz bol­sevikok. Az akkori munkás- akadémia házában. Összesen egy napom volt a kis városban, űztem, hajszoU tam tehát programomat, hogy eljuthassak a híres épületbe. Sikerült. A Hallitus utcában, a 19. szám alatt, ahol most szakszervezeti irodák és a Munkás Színház helyiségei vannak, ott tartotta ötvenkét évvel ezelőtt konferenciáját a bolsevikok pártja. A mú­zeummá átalakított, törté­nelmi teremben halk szavú asszony kalauzolt. Elmondta a konferencia történetét, majd barátságosan megkérdezte: — Nem magyar ön vélet­lenül? — De igen. — Akkor hát elmesélek va­lamit, amit önöknél talán senki még nem hal­lott. .. Art, hogy Finnor­szág függetlensége voltakép­pen itt, ebben a teremben szü­letett. Ez úgy volt, hogy amikor az 1905-ös konferen­cia összeült, a finn munká­sok képviselői, még a napi­rend előtt, megkérdezték Le­nintől: „Ha elűzzük a cárt és hatalomra jutnak a bolsevi­Ma 45 éves a Finn Köztár. j saság. 5 t ÁRT AM, BARANGOL- \ J TAM e nyáron Suomi- Í ban, északi rokonaink fen- 4/ ségesen szép országában. A 4/ fővárostól a lappok földjéig, 4, bármerre vitt utam, minde- £ nütt hatalmas, szép szál fe- 4 nyők csipkézték a láthatárt, ff Az ég kék kupolája ott fenn, ff északon sokkal alacsonyabb, s ff a „harminc-negyven méteres ff sudár fenyőjegenyék hegyes ff ceruzavégükkel csaknem át- ff döfik a kék kárpitot, ff Ig%n. ez Finnország. A ff béke kék ege alatt egy kicsi, ff de kemény nép áll kegyet- 4/ len harcban a zord természet- 4/ tel. A barangolás és a ba- ff rátkozás során kitörölhetetle- ff nül vésődött belém a kép, ff hogy a finnek oly szívósak, ff mint szeretett, szinte szent fá- 4 juk — a fenyőfa. A finn 4 gyermeknek ezt mondja apja: ff „Nagyra nőj, fiam, mint a 4/ fenyő” — majd hozzáteszi — ff „s legyen gerinced, úgy állj a ff viharban, mint a fenyő!” í A szemet lelket gyönyörköd- 4 tető fenyveseket az ember ff idővel megszokja. De a tenger ff síkjában álló, végtelen feny- 4/ vesek közt, Helsinki horizont- 'f ján, magára hívta a figyelme- ff met egy mindennél maga- ff sabb, mindennél terebélye- f, sebb, büszkén az égbeszökke- ff nő mammutméretű fenyőfa, ff Napról napra láttam, s mind ff jobban izgatta fantáziámat, ff Egy délben elhatároztam, /d hogy lesz, ami lesz) meg­I Több mint száz ével házasok I . . f A moszkvai rádió jóikivan- í ságait fejezte ki az azer- J . bajdzsáni Sabhagyov házas- >, párnak, akiik — bármily hí- 4 hetetlennek hangzik —. nem- ^ régiben ünnepelték 101. há- ff zassági évfordulójukat. Mind- ff ketten 117 évesek és 16 éves ff korukban kötöttek házassá- ff got. A Sabhagyov házaspár- j rak 11 gyermeke, közel száz ff unokája és dédunokája van. 5------------------ | Háromszáz óra a reverenda alatt A Brüsszelből érkező repü- \ lőgépről Londonban leszállt \ egy papi ruhás fiatalember, j akinek láthatólag igen sür-$ gös dolga volt. A nagy siet- £ séggel felhívta magára a vá-; mosok figyelmét, akik diszk- J réten felszólították, hogy j kövesse őket. A vámosok j hagyományos „jó orra” ez-! úttal is beigazolódott: az ál-! lítólagos pap reverendája! alatt háromszáz szempészett! órát találtak. A csempészről \ kiderült, hogy Michael Byme \ londoni mázoló, a londoni bí- j róség egyévi börtönre és sú- Ivos pénzbírságra ítélte. (MTI) keresem, s közelről megnézem a fenyők világának e pompás királyát. a KAIVO PARKBAN buk- ja. kantam rá. Mesébe illő törzsét erős kerítés övezte. Előtte tömzsi fekete már- ványobeliszk mondotta arany betűkkel: A FÜGGETLENSÉG FENYŐJE — 1917 «A finn köztársaság parlamentjének állítva e jelszóval: „Azt a fenyőt kell hallgatnod, melynek tövén földünk lakod.. Megilletődve álltam ott. A Szózatra gondoltam, az „Itt élned halnod kell” hatalmas eszméjére. Aztán a fenyő szüntelen zúgásában ezt kér­deztem finn barátomtól: — Ez itt, nálatok, a függet­lenség emlékműve? — Igen... a függetlenség fenyője... — Nagyon szép gondolat, örökzöld, büszke fenyővel jel­képezni az ország független­ségét — szóltam. — Igen, szép... De van azért a. mi függetlenségünk­nek másutt is örök emléke ... MÁjd ha Tamperében jársz, el ne kerüld ... Nem telt bele sok idő, s el­jutottam Tamperébe. Valaha Tammerforsnak hívták. így \ Genevieve Tabouis a Paris- Jour című lapban arról ír, hogy az Egyesült Államok \\\\\VÄV,\\\\\\VNCCAV^\V\\V,VN»Ä\i kok, mit szólnának a finnek függetlenségéhez?” Lenin ha­bozás nélkül válaszolt: „Tá­mogatnám, ha tőlünk függ­ne ..." Ezzel az asszony egy vit­rinhez vezetett, és rámutatott: — És látja, kérem, Lenin állta a szavát. j Z ÜVEGLAP ALATTim- ri már sárguló okmány fekszik: „Népbiztosok Tanácsa, Pé- tervár, 1917. december, 101. számú határozat... Válaszul a Finn Kormány javaslatá­ra, hogy a Finn Köztársasá­got mindenütt ismerjék el függetlennek, a Népbiztosok Tanácsa — teljes összhangban a népek önrendelkezési jogával — elhatározta, hogy a kö­vetkezőket javasolja a Köz­ponti Bizottságnak: 1. ismerjük el a Finn Köz­társaság véleges önállóságát; 2. állítsunk fel külön bi­zottságot, amely közösen a finn kormánnyal, kidolgoz­za ama gyakorlati intézkedé­seket, melyek Finnország Oroszországból való kilépésé­ből következnek... Ví. Ulja- nov (Lenin).” Negyvenöt éve ennek. A történelmi okmány fénye az­óta is messze világot S fé­nyében nőtt magasra, állhat büszkén, dacolva viharral, rendíthetetlenül, szilárdan, és mégis hajlékonyán Suomi fenyője ... Firon András \ tervei szerint a Spanyolor­szágban levő amerikai kato- | nai támaszpontoknak a NA- TO-tól függetleneknek kell | lenniük. A spanyolországi 4 amerikai katonai támaszpon- ff tokra vonatkozó egyezmé- 4, nyék érvényessége lejár 1963- ff ban. Stevenson, az Egyesült ff Államok állandó ENSZ-kép- 'f> viselője kijelentette, hogy az 4, Egyesült Államok „nem elé- ff gedhet meg többé az a,meri - ff kai—spanyol kapcsolatok mos- ff tani jellegével”. •ff — Megfigyelhetjük — írja ff Tabouis asszony — Washing- ff ton nézeteinek megváltozá- fff sát. Washingtonban hosszú ff ideig úgy vélekedtek, hogy ff azt az „erkölcsi kárt”, ame- 4 lyet a Madridhoz való na- ff gyobb közeledés jelent, nem ff lehet ellensúlyozni azokkal a ^stratégiai előnyökkel, amelye- ff két ez a közeledés jelentene 4, Washington számára. Most az ff ellenkező vélemény kereke- ^ dett felül, miután az ameri- ff kaiak úgy vélik, hogy elő- ff nyös számukra Spanyolor- ff szagban, vagyis Európában 4y olyan támaszpontokkal bírni, ff amelyek nem tartoznak a ff NATO rendszerébe. Ez az el- ^ só oka annak, hogy az 4 amerikaiak határozottabban ff támaszkodnak Francóra. /. if Ennek másik oka — Ta- bouis szerint — az, hogy ^ Washingtonban „gyanakvással 4 figyelik a túlságosan szoros 4 együttműködést Bonn és Mad- ff rid között, s attól tartanak, 4, hogy a németek Spanyolor- ff szagnak megfelelő berende- ff zést számítanak atomfegyver 4t előállítására, amellyel az- 4f után a Bundeswehr rendel- “ kéznek'“. Suomi fenyője >\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ ^ MAI KOMMENTÁR í v ff Nem riad vissza az ünneprontástól az amerikai sajtó, f ff Még néhány nappal ezelőtt ünnepelte és köszöntötte a ff ff világ U Thant ENSZ-főtitkárt abból az alkalomból, hogy ff 'f a világszervezet megerősítette megbízatását. A higgadt 'f ff és bölcs politikus azonban nem sokáig örülhetett az ame- ff ff rikaiak rokonszenvének. U Thant ugyanis vasárnap a 4/ 4/ Baltimore-i egyetemen beszédet tartott. * Természetesen 4/ 4/ világpolitikai (kérdéseket is érintett és örömmel beszélt 'f 4y arról is, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió kö- % ff zös erővel áthidalta a világbékét fenyegető kubai 4f ff válságot. 4/ 4 ' Az ENSZ főtitkára, kijelentette azt is: „Remélem, 4f ff hogy a jövőben annak a kompromisszumnak a szellemé- 4f ff ben, amely a kubai ügyről folytatott szovjet—amerikai ff ff megbeszéléseket jellemezte, el lehet jutni a világ legna- 4/ ff gyobb hidegháborús kérdéseinek megoldásához is, tekin- 4/ ff tét nélkül arra, hogy ezek általános, vagy helyi jellegű 4 ff problémák.” ff ff U Thant beszélt az új afrikai és ázsiai országokról is. ff ff Kijelentette, hogy a Nyugatnaik tudomásul kell vennie azt, ff ff hogy a két kontinens felszabadult nemzetei éppen annyira ff ff ellenzik a külföldről jövő beavatkozást, mint amennyire ff ff gyűlölik a gyarmatosítást. A nyugati országoknak olyan ff ff politikai keret megteremtésére kell törekedniük, ame- ff ff lyen belül ezek az országok gyakorolhatják jogukat rend- ff ff szerük megválgsztására. ff És ez az, ami kiváltotta az amerikai sajtó haragját. $ 4/ A New York Times vezércikke korholó hangnemben ír ff 4y U Thant ENSZ-főtitkár Baltimore-i beszédéről. A lap ff 4, szerint U Thant ítéletet mondott sok nyugati ország, fö- ff ff lag az Egyesült Államok politikájáról és magatartásáról, ff 4f A New York Times ezt írja: „A főtitkár azt állítja, hogy ff I a legtöbb amerikait aggasztják az ázsiai és afrikai orszá- ff 4, gokban lezajlott politikai és társadalmi változások. Ügy f. ff véljük, hogy az ENSZ főtitkára bármilyen gyakorlott f ff megfigyelő legyen is, nem szolgáltatott teljes igazságot ' ff az amerikai nép alapvető szemléletének.” ff Csak haraggal, de nem érvekkel válaszol a New York $ Times U Thant állításaira. Ezt nem is kísérli meg, mert ta- 4/ Ián lehetetlennek tartja. V Thant alaposabban ismeri, : ff mert Burmában született, az ázsiai kérdéseket, mint az 4 amerikai lap. 4 .VXXSXXNNXXN\XVNXXXXXXNXX\»V\XXX\VXX\XXVOvVvVVVXX\.NVXXN.NVXNXXXX\NV,XV,\.VNNN\\.V>.N.X\\NVVv A VILÁG LEGKISEBB AUTÓJA A Pravda a szovjet alkot­mány napjának szenteli szer­dai vezércikkét. Az alábbiak­ban részleteket közlünk a ve­zércikkből: Alig több, mint egy év telt el a párt történelmi neveze­tességű kongresszusa óta. De milyen óriási változások men­tek végbe ez alatt az idő alatt a kommunizmust építő nép életében! A szovjet emberek a múlt évben nagy belpoliti­kai és nemzetközi sikereket arattak. A szocialista gazda­ság és kultúra rohamos fel­lendülésének időszakát éli. Si­keresen teljesítik a hétéves tervet. A vezércikk, amely méltat­ja az SZKP XXII. kongresszu­sának fontos elméleti és gya­korlati megállapításait, a kö­vetkezőket írja: A szovjet állam a proletár- diktatúra államaként jött lét­re. A Szovjetunió — miként az egész emberiség — csak a proletárdiktatúra útján jutha­tott a szocializmushoz. De Le­nin már akkor, a szovjet ha­talom első éveiben — kiemel­ve a szocialista állam sajátos­ságát — azt mondotta, hogy a szovjet rendszer a legnagyobb demokratizmust jelenti a munkások és a parasztok szá­mára. Ma — mutat rá a vezércikk -— a szocialista formák fej­lődésének és tökéletesítésének eredményeképpen, amikor a proletárdiktatúra már teljesí­tette szerepét, a szovjet állam jellege megváltozott, az egész szovjet nép érdekeit és akara­tát kifejező össznépi államma vált. Ennek folytán megvál­tozott a proletárdemokrácia is: a társadalmi és állami élet demokratikus formáinak egy­re nagyobbmérvű fejlődése és tökéletesedése azt eredmé­nyezte, hogy össznépi szocia­lista demokrácia lett. A szovjet társadalom életé­ben, a szocialista államiság fejlődésében végbement óriási változásokat természetesen nem tükrözi a több mint ne­gyedszázaddal ezelőtt elfoga­dott, ma érvényben levő al­kotmány. Ezek a változások törvényes megerősítést kap­nak majd a Szovjetunió új alkotmányában, amelynek í szükségességéről beszéltek az SZKP XXI. és XXII. kong­resszusán. A Szovjetunió Legfelsőbb I Tanácsa ez év áprilisi üléssza­kán megalakította az alkot- ! mányelökcszítő bizottságot, amelynek N. Sz. Hruscsov az elnöke. Az új alkotmány az I össznépi szocialista állam, az épülő kommunizmus alkotmá­nya lesz. „A NÉP HATALMA" Részletek a Pravda szerdai vezércikkéből

Next

/
Thumbnails
Contents