Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-29 / 279. szám
1962. NOVEMBER 29. CSÜTÖRTÖK rc&r UEGYKt s~SCiv!an 3 Fehér Lajos és Tímár Mátyás letette a hivatali esküt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke előtt szerdán délelőtt letette a hivatali esküt Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyet-i tese és dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter. (MTI) Ferik Ibrahim Abbud választávirata Dobi Istvánnak Ferik Ibrahim Abbud, a Szudáni Köztársaság fegyveres erői legfelsőbb tanácsának elnöke táviratban mondott köszönetét Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének, a Szudáni Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából küldött jókívánságaiért. (MTI) ÖTÉVES JUBILEUM Ünnepi társulati ülést tartott a Pest megyei Petőfi Színpad Szerdán délután bensőséges hangulatú ünnepséget rendeztek a megyei tanács dísztermében a Pest megyei Petőfi Színpad fennállásának ötesztendős jubileuma alkalmából. Az ünnepi társulati ülésen megjelent Matusek Tivadar, a megyei pártbizottság titkára, Keleti Ferenc, a megyei tanács elnöke, Baráth Károly, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Szabó Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese. Az ünnepi ülésre meghív- j ták a tömegszervezetek vezetőit, a színpadon eddig bemutatott művek íróit, zeneszerzőit. valamint több művelődési otthon igazgatóját. Máté János, a megyei tanács művelődésügyi osztályának csoportvezetője megnyitó szavai után Vörös Tibor, a Petőfi Színpad művésze Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban című versét tolmácsolta, majd dr. Kowach Gyula, a Petőfi Színpad igazgatója számolt be az elmúlt öt év munkájáról. Beszédében ismertette a színpad megalakulásának körülményeit, azt a hosszú, küzdelmes utat, amely az 1957. decemberében bemutatott. Szállj te büszke ének című irodalmi műsortól a mai, már sokkal rendezettebb körülmények között működő valódi színházzá alakulásig vezetett. Elmondotta, hogy az elmúlt öt esztendő alatt harminchét színművet — ebből tizenöt eredeti bemutató —, valamint háKülföldi kiállítások hazánkban Magyar kiállítások az ország határán túl Az év utolsó hónapjában több érdekes külföldi kiállítást rendeznek hazánkban. A szép fényképfelvételek kedvelőit örvendezteti majd meg a szovjet fotóművészeti kiállítás, amelyet december 1-én nyitnak meg a Műcsarnokban. Az Ernst Múzeumban nyílik december 5-én a Német Demokratikus Köztársaság könyvkiállítása, amely érdekes áttekintést nyújt majd a látogatóknak az NDK sokrétű, gazdag könyvkiadásából. Ugyanitt nyílik december 8-án egy másik német kiállítás is, az ipari formakiállítás, amely a Német Demokratikus Köztársaság egy másik, érdekes területét ismerteti meg, s amelynek anyaga főleg a műszaki dolgozók figyelmét vonja majd magára. Lucian Grigorescu, államidíjas román festőművész tárlatát a Műcsarnokban rendezik. Az 1894-ben született művész a Román Tudományos Akadémia levelező tagja, már számos külföldi kiállításon — a baráti országok fővárosain kívül Londonban, Párizsban, Kairóban és Helsinkiben — aratott sikert képeivel. A lengyel könyvkiállítás anyagát Budapest után december második felében Debrecenben is bemutatják. Az év befejezése előtt még több külföldi országiban nyílik magyar kiállítás: így a Varsóban megrendezett magyar könyvkiállítás anyagát, amely a lengyel főváros lakóinak adott keresztmetszetet hazai könyvkiadásunkról, december második felében Krakkóban is bemutatják. Indiában műszaki és tankönyv-kiállítás, Mongóliában pedig a politechnikai oktatást szemléltető eszközök kiállítása, Ghánában fotókiállítás és Koreában mezőgazdaságunk fejlődését illusztráló fotókiállítás nyílik. A római magyar akadémián Modern magyar illusztrációk címmel rendezünk kiállítást az év utolsó hónapjában. A Nemzeti Színház megalakulásának 125. évfordulója alkalmából a Színháztudományi Intézet érdekes anyagot állított össze, amelyet 15 külföldi országba juttat majd el a Kulturális . Kapcsolatok Intézete. Ezt az anyagot a baráti országokon kívül bemutatják Franciaországban, Ausztriád ban, Angliában, Finnországban és Svédországban is. (MTI) rom irodalmi műsort mutattak be. Az eddig megtartott 3563 előadást 623 ezer 749 néző tekintette meg. A megyei tanács öt esztendő alatt 2 800 000 forint támogatást nyújtott a színpadnak, amely a megye 187 községe közül 132-ben játszott ez ideig. A megyei pártbizottság végrehajtó bizottsága nevében Keleti Ferenc köszöntötte a Petőfi Színpad művészeit, műszaki és adminisztratív dolgozóit. Köszönetét mondott az eddig végzett áldozatos munkáért, további sikereket kívánt a Petőfi Színpad egész társulatának. Az ünnepi beszédek után Kohut Magda, a Nemzeti Színház művésznője tolmácsolta Ladányi István Köszöntő című írását. Ezután került sor a jutalmak kiosztására, majd befejezésül Táncsics Mária, a Petőfi Színpad tagja Petőfi: Levél egy színész barátomhoz című versét adta elő. Az ünnepi társulati ülést este hangulatos közös vacsora követte. Kinek a megbízásából? Furcsa és azt hiszem szokatlan dolog történt a minap. A Pest megyei Területi Egyeztető Bizottság elnöke, dr. Nagy József lapunk két munkatársának társaságában felkereste a felsőgödi nagy általános iskola igazgatóját irodájában. Lévén az iskola inkább hírhedt, mint híres, éspedig azokról a pérekről, amelyek a tantestület tagjai és az igazgató, valamint egymás közt zajlottak és zajlanak, a TEB elnöke előző nap értesítette a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályát, mondván, hasznosnak tartaná, ha az osztály képviselője is megjelenne a másnapra tervezett látogatáson. Valóban, alighogy elfoglaltuk helyünket, az igazgató szerény egyszerűséggel berendezett irodájában megjelent a művelődésügyi osztály küldötte is. Az igazgatón kívül ott volt még helyettese is. A TEB elnöke röviden ismertette érkezése célját éspedig azt a három panaszt, amelyet a posta kézbesített címére és valamennyit az iskola nevelői, illetve más dolgozói írták. Ezt követően a beszélgetés kissé clkanyarodott a panaszokról és az igazgató a kibontakozás lehetőségéről, a rend megteremtésének terveiről beszélt. Ezután következett a meglepetés. Amikor a TEB elnöke annak az óhajának adott kifejezést, hogy szeretne a panaszos levelek íróival itt az irodában beszélgetni, szeretné, ha az igazgató jelenlétében ismételnék még panaszukat, akkor Nánási László igazgató ez ellen a leghatározottabban tiltakozott. Amikor a TEB elnöke törvényadta jogaira hivatkozott, az igazgató újabb, meglepő kérdéssel állt elő: — Kinek a megbízásából járnak el az elvtársak? A kérdés nemcsak felháborító, hanem kissé humoros is volt. Hiszen korábban az igazgató már megjelent tanúként a Területi Egyeztető Bizottságon. Jól ismeri a törvényeket is és tudja, hogy mindenkinek joga van ebben az országban panasz- szal élni. A TEB elnökének pedig joga és kötelessége ezeket a panaszokat kivizsgálni. A magyar dolgozó nép megbízásából... Thurzó Tibor Megkezdődött a nemzetközi demográfiai sziinpozion A Magyar Tudómányos Akadémia demográfiai elnökségi bizottságának rendezésében szerdán az Akadémia dísztermében megkezdődött a háromnapos nemzetközi demográfiai szimpozion, amelynek munkájában tizenegy országnak a népességtudomány- nyal foglalkozó szakemberei vesznek részt. (MTI) ' Mondjon véleményt! , Segítsenek a nőtanácsok is A nők szinte naponta panaszkodnak a túlzott elfoglaltság miatt. Ma már mind több az olyan asszony, aki munkája és háztaraisa mellett részt vesz a közügyek intézésében is. Megértették, hogy az országgyarapításban nem nélkülözhetők a nők. A megyei nőtanács is azon fáradozik, 'hogy minél többen osztozzanak a közösség gondjaiban. Ha azonban erre törekszünk, gondolnunk kell arra is, mikor jut szabad időhöz az asszony? Mikor ér rá olvasni,''művelődni, tanulni és szórakozni?1 Sajnos, a háztartás még ma is sok időt rabol el ebből a szabad időből. Ezért örülünk annak, hogy mostanában a földművesszö- j vetkezetek, a ktsz-ek, a tanácsok, s más szervek is azon töprengenek, miként könnyítsenek a háztartási munkán? Annak is örülünk, hogy ehhez a nőtanácsok segítségét is igénylik, hiszen ez a munka nem csupán szervezést, hanem politikai felvilágosító tevékenységet is kíván. A szolgáltatás ma még nem kielégítő. Igaz, van már sok helyen mosógép, porszívó vagy padlókefélő kölcsönzés, de ezzel sem lehetünk még elégedettek. A kölcsönzéseknél is előfordult, hogy nem annyira a hasznosságot. mint a nyereséget tekintették a kölcsönző szervek. Javítani kellene azon is, hogy i felkeltsék az igényeket bizonyos cikkek iránt. Ahol jó j a propaganda, ott gyorsabban megszeretik az asszonyok a' háztartási gépeket. TermészeÚJ ÓLAK AZ ERDŐBEN Hollandiában időzött egy magyar élelmiszeripari küldöttség, pontosabban a minisztérium baromfitenyésztési szakembereinek egy csoportja. Barátságos fogadtatásban nem volt hiány, sőt a vendéglátás első három napján egészen jól érezték magukat. A hollandok — hogy úgy mondjuk — tejben, vajban fürösz- tötték őket. Igen. mert akkor még nem esett szó szakmai problémákról. Vagy amit mégis emlegettek, csupa dicséret volt a magyar baromfi ízletes húsát, a tojás egészen különös zamatét illetően. „Hát igen, igen” — hűm gettek a magyarok. S egy-egy elejtett szóval célzást tettek arra. hogy nálunk a tyúk szabadon jár. vegyesen táplálkozik rovarral, növényi zölddel és magvakkal. Mindemellett harmadnap igen mérsékelt hangulatban ültek a tárgyalóasztalhoz. A szakmai vita bevezetőjében a házigazda hollandok, a dánok és más küldöttek elmondották, hogy náluk 220—230 körül van a tyúkok évi tojáshozama: olyan fajtákkal nem is foglalkoznak, amelyek kettő- kettő és Téli reggel (Gábor felv.) szi át a szót Csépe Kati. — Háromszázötven forint termelt érték után kapunk egy munkaegységet. Én az elmúlt tizenegy héten — eddig tartott egy csoport felnevelése — 260 munkaegységet szereztem. Kétszázhatvanszor háromszázötven forintnyi értéket neveltem fel. Munkaegység-előlegben 260'fl forintot kaptam rövid két és fél hónap alatt. Hasonlóan keresett a többi dolgozó js;.a telepen. Ami pedig a teljesítményeket illeti, az már országos viszonylatban is igen figyelemre méltó. Az év elején még egyetlen csirkéje sem volt a Táncsicsnak, mégis beterveztek már erre az évre negyedmillió tojást. Hát ez hogyan lehetséges? — kérdezték az asszonyok, akik ahlhoz szoktak hozzá, hogy a tavaszi jérce az év őszén, legfeljebb véletlenül potyog- tat el egy-egy tojást, aztán télen szünetet tart, s majd csak a másik év tavaszán lehet rá számítani. Nos, már az első év bebizonyította, hogy a számításba nem csúszott hiba. Június derekától naponta 2500—3000 tojást termelt a farm. A Táncsicsban alig három hónap alatt gyönyörű, vörös taréjú, anyányi jércék fejlődnek. Amikor a ceglédi asszonyok öthónapos csirkéket vitték a piacra, alig másfél kilós I súlyban, a Táncsics hasonló j korú karornfiját már rég | megették Svájcban, meg Bu- ] dapesfen. Az eredetileg tervezett tojáshozamot pedig már október vége felé elérték. Túl a síneken, kétszázholdas szőlőtáblája van a Táncsicsnak, kétszáz ember dolgozott benne, nem is rosszul. És mégis, itt az erdőben meghúzódó baromfitelepen Szepesi Pista bácsi nyolc felnőtt és hét ifjú gyermekével pontosan annyi jövedelmet hozott, mint amott kétszázan. A háromezer holdas. 500 tagú szövetkezet összes bevételének egynegyedét ők adják. Ha munkaegységelőlegfizetés, egyéb nagy kiadás került év közben, a vezetők első gondolata mindig a baromfifarm volt. És sohasem csalódtak. Ez az üzemág 400—500 ezer forintot szinte egyik napról a másikra elő tudott teremteni. Pedig még csak a kezdet kezdetén tartanak. A bizonyítás, hogy Magyarországon is el lehet érni a kétszázon felüli tojáshozamot, még a következő évek feladata. Holka Vilmos tesen ebben a nőtanácsoknak is szerepet kell vállalniuk. Szeretnénk, ha nőtanácsaink valamennyi községben többet foglalkoznának a szolgáltatások bővítésével. Fel kellene kutatniuk a helyi vezetőkkel, mire lenne szűk-; ség a községekben, s hogyan) tudnák helyileg, közös segít-) séggel megoldani a probléma-; kát. j A megyei szervek között jó 3 a kapcsolat, a nőtanácsot meg-) hívják a szolgáltatással kap-! csolatos értekezletekre, meg- j hallgatják javaslatait. j Azon fáradozunk, hogy já- j rásainkban is hasonló jó : viszony fejlődjön ki nő- i tanácsaink és szolgáltató ■ vállalataink között. A szolgáltatások bővitése: kettős feladatot oldana meg.; Részben javulna az ellátás, ] másrészt több asszonynak tud- i na munkát biztosítani. Me-j gyénkben több „iparszegény” j járás vagy község van — mint például Nagykáta —, ahol évek óta húzódó probléma a nők foglalkoztatása. Ha- risnyaszemfelszedéssel, a varrni tudó falusi asszonyok bevonásával az üzletekben vásárolt anyagok, ágynemű, függöny, bútorhuzat stb. meg- varrását lehetne biztosítani. Női ruhaanyagok kiszabása, esetleg megvarrása az üzletekben, szintén népszerűségnek örvendene. Jó lenne megvalósítani az iskolás gyermekek étkeztetését, különösen a mezőgazdasági munkák idején. A nőtanács mindent elkövet j majd, hogy a nők tudomást szerezzenek arról, milyen lehetőségeik vannak munkájuk megkönnyítésére. A felvilágosító munkára a téli oktatásokat is felhasználjuk. Sas Árpádné Pest megyei nőtanács félhónapos korukra a másfél- kilós súlyt el nem érik. De hogyan áll ez a dolog Magyarországon?! — tették fel a kérdést. Szakembereink kedvetlenül pillogtak egymásra, valamelyiküknek azonban mégis szólnia kellett. Kényszeredetten beszámoltak róla, hogy nálunk az évi átlagós tojáshozam 80 —90 darab. Az igen szívélyes házigazdák magatartásában e közlés után gyökeres fodulat állt" be. Egyik percről a másikra jégcsapokká váltak, s elhúzódtak a magyaroktól. „Bolondnak azért minket se tartsanak. Mire jó szakmai megbeszélésen ilyen kezdetleges füllentéssel félrevezetni egymást?” — ezt lehetett kiolvasni szemrehányó tekintetükből. Pedig hát — sajnos — küldöttségünk tért volna el az igazságtól, ha más adatot közöl ... Cegléd aránylag fejlett mezőgazdasági város. Mégis, a tanács mezőgazdasági osztályának vézetője sem sokkal jobb adatokkal szolgál. Gondterhelt arccal lapozgatja az állattenyésztési terveket. Felsorol néhány szövetkezetét, \ ahol egyáltalán nincs baromfi- ; állomány, azután mondja azo- j kát, ahol van. Mindenekelőtt j a tervezett évi tojáshozamot. ! Eszerint: Lenin: • 120 Dózsa Népe: 100 Vörös Csillag: 100 Petőfi: 80 ; Idén azonban változás tör- \ tént. Közel a vasúthoz, a Deb- ; récén és Szeged felé tartó vo- ! natok utasai láthatják a fák < között fehérlő ólakat és lát- > hatnak még sokkal többet is ) hamarosan. Most épül a töb- ! biek mellé egy egészen kor- ! szerű baromfinevelő. A Tán- ! csics Tsz Ceglédbercel hatá- \ ráig húzódó kiserdejében dr. ) Szepesi István, a baromfite- ! nyésztés kipróbált szakembere ! irányításával kezdődött meg ! idén a tenyésztés, j — Igaz. befektetés kellett ; hozzá — mondják az új ba- | romfifarm dolgozói. — Nézze, f ezt a három ólat, egymillió- ! négyszázezer forintba került, í De már az idén egyetlen ól ! közel félmilliót jövedelmez . .. í Szepesi doktor, akit egyéb- (ként a gödöllői agrár-egyetem ) is előadásokra kért fel," elő- ; szőr arról beszél, milyen hálás ! dolog erre a szép szakmára \ megtanítani az \ érdeklődő fiatalokat. f ) — Eredményességi munka" elszámolás van nálunk — ve-
