Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-14 / 292. szám
rtsi' MEGYEI feÄirtap 1962. DECEMBER 14, PÉNTEK A nemzetközi helyzet és a Szovjetunió külpolitikája Hruscsov elvtárs beszámolója a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszakán vagyunk mindent ekövetni a nézeteltérések leküzdése érdekében. Ez ..-mcssk tőlünk, hanem a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének és vezetőségének álláspontjától is függ. Hruscsov elvtárs kijelentette, hogy az albán _iktások é s sza kad árak szószeri n t készek lennének széttépni a jugoszláv kommunistákat hibáikért, bár ők maguk ma már sokkal inkább eltávolodtak a marxizmus—leninizmustól, mint azok, akiket vádolnak. — Tőlünk, kommunistáktól, teljesen idegen az ilyen erkölcs. Mi az emberiség jobb jövőjén, a kommunizmusért harcolunk, amelyben megvaBefejezésük felé közelednek a Kubával foglalkozó szovjet—amerikai tárgyalások lósul az egész föld népeinek igazi testvérisége. Mélységes meggyőződésünk, hogy a kommunizmus teljes győzelme után, mint Lenin tanította, nem lesznek többé államhatárok, amelyek ma elválasztják egymástól a népeket. Teljesen elhal a nemzeti sajátosság és a népek testvérek- j ként, egy családot alkotnak. E j ragyogó cél felé haladva, mindent meg kell tennünk,! hogy megszüntessük a nézeteltéréseiket, ha ilyenek kü- ■ lönbözö országok kommu- j nistái között felmerülnek. Hruscsov elvtárs kijelentette; lehetetlen letagadni, hogy Jugoszlávia szocialista ország, j Most megvan az alap a Szovjetunió és Jugoszlávia között a kapcsolatok további fejlesztésére. És ha ezt a politikánkat egye- ; sek részéről támadás éri, ez i csak azt bizonyítja, hogy az ilyen embereknek valójában nem érdekük a kommunista mozgalom sorainak megszilárdítása, összes erőinek tömörítése. Megoldásra váró nemzetközi kérdések Az erőviszonyok ma olyanok — hangsúlyozta Hruscsov elvtárs —, hogy a béke és szocializmus erői meg tudják fékezni az imperializmus agresszív erőit, rá tudják kényszeríteni ezeket az erőket arr^, hogy számoljanak a népek akaratával. A béke fenntartása, a szó- ' cializmus nagy vívmányainak megőrzése érdekében hajlandók vagyunk ésszerű politikai kompromisszumokra, anélkül azonban, hogy ennek során vétenénk a marxista—leninista tanítás elvei ellen. Lenin útmutatásait követjük, aki többször hangsúlyozta a kompromisz- szumok lehetőségét és szükségességét a politikában. A szovjet kormány úgy véli, hogy a világ minden kormányának és népének, minden felelős államférfiúnak és politikusnak le kell vonnia a szükséges következtetéseket a Karib-tenger térségében lefolyt válságból. Több tanújelét kell adnunk a józan észnek, jobban kell törekedni azoknak a lomoknak az eltakarítására, amelyek súrlódást és feszültséget idéznek elő az államok között. Jóakaratot kell tanúsítani olyan kölcsönösen elfogadható megoldások megkeresésére, amelyektől a nemzetközi feszültség enyhülése és a világbéke megszilárdulása függ. Hruscsov ezután felsorolta azokat az elsőrendű nemzetközi kérdéseket, amelyek megoldása nem tűr halasztást. Tárgyalni és meg kell egyezni az általános és teljes leszerelés ügyéről és a nukleáris kísérletek kérdéséről. Haladéktalanul meg kell kötni a német béke- szerződést és ennek alapján rendezni kell a nyugatberlini helyzetet Hrucsov elvtárs ezután az indiai, kínai határkonfliktusról beszélt. Kijelentette, hogy a határviták ügyében a Szovjetunió a lenini nézeteket vallja: nincsenek olyan határkérdések, amelyeket fegyver bevetése nélkül meg ne lehetne oldani, ha megvan erre a kölcsönös óhaj. — Mi hiszünk Kína és India vezetőinek bölcsességében — mondotta Hruscsov elvtárs. — Reméljük, hogy biztosítják a konfliktus észszerű megoldását. Az a tény, hogy a fegyverek elhallgattak az indiai—kínai határon, azt bizonyítja, hogy mindkét fél elismerte: nem hadieszközökkel, hanem békésen, kerekasztal melletti tárgyalásokkal kell megoldani a vitás kérdéseket. És ez helyes! Hiszen a legbonyolultabb tárgyalások is jobbak, mint a háború. Hruscsov elvtárs beszélt arról is, hogy az utóbbi időben az Albán Munkapárt vezetői az SZKP ellen, az egész kommunista világmoz- galom ellen intézett, dühödt kirohanásaikban minden határt átléptek. Az albán vezetők azon igyekezetükben, hogy pártunk XX. kongresszusának lenini irányvonalát megrágalmazzák, ismét megpróbálják pajzsra emelni a sztálini személyi kultuszt. Az albán vezetők jelenlegi, egész bűnös irányvonala a személyi kultusz antileninisla ideológiáján nyugszik. Minden erejükkel azon vannak, hogy Albániában fenntartsák azt a helyzetet, amelyben — személyi érdekeiktől vezettetve — ellenőrzés nélkül és büntetlenül megszeghetik a párt- és állami élet minden normáját. Hodzsa és Shehu tudja, hogy nem maradhatnának hatalmon. ha gyengítenék a megtorlások és üldözések rendszerét. A nép nem tűrné meg őket a vezetésben. mert kezüket vörösre festi az Albán Munkapárt legjobb fiainak vére. Sztálin személyi kultuszának egyik negatív következménye a nemzetközi kommunista mozgalomban az volt, hogy elterjedtek a „baloldali'1 szektás, dogmatikus nézetek, és ez komoly károkat okozott a szocializmusért vívott küzdelem nagy ügyének, gyengítette a marxizmus —leninizmus befolyását a néptömegek széles rétegeire. Lehetetlenség tagadni, hogy mindezen okok folytán a „baloldali" opportunizmus, dogmatizmus és szektarianizmus egyre inkább úgy jelentkezik, mint komoly veszély a kommunista világmozgalomban. A szovjet kommunisták, akik számára a kommunista világmozgalom sorainak egység« mindenek fölött való. erélyes harcot fognak vívni, mind a jobboldali, mind a „baloldali1’ opportunizmus ellen, i amely utóbbi jelenleg nerr ! kevésbé veszélyes, mint s ; revizionizmus. Hruscsov elvtárs beszámo- | lója végén kijelentette, hogj a szovjet külpolitika vezérvonala a békés együttélés lenini elve. A nemzetközi élet vitás kérdéseinek megoldásánál a tárgyalások módszere mindörökre váltsa fel az „erőpróba’ veszedelmes módszerét. Felhívta a világ népeit, hogy növeljék aktivitásukat a béke védelmében és fokozzák £ harcot az imperialista háborús gyújtogatok ellen. A Szovjetunió számol -a világ- helyzet reális állásával és ha a Nyugat harcias körei akadályokat gördítenek az általános és teljes leszerelés elérésének A szovjet—jugoszláv kapcsolatokról A kubai válság következményeiről folyó amerikai—szovjet tárgyalások végük felé közelednek — hangoztatták szerdán este New Yorkban az amerikai ENSZ-küldöttség- hez közelálló körökben. Utaltak rá, hogy Kuznye- cov szovjet külügyminiszterhelyettes és Mengy ele vies, a szovjet ENSZ-küldöttség tagja szerdán több mint három órán át tárgyalt Stevensonnal, az amerikai ENSZ-küldöttel, valamint McCloy-jal, Kennedy elnök különtanácsadójával a kubai kérdésekben. E körök szerint azx>kat az eljárásbeli módozatokat vitatták meg, amelyek igénybevételével megtörténhetne a kubai válság megszűnésének bejelentése. Megjegyezték még. hogy a szerdai tanácskozás során ,.jelentékenyen csökkent a függőben levő kérdések száma”, de ugyanakkor úgy vélték, hogy a bejelentés megtörténtéig még többször is le kell ülni a tárgyalóasztalhoz. Megérkezett Bukarestbe a magyar kormányküldöttség Csütörtökön délelőtt megérkezett a román fővárosba az Apró Antal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese vezette magyar kormányküldöttség, amely részt vesz a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának pénteken Bukarestben kezdődő 17. ülésszakán. Letartóztatták a lázadó argentin repülőtábornokot Mint ismeretes, Alsina tábornok visszautasította az őt tisztségéből felmentő elnöki rendeletet és Cordobában lázadó főhadiszállást rendezett be. A felkelési kísérlet azonban negyven óra alatt összeomlott. Szerdán a légierő egységei színlelt támadást intéztek a tisztiiskola épülete ellen, ahol Alsina tartózkodott. Ez meggyőzte a tábornokot, hogy a légierő zöme nem támogatja: ennek nyomán közölte, hogy megadja magát. A brigádtábornokot és több tiszttársát letartóztatták. A békés együttélés az emberiség megmentésének egyetlen módja Lapvélemények Hruscsov beszédéről Hruscsov elvtárs ezután a szovjet—jugoszláv állam- és pártkapcsolatokról beszélt. Elmondotta, hogy sajnos a két ország baráti viszonya a második világháború befejezése után hamarosan megromlott. Mint ismeretes, a jugoszláv elvtársak úgy vélik, hogy ezért Sztálint terheli a teljes felelősség. Sztálin annak idején mindenért a jugoszlávokat vádolta. Nekünk erről megvan a határozott véleményünk. Mi már elmondottuk, és megint csak megismételjük, hogy a szovjet—jugoszláv kapcsolatok megromlásáért a fő vétkes kétséerteleinül Sztálin, alki durva és semmivel sem igazolható önkényt tanúsított Jugoszlávia irányában. Nem volnánk azonban teljesen őszinték, ha nem mondanánk meg, hogy a jugoszláv elvtársakat is terheli a felelősség egy része azért, ami abban az időszakban történt országaink és pártjaink viszonyában. Ma jók a kapcsolataink Jugoszláviával. Hazánkban üdül Tito elvtárs és az őt elkísérő Ran- kovics. Veszelinov elvtársak és más államférfiak, akik a síkraszáll a szocialista tábor egységének és erejének megszilárdítását és a tárgyalások politikájának győzelmét célzó irányvonal mellett — hangsúlyozza a Rabotni- cseszko Delo. mi meghívásunkra jöttek a Szovjetunióba. Barátokként fogadtuk őket, és már sor került több hasznos beszélgetésre. és ezek igen sokban hozzájárultak a jobb kölcsönös megértéshez. Látjuk, hogy a jugoszláv vezetők, csak úgy. mint mi, erőfeszítéseket tesznek a fennálló nézeteltérések kiküszöböléséért, törekszenek a kapcsolatok megjavítására hazánkkal. Ami a Jugoszláv Kommunisták Szövetségéhez fűződő kapcsolatok fejlesztésének kérdésében elfoglalt álláspontunkat illeti, az teljes egészében következik abból az irányvonalból, amelyet meghatározott az SZKP XX. és XXII. kongresszusa. Ez az irányvonal az SZKP és minden testvérpárt egységének megerősítésére, az antiimperialista front minden ereiének összekovácsolására irányul. Mi, a magunk részéről készek Hruscsov szovjet miniszter- I elnöknek a Legfelsőbb Tanács ülésén mondott szerdai beszéde nagy érdeklődést keltett Angliában. Londonban rendkívüli fontosságot tulajdonítalak az utalásnak, hogy lehetséges, sőt szükséges a komp- romisszum a politikában. A Daily Mail Hruscsov beszéde leulcsrészének tartja azokat a szavakat, hogy a Szovjetunió a jövőben is a béke megőrzésének a politikáját folytatja. „Oroszország békés szándékainak teljes garanciája" — igy értékeli a szovjet miniszterelnök beszámolóját a munkáspárti Daily Herald. A Guardian szerkesztőségi cikkében rámutat, hogy a békés egvüttélés politikájának megszilárdulása megfelelne a Nyugat érdekeinek is. A párizsi lapok hatalmas címek alatt az első oldalon bő kivonatokat közölnek a szovjet konmányíő beszámolójából. TOKIO Valamennyi tokiói lap első oldalon és a következő, vagy hasonló címek alatt foglalkozik' Hruscsov szovjet miniszterelnöknek a Legfelsőbb Tanács ülésén mondott beszédével: „A kubai kérdés megoldása az értelem politikájának a győzelme”. Hruscsov kijelentette az együttélés a szovjet külpolitika alapja”. Japán Times rámutat: „Hruscsov figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy teljesítenie kell a Kubával szemben fennálló kötelezettségeit”. Az Asahi hangoztatja, hogy az atomkorban az egyetlen lehetőség a békés együttélés védelmezése. SZÓFIA A Rabotnicseszko Dele hangsúlyozza, hogy a békeszerető népek elítélik a dogmatikusok tevékenységét és téves álláspontját. A tiranai dogmatikusok harciaskodása enyhén szólva értelmetlenség. A Bolgár NLP, amely SZÉP ÉS ÉRTÉKES AJÁNDÉK A MÁRKÁS ÜVEG, PORCELÁN ÉS DISZMŰ Nagy választék az abonyi és nagykátai földművesszövetkezeti boltokban A kubai kérdésről, a Skybolt-rakétáról és Dél-Vietnamról Kennedy sajtóértekezlete mindig tevékenyen támogatta a szovjet kormány következetes békeszerető politikáját, fenntartás nélkül helyesli a Hruscsov által levont helyes következtetéseket. Népünk a bckeszerető népekkel együtt továbbra is Hruscsov szovjet miniszter- | elnök szerdai beszédének szövege néhány órával az előtt ; jutott Washingtonba, hogy | Kennedy amerikai elnök megkezdte soron levő sajtóérte- | kezletét. Washingtonban nagy fi- í 1 gyeimet keltett a szovjet kor- ! mányíónek az az emlékez- j ; tetése, hogy az Egyesült j Államoknak szigorúan be kell i í tartani a Kuba meg nem | támadására vonatkozó kötele- ! zettsé'gét. A tudósítók már a sajtóértekezlet kezdetén fel- i kérték Kennedyt, hogy kom- i j mentái ja Hruscsov beszédét 1 j és közölje, mi a helyzet az ! Egyesült Államoknak azzal : a kötelezettségével, hogy nem támadja meg Kubát. Kennedy válaszában hangoztatta, eddig még nem tudta „olyan figyelemmel elemezni Hruscsov beszédet, mint amilyennel a beszédet minden bizonynyal tanulmányozni kell1’. Az elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok továbbra is fenntartja azt az álláspontját, amelyet két hét- ! tel ezelőtt, legutóbbi sajtóér- | tekezletén ő körvonalazott, I és utalt arra, hogy Stevenson és McCloy amerikai kül- j dött New Yorkban foiytat- j ja a tárgyalásokat a Szov- j j jetunió küldötteivel. Rémé- j j lem — fűzte hozzá Kennedy I —, hogy a jelenleg New \ \ Yorkban folyó tárgyalások j í a nem túlságosan távoli jö- J vőben eredményre vezetnek. Az elnöktől megkérdezték, j biztos-e abban, hogy a Szov- I jetunió kivonta Kubából „tá- j I madó jellegű fegyvereit". Az í elnök közölte, hogy a jelekből ítélve, Kubából eltávolították a szovjet rakétákat és bombázókat — ennek ellenére Kennedy továbbra is ragaszkodott a helyszíni ellenőrzéshez és kijelentette, ha nem sikerül megvalósítani a nemzetközi felügyeletnek ezt a fajtáját, akkor az Egyesült Államok továbbra is felhasználja a „rendelkezésére álló ellenőrzési módszereket1’. Kennedy gyakorlatilag elismerte, hogy McNamara amerikai hadügyminiszter Londonban nem tudta elsimítani a Skybolt amerikai rakéta jövőjével kapcsolatban az Egyesült Államok és Anglia között támadt nézeteltéréseket. Kennedy hangoztatta, mindaddig nem hoznak végleges döntést a Skybolt rakétáról, amíg december 19-én és 20-án nem találkozik Macmillan angol miniszterelnökkel a Bermuda-szigeteken. Ezen a találkozón — mondotta Kennedy — megvitatják az Egyesült Államok és Anglia együttműködését is a nukleáris fegyverek új fajtáinak kidolgozásában. A dél-vietnami helyzetre térve, az elnök közölte, hogy a legutóbbi évben 10—11-sze- resére emelkedett az ebben az országban tartózkodó amerikai katonák száma. „Az Egyesült Államok igen sok felszerelést küldött Dél-Viet- namba” — fűzte hozzá Kennedy. robbantására törekednek. Másfelől azonban ugyanilyen irányba próbálják terelni az eseményeket azok az emberek is, akik ugyan marxista— leninistáknak nevezik magukat, de valójában dogmatikusok. akik nem bíznak abban, hogy a szocializmus, a kommunizmus győzhet a kapitalizmussal folytatott békés együttélés körülményei között. Ezek is, azok is a háború kitörésének irányába akarják terelni a történelem menetét. Azt a kérdést, hogy a kommunizmus győz-e, vágy a kapitalizmus, háborúval, emberek millióinak megsemmisítése útján akarják eldönteni. Azt hinnők, hogy az említett két' csoporthoz tartozó emberek homlokegyenest ellenkező módon gondolkodnak. Ezzel szemben tény, hogy találkoznak egymással, egyformák a nézeteik és cselekedeteik ebben a létfontosságú kérdésben. Hruscsov elvtárs beszédet tartott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszakán. A beszámoló első részét tegnapi számunkban közöltük, ma folytatjuk ismertetését. Hruscsov elvtárs hangoztatta, hogy nem szolgálta volna a szocializmus érdekeit, ha megengedjük, hogy a Kuba körül kitört válság termonukleáris világháborúvá fajuljon. Ilyen háborúra az agresszív imperialista erőknek van szükségük. Ezek így gondolkodnak: ha meg kell halni, hát haljunk meg — mint mondani szokás — zeneszóval, bár e zenét az atombombák robbanása szolgáltatja. Nos, kitűnik, hogy egyfelől az imperializmus agresz- szív erői, az úgynevezett „veszettek”, akik elvesztették a reményüket, hogy a kapitalizmus kiállja a békés versenyt a szocializmussal, mindenképpen a háború kiútjába, akkor a szovjet emberek szárazon tartják a puskaport, minden eszközük megvan ahhoz, hogy megvédjék magukat, barátaikat az imperialisták agresszív merényletei ellen. A dogmatizmus és szektarianizmus komoly veszély a kommunista világmozgalomra