Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-14 / 292. szám

1962. DECEMBER 14, PÉNTEK »leCYEt CJCírieiD Mondjon rclvmónyt! Felelősséggel tartozunk a lakosságnak gítő. öt ktsz működik a köz­ség területén (építőipari, vas- és fémipari, asztalosipari, ci­pész- és vegyesipari ktsz). Megvan ugyan az ötéves köz­ségfejlesztési terv, amely meg­szabja, milyen ipari egysége­ket alakítsanak ki, a lakosság igényeinek jobb kielégítése ér­dekében. Fogadkozások helyett - gyakorlati megvalósítást Hiba azonban a ktsz veze­tőinél, hogy inkább olyan ter­melési ágra törekednek, amely üzletszerző és nem a lakossá­got kiszolgáló vállalkozás. Né­mi fejlődés ezen a téren az utóbbi időben azonban történt. A Vegyesipari Ktsz ebben az esztendőben korszerű női fod­rászatot nyitott, valamint kor­szerűsítette a férfifodrászatot, Létrehozott egv javító szol­gáltató üzletrészt, ahol el­sősorban fehérnemű javítás­sal foglalkoznak. A köz­ség végrehajtó bizottsága java­solta a ktsz vezetőségének, hogy vizsgálják meg a lehető­ségeket Ófaluban és Parkvá­rosban, s hasonló javító szol­gáltató üzemegységeket ala­kítsanak ki. A Vas- és Fémipari Ktsz foglalkozik jelenleg azzal a gondolattal, hogy autó és mo­torkerékpár, rádió, televízió, javító szolgáltató üzemet léte- j sít. A rádió, televízió javító, j szolgáltató részleg már műkő- ! dik. Sok akadálya van azon­ban, hogy a szövetkezet autó, ] motorkerékpár, háztartási gé­pek javítását is bevezesse. Az asztalos ktsz elsősorban új bú­torok készítésével foglalkozik, az Építőipari Ktsz, amely ki- ! vált kislakások építését végzi, valamit előrehaladt a magán- házak tatarozásában. A helyi adottságok figye­lembevételével az ipari kJtsz- eknek törekedniök kell a ja­vítószolgálat állandó fejlesz­tésére. Úgy gondolom, hogy a Pest megyei KISZÖV illeté­kes szervének sokkal több se­gítséget kellene nyújtani, mint amit eddig adott, vagyis abból a sok nagy fogadkozásból, amit itt-ott elvileg hangsú­lyoznak, már a gyakorlati megvalósításon kellene fára­dozni. Érd földművesszövetkezete csak gyümölcseel vásári ássál foglalkozik. Az 1962-es évben mintegy 106 vagon őszibarac­kot vásárolt fel. Egyéb üzem­ága nincsen. A legutóbb meg­tartott földművesszövetkezeti vezetőségi ülésen olyan hatá­rozatot hoztak, hogy a szövet­kezet háztartási kisgépek köl­csönbeadásával is foglalkoz­zon. E határozat végrehajtása részben már megvalósult. Higiénikusabb szállítást Érd kenyérellátása hullám­zó. Hol jobb, hol rosszabb. Több ízben panasszal fordul­tunk a járási népi ellenőrzési bizottsághoz, vizsgálják meg, máért nem javul a községi ta­nács erőfeszítése ellenére sem a kenyér minősége és szállítá­sa. Szinte hihetetlen, hogy Budapesttől 20 kilométerre Érden nincs korszerű sütőipari üzem. A régi maszek sütőmű­helyekre vagyunk utalva. Ez nem biztosíték a kenyér mennyiségi és minőségi ellá­tására és megjavításéra. Korszerűtlenül történik a kenyér szállítása. Ponyvás te­herautókban, amelyeket időn­ként a TEFU útján bérelnek. Az egészségügyi szervek és mi is, többször észrevételez- tük a kenyér szállításának egészségtelen vékát és kér­tük, hogy megfelelő csukott, e célra rendszeresített autók szállítsák ki a község külön­böző üzletedbe a kenyeret és a süteményt. A fentiekben megpróbáltam összefoglalni azokat a közvet­len tennivalókat, amelyek sür­gősek, hogy Érd lakossága ér­dekében eredményes lépéseket tegyünk a jelenlegi helyzet megjavításé ra. Hajdók Béla tanácselnök Érd KILEÍVCVEKEDIK SZÜLEIESKAP 1872: úgy hangzik, mint egy történelmi dátum. De hiszen, j bővelkedik is történelmi ese­ményekben az a kilencven esz­tendő, amit azóta megélt Gö­döllő legidősebb lakosa, Haj- dúczi János! A veterán kommunista csü­törtökön, december 13-án ün­nepelte kilencvenedik szüle­tésnapját. A tiszteletére ren­dezett ünnepségen úttörők és pártmunkások, tömegszerve­zeti vezetők és jóbarátok kö­szöntötték. A Pest megyei Hírlap szer­kesztősége ezúton kíván bé­kés, boldog öregkort Gö­döllő veteránjának. A Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Az Orszá­gos Tervhivatal elnökének előterjesztése alapján megtár­gyalta és elfogadta az 1963. évi népgazdasági tervet, s utasította a Tervhivatal elnökét, illetve a minisztereket, hogy december 31-ig közöljék a vállalatokkal és. intézmé­nyekkel tervfeladataikat. A kormány a pénzügyminiszter előterjesztésére meg­vitatta és jóváhagyta az 1963. évi állami költségvetés ter­vezetét, s úgy határozott, hogy az országgyűlés élé ter­jeszti. Az élelmezésügyi miniszter jelentést tett a felvásárlás helyzetéről. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke beszá­molt arról a vizsgálatról, amelyet a nem kereskedelmi jel­legű külföldi kiküldetések tapasztalatainak hasznosításá­val kapcsolatban folytatott. A kormány a jelentést megvi­tatta és megfelelő határozatokat hozott. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. örömmel szólok a vitához, mert nem közömbös, hogy nagy kiterjedésű községünk területén hogyan végezzük munkánkat, mennyiben szol­gáljuk lakosságunk érdekeit, milyen intézkedéseket teszünk a község lakossága ellátásá­nak megjavítására. Erről a témáról írni, úgy gondolom, a magam részéről is köteles­ség. Különösen azért, mert, mint a községnek törvényes képviselői, felelősséggel tar­tozunk a község lakóinak, akik éber szemmel figyelik munkánkat, s joggal elvár­ják tőlünk, hogy az objek­tív körülményeknek megfe­lelően, a törvényes lehetősé­gek figyelembevételével, szün­telenül tevékenykedjünk a községi tanács és a lakosság közötti bizalom és kapcso­lat állandó ‘erősödésén. Raktárgondok A kereskedelmi hálózat az elmúlt években lényegesen fejlődött. Korszerű önkiszol­gáló szaküzletek létesültek, sokkal nagyobb a válasz­ték. Ha azonban Érd terü­letén vizsgáljuk a különbö­ző üzletek elhelyezését, rak­tározási lehetőségeit, az nem felel meg a kor követelmé­nyeinek. Hiba, hogy súllyal ezek az üzletek még ma is megánépületekben vannak, s nincs raktározási lehetőség. Ha az üzlet külsőleg szép is. ‘a raktár szűk, nem biztosít­ja az áru korszerű raktáro­zását, és ez befolyásolja az áru minőségét. Nincs is le­hetőség arra, hogy a jelen­legi üzletek részére megfelelő raktárt építsünk, mert a te­rület nem állami tulajdon. Vé­leményem szerint a felsőbb szervek helyesen teszik, hogy nem ruháznak be magánte­rületre pénzt. Az üzlethálózat szakosításá­val, kétségtelen, eredmények mutatkoznak, de csak Érd község központjában. A sza­kosított bolt már hátrányára van ' Parkvárosinak, Érdliget- nek, Ófalunak, Tuseulánum- nak, a IV. kerületnek, mert a vásárló nem találja meg a szakosított boltban azokat az áruféleségeket, amelyekre szüksége van: például rö­vidáru^ cérna, petróleum stb. Ezekért az árukért autóbusz­nál a központba kell bejön­nie. Az autóbusz költsége megdrágítja az egyes áru­kat. Ha valaki például Park­városból Érd község köz­pontjában vásárol, öt fo­rint buszköltséget fizet. A "községi tanácsnak nincs ereje ahhoz, hogy anyagilag hozzájárulj on a korszerű üz­lethálózat kiépítéséhez, ki­vált a raktározási lehetőség növeléséhez. Kereskedelmi hálózatunk fejlesztéséhez fel­tétlenül szükséges, hogy a Belkereskedelmi MiniSZtértíirn beruházási szervei alaposan fontolóra vegyék Érden üz­letházak építését. A tanaes megfelelő területet orztosita- na az illetékes szerveknek, akár kisajátítás útján ' is. Egyetlen korszerű vendéglő A községi vendéglátóipar működésével sem lehetünk elégedettek. Érdliget az egyet­len hely, ahol a mai igénynek megfelelő vendéglátó üzem­egység működik. Érd különbö­ző területein azonban a ven­déglátóipar jelenlegi üzlethá­lózata korszerűtlen, elhanya­golt Ezeken a helyeken csak­nem napirenden vannak a — verekedések. A tanács és a he­lyi rendőrség erőfeszítéseket tesz ezek megszüntetésére, azonban teljesen felszámolni csak úgy lehet, ha egyik-má­sik vendéglátóipari egységet, mint korszerűtlent, a közer­kölcsre károsat — megszüntet­ek. Közvetlenül Érd központ­jában nincs korszerű vendég- iátóipari központ, pedig csak­nem 80 főre tehető azok szá­ma, akik napközben közétkez­tetésben részesülhetnének, ha a vendéglátóipar ezt biztosita- ná. A kisipari termelőszövetke­zetek szolgáltatása sem kielé­293 ipari és 27 mezőgazdasági tanuló a dabasi járásban Középiskolába 191 tanuló került, huszonhat a keres­kedelmi pályán tanul és hatvanhárom azok száma, akik egyéb pályát válasz­tottak. A zárszámadások előkészítése fontos politikai feladat (Folytatás az 1. oldalról) kell végezni. A szőlő- és gvü- mölcstelepítési terv végrehaj­tásával kapcsolatban a későb­biek során élénk vita alakult ki, amelynek során tisztázó­dott, nemcsak a termelőszö­vetkezeteket terheli felelősség a telepítések elhúzódásáért, hanem a megyei tanács mező- gazdasági osztályát, sőt a Földművelésügyi Minisztériu­mot is. A téli időszakban ele­gendő idő áll majd rendelke­zésre ahhoz, hogy teljesen új alapokra helyezzék a megyé­ben a szőlő- és gyümölcstele­pítéseket. Ennek érdekében szakem­berek bevonásával megfe­lelő intézkedési terv ké­szül. Házi Árpád, a megyei párt­végrehajtóbizottság tagja, a szőlő- és gyümöicstelepítés kö­rüli elmaradás kérdését tette szóvá és a vezetők, valamint a szakemberek felelősségéről beszélt. Jámbor Miklós, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője, felszólalásá­ban felhívta a figyelmet a zárszámadások, készítésénél év­ről évre fellépő helytelen je­lenségre, az úgynevezett „szé- pítgetésre”. Az idén nem sza­bad megengedni, hogy egyes termelőszövetkezeti vezetők a következő évek terhére meg­hamisítsák a zárszámadási mérleget. Kérte a jelenlevőket, intézkedjenek járásukban, hogy a szövetkezeti vezetők vizsgálják meg milyen elő­nyöket biztosít számukra a 3004/4-es kormányhatározat. A szövetkezeteknek ugyan­is meg keli kapniok mind­azokat a kedvezményeket, amelyeket e rendelet biz­tosít számukra. A termelőszövetkezetek terv­készítéséről szólva elmondot­ta: a tervtárgyaló közgyűlése­ken vitassák meg. milyen jö­vedelemelosztási módszert al­kalmaz a termelőszövetkezet az 1963-as évben. Különösen az állattenyésztésben kell je­lentős haladást elérni, az anyagi érdekeltség elvén ala­puló jövedelemelosztási for­mák elterjesztésében. Jámbor elvtárs felhívta a járási párttitkárok és tanács­elnökök figyelmét a termelő- szövetkezetek gépeinek téli ja­vítására, majd a szőlő- és gyü­mölcstelepítési terv teljesítésé­nél mutatkozó elmaradás okait elemezte. Bori Rudolf, a Budai Járási Pártbizottság titkára, felszóla­lásában elitéli azt, hogy a gépállomásokon oktala­nul kiselejteznek olyan gé­peket, amelyekkel a ter­melőszövetkezetekben még hasznos munkát végezhet­nének. Keleti Ferenc, a megyei ta­nács elnöke, az állatállomány átteleltetésének feladatairól beszélt, majd bejelentette, hogy a Földművelésügyi Mi­nisztérium kollégiuma az 19ß3-as év első félévében na­pirendre tűzi Pest megye me­zőgazdaságának helyzetét. Er­re a vitára idejében és jól fel­készülnek, hogy hasznos ja­vaslatokkal még fokozottab­ban segíthessék a megye me­zőgazdaságának fejlesztését. A kétnapos értekezletet Ma- tusek Tivadar, a megyei párt- bizottság titkára zárta be. Elmondotta, hogy a termelő- szövetkezetek mintegy két­harmada a nagy nehézségek ellenére is, eredményesen gaz­dálkodott. növekedett a ter­melés. Az idén elért eredmé­nyeket tovább kell fokozni. Zárszavában végül felhívta a párttitikárok és tanácselnökök figyelmét arra, hogy a zár­számadások előkészítése és le­bonyolítása nem csupán ad­minisztratív feladat, hanem fontos politikai kérdés, tehát az ügy fontosságának megfe­lelően foglalkozzanak a zár­számadások előkészítésével. (m. s.) it 0 hallgató a szakszervezeti politikai tanfolyamokon Három év alatt mindenki sorra kerül — Tanulnak a Pest megyei fiatalok Szedik a szőlővesszőt Alsónémedi fennállásának 900 éves ünneplésére készül A Pest-Szolnok megyei Állami Pincegazdaság nyársapáti üzemegységében a kedvező időt kihasználva, megkezdték a szőlővessző gyűjtését. Vikartóczky Kálmán és Zsikla Imre naponta mintegy 4000 szölóvesszőt gyűjtenek (Mihók felv.) , Most fejezte be hosszadal- ^ más kutatásait a helytörténe- ^ ti munkaközösség Alsónéme- ^ diben. Sok érdekes adatot tár- ^ tak fel a kutatók. Pontosan ^ felderítették a község életét a ^ török hódoltság idején, a sza- £ badságharc korszakában, de ^ megállapították azt is, hogy ^ Alsónémediről az első hivata- ^ los írásos megemlékezés 1067- ^ bői származik. A község tehát í hitelesen közel 900 esztendeje ^ áll fenn. 4 Erről az évfordulóról nagy­szabású ünnepségekkel kí­vánnak megemlékezni az al- sónémediek. Már most elhatá­rozták, hogy 1967-ben jubileu­mi évet rendeznek a község­ben és a különböző társadal­mi, meg kulturális ünnepé­lyek, előadások, kiállítások gondos megrendezésére bi­zottságot alakítanak. A község 900 éves jubileumi bizottsága rövidesen megkezdi működé­sét, hogy az ünnepségek rész­letes programját jóelöre ki­dolgozza. A vasutasok szakszervezete Pest-Nógrád megyei bizottsá­ga már hónapokkal ezelőtt gondoskodott az idei politikai oktatás megfelelő előkészíté­séről. Május 30-i ülésén ok­tatási bizottságot hozott lét­re. amely felülvizsgálta: me­lyik szolgálati helyen biztosít­hatok a szakszervezeti politi­kai oktatás feltételei. A bizottság megyénk 13 vasúti munkahelyét jelöl­te ki az oktatásra. ! A helyi szakszervezeti bizott- j Ságok és a pártvezetőségek : időben kiválasztották a sze- I rnináriumvezetők-. t, akiket : kétnapos továbbképzésen ké- : szítettek fel a feladatokra. A napokban a szakszervezet megyei bizottsága értékelte az új oktatási év eddigi tapaszta­latait Megállapította, hogy a gondos előkészítés és szerve­zés — egy-két kivétellel — meghozta a kívánt eredményt. A 13 szolgálati helyen októ­ber végén, illetve november elején 18 szeminárium indult, összesen 360 hallgatóval. A propagandisták felkészültsége — mint az ellen "rzések tanú­sítják — megfelelő. A szemi­náriumok sajátos tematikája — A magyar szakszervezetek | felszabadulás előtti harcai, A j szakszervezetek a társadalmi j haladás, a szocializmus szol-1 ! gáláiéban és A vasutasok 100 I éves küzdelme a szervezkedés jogáért című előadások — nagy érdeklődést váltott ki a hallgatóság körében. Az eddig j megtartott — A magyar szak- í szervezetek felszabadulás i előtti harca című — előadást rendkívül élénk vita és sok j kérdés követte. Különösen jó eredmé­nyekkel büszkélkedhet a Dunakeszi Járműjavító Vállalat, ahol 90 hallgató­val hat szeminárium in­dult, s valamennyit az szb tagjai patronálják. A megyei bizottság — az elmúlt évek gyakorlatához ha­sonlóan — továbbra is gon­dot fordít az újonnan megvá­lasztott szakszervezeti akti­visták esti oktatására. A szak- szervezeti választások óta 475-en vettek részt, az 1962/63- as oktatási évben pedig to­vábbi 765-en vesznek majd részt az szb-titkári, a foiza'- mi, a termelési, a munkavé- de^ni. a munkásellátási és más tanfolyamokon. Ilyen módon 1961—63 között a Pest- Nógrád megyei, vasutas szak- szervezeti bizottságoknál dol­gozó valamennyi aktivista ré­szesül az oktatás valamilyen formájában! (Ny. £.) összesen 821 tanuló végez­te el a múlt iskolaévben az általános iskola VIII. osztá­lyát Ezzel szemben a járás területén mindössze 18 olyan fiatalkorú található, aki ezt a minimális képzettséget sem, szerezte meg. Ezek vala-j mennyien olyanok, akik még: az új tankötelezettségi tör- i vény előtt betöltötték 14.: életévüket, de többször is- j mételtek egy-egy osztályt és \ végül kimaradtak az isko- \ lóból. Alsónémediben azon- \ ban nyolc olyan tanuló] kérte az általános iskola- \ ban tanulmányai meghosz-: szabbítását, aki bár túlko- i rós, de még nem végezte i el a VIII. osztályt. A tízéves tankötelezettségii törvény értelmében eddig: három községben, Kakucson, Tatárszentgyörgyön és Tá­borfalván nyílt meg a két­éves továbbképző iskola első évfolyama 56 növendékkel. Tekintettel arra, hogy a já­rás többi községében még 152-en nem tanulnak to­vább, másutt is meg kell szervezni a továbbképző is­kolát és ez folyamatban is van. Érdekes azonban megvizs­gálni, miképpen készül fel az életre a múlt évben vég­zettek zöme ebben a mező- gazdaságú jellegű járásban, ahol gyár, vagy nagyobb ipari üzem alig akad. En­nek ellenére közülük 293 ipari tanuló lett. Legnagyobb ] részük vállalta a fővárosba utazás napi fáradalmait, hogy szakmát sajátíthasson el. Ügyanakkor mezőgazdasági tanulónak éppen ebben a já­rásban, ahol szakképzett mezőgazdasági munkaerő oly­annyiba szükséges, mindösz- sze huszonheten jelentkeztek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents