Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-30 / 280. szám

» KRÓNIKA Két kép Pilisről Burgonyát válogat a hizlalda részére Turcsányl Jánosné, Csiló Károlyné, Bánszki Já­nosné és Práczki Anna a Hu­nyadi Tsz-ben. Részesedéscsztás az Uj Élet Tsz-ben. Előtérben Galbács István raktáros. (Foto: Kútvölgyi) — A felvásárlás helyzete és a munkaügyi előadó beszámo­lója szerepel fő napirendiként a járási tanács vb mai ülésén. — Az MSZMP Vecsés közsé­gi végrehajtó bizottsága leg­utóbbi ülésén megtárgyalta az MHS és a munkásőrség helyi csoportjának munkáját, majd határozatokat fogadott el. — Motoros szolgálat beve­zetésével , óhajtja a Monori Járási Épületkasrbantartó Ktsz a helybeli és a környékbeli községekben felmerülő javítá­si. igényeket késedelem nél­kül, a megrendelők megelége­désére ellátni. — Ismét bővül Gyömrő üz­lethálózata. Télapó ajándéka­ként új külsőt kap a kászru- habolt. (Egész biztos cégtáb­lát is helyeznek el a megszé­pült üzletportál fölé!) Közvet­len mellette nyitják meg a vállalat új cipőböltját. A kü­lönválasztás minden bizony- nyál választékbőséget is ered­ményez majd. — A KIOSZ vecsési szerve­zete vezetőségváiasztó taggyű­lést tartott. A taggyűlésen megjelentek a megyei és já­rási KIOSZ képviselői, a köz­ségi párt vb-titkára, Drabek Ferenc elvtárs, Geringer Já­nos tanács vb-titkár, Tury Jó­zsef, az ipari áb elnöke. Az értekezlet beszámolóját őszin­te bírálat jellemezte. Az új vezetőség tagjai: Kovács Mik­lós fodrász, Szűcs Ferenc fes- tő-mázoló, Burszt József asz­talos, Németh István szabó, Novák Sándor kelmefestő, Bitt Ferenc órás. — Fejési bemutatóm vesz­nek részt december elején a járás termelőszövetkezeteiben dolgozó tehenészek az üllő! Kossuth Tsz-ben. — KISZ-szervezet alakítá­sát tervezik a Ceglédi Ven­déglátóipari Vállalat monori egységeiben dolgozó fiatalok. Az alakuló taggyűlés időpont­ját kedden délután 2 órára tűzték ki. — Disznótoros vacsorát ren­dez a vecsési nőtanács a Kó- bi-féle vendéglőben. A bevételt szociális célokra fordítják. — Mértékutáni szabóságot nyit a Pest megyei Vegyi és Kézműipari Vállalat a közel­jövőben Üllőn, a Vöröshadse­reg út 124. szám alatt. A két részből álló, korszerűen fel­szerelt és berendezett üzlet- helyiségben garantált minő­ségben és a legdivatosabb fa­zonokban készülnek női és férfiruhák. — Vezetőség- és küldött­választó taggyűlését hétfőn délután 5 órakor tartja meg a KIOSZ monori járási csoport­ja. IV. ÉVFOLYAM, 280. SZÁM 1982. NOVEMBER 30, PÉNTEK Szép eredményeket ért el az állattenyésztésben az üllői termelőszövetkezet Béke brigádja A fogason függő 42 ázott, csöpögő télikabát arról árul­kodik, hogy ezeknek az embe­reknek — akik most itt ezit a hosszú asztalt körülülik —, zuhogó esőben is menni kell, hordaná a kazlakból a szal­mát, tocsogó utakon a lucer­nát, betonmedencékből a si­lót, s a darálóban is várják a teli zsákok őket. 436 sertés­nek, 257 szarvasmarhának és 800 birkának enni' kell. Az üllői Kossuth Tsz állat- gondozói értékelik az elmúlt negyedév eredményét. Izzanak a szemek, néha bi­zony hangosabb a szó is, de ennek — a szocialista cím el­nyeréséért versenyző — bri­gádnak ebben rejlik az ereje. Az elért eredmények mellett, az elkövetett hibákat is ilyen nyersen, a valóságnak megfe­lelően vetik fel. Tudják ezek az emberek, hogy az összefogásban nagy erő van, ehhez azonban egyet­értés kell, olyan egyetértés, mint odahaza a családban van. Ennek az alapja pedig a nagyobb felelősséggel végzett munka, színtiszta igazság és egymás meg­becsülése. Hajnali négykor kezdenek ezek az emberek — mondja Pataki János állattenyésztő —, ha valakj hiányzik, akkor már baj van otthon. Beteg a gyerek, vagy az asszony. Nin­csen tanakodás, mindenki tud­ja, mi a kötelessége. Nézzük csak, mit is vállalt a Béke brigád és mi az, amit teljesített. „A tehenek átlagos tejtermelését 2 százalékkal emeljük”. Az eddigi eredmé­nyek alapján ez 113 százalék­ra emelkedett. „Ä pontos ki­fejtéssel és utócsepegtetéssel elérjük a 3,8 százalékos zsír- tartalmat”. A brigád a válla­lást teljesítette. „A tej tiszta­sága és az átadott tej minősé­ge mindig kifogásalan lesz”. A vállalásnak eleget tettek. „A borjúszaporulat az évi 80 százalékot eléri”. A szaporula­ti terv már a 80 százaléknál tart, és hátra van még két hó­nap ... „A borjakat 105 kilós ■ súllyal választjuk”. A válasz­tott borjúk átlagsúlya 130 ki­ló. „A jó anyától származott borjúkat átadjuk továbbte- nyésztésre’'. A brigád eddig 8 darab tenyésztésre kiválóan alkalmas borjút adott át. „A szarvasmarháink trágyater­melése évi 100 mázsa lesz”. Az elért eredmény átlagosan 150 mázsa. „Vállaljuk az istál­lók és a hozzá tartozó épüle­tek tisztántartását, meszelé­sét”. A munkát kéthavonként elvégezték. A sertéstenyésztők egy ko­cára átlagosan évi 8 darabos szaporulatot vállaltak. Ezt a válialást a harmadik negyed­év vésére már teljesítették is. A választás,- súly azonban nem érte el a 17 kilót. A 12 kilós választási súlyt a 7 he­tes korban való elválasztás eredményezte. A férőhelyhiány megszű­nése után bevezetik a 10 ihetes korban való elvá­lasztást. A takarmányérté­kesítés 22 százalékos. Az egészséges, jól fejlett ma­lacokat tenyésztési célokra használják fel. A vállalásnak megfelelően a jövő év végén már 20 kocasüldő malacozni fog. Hogy a brigád tudása fej­lődjék, gyarapodjék, minden tagja részt vesz a tsz-akadé- mia előadásain, majd azt kö­vetően az ezüstkalászos tan­folyamon. Átadtak az állatfor­galmi vállalatnak 267 hízott sertést, a tsz a hízómarha­vállalásának is eleget tett. A tejtermelési terv pedig 1575 hektó, október végén már az 1600 hektón is túlhaladtak. Zizeg a papír, Kovacsik Jó- zsefné előtt egymásra borul­nak a teleírt lapok. A brigád­vezető befelezte mondókáját. Ahogy körülnézek, látom csil- losnak a büszkeségtől. Kint még nagy kövér csep- pekben hull az eső. de indul­nak az emberek, mert 3 óra, s kezdeni kell az etetést. Kiss Sándor MAI MŰSOR Mozik Monor: Revüparádé (széles), ve­csés: Az elnök úr látogatása. HT-előadások Ecser (30-án. 14 óra 30): Ifjúsá­gi film-előadássorozat: Az állatok világa. Film: Prágai állatkert. A lápvilág titkai, vadmadarak háza táján. Előadó: Szabó Balázsné. Gyömrő (30-án, 14 óra 30): Sza­bó Ktsz sorozata: Az ember ru­házkodási hajlama kialakulásának története és okai. Előadó: Rugl Sándomé. Mende (30-án. 18 óra): Szövetke­zeti téli esték: Harc a tbc ellen. Előadó: dr. Huszár Lajos orvos. Monor (30-án. 17 óra): Vöröske­resztes előadások: A megfázás megbetegedéseiről. Előadó: dr. Ba­logh József orvos. Nyáregyháza (30-án. 19 óra): Szövetkezeti téli esték: Legenda és valóság a csillagos égről. Elő­adó: Bánszki János tanár. Péteri (30-án, 18 óra): Szövetke­zeti téli esték: A helyes és ízléses öltözködésről. Előadó: Fürt Fe­renc nevelő. Pilis (30-án. 18 óra): Termelő szövetkezeti akadémia: A szarvas- marha- és sertéshizlalás feladatai. Film: Uszőneveiés. Tenyészserté- sek kiválasztása. Előadó: vörös Tibor. Üllő (30-án. 18 óra) Termelőszö­vetkezeti akadémia: Baromfite­nyésztés. Film: Baromfitartás egy­szerű épületei. Nagyüzemi csibe- nevelés. Előadó: Horváth Árpád főmez ö^azd ász. Vecsés (30-án. is óra): Aiagl Ál­lami Gazdaság vecsési üzemegy­ség sorozata: A világpiac és a ma­gyar mezőgazdaság. Előadó: Hal­los Koméi. — Befejezéshez közeledik Gyömrőn a Vegyesipari Ktsz fodrászrészlegének tatarozá­sa. Rövid időn belül ízléses, modern üzlethelvisé^ben szol­gálják ki megnövekedett ve­vőkörüket a szövetkezet dol­gozói. — Megtartóit» rendes havi megbeszélését az úttörő csa­patvezetők tanácsa Gyömrőn A beszélgetésen részt vettek az iskolák igazgatói is. Orvosi rendelő, cukrászda, strandfürdő, bölcsőde Péteri közeli és távlati fejlesztési terveiben Miközben Kalina János vb-elnökkel beszélgetünk, ak­ták, községfejlesztési tervek kerülnek elő a fiók mélyé­ből, hogy számot adjanak arról, ami eddig létesült a faluban, illetve aminek meg­valósítását tervezik. A felszabadulás után mint mindenütt az országban, Pé­terül is gyökeres változások történtek; villanyt, bekötő utat, új iskolát, óvodát, kul- túrházat, vendéglőt, sportpá­lyát és autóbuszjáratot ka­pott a falu, a főutcát porta- lanították stb. E vívmányo­kat a lakosság többsége meg­becsüli, de kivételek persze mindig akadnak (akik a ha­mut az út közepére szórják, leverik az égőt a villany- oszlopról, rongálják a tár­sadalmi vagyont). — De nézzük csak a jövőt, mit mutat az 19*63-as köz­ségfejlesztési terv? — teszem fel a kérdést Kalina János yb-elnöknek. — Jövő évi költségvetési alapunkból korszerű orvosi rendelőt kívánunk építeni és bevezetjük a vízvezetéket az orvosi lakásba. A ta­nácsházát két irodahelyi­séggel bővítjük. A földművesszövetkezet cuk­rászda nyitását tervezi a művelődési otthonban. Egy nap az üllői postán 5. óra 23 perc. A napos már kint van az állomáson, és várja az újságot hozó vona­tot. Az csakhamar megérke­zik. A kézbesítő felrakja a kerékpárra a hírlapokat és indul a posta felé. Ott már várják a többi szaktársak. Szétosztják egymás között a hírlapokat. Azután elindul­nak a falu különböző ré­szeibe, a friss hírekkel teli újsággal. 7. óra 30 perc. A koraj munka után jólesik számuk­ra a meleg reggeli. Egy kis pihenés után ismét indul­nak a hivatalba. 8 órakor már minden kézbesítő elfog­lalja helyét az asztal körül. A tisztviselők is megérkez­nek: Csepin Győzőné, La­katos Sándorné és Tóth Szidónia. 8 óra 30 perckor az udvarra befordul a jelleg­zetes zöld autó, amely a napi anyagot hozza. Min­denki megkapja a körzetébe szóló küldeményeket, ame­lyet összeraknak menetirány szerint. Bognár Sándorné, a — S a további tervek mit rejtegetnek a falu lakói szá­mára? — 15 éves távlati tervet dol­goztunk ki — mondja a vb-elnök —. mely néhány meglepetéssel szolgál majd. Tervünkben szerepel az is­kola bővítése, két tanterem­mel s így összesen nyolc te­remben folyhat a tanítás. Makadámúttá építjük a „nya­kig sáros” Dózsa György utat. Tervezzük a művelődési otthon további korszerű­sítését, valamint a jár­dák lebontását előre­gyártott betonelemekkel. Bővítjük üzlethálózatunkat, szakosítjuk az üzleteket. És a meglepetés: strandfürdő és bölcsőde is létesül majd a faluban. Beszélgetésünk befejezé­séül Kalina elvtárs kom­mentárként fűzi hozzá: — Községfejlesztési tervein­ket mindeddig siker koro­názta; amit terveztünk, azt válóra is váltottuk. Ebben a tervteljesítésben oroszlánré­sze volt annak a sok tár­sadalmi munkának, melyet a lakosság végzett lelkiisme­retesen és fáradhatatlanul. Mindezért ezúton is csak kö­szönetét tudok mondani a la­kosságnak. Hrutka János táviratos is útrakészen áll, a sürgős küldeményekkel. 9. óra 20 perc. Sorjában elhagyják a postások az épü­letet. Mindegyik végzi fele­lősségteljes munkáját, jár­ják Üllő utcáit. Viszik a címzettnek a levelet, cso­magot, pénzt. Mindenki szí­vesen fogadja őket. A mun­kájuk végzésekor alig ve­szik észre, hogy hamarosan elfogy a küldemény és le­jár a munkaidő. 14 óra 40 perc. Újból a postán találom a fáradt kézbesítőket. Leszámolásra várnak, amely csakhamar megtörténik. Most már szá­mukra letelt egy nap, és fá­radtan bár, de vidáman tér­nek haza. 16 óra 10 perc. Utoljára cseng már a telefon. „Záyóra” van a postán is. A posta kör­nyéke elcsendesedik, csak Szabó László hivatalvezető marad még bent. Elrakja a pénzt, biztonságba helyezi az értékcikkeket. Füles László PÉNTEKI POSTA ÉGI ÉS FÖLDI DOLGOKRÓL Traktorosok a iárás egyik köz­ségében eladtak egy hordó üzem­anyagot. Ilyesmi­re — sajnos! — már volt példa. De ami példát­lan: a „vevő” a község papja volt. Mivel az ügy részletei még nem nyilvánva­lóak, sokunknak okoz fejtörést, hogyan került a csizma az asz­talra, illetőleg az olaj a plébániá- \ rat A legelké- peszlöbb követ­keztetésekre ju­tottunk eddig, ilyenekre példá­ul: A traktorosok azért ajánlották fel az egy hor­dó olajat, hogy a tisztelendő úr cse­rében imádkozzon a lelkiüdvükért. I Annyit káromko­dik egy-egy trak­toros a rossz idő, a felületes gépja­vítás és egyebek miatt, hogy biz­ton a kárhozat tüzére jut, hacsak meg nem kene- geti egy kis olaj­jal a mennybevivő ajtók sarkait. <Mert az isteni kegyelem ingye­nes — csak a köz­benjárókat kell mindig megfizet­ni!) Az is lehet, hogy a traktoro­sok nemcsak egyé­ni érdekből csele­kedtek, úgy lehat, a papi könyör­gést az egész kollektíva érde­kében akarták ki­használni, olyan időjárást akartak kieszközölni ál­tala, amely le­hetővé tenné a mélyszántás za­vartalan befeje­zését még az idén. S ki ta­gadná. hogy ez az „üzlet” meg­érve ennyi „be­fektetést?” Előfordulhatott, hogy a vásárt a vevő kezdemé­nyezte, így akar­ván gondoskodni hosszú időre az egyház szentelt olaj szükségletei­ről ... Mégis, az a leg­valószínűbb, hogy kályhájának fű­tésére akarta használni a tisz­telendő úr az olajat, ám mivel ő csak az égi dolgokban ott­honos, a föl­diekben meglehe­tősen járatlan, nem tudhatta, hogy az ilyen célra rendelt ola­jat nem a gép­állomáson áru­sítják ... íme, ez is megerősíti az év­ezredes tanulsá­got: ha egy pap földi dolgokba avatkozik, annak sohasem lesz jó vége. (radványi) Merre, hová? Cikkünk nyomán rövidesen megoldódik egy idős nő problémája Hajlott hátú kis asszonyka Turcsány Mária, megviselt arcvonásokkal. Amikor meg­lát, mosoly terül szét az ar­cán. — Tessék idenézni, mennyi levél! — Kék, sárga, fehér levélpapíron, hol apró, hol szálkás, gömbölyű betűk mo­solyognak az elfáradt arc­ra, bizalommal nyújtja át a ! levSLeket, s én olvasom az J ismeretlen emberek együtt- j érző, barátságos sorait, a megannyi ajánlatot, amelyben felkínálják otthonukat Tur­csány Máriának. „Kedves Asszonyom! — ír­ja Kiss József Nyáregyházá­ról — olvastam a Monor és Vidéke napilapban, hogy dol­gozni szeretne, s otthon után vágyik. Árva gyerek voltam, menhelyben nevelkedtem, ha­sonlóan önhöz, megtanított a sors becsülni az otthont. Tu­dom, mit jelent egyedül len­ni. Szívesen látom otthonom­ban, ahol három ember ül asztalihoz, elfér a negyedik is...” „Kedves Mária néni — ol­vasom Vecsésről Benedek Sándor és családja üzenetét. — Nagyon szeretnénk, ha ve­lünk lakna, együtt élne ve­lünk, de sajnos, a háziak nem engedik, hogy idegent hoz­zunk a házhoz. Ha a tanyára kimegyünk, azonnal fogunk írni, mert — önnel való megismerkedés után — nem mondunk le arról, hogy há­zunkba fogadjuk! .. Gyömrőről Hajdinák Béla így ír: „...szívesen látom a két kis gyermekem mellett, mert mindketten dolgozunk. De ne essen kétségbe, ma már minden kényelemmel fel­szerelt szociális otthonok vár­ják az idősebbeket, akik egyedül, magárahagyottan él­nek ..." És így tovább... A Túr csány Máriának írt levelek bői a vigasztalás, a szeretet együttérző melege csendül ki-. Hirtelenében nem tudja, merre, hová is tartson, a sok ajánlatból melyiket is fo­gadja el. Az elmúlt napok­ban egy monori orvoscsalád­nál járt, üzenetet továbbí­tottak részére: szívesen lát­nák egy . környező .orvoscsa­ládnál, szinte családtagnak, gondolkozzék rajta. És Turcsányl Mária gon­dolkodik, körültekintően sze­retné kiválasztani a leg­megfelelőbbet, az igazi ott­honát. Hörömpő Jenő Levelesládánkból: Vállalatunk életéből A Maglód: Gépgyár életé­ből szeretnék eev pár dolgot kiragadni, a pártunk nyolca­dik kongresszusa tiszteletére tett felajánlásokról és azok teljesítéséről. Nálunk is, mint minden más üzemben, mindenki részt vesz munkaversenyben. Ezen belül műhelyek közötti verseny is kialakult. A november 7-i ér­tékelésnél első helyen tűnt ki a csapágyrészleg, a második helyen forgácsolórésziegün-k igen kimagasló százalékkal áll a többiek felett. Ez a sót üzemrészünk egy főművezető vezetése alatt áll. Tamási fő­művezető nagyon jó kapcsola­tot tart fenn a dolgozókkal, mindenkor lehet számítani elvtársi segítségére. A kiértékelésnél több dolgo­zónk — például Skodra Anna. Á Szevsl Mihályné köszörű­sök — kiváló dolgozó okle­velet és több dolgozónk pénz­beli jutalmat kapott. Mi, azok a dolgozók, akik még ez idáig nem tudtuk el­érni ezt a szintet, igyekszünk fölsorakozni azokhoz, akik példamutatásukkal. termelé­sükben élen haladnak. Juhász Sándor Amit nem pótol a televíz’ó... A monori-erdei iskolában a I múlt héten megtartott „szü­lők iskoláján” meglepően sokan vettek részt, dacol­va az időjárás szeszélyével, hóval, széllel, lucsokkal, mesi- szeséggel. Az előadók bol­dogan néztek széjjel a pa­dokban ülők között. Igen sok melegszívű édesanya és apa jött el akik gyermekük sorsát szívükön viselik, s mind azon fáradoznak, hogy tanuljon a gyerek, hogy le­gyen belőle valaki! De mit várhat az olyan anya, mint Stefiké, kinek öcsi fia egy/hétig cs avar- gott el az iskolából. Csak akkor vett tudomást fia is­kolakerüléséről. mikor a ta­nító és a szülői munkakö­zösség tagjai keresték. Öcsi minden reggel elindult az is­kolába, de az erdő sűrű bok­rai között kunyhót készített magának, élvezve az őszi nap tavaszi melegét a mada­rak énekét. Stefi mama a háztartás gondjai között egy hétig egyszer sem kérdezte meg: kisfiam, mi a leckéd, mit tanulgatok? Mikor tudomására jutott fia Robinsonféle kirándulá­sa, fe’lázadt szóval íny kiál­tott: Van mosógépem. rá­dióm televízióm és a büdös kölyök mégis elcsavarog?! Az ilyen szűk látókörű édes­anya minek nézi gyermekéi? gépnek? öcsi mit tanulhat egy mosó- vagv vorszívógép- től? Vagy a tanító hibás, aki nem kettő, de 50—60 gyerek­kel foglalkozik a napi két műszak alatt? Szerencse hogy nem sok a Stefikéhez ha­sonló gondolkodású édes­anya. Vadászni

Next

/
Thumbnails
Contents