Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-07 / 261. szám

Szentendre VI. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM 1963. NOVEMBER 7, SZERDA P E ST M E G Y E I H I R LAP K ÜLŐ N K I A B A S A Nemcsak a sportban, hanem a kongresszusi munkaversenyben is helytállnak „Táblák útjának” is nevez­hetnénk a Budakalászi Textil- művek „főutcáját”, amely a főbejárattól a munkagépek za­jától hangos gyárépületek felé vezet. Mint egy szabadtéri ki­állítás állványra szerelt képei, úgy követik egymást szabályos távközökben, rézsútosan, az út szélére állított, vörösre fes­tett. nagyméretű fatáblák. Sze­repük jelentős a gyár életé­ben: a rajtuk elhelyezett, min­dig időszerű, az üzem éppen napirenden levő legfontosabb problémáival foglalkozó hír­adások, versenyfelhívások, ér­tékelések, dicséretek és el­marasztalások hű tükrei a tex­tilművek dolgos hétköznapjai­nak. Ez év eleje óta különösen fontos feladat jutott a néma tábláknak. Már az első táblán olvasottak elárulják. hogy „A Budakalász Textilművek dolgozói az MSZMP VIII. kongresszusára munkaver­seny felajánlásokkal készül­nek!” A következő táblán a ver­seny feltételei olvashatók. Legfontosabbak: az anyag­takarékosság, az önkölt­ségcsökkentés és a minő­ségjavítás. Majd az egyes részértékelések időpontjait közlik. Talán leg­érdekesebb az a kimutatás, amely a versenyben részt ve­vő brigádok számát tükrözi: 23 brigád (220 fő) küzd a szo­cialista brigád címért, de ver­senyben van még kívülük, to­vább) 45 munkabrigád (400 fő), közülük 19 ifibrigád. Végül azt is megtudhat iuk, mik vol- tav az első részértékelések eredményei. Igv értesültünk oéldául arról, hogy az első félév munkájának értékelése alapján a szocialista brigád kitüntető címet Fábián I. lAszló brieádja, a 11 tagú. úevneve7eft ..Jacouard-parti” nyerte el. Külön érdekessége a győztes brigádnak, hogy tagjai közül többen, mint Szvatova Anna. vagy La­katos István, aktív spor­tolók, akik viszont arról nevezetesek, hogy nem- csupám a kézilabda-csa­patnak, hanem a munka- brigádnak is a legjobbjai közé tartoznak. Példájuk ékesen bizonyítja, hogy a .. jó sportoló — jó dol­gozó” szópárosítás nem üres szólam, nem elérhetetlen vágy­álom, irreális célkitűzés, ha­nem nagyon is létező, gyakor­latilag nagyszerűen megoldha­tó feladat. A 17 éves Szvatova Anna alig egy -éve szövőnő. Mun­kájában nagyon szorgalmas és ügyes. Erről legjobban telje­sítménylapja árulkodik. A leg­utóbbi négv hónapban 117, 120 112, 122 százalék volt az átlagteljesítménye. A megyei bajnokságban szereplő női ké­zilabda-csapatban is azok kö­zé tartozik, akire mindig ..le­het számítani”. Mikor afelől kérdezzük, mi munkabe’i és sportbeli kiváló helytállásá­nak a titka, szerényen csak ennyit válaszolt: — Nagyon szeretek dolgoz­ni és nagyon szeretem a spor­tot ...! Lakatos Istvánról is a leg­nagyobb megelégedés hangián nyilatkozik mindenki. A fiatal segédmestemek nagy része volt abban, hogy brigádja az első helven végzett. Legfőbb gondja, hogv sohase álljanak hiába a gépek, még műszakváltás közben sem. De példásan pontos a kézilab­da-csapat edzésein is, mert jól tudja, hogy csak rendszeresen végzett edzések biztosítják a jó felkészültséget, erőnlétet. Tichy József harmadik helye­zett brigádjában is nem egy olyan sportoló van, akik a munka területén is szépen helytállnak. Itt is egy kis­lányról, László Katiról kell el­sősorban dicsérettel szólnunk. Ö „már” 20 éves és idestova négy éve tagja a budakalászi gyár kollektívájának és ugyan­ennyi ideje erőssége a gyári kézilabda-csapatnak is. Hóna­pok óta 100 százalék felett áll a.teljesítménye és nemrégiben az a megtiszteltetés érte, hogy ő került az új automata gép mellé. „Csak jót tudok róla mondani!" — dicsérte bri- gádvezető.ie a szerény, hal'k- szavú. szőke kislányt. — Minden sportot szeretek! Úgy érzem, a rendszeres sportolás nagyban hozzásegít ahhoz, hogy munkámat jól vé­gezhessem. Amellett a gépek melletti áll- dogálástól elmerevedett izma­imnak nagyon jólesik egy kis testmozgás — bizonygatja a sport és a munka szoros kap­csolatának szükségességét a kislány. • Már csak néhány hét van hátra a párt VIII. kongresszu­sának kezdetéig, így a kong­resszus tiszteletére indított munkaverseny utolsó szaka­szába lépett. Országszerte most mindenütt azt vizsgálják az üzemek kollektívái: sike- rült-e maradéktalanul teljesí­teni vállalásukat. A Budaka­lászi Textilművekben tapasz­taltak azt bizonyítják, hogy a gyár dolgozói nagyszerűen megállják a helyüket a kong- reszusi versenyben. Külön ör­vendetes az a tény, hogy a sok más üzemben, gyárban ta­pasztaltakkal ellentétben, a versenyben élenjáró bri­gádok között ott találjuk a gyár sportolóit is. Reméljük a budakalászi spor­tolók példája más üzemben is mielőbb követésre és követők­re talál! Korányi Sándor 136-szoros véradó a város meg­becsült postása, Zsmidzsár György elvtárs, aki első ízben 1951 tavaszán adott vért az ar­ra rászorulóknak. Áldozatos magatartásáért különös tiszte­let és megbecsülés illeti. A közösség erejével Az elmúlt napokban a munkaerőgazdálkodás helyze­téről tárgyalt a városi ta­nács végrehajtó bizottsága. Az erről szóló jelentés egyik pontja a város cigány­lakossága helyzetével is fog­lalkozik és megállapítja, hogy a felnőttek 60 száza­léka becsületes munkakör­ben helyezkedett el. A jelzett megállapítás kö­rüli vita kapcsán a közös­ség erejének nagyszerű pél­dája is felmerült. A Szentend­rei Kocsigyár üzemvezető­sége a párt- és tömegszer­vezetek támogatásával az el­múlt időszakban több ko­rábban nomád életet élt férfit alkalmazott. Minden cigány- férfi mellé egy pat­ronáló régi dolgozót állítot­Semmibe vették a szerződést Szentendre nagy termelőszö­vetkezete, az Április 4. Éve­ken keresztül számolt be la­punk eredményeiről, hiányos­ságairól, méltatta a jó munkát, vagy elmarasztalta a nemtörő­dömséget. Három évvel ezelőtt szüksé­gessé vált a szövetkezet veze­tőségében bizonyos változtatás eszközlése. Ekkor került élére Farkas Pál, aki nagy lendület­tel fogott munkához, tervezett a vezetőséggel, új üzemágakat indított be, úgy látszott, hogy végre az Április 4 háza táján megszűnnek a bajok és az eredmények megelégedést vál­tanak ki mind a tagok, mind az ellenőrző szervek körében. A nagy lendület azonban nem hozta meg a várt eredmé­nyeket, mert például a múlt esztendő komoly leltárhiánnyal zárult. Idén — a jobban szervezett munka következtében — úgy látszik, korrigálni tudják ezt a hibát. De nem is erről szeret­nénk mi most beszámolni, ha-’ nem olyasmiről, ami erkölcsi­leg aláássa a szövetkezet ve­zetőségét. Miről is van szó? Az Április 4 Szövetkezet a múlt év őszén szerződést kö­tött a MÉK-kel különböző zöldségfélék szállítására. így többek között — amint ezt Csiba László, a telep vezetője elmondotta — vállalta, hogy leszállít 600 mázsa paradicso­mot, 240 mázsa vöröshagymát. 40 000 köteg zöldhagymát, 350 mázsa zöldpaprikát, 60 mázsa vöröskáposztát, 40 mázsa kar­fiolt, 80 000 csomag retket, 350 mázsa karalábét, 40 mázsa céklát. A szerződéskötés értelmében Nem mindennapos kiállítás a múzeumban a szövetkezet részére a Nem­zeti Bank biztosította a megfe­lelő hitelt. Mit tett erre a termelőszö­vetkezet? Leszállította talán az árut? Korántsem. Egyszerűen Budapestre szállította, ahol saját standján értéke­sítette szabadpiaci áron, fittyet hányva a szerző­désben vállalt kötelezett­ségeire. Ellátogattunk ebben az ügy­ben a szövetkezethez is, saj­nos nem találtuk ott sem az elnököt, sem az ágronómust, így. nem .tudtunk .tájékozódni náluk, nem hallhattuk vélemér nyűket. Ennek ellenére igazat kell adnunk azoknak, akik el­marasztalják a termelőszövet­kezet vezetőségét emiatt a kor­rektnek semmiképpen nem ne­vezhető eljárás miatt. A termelőszövetkezet vezető­sége semmibe vette a népgaz­dasági érdekeket. A MÉK többször érdeklődött náluk, sürgette őket, írásban is. A termelőszövetkezet vezetői kü­lönböző okokat sorakoztattak fel. Hivatkoztak az időjárásra, az alacsonyabb állami árakra, megjegyezték. hogy a MÉK „erősen" minősít.. Amint a MÉK-nél elmondot­ták, bizonyos mértékben za­vart okozott náluk a szerződé­si kötelezettség semmibe vevé- se. Éppen emiatt a megye más területéről kellett árut szállítani, ami természetesen növelte a vállalat kiadásait is. Helytelen az Április 4 maga. tartása. Ezzel an-a kényszeríti a MÉK-et, hogy éljen kötbére­zés! jogával, ami természete­sen komoly anyagi következ­ményekkel jár a szövetkezet­nél. Rontja ez a szövetkezet hitelét is. Hogyan fogadják majd a jövőben, ha szerződést óhajt kötni? Egyszer s min­denkorra tudomásul kell ven­ni a szövetkezet illetékeseinek, hogy az állammal szembeni kö­telezettség teljesítése sem­miképpen sem mulaszt­ható cl. És vannak morális szempontok is. Éspedig többek között az, hogy ha a termelőszövetkezet szerződéses kötelezettségeit nem teljesíti, akkor erkölcste­lenül jut a bank által hitele­zett összeghez. Mindezeket tudomásul kell vennie a szövetkezet vezetői­nek, elsősorban elnökének, akit kormányunk azért állított erre a posztra, hogy elősegít­se az állammal szembeni köte­lezettségek fokozott mérték­ben való teljesítését. tak, aki segítségére volt az üzem szervezettségéhez nem szokott új dolgozónak, hogy megtalálja helyét az üzem forgatagában. Az elvtársak itt még arra is gondoltak, hogy agyikük-másikuk oerh tud megfelelően gazdálkodni a kifizetett bérrel. A megbí­zott patronázs ilyen esetek­ben átvette a pénz kezelé­sét is és naponta utalta ki — természetes beleegyezés­sel — a létfenntartáshoz szük­séges összegeket. Jó példa ez... ? Feltétlenül, mert a közösségtől nagyon sok függ. Márpedig e népcsoporthoz tartozó emberek is be kell illeszkedjenek a társadalom­ba. Ennek gyorsasága at­tól függ, hogyan segítjük őket. Kit ne fakasztott vol­na jóleső mosolyra annak a két-három „purdénak” isko­lássá válása, akik tavaly még a HÉV-állomás környé­kén kéregetve csavarogtak. Ma bólodgan cipelik az is­kolás táskákat. De az asszonyokkal is ten­ni kell valamit. Hogyan és miként... ? Tudjuk, erre is megtalálják a megoldást. — ic — NÖVEKSZIK AZ MHS TÁBORA A közelmúltban a városi ta­nács és a Magyar Honvédelmi Sportszövetség járási és városi vezetői az 1943 és 1944-ben született szentendrei fiúkat összehívta a városi tanács nagytermébe. Kétszázegyné- hányan hallgatták meg a fel­hívást: a Honvédelmi Sport­szövetség keretében meginduló, műszaki alapkiképzésre szeiv vezték őket, hogy előzetes tá­jékoztatással és gyakorlati út­baigazítással megkönnyítsék számukra az előttük álló kato­nai kiképzés nehéz feladatait. A városi tanács, a honvéd­ség, a Honvédelmi Sportszö­vetség, a Hazafias Népfront és a városi nőtanács képviselői szóltak hozzájuk. A fiatalok kivétel nélkül jelentkeztek, részt vesznek az elméleti és gyakorlati kiképzéseken, s a rendezendő társas kiránduláso. kon is. Kerámia-kiállítás nyílt Szentendrén Vasárnap délelőtt számos érdeklődő előtt nyílt meg a József Attila Művelődési otthon nagytermében a Ke­rámia a modem építőművé­szetben című kiállítás. Jeli Ferenc keramikus megnyitójában elmondotta, hogy az ilyen kiállítás min­dig vallomás is, a képzőmű­vészek vallomása a korról, önmagukról. Az új kezde­ményezésről. a sajátos, egyé­ni leleményről, a formák gazdagságáról, játékos va­riációiról vall ez a kiállítás. A kiállító művészek között szerepelnek Urbán Teréz, Markos Vera, Jeli Ferenc és Bugyii Ferenc. a kiállítás mindennap délután 1 árától este hat óráig tart nyitva. Reméljük, sokan érdeklőd­nek és keresik majd fel ezt a Szentendrén első alkalom­mal megrendezett kiállítást. Ügyeletes orvos A város ügyeletes orvosa november 7-én: dr. Göttner Pál. MOZIMŰSOR A filmszínház műsora 6— 7-én: Állami áruház; 8—II- én: Francia nő és a szerelem; Szorgalmasan dolgoznak, tanulnak a munkásőrök erösftése érdekédben a Kom­munista Ifjúsági Szövetség járási bizottsága megkezdte az ifjúgárda létrehozását. A munkásőrség tagjai nem­csak dolgoznak és a kikép­zésben vesznek részt, hanem tanulnak is. A munkásőrök több mint nyolcvan száza­léka párt- és állami oktatás­ban vett részt az elmúlt ki­képzési évben. Munkahelyü­kön példásan dolgoznak. Szá­mosán szocialista brigádok­ban végzik munkájukat, és az üzemek gazdasági, ruila- mint politikai vezetői elége­dettek a munkásőrök tevé­kenységével. mindig számít­hatnak rájuk. A Biksza Miklós járási munkásőrszázad tagjai mind olyan dolgozók, akik mun­kájuk mellett végzik el a munikásőrök nem könnyű fel­adatát. Nagy részük üzemek­ben dolgozik, a munka vé­geztével fegyvert fognak ke­zükbe vagy szerszámot, hogy katonai ismereteiket mélyít­sék vagy segítsenek. És ez nem könnyű dolog. A pihe­nésre szánt időből szakíta­nak maguknak hosszú órá­kat, hogy valóban védelme­zői legyenek a néphatalom­nak. A parancsnokság mindent elkövet, hogy megőrizze a munkásőrség társadalmi jel­legét. Az elmúlt kiképzési évben egyetlen munkásőrt sem vontak ki feleslegesen a termelésből. Ha mégis ki­vételes esetre került sor. az csak a megyei parancsnok­ság jóváhagyásával történt. Nem könnyű feladatot kell ellátniok a szakaszparancsno­koknak sem. Ismerniük kell a szakasz tagjait, azok anya­gi és emberi problémáit, csa­ládi körülményeit, mert ez biztosítja a tökéletes egység és jegyelem megvalósítását. Ennek biztosítására a rajpa­rancsnokok rendszeresen csa­ládlátogatást végeznek, amely kiterjed a fegyverzet, ruhá­zat ellenőrzésére és módot ad olyan problémák felde­rítésére. megoldására, ame­lyek később nehézségeket okoznának. A kiképzés nehéz munká­ja mellett kötelességüknek tartják a munkásőrök a köz­rend megőrzését, az állam­polgárok nyugodt életének biztosítását is. Ezt bizonyít­ja többek között az is, hogy éppen munkásőr tett ártal­matlanná hosszabb idő óta körözött személyeket. A legközvetlenebb kapcso­lat kiépítésén dolgoznak a munkásőrség és a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség kö­zött. Az üzemi ifjúsági szer­vezetek titkárai és vezető­ségei időnként tájékozódnak a munkásőrségben levő fia­talok magatartásáról, mun­kájáról. A kapcsolat szoro­sabbá tétele és annak meg­nyomórészt egyházi vonat­kozású volt, ilyen a kiállí­tás anyaga is teljes egészé­ben, — a kiállítás mégsem egyházi reprezentáció. A gon­dolkozó ember dicsőségét érezzük bennük s óvjuk eze­ket a kincseket. A püspöki könyvtár tulaj­donát képező eredeti kódexek jelentősek helyi, szentendrei szempontból, jelentősek or­szágos kultúrtörténeti műve­lődésünk szempontjából, s je­lentősek országhatárokon túl is. Megkapó színe volt a meg­nyitónak, hogy előadás köz­ben Kovács Lajos zeneta­nárunk vezényletével egy nyolc tagú. e célra rögtön­zött férfikar eredeti görög szöveggel, sikerrel adott elő égy kódexbeli Mária-éneket,. Mivel pedig a hét ősi kó­dexhez hasonló „virágcsokor” úgy a hatalmas püspöki könyvtárban, mint városunk minden területén, öreg csa­ládi házakban, családi könyv-, levél- és képtárakban töme­gével találhatók, felötlött a gondolat néhányunk fejé­ben hogy egy ..Régi Szent­endre” című kiállítás gon­dos előkészítéssel és szor­galmas munkával a közeljö­vőben sikerre számíthatna. — h— Idegen szavak szótárát akartam keresni, hogy a hir­detett kiállítás cimét meg­értsem: Neumált bizánci kó­dexek kiállítása. Dévay Gá­bor. az idős és jó nevű ze­netörténész. az Állami Ope­raház karnagya kiállítást megnyitó szavaiban olyan meleg közvetlenséggel és népszerűséggel adott ma­gyarázatot, hogy szótárra már nem volt szükségem. S bizánci műveltségre sem volt szüksége senkinek ahhoz, hogy elgyönyörködjék a lá­tottakban és hallottakban. Itt tudtuk meg, hogy a szentendrei görögkeleti püs­pökség huszonkétezer köte­tes könyvtárának rendezése közben került elő kilenc kéz­írásos. egyházi énekeket tar­talmazó kódexe a XVIII. századból. Levan tei papíron, az akkori idők legfinomabb papírján íródtak kézzel, rész­ben szöveggel, részben neu- mókkal. Neuma a legrégibb dallamjelölési mód. tehát mostani hangjegyírásunk, kó- tázásunk elődje. A kiállított kódexek mind görög nyel­ven íródtak, VII—XII. szá­zadbeli énekek művészi má­solatai, tehát azt a kort rögzítik örökéletű papíron. Bár az előadás szerint a bizánci énekművészet túl-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents