Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-30 / 304. szám

2 «*T Hff.VEI 1962. DECEMBER 30, VASARNAP WoÜÜPL-INDUt i.1 19MEIC1 rrZwkizii. flNtKC.29: Elutazott Kubába a forradalom évfordulójának ünnepségeire a szovjet küldöttség Péntek éjjel elutazott Moszkvából Havannába az a szovjet küldöttség, amely részt vesz a forradalom ne­gyedik évfordulója alkalmá­ból Kubában sorra kerülő ün­nepségeken. A küldöttséget, amelynek egyik tagja Pavel Popovics, a 4. számú űrhajós, Pjotr Fedoszejev, a Szovjet Tudományos Akadémia alel- nöke vezeti. A küldöttségnek tagjai még Ivan Leonov, az OSZSZSZK Legfelsőbb Taná­csának elnökhelyettese, Jurij Zsukov, a Pravda szemleírója, Jurij Viaszon súlyemelő világ­bajnok, Vagyim Szajusev, a Komszomol Központi Bizott­ságának titkára és a már Ku­bában tartózkodó Grigorij Vladikin művelődésügyi mi­niszterhelyettes. A kommunista párt történelmi győzelme A Pravda cikke a Szovjetunió megalakulásának 40. évfordulója alkuiméiból A Szovjetunió megalakulá­sának 40. évfordulója al­kalmából a Pravda szombati száma közli V. Zevinnek, az SZKP KB marxizmus—le- ninizmus intézete osztályve­zetőjének cikkét Zevin megállapítja, hogy a Szovjetunió megalakulása a kommunista párt lenini nem­zetiségi politikájának győ­zelme volt. A cikk hangsú­lyozza, hogy a szocialista országok kommunista pártjai a Szovjetunió tapasztala­tára támaszkodva old­ják meg a nemzetiségi kérdést. A Szovjetunió példája, vagy­is a népeknek a teljes egyen­jogúságón, a testvéri barát­ságon, a kölcsönös megbe­csülésen és segítségen ala­puló kapcsolatai lelkesítik az ! ázsiai-afrikai és latin-ame- ! rikai népeket is. . Zevin hangsúlyozza: Le­nin zseniális elgondolása volt, hogy a Szovjetuniót az egyenjogú, önálló szovjet köztársaságok önkéntes egye­sülése alapján kell megszer- J vezni. Sztálin személyi kul- 1 túszának időszakában elter­I jpdt az a változat, mintha Sztálin lett volna a Szovjet­unió megalakulásának kez­deményezője és szervezője. A gyakorlatban azonban — ahogy ezt a XX. kongresz- szus után közzétett lenini dokumentumok már meg­mutatták — Sztálin a köz­társaság egyesülését helyte­len útra vezette. Kidolgo­zott egy tervezetet, amely­nek értelmében Ukrajna. Be­lorusszia. Azerbajdzsán, Grú­zia és Örményország autó­A külügyminiszter első helyettesének nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) megszüntetését, a Dél-afrikai Unió és Portugália esetében. — A nyugati sajtó úgy ér­tékelte, hogy Munro meg­bízatásának megszüntetése a „magyar kérdés” lezárását je­lenti. Miért szavazott a ma­gyar delegáció mégis a ha­tározati javaslat éllen? — Vegyük először talán a kérdés első felét. Már a köz­gyűlés elején, szeptemberben, a „magyar kérdés” napirend­re tűzésénél leadott ellensza­vazatok száma is megmu­tatta, hogy a delegációk je­lentős része felismerte azt a tényt, hogy a kérdés vitája nem hasznos senki számára, még a kérdést erőszakoló Egyesült Államok számára sem. Ezt a tényt, ha előbb nem, a szavazás után az Egyesült Államok delegáció­jának is tudomásul kellett vennie. Ezzel magyarázható, hogy Munro megbízatásának megszüntetésére a javas­latot ők maguk tették meg. A javaslatot a nyugati hír- ügynökségek — beleértve az amerikai sajtót és rádiót is — helyesen úgy értékelték, hogy az gyakorlatilag a „magyar kérdés” lezárását jelenti. — Továbbmenve hozzáfűz­hetem, hogy az amerikai dele­gáció minden eddiginél na­gyobb erőfeszítést fejtett ki, hogy a szavazásnál az őszi kudarcot helyrehozza. így a különböző közgyűlési csopor­tokat külön értekezletre hív­ták össze, hogy javaslatukat megmagyarázzák és ezeken ők maguk is azzal érveltek, hogy ezzel a kérdést lezárják, mi­után a speciális politikai bi­zottságban elhangzott ameri­kai beszéd ezzel részben ellen­tétes volt. néhány semleges felszólaló ezt a körülményt kifogásolta is. — A magyar delegáció en­nek ellenére a határozati ja­vaslat -ellen szavazott két ok­ból. Egyrészt mi a kérdés első napirendre tűzésekor leszögez­tük és azóta is mindig fenn­tartottuk azt a helyes és jo­gos elvi álláspontunkat, hogy a „magyar kérdés”-sel kap­csolatban felvetett egyetlen probléma sem tartozik az ENSZ hatáskörébe, s ezért az összes eddigi ha­tározati javaslatok beavat­kozási kísérletet jelente­nek Magyarország ■ bel- ügyeibe. Ennek alapján túlzás nélkül mondható, hogy az egyetlen elfogadható határozati javaslat számunkra az lett volna, ha a közgyűlés elismerve az eddigi viták alapokmány-ellenes vol­tát. leveszi a kérdést a napi­rendről. — De ezen túlmenően a ja­vaslat bevezető részében hi­vatkozott az eddigi valóban az alapokmány szellemével ellen­tétes határozatokra is. Ez a ténv eevedül is lehetetlenné tette elfogadását. — Talán még jobban meg­világítom a magyar delegáció álláspontiát. ha elmondom, hogy a bizottsági szavazás so­rán több semleges ország ké­résére a javaslat először ré­szeiben került szavazásra. így külön szavazás volt Munro megbízásának megszüntetésé­ről. Az erre vonatkozó szava­zásnál Magyarország és a szo­cialista országok nem, ellen­szavazatot adtak le, hanem nem vettek részt a szavazás­ban. így juttatták kifejezésre azt, hogy az eddigi határoza­tokkal szemben a jelenlegi ja­vaslatnak ez az egyetlen része jelent előrehaladást. Ez volt egyébként az egyetlen szöveg­rész, amelyet a bizottság el­lenszavazat nélkül fogadott el. — Mi várható a leszereléssel kapcsolatos kérdésekben? — Mindenki tudja, hogy e kérdések nemcsak létfontossá­gúak az összes népek számá­ra. hanem rendkívül bonyo­lultak is-. Senki sem várta te­hát azt. hogy a megegyezéseket egy-két év alatt sikerül kidol­gozni. Azt azonban joggal vár­ta a világ közvéleménye, hogy a korább; közgyűléseken tör­tént megállapodások után a genfi leszerelési tárgyaláso- J kon lényeges előrehaladás tör- ! ténjen. A nyugati hatalmakat ter­heli a felelősség, ennek el­maradásáért. Ez annál is nyilvánvalóbb, mert — mint ismeretes — a- leszerelési bizottság tárgyalá­sain a semleges országok köz­vetítő javaslatokkal igyekez­tek a nehézségeket áthidalni, amelyeket a Szovjetunió elfo­gadott, a nyugati hatalmak viszont visszautasítottak. — A leszerelési kérdések közgyűlési vitája bizonyítja, hogy mind több delegáció lát­ja. hogy a megegyezésnek a nyugati hatalmak álláspontja az akadálya. — Annak ellenére, hogy most az ENSZ lezárult 17. közgyűléséről beszélgetünk, befejezésül elsősorban azt sze­retném elmondani, hogy a le­szereléssel kapcsolatos kérdé­sek nemcsak ENSZ-közgyűlé- sek és ENSZ-bizottságok, ha­nem mindenekelőtt minden békeszerető ember gondját je­lentik. Az általános és teljes lefegyverzés megvalósítása nagymértékben múlik azon is, milyen eredményeket érünk el az ENSZ-en kívüli frontokon, mennyire sikerül társadalmi erők — így a nemzetközi bé­kemozgalom — útján is az egész világ, de főleg a nyuga­ti világ közvéleményét a bé­kéért vívott harcra mozgósí­tani — fejezte be nyilatkoza­tát Mód Péter. CEC.13­-y . 0CC.1O-13 Í2“ G nine a i~ ö b ö l A MAGYAR KöRfrfÁNYKÜLDÖTTSEO Armimjítvonala lí>®i december 1-én Kállai Gyula miniszterelnök-helyettes vezetésével magyar kormányküldöttség indult Afrikába hogy az utóbbi években függetlenné vált afrikai országok közül Guineában, Maliban, Daliomey-ban, Ghánában, Nigériában, Marokkóban és Algériában látogatást tegyen. A magyar kormányküldöttség közel egyhónapos afrikai útját, az egyes országokban történő látogatások időpontjával, mellékelt térképünk ábrázolja. A magyar küldöttség az egyes országok közötti utat IL—18-as mintájú különrepülőgépen tette meg. Az afrikai látogatás útvonalának hossza — az egyes or­szágokon belül megtett utat nem számítva — mintegy 11000 kilométer. 1 nőm köztársasági jogokkol | felruházva az orosz föderá­cióba olvadt volna be. Az aulonomizmus gondola- i ta gyökeresen hibás volt; j szöges ellentétben állt a le- j nini nemzetiségi politikával, csorbította az önálló nem­zeti szovjet köztársaságok j jogait és nem felelt meg | a népek közötti barátság j megerősítésének — írja Ze- I vin. A szerző rámutat, hogy Sztálin ellenségesen fo­gadta Lenin javaslatát a szovjet köztársaságok az egyenjogúság és a függetlenség megtartása alapján történő egyesí­tésére. | De felismerve, hogy a Köz- í ponti Bizottság Lenint tá- ‘ mogatja, Sztálin nem ra­gaszkodott saját szempont­jaihoz. A későbbi években azonban Sztálin elmosta az autonomista tervezet és a Szovjetunió megalakításának lenini tervezete közötti gyö­keres különbséget. Sztálinnak a köztársasá­gok egyesítéséről vallott fel­fogását áthatotta a rá jel­lemző adminisztrálgatás és kapkodás — hangzik a cikk. Zevin végezetül megálla­pítja, hogy az SZKP világ- történelmi jelentőségű sike­reket ért el a nemzetiségi kérdés megoldásában. A nem­zetek szoros együttműködé­sének kulcsa a helyes gaz­daságpolitikában, a szövetsé­gi köztársaságok gazdaságá­nak komplex fejlesztésében és szakosításában, erőfeszí­téseik egyesítésében és ösz- szeegyeztetésében keresendő. Tizenöt sikeres esztendő 1947. december 30-a nevezetes nap a román nép történeté­ben: ekkor döntötték meg a monarchiát, és kiáltották ki a ! népköztársaságot. A baráti szomszéd országok életében azóta | nagyarányú átalakulás történt, megváltozott az ország gazda- \ sági, társadalmi, politikai és kulturális életének arculata. Ti­zenöt esztendő alatt sok sikert ért el a román nép, új ipar­ágak alakultak ki, így például a szerszámgépgyártás, a mező­gazdasági gépek gyártása. A falvakban 1962-ig több mint fél­millió új ház épült, és 4500 községben gyulladt ki a villany. Az átlagos életkor a felszabadulás előtt 42 év volt, jelenleg vi­szont 66 esztendő. Köszöntjük a Román Népköztársaságot ki­kiáltása 15. évfordulója alkalmából. Képünk bemutatja a hunedorai kohászati kombinátot, román ipar egyik új büszkeségét. Kennedy ígérete ellenére toiabb csökken az Egyesült Államok aranytartaléka, gyengül a dollár helyzete Az amerikai kongresszus egyesített gazdasági bizott­ságának albizottsága közzé­tette jelentését, amelyben megpróbálja a nyugat-euró­pai országokra hárítani a fe­lelősséget az Egyesült Allah mok nemzetközi fizetési mér­legének komoly deficitjéért. Az Egyesült Államok fi­zetési mérlegének évi köze­pes deficitje 1958-tól 1961-ig, 3,4 milliárd dollár volt. Idén kétmilliárd dollá­ros deficitet várnak. Mindezek következtében az aranytartalék nagymértékben csökkent, gyengült a dollár helyzete. Bár a deficit elsősorban annak a következménye, hogy az Egyesült Államok hatalmas összegeket fordít katonai kiadásokra külföl­dön, az albizottság „bizonyos nyugati országok helytelen politikájával’’ akarja indokol­ni. A jelentés, azt javasolja az amerikai kormánynak, gyakoroljon nyomást nyu­gat-európai szövetségesei­re, hogy azok olyan intézkedé­seket foganatosítsanak, ame­lyek — a jelentés szerzői­nek véleménye szerint — csökkentik az Egyesült Ál­lamok nemzetközi fizetési mérlegének deficitjét és a dollárra nehezedő nyomást. Ilyen intézkedések lenné­nek: o NATO-hoz való nyu­gat-európai hozzájárulás eme­lése. a vámtarifáknak a Kö­zös Piac részéről történő egyoldalú csökkentése. Arra az esetre, ha a nyu­gat-európai országok nem lennének hajlandók az em­| lített intézkedések fogana­tosítására, az albizottság azt í javasolja az Egyesült Alla- i mok kormányának, komo- | lyan vizsgálja meg olyan \ válaszintézkedések bevezeté­sét, amelyek előírnák a Nyugat-Európában történő amerikai tőkebefektetés kor­látozását, a behozatali vá­mok bevezetését, illetve nö­velését. Mit kíván Salazar Washingtontól ? December 31-én jár le az ,,Azori szerződés" December 31-én jár le az a | szerződés, amelynek értelmé­ben az Egyesült Államok a Portugáliához tartozó Azori- j szigeteket katonai támaszpon- j tok céljára használhatja fel. j A megállapodás szerint, ha december 31-ig nem újítják fel a szerződést, akkor az Egyesült Államok kénytelen fél vagy egy éven belül ki­üríteni a szigeteken létesített támaszpontokat. Az Azori-szerződés felújítá­sáról már több mint fél éve folynak a tárgyalások az [Egyesült Államok ésPortugá- i lia között. I Salazar a tárgyalásokat szemmel láthatólag arra akar- ! ja felhasználni, hogy ismét nagy pénzösszeget £ csikarjon ki gazdag szövetségesétől. A portugál külügyminiszter pél­] dául követeli, hogy az Egye- [ sült Államok évente nyolcvan- millió dollárt fizessen a tá­maszpontokért, holott Wa­shington mind ez ideig ilyen címen egy fillért sem adott. A portugál követelések között szerepel az is, hogy Washing­ton bocsássa Portugália ren­delkezésére a katonai tá­maszpontokon levő olyan fegyvereket, amelyekre már nincs szüksége az Egyesült Államoknak. Salazarék másik célja az, hogy nyomást gyakoroljanak az Egyesült Államokra, amely, mivel „a gyarmatositás ellen­ségének” igyekszik kiadni ma­gát, Salazárék véleménye sze­rint nem eléggé szilárdan tá­mogatja Lisszabon gyarmato­sító politikáját. Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték Seidel nyugatnémet terroristát A Német Demokratikus Köztársaság Legfelső Bíró­sága szombaton délelőtt íté­letet hirdetett Hans Seidel 24 éves nyugat-berlini terro­rista bandavezér ügyében. A bíróság Hans Seidelt életfogy­tiglani börtönbüntetésre ítél­te. Seidel 1961-ben az NDK-ból Nyugat-Berlinbe szökött. és ott előbb mint egy banda tag­ja, később pedig mint annak főnöke több ízben vett részt az NDK határait védelmező határőrök elleni provokációs támadásokban. Egy pór új nylonharisnyát kap 30 Ft utánvéttel a Szentendre1 Htsz-től, Petőfi 1. sz., ha 2 pár használt, mo­sott és nem átkötött nylonharisnyát beküld. Eredményekben gazdag új esztendőt kíván minden megrendelőjének a Szentendrei Háziipari Termelőszövetkezet Vezetősége.

Next

/
Thumbnails
Contents