Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-11 / 264. szám
1962. NOVEMBER 11, VASÁRNAP 1 “X^Hap Szkíta temető és falu 2500 éves maradványaira bukkantak Vámosmikolán ŐSRÉGI TELEPÜLÉSEKRE ÉPÜLT MINDEN IPOLY MENTI KÖZSÉG Néhány hete beszámoltunk arról a nyolc ókori sírról, amit a vámosmikolai István- majorban az állami gazdaság új istáUója alapozása közben találtak. Jeleztük, hogy rövidesen ásatások kezdődnek ezen a helyen, most pedig közölhetjük, a föld nem egyes sírokat rejt itt, hanem egész akkor élt emberek. Egyazon korból származik valameny- nyi sír, abból az időből, amikor egykorú görög feljegyzések szerint szkíták éltek a Kárpátok koszorújától körülfont területen. A többféle temetkezési mód azonban arra vall, hogy itt a szkíták más népekkel vegyesen éltek és Ilyen edényeket találtak mind a huszonnyolc feltárt sírban temetőt. Feltártak még további húsz sírt, de a jelek szerint, ha majd tavasszal tovább folytatják a most abbamaradt ásatást, sokkal többet, talán százat is lelnek. Az ásatást a Történelmi Múzeum adattára megbízásából Laczus Géza. a szobi Börzsöny Múzeum régésze vezette. Ugyanaz az idős tanító, akiről már többször szó esett ezekben a hasábokban, s aki immár évtizedek óta keresi, kutatja az Ipoly völgye ősi településeinek nyomait. Az elsők között volt, akik az Ipoly völgyét ősidők óta lakott helynek vélték, s feltevését a régebbi gyér és a mostani egyre sűrűbben folytatott ásatások igazolják. — Ez az István-majori temető mintegy 2500 éves. a korai vaskorban élt emberek nyugvóhelye — beszél a legutóbbi ásatásról a múzeumban Laczus Géza, s egymás után szedi elő, mutogatja a papírba csomagolt leleteket. Különböző formájú égetett agyagedények, töröttek és éipek. Egy-egy sírban háromnégyet is találtak, mindben ételt temettek a halott mellé, síron túli táplálékul földi eledelt. Mindegyik sírba, még abba is, ahová csak az elégetett tetem hamvait szórták be és azután földdel betakarták. A feltárt sírok némelyike ilyen tudományos kifejezéssel élve szórtXamvas sír. Egyik-másikban azonban a hamvakat urna őrizte. Több kőpakkolásos sírra is találtak, olyanra, amelynek gödrét a tetem és a melléje helyezett edények felett terméskővel töltöttek ki. Az bott fel. Jókora falu állhatott itt valaha. Vajon hogyan hívhatták Vámosmikola ősét? Ezt nem vallja ki a föld, Laczus Géza sem tudja megmondani. Mond azonban egyebet: — Már a harmincas években jelentgettem a Nemzeti Múzeumnak, mi minden ősi nyom kerül elő a földből az Ipoly mentén. Nagy néha volt is valami kevés ásatás, ilyesmire sohasem volt komoly pénz atíSan az időben. Most pedig csak itt az Ipoly völgyében, minden évben néha több ásatásra is telik. Több, most félbehagyott ásatást folytatunk a tavasszal a járás területén, köztük az István-majori temetőét, sőt a hozzá tar- Jj tozó telephelyét is. Ma sem- ^ milyen tudomány, a régészet^ sem mostohagyerek. Van ám az Ipoly völgyében g mit kutatni. Laczus Géza so- ^ rolja az összes folyó menti \ községeket, mikor, melyikben, í. milyen lelet bukkant elő. Sírok, edények, szerszámok, fegyverek, háznyomok, tüzlie- i lyek. Ókori, középkori tárgyakat váltakozva találnak minden falu földjében, bizonyságául annak, hogy valamennyi község réges-régi tele-' pülés fölé épült. Letűnt népek lakhelye, vándorlásuknak országútja volt ez a keskeny- völgy évezredeken át. erre azonban a tudomány alig né- j; hány évtizede figyelt fel. Iga- £ zában csak most vallatja ^ nyomról nyomra a földet,^ hogy a régmúlt minél több titkát kicsikarja belple. A Sz. E. Megjeleni A két óriás Aragon és Maurois közös történelmi műve temetkeztek. Békés barátságban laktak-e együtt, avagy az egyik leigázta a másikat? Erre a kérdésre a sírok nem felelnek. Bolygatatlan sír valameny- nyi, amelyet kiástak. Két és fél évezreden át senki sem zavarta lakóik nyugalmát. Azok pedig, kiket most a tudományos kíváncsiság ismét a felszínre emelt, csupa nő volt, amíg élt. Azaz, a huszonnyolc sír közül ötben gyermek, kettő még csecsemőkorban levő pihent. Külön temették el tehát a nőkét, a gyermekekkel és külön a férfiakat. Emezek sírját majd a tavasszal tárják fel. A gyermeksírokból az ólra való táplálékot tartalmazó edényeken kívül egészen pici, nyilván játékcsuprok, tálacs- kák kerültek elő. Háromból pedig égetett agyagból készült kis pintaderák, olyan pecsét- nyomó-szerű szerszámok, amelyekkel, festékbe mártva, primitív népek még ma is figurákat pingálnak a testükre. Az egyik pintadérán két egymásba fpnódó rombusz, a másikon egy nagyobb rombuszon belül egy kisebb, a harmadikon szép virág vonalai láthatók. Talán az elhalt gyermek családjának jelképe, címere, vagy totemje? A zsugorított női csontváz nyakán csodálatos, a mai ízlésnek, sőt divatnak is megfelelő hosszú nyakláncot találtak. Két üveggyöngy és két kerámiagyöngy váltakozik rajta. Égszínkéken csillog az ősi üveg, valóban színtartó festékkel készült. A kerámia barna színe viszont erősen megkopott. A rozsda türkizkékkel vonta be egykori aranyló csillogását a kígyóLouis Aragonnak és André Mauroisnak, a francia irodalom két kimagasló alakjának A két óriás című közös történelmi műve elkészült. A kommunista Aragon a Szovjetunió fejlődését, a polgári szemléletű Maurois pedig az Egyesült Államok történetét írta meg. A szerzők pénteken mutatták be a sajtó képviselőinek közös alkotásuk első bibliofil példányait, ötéves munkájuk eredményét. A két óriásnak rövidesen nagy példányszámú, népszerű kiadása is megjelenik. (MTI) A kétezerötszázéves nyakláncot akármelyik divathölgy ma is szívesen felvenné a nyakára (Gábor felv.) Fellebbezés Szeretném előrebocsátani: tiszteletben tartom népköztársaságunk törvényeit és törvényes rendelkezéseit. Büszlce rogyok rájuk és legalább annyival tartom maga- sabbrendűeknek, humánu- sabbaknak a kapitalista országokénál, amennyivel társadalmi rendünltet a polgári demokráciánál. Azzal is tisztában vagyok, hogy a törvények és rendeletek valameny- nyiünk éleiét, biztonságát, állampolgári jogait védik, a mi érdekeinket szolgálják. Társadalmi ■ rendünk mélységes humanizmusa, szocialista államunk körültekintő gondoskodása diktálta a családjogi törvényeknek azt a paragrafusát is, amely kimondja: kiskorúak csakis orvosi igazolással, valamint szülői és gyámhatósági engedéllyel köthetnek házasságot. A törvény ez esetben abból indul ki, hogy a kiskorúak szellemi érettsége, fiziológiai fejlettsége általában nem kielégítő, ítélőképességük kialakulatlan, anyagi helyzetük — éppen koruknál fogva — rendezetlen, mindezek együttvéve tehát alkalmatlanná teszik őket a házasságra, a családalapításra. Ebben a szellemben fogant a Művelődésügyi Minisztérium gyámügyi főhatóságának a fenti törvénnyel kapcsolatos szóbeli állásfoglalása is, amely — ellenzi a házasságkötést 16 éven aluli nők esetében. Ellenzi, mert óvni akarja őket a felelőtlenül- kötött házasság nyűgétől, az ilyenkor gyakori anyagi gondoktól, és — nem utolsó sorban — a rosszul fejlett, élet- képtelen vagy torzszülött utódoktól. A fentiek ismeretében csakis helyeselni lehet a Váci Városi Tanács gyámügyi előadójának azt az eljárását, amikor ez év tavaszán elutasította egy alig 14 esztendős fiatal lány házassági kérelmét. Egyetértünk ezzel az elutasítással és egyben elmarasztaljuk a szülőket, akik nemcsak beleegyezésüket adták kiskorú gyermekük tervezett házasságához, de még azt is megengedték, hogy vőlegénye hozzájuk költözzék ... Semmiképpen sem érthetünk egyet azonban azI sál, amely nemrégiben % megakadályozta, hogy a szóban forgó fiatal lány törvényes házasságot köthessen gyermeke apjával! A tizenöt éves lány , ugyanis szeptemberben A egészséges gyermeknek ft adott életet. Vőlegénye, a <5 vele egy háztartásban élő ■/. 24 ~eves F. J., elismerte' j apaságát év nevére ■ íratta J a gyermeket. Attól a szán- \ dóktól vezérelve, hogy kapcsolatukat törvényesítse, ismét kérte a házassági engedélyt. Azt a választ kapta, hogy majd csalt az anya 16. születés- íj napja után! Mégpedig j nemcsak a várostól, ha- í, nem a megyei gyámhatóságtól is, ahová fellebbezéssel fordult. Miről mm tehát szó? A gyámhatóság, amelynek mindenkor a kiskorúak érdekeit mérlegelve kellene megítélnie, megvan- ^ ndk-e a házasságkötéshez -í szükséges fettételek, a 'f, törvény betűjét fölébe helyezte a törvény széllé- A mének. Ez esetben ugyanis $ a környezettanulmány azt % igazolta, hogy a fiatalok % lakáshelyzete kielégítő, j! anyagi körülményeik meg- % felelőek. Azt az — egyéb- ^ ként jogos — aggályt, hátha a születendő gyermek nem leime életképes, megcáfolta maga az újszülött. Az újszülött, aki maga is kiskorú, s akinek az érdekei azt kívánnák, hogy a hatóság is szentesítse azt, amit már az élet szentesített! Anélkül, hogy helyeselnénk a szülők eljárását, s a fiatalok meggondolatlan sietségét, mégis meg kell kérdeznünk: mit teszünk azzal meg nem történtté, ha megtagadjuk a törvényességet ettől a — letagadhatatlan — házasságtól? Mivel szolgáljuk jobban a kiskorú anya érdekeit: ha biztosítjuk azokat a törvényes jogait, amelyek mint anyát és élettársat megilletik, vagy ha újabb egy esztendeig úgy teszünk, mintha mi sem történt volna? Ami pedig a gyámhatóságnak azt az álláspontját illeti, hogy az általános megelőzés érdekében elrettentő példát kell statuálnia, semmiképpen sem tartjuk összeegyeztet- hetőnek szocialista törvényeink emberséges szettemével. ny. é. egyikben, a tizennyolcadikban egy egész szekérre való kő rejtette, ami a két és fél ezer éves halottból még megmaradt. Az elhunyt kísértő szelleme ellen védekeztek ezekkel a kőhalmokkal, vagy a testét óvták négy-, meg kétlábú sírrabló ragadozóktól, a hiedelem, vagy a célszerűség, ki tudná ma már megmondani, melyik volt a kőpakkolás indítéka. Egyik sírban zsugorított temetkezés nyomára bukkantak. Tehát ebbe a temetőbe négyféleképpen is temetkeztek az vonalú karperecnek. amely bármely mai divathölgy tetszését szintén megnyerné. A temető az István majortól az országúiig terülhet el, vagy talán .még azon túl is az Ipoly irányába. Mindenesetre a legtávolabbi sírtól mintegy hatszáz méterre a fblyó felé lejtő dombon megtalálták azt a helyet, ahol a temető lakói éltek. Az őszi mélyszántás során a traktorvontatta eke mintegy 400x400 méteres területen tört cserepeket, csontokat, régi tűzhelyek nyomát, égetett falmaradványokat doÁ község idénynapközi otthonában márciustól novemberig 54 tsz-tag gyerekét gondozzák 54 holdon termeltek téli burgonyát ebben az évben. A képen: Volentics Mihályné, Mikes Józsefné és Mészáros Mihályné A virágkertészet évente 250—300 ezer forintot jövedelmez a szövetkezetnek. A képen: Fára József kertész a következő virágszállítmányhoz készíti a cserepeket (MTI Foto, Bereth felv.) A jól fejlődő sződi Haladás Tsz-ben A szövetkezet 1960. tavaszán alakult 2400 holdon. A megalakulás éltében a gyenge vezetés, a politikai munka hiánya rossz hatással volt az 534 főnyi tagságra. A tsz-gazdák nem találták helyüket a közösben, eredményre nemigen jutottak. Lényeges változás csak az 1961. év végén következett be a szö- j vetkezetben, amikor a kibővített vezetőség brigádokat, mun- \ kacsapatokat szervezett és megteremtette a munkafegyelem : fettételeit. Azóta sokat javult a vezetés, a tagság gondolko- \ dúsa és ennek eredményeképpen erősödik ma a megye egykori ! gyenge szövetkezete. Osztatlan vagyonuk az utóbbi időben kő- \ zel félmillió forinttal növekedett. Ebben az évben nagy súlyt ! helyezték az állatállomány fejlesztésére és a terméseredmé- ! nyék fokozására.
