Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-09 / 262. szám

I PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLETEK» AZ MSZMP P.ESI M EG Y E I M E G Y El TANÁCS LAPJA VL ÉVFOLYAM, 262. SZÁM ARA 50 FILLER * -«^55391 1962. NOVEMBER 9, PÉNTEK Országos jelentőségű kezdeményezés: a demokratizmus és a tanácsi hatáskör szélesítésének programja a megyei tanács és a megyei népiront-bizottság együttes ütésének napirendjén A Pest megyei Tanács és a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága november 8-án, csütörtökön együttes ülést tartott, amelynek na­pirendjén több fontos kér­dés szerepelt. Az ülést Ke­leti Ferenc, a megyei tanács vb-elnöke nyitotta meg és javaslatára a népfront'bizott- ság és a tanács tagjai meg­választották ,az ülés elnöksé­gét, amelynek elnöki tisztét dr. Lakatos Imre vb-elnök- helyettes töltötte be. Az együttes ülés elnöké­nek felhívására hat inter­pellációt intéztek a tanács­üléshez és ezekre a választ a negyedik napirendi ' pont tárgyalása végén a megyei tanács osztályvezetői adták meg. Az első napirendi pontot Keleti Ferenc vb-elnök is­mertette Előterjesztés a szo­cialista demokratizmus ki- szélesítéséről és a társadal­mi erőknek az állami mun­kába történő fokozottabb be­vonásáról címmel. — AZ SZKP XXII kong­resszusa iránymutatásainak, valamint az MSZMP Köz­ponti Bizottságának kong­resszusi irányelvei hatására tanácsi szerveink munkájá­ban fokozottabban előtérbe kerül a szocialista demok­ratizmus szélesítésének és a társadalmi erők állami mun­kába való bevonásának gon­dolata — kezdte referátu­mát Keleti Ferenc, majd így folytatta: Az új munkamódszerek és az új munkastílus ku­tatása iránti érdeklődés megyénkben is felszínre ■ hozott számos új elgon­dolást és munkamódszert. Megindultak a kísérletek ezek gyakorlati alkalmazására is. A kongresszusi irányelvek a szocialista demokratizmus szé­lesítésére, a társadalmi erők­nek az állami munkába való széles körű bevonására, végső soron az államigazgatás ha­tékonyságának és színvonalá­nak fokozására az alábbi főbb iránymutatásokat adják: — szocialista államunk to­vábbfejlesztésének, az egye­temes népi állam fokozatos kialakításának kulcskérdése a szocialista demokratizmus mind szélesebb kibontakoz­tatása; — tovább kell javítani a népképviseleti elv szerint választott államhatalmi szer­vek munkáját, növelni kell a tanácsok, különösen qz al­sóbb tanácsok hatáskörét; — a szocialista demokrácia fejlődésének fontos követel­ménye hogy a lakosság mind szélesebb rétegei kapcsolód­janak be közvetlenül a köz­ügyek intézésébe; — a tanácsok a lakosságot közvetlenül érintő kérdése­ket — a társadalmi érde­kek és a szakszerűség be­tartásával — a lakosság köz­vetlen részvételével döntsék el. zottságok tevékenységének ki­bontakozását — a kiforratlan munkamódszerek mellett — a tanácsok jelenlegi összetétele is, amely nem ad kellő lehető­séget megfelelő szakértelem­mel rendelkező állandó bizott­sági tagok kiválasztására. Hozzájárul a nehézségekhez az is, hogy a jelenlegi jogsza­bályozás nem teszi lehetővé külső szakértők ÁB-tagként való bevonását, az aktívahá­lózatban való közreműködé­süknek pedig nincs kellő tár­sadalmi megbecsülése és sú­lya. Van azonban figyelemre méltó kivétel is, e tekintetben. Az adott rendezés keretén belül is mind szélesebb körben vesznek részt az állandó bizottságok — különösen a városokban és nagyobb községekben az igazgatás konkrét mun­kájában. Több helyütt az állandó bi­zottságok az államigazgatási hatóság döntése előtt állást foglalnak a szóbanforgó kér­désekben. Választókerületi tevékenység és a tanácstagok kiválasztása A tanácstagok tevékenysé­gük legfőbb formái a beszá­molók és a fogadórák. A tömegkapcsolat formáinak fejlesztésében az elmúlt évek folyamán egyes kimagasló eredmények ellenére sem tör­tént előrehaladás. 1959-ben a tanácstagok ötvennégy szá­zaléka, az 1960. és 1961. években mindössze negyven­hét százaléka tett eleget beszá­molási kötelezettségének. A fogadóórák tekintetében sem kielégítő a helyzet. A tanácstagok tömegszerve- ző tevékenysége elsősorban a községfejlesztési tervek vég­rehajtásának eredményein mérhető le. Jelentős sikernek számít, s ez elsősorban a ta- náqstagság szervező munká­ját dicséri, hogy 1960-ban a megye lakos­Ünnepi fényben ragyogott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján a Parlament kivilágított kupolája (Gábor felv.) Káprázatos díszszemle, szín­pompás felvonulás Moszkvában Tömegszervező és ellenőrző munka Az előterjesztés a továb­biakban megállapította, hogy a megyei tanács egyre inkább az állami és a tömegszerve­zeti munka vezető szervévé válik. Az elmúlt időszakban távlati tervekben határozta meg a megye gazdasági és kulturális életében megvaló­sítandó feladatokat. Távlati terveket fogadott el a mező- gazdaság, a helyiipar, a vá­ros- és községfejlesztés, a kul­turális élet feladatairól. — A megyei tanács irányí­tó tevékenységét azonban még most is gátolja azon alapvető hiányosság, hogy határozati végrehajtását még nem sike­rült széles körű, tömegszerve­ző és ellenőrző munkával biz­tosítani, A végrehajtás szervezésé­ben és ellenőrzésében még most is elenyészően ke­vés a megyei tanács ál­landó bizottságainak és tanácslagjainak, valamint a mozgósítható társadal­mi erőknek aktív közre­működése. Az előterjesztés a járási ta­nácsok ténykedéséről szólva megállapította, hogy a közép­fokú szervek főleg a jogszabá­lyok és i megyei iránymuta­tások keretei között gyakorol­ják államhatalmi funkcióju­kat. Hibájuk, hogy határoza­taik nagy részét az appará­tussal kívánják végrehajtani. A lakossággal közvetlenül kapcsolatban álló alsófokú ta­nácsok közül — folytatta a megyei tanács elnöke — a vá­rosi tanácsok jelenlegi hatás­körük korlátái között egyre inkább eleget tesznek a ta­nácstörvényben meghatározott irányító, vezető feladataik­nak. Munkájukban határozott törekvés és sokoldalú, célsze­rű kísérletezés tapasztalható a társadalmi erők bevonására és az új tanácsi munkastílus kialakítására. — A községi tanácsok tevé­kenységének eredményesebb kibontakozását — a minimá­lis hatáskör és a gazdasági eszközök hiánya, s helyenként a községi vezetés alacsony színvonala mellett — alapve­tően gátolja, hogy a tanácsta­gok jó része passzív. Az el­múlt évben a községi tanács­tagok átlagban számítva csu­pán a fele jelent meg a ta­nácsüléseken. Ugyanabban az évben kilencvennyolc községi tanácsülés volt határozatkép­telen. Az állandó bizottságok működése A jelenlegi tanácsciklusban a korábbinál jobban tevé­kenykedtek az állandó bizott­ságok. Ennek ellenére meg kell állapítani, hogy az ér­vényben levő jogszabályi ren­dezés keretei között az állan­dó bizottságok munkáját mind ez ideig nem sikerült megfelelő tartalommal meg­tölteni. Még az ilyen szem­pontból viszonylag legjobb 1961. évben is csak 44 száza­lékát tartották meg a kötele­ző üléseknek. Akadályozta az állandó bi­Derfis, napfényes őszi napra ébredt szerdán az ünneplő Moszkva. A novemberben oly ritka verőfényes napon tízezrek táncoltak az utcákon, tereken és gyülekezőhelyeken. Katonás rendben várták a díszszemle kezdetét a Vörös téren és a tér közelében felsorakozott alakulatok. / s sága tizenegymillió forint értékű társadalmi mun­kát végzett és ezen belül ötvenezer tár­sadalmi munkás nyolcvanhat­ezer társadalmi munkanapot teljesített. Kimagasló társa­dalmi munkájáért az elmúlt Moszkvai idő szerint tíz 'óra előtt néhány perccel tapsvihar fogadta a Lenin­mauzóleum mellvédjén meg­jelenő Hruscsovot, Brezsnye- vet, az SZKP többi vezetőjét, a Szovjetunió marsalljait. Amint tízet ütött a Kreml toronyórája, a Szpasszkij- torony kapujánál megjelent Malinovszkij marsall, honvé­delmi miniszter acélszürke, nyitott Zil—111 gépkocsija. Krilov marsall, a moszkvai katonai körzet parancsnoka jelentést tett a miniszternek, majd Malinovszkij sorra kö­szöntötte a felsorakozott csa­pattesteket. Ezután Malinovszkij mar­sall gépkocsija Glinka „di- csősóg’-indulójának hangjai mellett visszatért a Vörös térre, majd a honvédelmi miniszter beszédet mondott a Lenin-mauzóleum mellvédjé­ről. Koszorázási ünnepség a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 45- évforduló­ján a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa koszo­rúzás! ünnepséget rendezett Budapesten, a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél. A koszorúzás! ünnepségen megjelent Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke. Apró Antal, Bisz- ku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő Kállai Gyula. Rónai Sán­dor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai. Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán. Szirmai Ist­ván. az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagjai. Részt vett az ünnepségen az MSZMP Központi Bizottságának az Elnöki Tanácsnak és a Minisz­tertanácsnak számos tagja, a politikai és gazdasági és a kul­turális élet sok más vezető személyisége. Megjelent a bu­dapesti diplomáciai képvisele­tek számos vezetője és tagja is. A szovjet és a mas'var him­nusz elhangzása után a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke és Nagy Dániel, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke helyezeti el koszorút az emlékmű talap­zatára. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának koszorúját Fehér La­jos és Gáspár Sándor, a Köz­ponti Bizottság titkárai, a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány koszorúját Fock Jenő és <Kállai Gyula, a kormány el­nökhelyettesei helyezték el- A' Szovjetunió budapesti nagykövetségének koszorúját V. I. Usztyinov nagykövet. M. A. Popov, V. Guszev. A• A. Sztarcev, J. A. Nazarov nagy­követségi tanácsosok, Sz V. Pankratov kereskedelmi kép­viselő és Sz- D. Zotov vezér­őrnagy, katonai attasé helyez­ték el. Koszorút helyeztek el a diplomáciai testület, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa, a fegyveres erők. a szovjet hadsereg, a Magyar Partizán Szövetség, a Magyar Kommunista Tfh'isági Szövetség nevében. (MTI) MALINOVSZKIJ BESZEDE — A Téli Palota ostromától a világűr ostromához, ezt a di­cső utat járta be hazánk az elmúlt négy és fél évtized alatt” — mondotta Malinovsz­kij. — Az Egyesült Államok im­perialista köreinek a Kubai Köztársasággal szemben vég­hezvitt meggondolatlan ag­resszív cselekményei komo­lyan veszélyeztették a békét — mutatott rá Malinovszkij. — Az amerikai kormánykö­rök e durva lépései kihívást jelentettek minden békesze­rető néppel szemben és ter­monukleáris háború szélére sodorták az emberiséget. — A kialakult helyzetben a szovjet kormány állhatatosan és hidegvérűen, nemes em­berbaráti szándékoktól ösztö­nözve minden tőle telhetőt megtett a nemzetközi válság megszüntetésére, a Kubát fe­nyegető agresszió elhárítására és a béke biztosítására. Az egész haladó emberiség támo­gatta és helyeselte a szovjet kormánynak és Hruscsov kormányfőnek a béke megőr­zésére irányuló igyekezetét. Malinovszkij marsall emlé­keztetett arra, hogy a Szovjet­unió változatlanul a különbö­ző társadalmi rendszerű álla­mok békés együttélésének po­litikáját folytatja és szorgal­mazza, hogy tárgyalásokkal oldjanak meg minden vitás kérdést. „Ám. ha a népek akarata ellenére az imperia­listák újabb, világháborút me­részelnek kirobbantani, akkor mindent megsemmisítő visz- szavágásban részesülnek” — mondotta a Szovjetunió hon­védelmi minisztere. A marsall befejező szavai után az ágyúk össztüze és a szovjet himnusz hangjai'töl­tötték be a teret. Ezután a hagyományok szerint a kato­nai zeneiskola kisdobosai kezdték meg a díszmenetet. Kurocskin hadseregtábornok, a Téli Palota ostromának egykori résztvevője, a Szov­jetunió hőse vezette a Frun­(Folytatás a 2. oldalon) esztendőben több mint ezer lakos kapott kitüntető jel­vényt, annak ellenére, hogy a jelvények megszerzése magas követelményekhez volt kötve. Tények igazolják tehát — állapítja meg az előterjesz­tés —, hogy a meglevő kivá­lasztási, felkészültségi stb. problémák mellett is — konk­rét feladatok esetén — a ta­(Foly tatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents