Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-29 / 279. szám

FEST MEGYEI '*J£(rfou» 196?. NOVEMBER 29, CSÜTÖRTÖK Mskor érvényes az ingatlan-átruházási szerződés? A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG ELVI DÖNTÉSÉ Egyre növekszik, s előre­láthatóan a jövőben még to­vább fokozódik az érdeklő­dés a dolgozóik között a be­költözhető házingatlanok iránt. Jelentős társadalmi érdekek fűződnek ahhoz, hogy az ilyen ingatlanok for­galma a lehető legkeve­sebb jogi problémával, vitával bonyolódjék le. Éppen ezért a Legfelsőbb Bí­róság — figyelembe véve az ingatlanelidegenítési szerző­désekkel kapcsolatos perek tapasztalatait — elvi dön­tést hozott. A Legfelsőbb Bí­róság az ítélkezési gyakor­latnak abban az alapvető kérdésében foglalt állást: milyen tartalmi és alaki követelményekkel kell ren­delkeznie a tulajdonjog át­ruházását célzó szerződés­nek, hogy érvényesen létre­jöjjön. Ehhez, a tartalmi követel­mények szempontjából szük­séges — és egyben elegen­dő — ha a szerződésről ké­szült okiratból a felek sze­mélye mellett kitűnik az az akaratnyilvánításuk, hogy' az ingatlan tulajdonjogát át kí­vánják ruházni. Szükséges továbbá, hogy az okirat meg­jelölje az ingatlant és- az ellenszolgáltatást, vagy ha az átruházás ingyenes, akkor ezt az okirat tartalmából meg lehessen állapítani. Ha a felek egyéb kérdésekben is megállapodtak, de ezeket nem foglalták írásba, ez a körülmény még akkor sem érinti a szerződés érvényes­ségét, ha az ezekben a kér­désekben történt megállapo­dásokat bármelyik fél lé­nyegesnek minősítette is. Az írásban foglalt szerző­dés érvényességének nem feltétele, hogy a felek meg­állapodásukat közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalják, ki­véve, ha ezt külön jogsza­bály előírja. Akkor tekinthető a szer­ződés írásban foglaltnak, ha szerződési nyilatko­zatát mindegyik fél alá­írta, nem szükséges azonban hogy ugyanaz az okirat tartalmaz­za a szerződő felek nyilat­kozatát, hanem külön ok­iratban is kinyilváníthatják kölcsönös és egybehangzó akaratukat. Gyakran -megtörténik, hogy a felek — eléggé el nem ítél­hető módon — az eredeti megállapodástól eltérően tün­tetik fel az eladott vételárát a szerződésben. Ez­zel a vagyonátruházási illeté­ket szeretnék csökkenteni. Az ilyen színlelt szerző­dés érvényes ugyan, de illetékjogi és büntetőjo­gi következményekkel jár­hat. Ha a bíróság megállapítja, hogy illetékrövidítési célzat­tal, színilegesen jelölték meg a vételárat, értesíti az ille­tékügy! hatóságot, ha pedig bűncselekmény is fennforog, akkor az ügyészségnek is je­lenti a.z esetet. A színlelés nemcsak a vé­telárral kapcsolatban merül­het fel. hanem úgy is, hogy a szerződés nem tartalmaz tulajdonátruházást. A Legfelsőbb Bíróság elvi döntésében megállapította: az ilyen színlelt szerződések száma ma már csökkenőben van, s a szocialista társadal­mi tudat egyre általánosabb kialakulásával és további fej­lődésével, a szocialista tár­sadalmi együttélés szabá­lyainak egyre fokozódó meg­valósulásával számuk két­ségtelenül még tovább fog csökkenni, az ilyen színlelt szerződések is minden tekin­tetben rosszallást érdemel­nek, elítélendők, jogi elbírá­lásuknál azonban különbség van köztük. Az elbírálásnál nem a színlelt külső alak­ból, hanem a felek valóságos szer­ződési akaratából kell ki­indulni: nem a színlelt hanem a va­ingat lan ' lóságos szerződés az irány­adó, s azt kell nézni, hogy a leplezett szerződéssel át­ruházzák-e a tulajdont,' vagy semv Ha tehát a tulajdonjog átruházására irányuló szer­ződést olyan színlelt szer­ződéssel leplezik, amelynek lényeges tartalmához ugyan­csak hozzátartozik a tulajdon­jog átruházása, akkor a lep­lezett szerződés nem érvény­telen amiatt, mert az átru­házás jogcímét, illetve az el­lenszolgáltatást nem 's felek valóságos akaratának megfe­lelően tünteti fel. Ha azon­ban a színleges írásbeli szer­ződésből nem tűnik ki az a szándék. hogy az ingatlan tulajdonjogát át kívánják ru­házni. s a szerződés csupán az irtgatlan időleges átenge­désére szolgálhat jogcímül, akkor a leplezett szerző­dés érvénytelen. (MTI) Szerencsés autóbalesetek Hétfőn reggel, már nappali világosságban, haladt a Buda­örsről Biatorbágy felé vezető úton, tehergépkocsijával Pál- hegyi Imre. esztergomi lakos. A fiatal, 23 éves gépkocsive­zető, előző éjszaka bort fo­gyasztva szórakozott. Emiatt elaludt a volán mellett és ko­csija. lekanyarodva a töltés­ről, felborult. Ö és a teherau­tóban hátul ü’ő két társa csali ekkor ébredt fel. Az ijedségen kívül nem történt bajuk. Ugyancsak Budaörsön, a község főútvonalán haladt haj­nalban a 40-es autóbusz, ame­lyet Bányai Gábor vezetett. A busz nekiszaladt az út szélén álló nyereesvontatónak. Az összeütközés következtében a kocsin utazó Gyimesi Jánosné, budapesti lakos, könnyebb zú- zódásokat szenvedett. A vizs­gálat megállapította, hogy a vezető a megengedettnél gyor­sabban hajtott, s ezért nem tudott idejében fékezni. Mindkét baleset ezúttal sze­rencsésen végződött. Történ­hetett volna másképp is... VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Magyar külkereskedelmi szakember a Peruban lezuhant brazil repülőgép áldozatai között (%'f\Wü\7(ir\w^ i taumumiBrorcrH 11 •'«Aiwm A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN A ceglédi Lábbelikészítő Ktsz munkájával általában elégedettek a város lakosai. A szövetkezet 76 szorgalmas szakmunkása nemcsak javí­tásokat készít el időre, ponto­san, hanem szebbnél szebb új lábbelidet is gyártanak, meg­rendelésre. Jelenleg a javításo­kat általában négy nap alatt elvégzik, de igyekeznek ezt a viszonylag rövid határidőt is lefaragni. Napirenden a várospolitika Ma délután i rendkívüli ülé­sen foglalkozik a városi tanács vb. és a Hazafias Népfront városi bizottsága a várospoli­tika időszerű kérdéseivel. Sze- lepcsényi Imre vb-elnök tart vitaindító előadást a városkép kialakításáról, ismerteti a kü­lönböző megoldásra váró fel­adatokat. Az ankéten számos [ érdekes iparpolitikai és kul- [ túrpolitikai kérdés rendre kerül. Cseri István (Tápiósüly, Fő utca 76.) és Szűcsi János (Tá­piósüly, Béke u. 15.) burgo­nyát loptak. Mindkettőjüket 120—120 forintra bírságolták. is napi­A Külkereskedelmi Minisz­térium most értesült arról, hogy a Peruban kedden le­zuhant brazil óriásgép uta­sai között volt Várkonyi Zoltán kereskedelmi taná­csos, a Külkereskedelmi Mi­nisztérium Rio de Janeiró-i ki rendeltségének vezetője. A borzalmas repülőgépsze- rencsétlenség magyar áldo­zata, Várkonyi Zoltán 1928- ban született, a felszabadulás utón hamarosan bekapcso­lódott a munkásmozgalomba és mint ifjúsági vezető, kü­lönböző beosztásban dolgo­zott. A gazdasági és mű­szaki akadémia elvégzése után a Külkereskedelmi Mi­nisztérium munkatársa lett. KÖNYVESPOLC Kertész Erzsébet: Szonya professzor I■/ ertész Erzsébet leányre- l\ génye szórakoztató ol­vasmány. Hőse egy öntudatra ébredt fiatal orosz lány, aki az elmúlt század utolsó évti­zedeiben vívja meg a maga harcát — hiába minden szülői ellenzés, a tudománynak szen­teli életét. Persze, idáig eljut­ni a maga korában nem megy minden zökkenő nélkül. Elő­ször is férjet kell választania, hogy függetlenítse magát csa­ládjától. Csakhogy a házas­sághoz szerelem is kell — egyedül a nemes cél: mate­matikát tanuljon és taníthasd son, önmagában még nem l Sikeres bemutató a Csepel Autógyárban A Csepel Autógyár műve­lődési házának színjátszó csoportja Blazek: Mesébe il­lik című háromfelvonásos zenés vígjátékát mutatta be. A mai tárgyú, sok tanulságot és a helyes erkölcsi maga­tartást példázó vígjátéknak a szokványosnál mélyebb és maradandóbb mondanivalója van. A mesebeli apóka jótett jielyében jót ád, s teljesíti az emberséges Péter három kí­vánságát. Az elhamarkodott első két kívánság után Péter harmadik kívánsága már túlnő a teljesíthetőség ha­tárain. mert elégedett és bol­dog akar lenni — mások jó­voltából, anélkül, hogy ezért önmaga áldozatot hozna. Vé­gül rádöbben, hogy az anya­gi jólét önmagában még nem teszi megelégedetté az embert, és nem vezet el a boldogsághoz. Diós Ágoston, az előadás rendezője, világosan bontot­ta ki a darab eszmei mon­danivalóját. Áz előadást per­gővé és a sűrű képváltások ellenére folyamatossá, gör­dülékennyé tette. A játék­tér jó és arányos kihasz­nálásával sok segítséget adott a szereplők mozgásá­hoz. Színpadképei áttekint­hetőek, kiegyensúlyozottak. Mint díszlettervező is se­gítségére volt saját rende­zői elképzeléseinek. A jel­zett egyszerű. de teljesen közérthető díszletelemeikkel pontosan körvonalazta a cse­lekmény színhelyét. Díszle­tei kivitelezésükben is mér­téktartóak. ízlésesek és mégis látványosak. A vígjáték zenéje már nem szolgálta kellően és nem is emelte ki a darab mondani­valóját, ezzel elég sok prob­lémáit okozott az előadás szereplőinek is. Nem ártott volna a rendezőnek zenei húzásokat alkalmazni, annál is inkább, mert a művelő­dési ház színjátszó csoport­ja elsősorban próza tolmácso­lására alkalmas. A sikeres előadás szereplőd közül dicséret illeti a má- zolót alakító Karmazsin Já­nost, az apát játszó Kónya Józsefet, a rokonszenves me­sebeli apókát, Szűcs Bene­deket, az igazgató figurájá­ban Szentirmay Lászlót. De tudása legjavát nyújtotta az előadás többi szereplője is; azok is jól illeszkedtek az együttesbe, akik első ízben léptek fel színpadon. A he­lyes műsorválasztást, a jó előadást, a zenekar lelkes munkáját és a szép díszlete­ket a közönség ,sok nyíltszíni tapssal jutalmaz+a. eieg. Szonya valóra valtja al­mát, mint Szofija Kovatevsz kaja, a világ első női mate­matika-professzora lesz. Híre túljut országa határain, kivé­teles tehetségét Európa-szerte ismerik és szeretik. Szonya mégsem boldog. Bár célját el­érte, az embert azonban nem­csak a hivatás sikeres gyakor­lása élteti. Szeretet, megértés nélkül az élet olyan, mint a fűszer nélküli étel: ízetlen, csak kelletlenül kóstolgatja az ember. Az írónő regénye jól pél­dázza: az élet sokszínűbb, ösz- szetettebb, mint ahogy azt Szonya elképzelte. A tudomá­nyos sikerek ára: emberi bol­dogsága. Valahol eltévesztette a boldogság felé vezető utat, s ezért drágán kellett fizet­nie. Az ember élete akkor bol­dog csak igazán, ha megtalál­ja azt az összhangot, amely, kiegészíti hivatását magánéle- \ tével. S ez a tanulság tökéle- j tesen érvényes napjaink em- \ herére is. Miliők Éva: Gyertyafények M ásfél évszázaddal fordít-; ja vissza Miliők Éva az idő kerekét. 1805-ben kezdő­dik ez az érdekes, ifjúsági re­gény, Debrecen városában, | annak is ősi kollégiumában. Történetének hőse az akkor még kollégiumi diák: Kölcsey Ferenc. A költő neve jól ismert ma is minden ifjú és kevésbé if­jú olvasó előtt. A Himnusz- szál örök időkre beírta nevét népünk történetébe. Életmű­véről, szenvedésekkel teli éle­téről azonban már alig tud valamit a nagy közönség, i Munkássága másfél évszázad i távlatában a feledésbe me-| rült. Pedig érdekes, regényes j élete, csalódásai és szenvedő- j sei, szerelmei és a nép életé- ■ nek jobbrafordulásáért vívott j csendes küzdelmei méltóvá j teszik arra, hogy közelebb j kerüljön hozzánk ez a tiszta! lobogású ember. Miliők Éva kísérletet tett! arra, hogy a költőt és korát! közel hozza a ma olvasójá-! hoz. Kölcsey mellett olyan! neves személviségeket szere-! pel tét. mint Kazinczy. Berzse-! nyi. Virág Benedek. Ám min-” den jószándéka ellenére sem érezzük, éljük végig mindaz! a töméntelen megpróbáltatást, amelyen át a költő életútja vezetett. Miliők Éva kísérlete tiszteletre méltó, hiszen a Himnusz költője méltán meg­érdemli az emlékidézést, em­lékállítást, hogy mégsem úgy sikerült ez, ahogy szerettük volna, elsősorban az ábrázolt jellemek egysíkúságából, oly­kor felszínességéből fakad. Az írónő nagyobb energiát fordí­tott a külsőségek történelmi­leg hű bemutatására, mint az emberi lélek belső vívódásai­nak ábrázoláséra. A halotti maszkot kísérelte meg lebon­tani Kölcsey elfeledett arcáról de igazi arcát a maga sokszí­nűségében nem sikerült meg­mutatnia. (Móra Ferenc Ki­adó.) — P — IMTOCTE © VlDfigfi Svájcba indul az üllői káposzta Az elmúlt pár hónap alatt a közös gazdaság 103 va­gon paradicsomot adott át a konzerviparnak, 39 vagon ká­posztát szállított a MÉK-nek és 34 helyett eddig 37 vagon­nal indított útinak sárgarépát. A napokban Svájcnak raktak be káposztát. A közös vagyon védelme Az elmúlt napokban a Mo­non Járási Tanács szabálysér­tési főelőadója többeket meg­bírságolt, akik megkárosítot­ták a társadalmi tulajdont. Kozák -Gusztáv (Monor, Le­nin u. 177.) az úri Béke Tsz kaszálóján legeltette lovát. A ló nagy darabon legázolta a vetést. Gazdáját 200 forintra bírságolták. Rizmayer L ipát (Póthar.aszt) a nyáregyházi tsz lucemaföldjén legeltette jó­szágait. Öt is kétszáz forintra bírságolták. Nagy János (Úri, Árpád u. 17.) és Petrik Sán­dor (Úri, Síp u. 2.) kukoricát lopott a helyi Béke Tsz föld­jéről. Nagyot 250, Petriket 150 forintra bírságolták. Vidák István és Vidák Hermina (Mende. Országút 7.) a helyi Lenin Tsz kukoricáját meg- dézsmálták. Kettőjüket együt­tesed 350 forintra bírságolta a szabálysértési főelőadó. A tá- piósülyi Virágzó Tsz földjéről Védekezzünk a balesetek ellen Nemcsak a konzervgyár, hanem többi nagykőrösi üzem vezetőinek is hathátós intézkedéseket kell tenni an­nak érdekében, hogy a bal­esetveszélyes munkahelyeken megfelelő óvóberendezések álljanak rendelkezésre. Ezen túlmenően az is fontos, hogy ezeket d felszereléseket az ar­ra kötelezett dolgozók hasz­nálják is. A balesetveszélyes helyen dolgozó üzemi munká­soknak elsősorban a saját maguk érdekében nagy körül­tekintést kell tanúsítani. A konzervgyár vezetői a balese­tek megelőzése érdekében hét pontban foglalták össze a szükséges óvóintézkedéseket. Ugyancsak a balesetvédelmet szolgálta az a vizsgálat, ame­lyet a népi ellenőrzési bi­zottság, a városi tanács mező­gazdasági osztálya és az ügyészség tartott két nagykő­rösi termelőszövetkezetben. Felmérték a balesetelhárítás helyzetét, hogy megtehessék a Szükséges lépéseket. A vizsgá­lat azt bizonyította, hogy az óvórendszabálvok ismertetése, alkalmazása és az alkalmazás rendszeres ellenőrzése rendkí­vüli hiányosságokat mutat. S^nos, számos üzemi baleset fordult elő az elmúlt hóna­pokban, ami arra inti a dol- kozókat. hogy az eddiginél nagyobb gondot fordítsanak erre a rendkívül fontos kér­désre. Hatan egy lavórban A nagykőrösi MÉH-kiren- deltség telepén kilencen dol­goznak. Szociális ellátottsá­guk rendkívül kezdetleges. Nincs például fürdő, ahol munka után tisztálkodhatná­nak. Egyetlen lavórban hatan mosdanak. A vállalat igyek­szik segíteni: minden héten a fizikai dolgozók rendelkezésé­re bocsát egy-egy ingyenes fürdőj egyet és havonta egy- esy szappant. A vállalat most 55 ezer forintot utalt ki egy új öltöző és fürdő építésére. Dalosok találkozója A Nagykőrösi Konzervgyár dalosai a fúvószenekarral, va­lamint az iparoskör nagy­múltú énekkarával baráti es­tet rendeztek a helyi művelő­dési házban. A találkozó al­kalmából jól sikerült műsort is adtak az együttesek. FŐ A BÁTORSÁG jelentette, hogy én egy tapin­tatlan barom vagyok, aki úgy mentem neki, mint tót az öreganyj ... Na, de a többit nem idézem. Mit bizonygassam tovább, Ruzicska valóban fél a bírá­lattól. Ö egy megalkuvó em­ber, aki azt vallja, hogy nem kell minden vacakot szóvá tenni. Szerinte az is rendjénvaló, hogy legutóbb én száz forint­tal kevesepb prémiumot kap­tam. Tény, egy hónapig fize­tés nélküli szabadságon voltam, hiszen maholnap nyakunkon a tél és a' házam építését be kellett már fejezni... És kü­lönben is, amikor mi társadal­mi egyenlőséget hirdetünk, s azt mondjuk, hogy minden ember egyforma, akkor az nem igazságős. ha egy prole­tár dolgozó száz forinttal ke­vesebb prémiumot kap, mint a többi! Nincs igazam? De­hogynem! És igazam tudatában — de a legszigorúbb elvi alapon — a csoportvezetőmnek élesen vetettem fel a kérdést: — Nézze, Sunyi szaki! Vagy rendbe hozza ezt a prémium- dolgot. vagy szóvá teszem, hogy elvtársasánod egész hé­ten nem Kisújszálláson kiszál­láson volt, hanem a házamat építette. És mit gondolnak, mi tör­tént? Még aznap megkaptam a százast! Mert így van ez. elvtársak, ha a hibák ellen erélyesen fellépünk, úgy el­tűnnek, mintha sose lettek volna. Sose lettey, volna? Hát üt egy kicsit elragadott a hév, mert azért még vannak hi­bák. Hibák? Bűnök! Forradal­mi kötelességem megmonda­ni, hogy a mi igazgatónk, Fir­ma kartárs. nem éppen egy ió firma. Inkább durva, gorom­ba fráter. Űgv beszél a szo­cializmust évítő proletárokkal, mint egy dölvtös kapitalista. A múltkori, javaslatomra pél­dául ezt válaszolta: — Ugyan. Sóder kartárs. ne tegyen örökké úgy, mintha maga találta volna föl az ajánlott levelet. Ezt mondta ... Nekem!... A szocialista építés keVös kö­zepén. Mit szólnak ehhez? El is határoztam, hogy egyszer majd, úgy alkalomadtán, jó alaposan megmondom a véle­ményemet ennek a tömegektől elrugaszkodott kiskirálynak. De egyelőre nem szólok, mert attól tartok, hogy a vé­gén ez a kispolgár Ruzicska egy frázisokon lővagló szószá­tyárnak minősít. De milyen alapon'? Szikora István A kedves olvasó nem veszít azzal, hogy személyesen nem ismeri Ruzicskát. Én annál többet. Tíz éve, hogy nem tu­dom kikerülni ezt az alakot. Sajnos, egy szobiban dolgo­zunk. És bár az elmúlt évti­zed alatt Sok minden válto­zott — főnökök, jöttek, osz­tályvezetők mentek, még a lif­tet is megjavították —, de Ru­zicska megmaradt annak, aki volt. Ma is úgy irtózik a hi­bák felvetésétől, mint tíz év­iiéi ezelőtt. Nemrégiben náluk voltam. Vendégségben, mert bárhogy is nem kedvelem Ruzicskát. a tömegkapcsolatomat nem ha­nyagolhatom el- És ez nem is volna vonalas!... Szóval, amint átestünk az üdvözlése­ken. azonnal felismertem, Ru­zicska inae piszkos! Egy szo­cialista állam polgárának az inge! Piszkos? Olyan koszos volt, mintha akkor hozták ihlna a tisztítóból! Az én elvem a nyíltság, a hibák elleni bátor fellépés. Ezen az elvi alapon szóltam Ruzicskához. azonnal gyakoroljon önbírá7atot és ve­gyen fel egy házilag mbsott, tiszta inget. És mit tett Ruzsicska? Ahe­lyett, hogy köszönte volna, hogy igyekszem megszaba­dítani őt a hibáitól, ott, a széles vendégsereg előtt ki-

Next

/
Thumbnails
Contents