Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-27 / 277. szám

1962. NOVEMBER 27, KEDD re«T HEGYEI kMírSap 3 1965-re befejezik a falusi mozihálózat kiépítését A Művelődésügyi Miniszté­rium filmfőigazgatóságának tervei szerint 1965-re befeje­zik a falusi mozihálózat kiépí­tését. Állandó jellegű, rend­szeres filmelőadásokat tarta­nak akkor majd azokon a te­lepüléseken is, amelyeket je­lenleg még vándormozi láto­gat. Hazánkban jelenleg 3700 íkeskenyfilmes és 815 normál­filmes mozi van. A normál­filmes mozik közül 265-ben szélesvásznú filmeket is vetí­tenek. A mozihálózat térképe sze­rint napjainkban mindössze 300. kis lélekszámú faluban, tanyaközpontban nincs mozi. (MTI) AZ EMBER, AZ ÜZEMEK ÉS AZ ORSZÁG ÉRDEKÉBEN A vasasszakszervezet megyei küldöttválasztó értekezlete Az első magyar fodrászbajnokság Vasárnap regigei benépesült a vasasszékház első emexeti tanácsterme. Az asztalok mel­lett a megye üzemeinek kép­viselői foglaltak helyet, hogy megválasszák küldötteiket a szakszervezetek megyei taná­csának közelgő választására, valamint a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezete XXIV. kongresszusára. Az értekezlet elnöke Joó István elvtárs, a Csepel Autó­gyár szakszérvezeti bizottsá­gának titkára javaslatot tett az elnökségre, a részvevők szavaztak, majd elfoglalta he­lyét az elnöki asztal mellett Varga János, a Vas- és Fém­ipari Dolgozók Szakszerveze­tének titkára, Horváth Sán­Felhasználva a tanulságokat A kommunista erkölcsről tanulnak ezekben a napokban az időszerű kérdések tanfolya­mának hallgatói. Számos el­méleti tételt boncolgatnak, amelyek mindegyike segít megértetni miért magasabb- rendű a kommunista erkölcs a polgári erkölcsnél. A hallgatók kérdezősködnek, s kiderül: nagyon sok, kérdés foglalkoztatja megyénk dol­gozóit. Pusztazámoron a ké­ső esti órákig boncolgatták: érvényesül-e náluk a kommu­nista erkölcsről szóló tanítás? Tatárszentgyörgyön annyira érdekelte a lakosokat ez a té­ma, hogy a jelentkezőiméi ■többen érkeztek a szeminá­riumra, TJunabogdányban, Nagykovácsin Pátyon, Daba- son, Pilisborösjenőn is jól si­kerültek a foglalkozások. Fény derült arra például, hogy sok ember erkölcs alatt csupán nő és a férfi kapcsola­tát érti. Az egyéni és a kö­zösségi érdek összhangját, az emberek,-egymás iránti, meg-, ibecsülését, a hazafias köteles­ségek teljesítését, stb. eddig nem sorolták az erkölcs fogal­mába. Érdekes viták alakultak ki az erkölcs fejlődéséről is. Az első foglalkozásnak ter­mészetesen több szervezésbe­li. olykor tartalmi hibája is volt. Megtörtént, például, hogy a budai járásban több szemi­nárium elmaradt, a szentend­rei járásban többségében szer­vezetlenség jellemezte az ok­tatás megindítását. Volt, ahol hideg szobában gyűltek össze a hallgatók, s volt ahol hat óra helyett csak fél nyolckor kezdték meg a tanulást, so­kan érkeztek késve. Dabason pedig éppen a kommunisták maradtak el úgy a foglalko­zásról, hogy be sem jelentet­ték távollétük okát. Méltán marasztalták el őket a meg­jelentek, mondván: ha valaki vállalkozott valamire, az te­gyen is annak eleget. A szervezési hibák mellett némelyik szemináriumra a vezető sem készült fel elég lelkiismeretesen. Az is meg­történt, hogy a tananyagot az­nap kapta kézhez az oktató. Másutt nehezen kapcsolták össze az elvi megállapításokat a gyakorlati élet tapasztalatai­val, s vagy nagyon elvonttá vált a foglalkozás, vagy csu­pán a gyakorlati példákat so­rolták. A megyei pártbizottság agit.-prop.-osztálya összesítet­te az első foglalkozás tapasz­talatait, megbeszélte a járási agitációs és oktatási felelősök­kel a tennivalókat. Azt pél­dául: a propagandista konfe­rencián alaposabban tárgyal­ják meg még egyszer az el­vi tételek összekapcsolását életünk gyakorlati tapasztala­taival, beszélgessenek még egyszer a hallgatókkal a fel­készülés módjáról, biztosít­sák a megfelelő fűtött helyisé­get, a jó tanulás minden le­hetőségét. Amikor falvaihkban az em­berek gondolkodásában, életé­ben oly nagy változások men­nek végbe, minden fórumnak nagy szerepe van, hogy ebben segítsen. Hogyne lenne hát nagy jelentősége a pártokta- tásnak, amelynek keretében sok-sok vitára, elvi kérdés tisztázására van lehetőség! Éppen ezért a pártszerveze­teknek ennek tudatában kell előkészíteniük a következő foglalkozást. S. A. Harmadízben rendezték meg Vácott a Fehér Galamb Étterem vadászestjét (Tudósítónk jelenti) Szokatlan kép fogadta szombaton este a Csányi úti Fehér Galamb Étterembe be­lépő vendégeket. A nagyterem egyik falrészét freskószerűen bedíszletezték. Hamisítatlan erdei hangulatot ébresztett a bogrács alatt világító parázs az állatfogás legősibb kellé­keivel. A vadállatok azonban nem elevenen sétálgattak, hanem ízléses hidegtálakban feldol­gozva, és gőzölgő kondérok- ban kellették magukat. A Vadértékesítő Vállalat bősé­gesen szállította a fácánt,' nyulat, szarvast, őzet és vad­sertést a Váci Vendéglátó­ipari Vállalat idén harmad­ízben megrendezett „vadász- est”-jére. Mihályi László üzletvezető irányításával gondosan felké­szültek a nagyszámú vendég fogadására. Lehőcz János konyhafőnök nemcsak a sü­tés-főzést irányította, de ő készítette a dekorációt, az íz­léses meghívó rajzait. Lengyel István, a szegedi szakácsver­seny 24 éves váci győztese és négy tanuló segédkeztek a re- mekbekészült hidegtálak meg­formálásánál. Az esős, hűvös idő ellenére benépesült a nagy étterem. Eljöttek a Dunai Cement- és Mészmű építkezésén dolgozó műszakiak, mérnökök és szak­munkások is. A német vendé­geknek kétnyelvű étlappal kedveskedtek. Ott volt a Bel­kereskedelmi Minisztérium és az Étterem- és Büfé Vállalat több képviselője. Wenecz József, több nem­zetközi sikerű szakácskönyv szerzője Pollák Béla vállalati igazgató társaságában szem­lélte meg a 28 tételes ételsor fogásait s a fővárosi színvo­nalú hidegtálkészítményeket. A neves szakember nem fu­karkodott a dicsérettel. S bár nem volt végleges sorrend kialakulás, az esti forgalom összesítésénél első helyre az Ujházy-módra ké­szült fácánleves került. Utá­na legtöbbször rendeltek váci halászlét csuszatésztával és nyúlpecsenyét vadasan elké­szítve. Az érdeklődést — és a jó étvágyat — jellemzi, hogy az egyik vendég barátjával kö­zösen végigette a „Speisen­folge” valamennyi ételét. Utána fizettek, piroshasú szá­zasokkal. A vadászest sikerén felbuz­dulva még a tél folyamán tervbe vették egy magyaros vacsoraest és egy nemzetközi ételbemutató rendezését a Fehér Galambban. Papp Rezső dór, az SZMT titkára, Várt/ Zoltán, a vasasszakszervezet megy ebi zottságéraak titkára, Vándor Kálmán, a Kemény­fémipari Vállalat igazgatója és Németh Sándormé, a Ganz Ä rammérőgyár küldötte. Ezután az elnök javaslatot tett a napirendre, amelyet a küldöttek egyhangú szavazás után elfogadtak, majd Vary Zoltán tartotta meg beszá­molóját a végzett munkáról. A titkár bevezetésként az idén, március 27-én, tartott értekezletre utalt, amikor új­jáválasztották a vasas-megye- bizottségot. Azon az értekez­leten a vasasszakszervezet XXIII. kongresszusa határo­zatainak végrehajtásáról esett szó, valamint a második öt­éves tervben meghatározott feladatokról, az 1962. évi ter­melési íeyvekről. A máj beszámoló elsőként a termelés ered­ményeivel foglalkozott. Ebben az évben a vasasüze­mek dolgozói az előirányzott tervek alapján több mint há- rommilliánd forint termelési értéket biztosítottak népgaz- diasáigunfcnak. Színvonalas vállalati és mozgalmi intéz­kedési tervek, műszaki fej­lesztési tervek születtek, ame­lyekben helyesen jelölték meg az üzem előtt álló legfonto­sabb feladatokat. Következetesen és jól tá­maszkodtak a vasasüze­mek az üzemi tartalékok­ra az anyagi természetű kapaci­tásra, a dolgozók öntevékeny­ségét bizonyító felajánlások­ra. E téren kiváló eredménye­ket mondhat magáénak a Cse­pel Autógyár, a Préko, s a Ganz Árammérőgyár. A Diós- di Csapágygyár külön is em­lítést érdemel, mert vállalati szinten az intézkedési terv­ben meghatározott munkák hárommillió-kétszázezer fo­rint pluszt jelentettek. A csap­ágygyárat egyébként jó intéz­kedési tervéért a miniszté­rium is dicséretben részesítet­te. E vállalatok jó eredmé­nyeiket többek között annak is köszönhetik, hogy a terv- készítés időszakában figye­lembe vették a dolgozók ja­vaslatait. Ugyancsak jó eredménnyel járt az a helyes kezdeménye­zés, amely szerint a vállala­tok éves vállalását a műhe­lyek, a brigádok és az egyéni felajánlások alapozták meg. Jelentős számot képvisel­nek a műszakiak felaján­lásai is, amelyek fejlettebb technoló­giai módszerek kidolgozására, újítások kivitelezésére és a fizikai dolgozók patron álásá- ra vonatkoznak. Az adminiszt­ratív dolgozók a bizonylati fegyelem betartására, a ha­táridők előbbre hozatalára és a .nyilvántartások pontosságá­ra tettek felajánlásokat. A vállalások színvonala is emelkedett, különös tekintet­tel a szocialista és a szocia­lista címért küzdő brigádokra. A brigádok a termelési fel­ajánlások teljesítése mellett szakmailag, politikailag és kulturális téren is állandóan képzik magukat. Több üzemben, például a Ganz Árammérőben, a Diósdi Csapágygyárban, a Csepel Autógyárban, a vállalati fel­ajánlásokban olyan törekvé­sek is megmutatkoznak, ame­lyek megvalósításával a gyár eléri a világszínvonalat. A balesetek számának ala­kulásánál már közel sem ilyen kedvező a helyzet. A balesetek száma ugyanis csök­kent, de a bekövetkezett bal­esetek súlyossága növekedett, így tehát a kiesett munkana­pok száma kedvezőtlenül ala­kul. Valamennyi vasasüzemre jelentős feladatot ró a Központi Bizottság június 28—29-i gépiparra vonat­kozó határozata. A KGM és a vasasszakszerve­zet KV utasításai konkrétan megjelölik a határpzat alap­ján a termelékenység, a gaz­daságosság, a műszaki fejlesz­tés tennivalóit. A beszámoló a továbbiak­ban részletesen foglalkozott az idei második féléves terv teljesítésével, a VIII. párt- kongresszus tiszteletére ren­dezett munkaversennyel, a dolgozpk szociális körülmé­nyeinek javításával, a politi­kai, szakmai nevelő, felvilá­gosító munkával, általában az oktatással, a propagandisták feladataival, a szakszervezeti munka vezetésének színvona­lával, a szakszervezeti üzemi demokráciával és számos más olyan kérdéssel, amely a szakszervezet hatáskörébe tartozik. A beszámolót követően 8 színvonalas vita alakult ki, 8 amely konkrétan foglalkozott 8 az üzemek problémáival, a | kooperációval és más kérdé- ^ sekkel. A vitát követően sor é került a választásra. T. T. á í Vasárnap rendezték meg Budapesten a Ganz-MAVAG £ kultúrház nagytermében az első magyar fodrászbajnokságot. ■ A férfiaknál hatvan, a nőknél ötven induló volt. A verseny egyben válogató jellegű is volt, a legjobbak a januárban Bu­dapesten megrendezésre kerülő Nemzetközi Béke Kupa ver­senyen vesznek részt. Képünkön Buzási István „nagyfantázia” frizurája, amely- lyel az országos bajnokságon második helyet ért el. Búzási István néhány héttel ezelőtt Prágában az első helyen vég­zett a nappali frizura kategóriában (Koppány György felv.) AXXVXXXXXXXV\VXXX\XXX*XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX' Testvérpártok képviselőinek látogatása Nagykátán és Tápiószeién Tegnap délelőtt a nagykátai járásba látogattak el a Koreai Munkapárt és az Iraki Kom­munista Párt képviselői, akik a párt VIII. kongresszusára érkeztek hazánkba. A vendé­geket Nagy Józsefné könnyű­ipari miniszter és Jámbor Miklós, a Pest megyei Párt- bizottság mezőgazdasági osz­tályvezetője kísérte el. A ven­dégek először a nagykátai Magyar—Koreai Barátság Tsz-be látogattak, ahol Ko­vács József, a Nagykátai Já­rási Pártbizottság titkára, va­lamint a termelőszövetkezet elnökhelyettese Molnár Béla, Csorna János főagronómus és Turóczi József párttitkár fo­gadta őket. Csorna János fő­agronómus ismertette a szö­vetkezet fejlődésének adatait. 1956 tavaszán negyvenöt csa­láddal 720 kataszteri holdon gazdálkodott termelőszövetke­zetük, amely az átszervezés idején, 1961-ben 6500 kataszteri holddal növekedett, s ma már 1050 család a tagja. Jellemző a fejlődésre, hogy 1962-ben egy holdról 16,50 mázsa gabonát arattak le, kedvezően alakult a kapásnö­vények termésátlaga is, ezek­nél az egyéni gazdaságokhoz képest 25—30 százalékkal na­gyobb hozamot takarítanak be. Ez évben például a ked­vezőtlen időjárás ellenére ku­koricából holdanként 24,80 mázsás szemestermést taka­rítottak be. (Azelőtt az egyéni parasztok termésátlaga 12 mázsa körül volt.) Mindezt a korszerű agrotechnika alkal­mazásának, a jobb talajmű­velésnek köszönhetik. A nö­vénytermesztéshez hasonlóan kedvezően alakult az el­múlt években az állatte­nyésztés helyzete is. Ma már 4 kataszteri holdra jut egy számosállat. Jó ered­ményeket értek el a szarvas­marhatenyésztésben, fejlődés­ről adhat számot a sertéste­nyésztés, a szövetkezet juhá- szata, s a baromfinevelés is. Jelenleg 4500—5000 liter az egy tehénre jutó átlag. Éven­ként 100 kataszteri hold után 70—80 mázsa húst adnak el az államnak a szövetkezet gazdái. 1957-ben félmillió fo­rint volt a szövetkezet va­gyona, ma tizennégymillió fo­rint. Jelenleg 10 traktor, 2 gépkocsi és 2 garnitúra öntö­zőberendezés segíti a nehéz fizikai munkát. Az idén, az aszály ellenére, előzetes szá­mítások szerint 35 forintot tudnak fizetni munkaegysé­genként. Ez azt jelenti, hogy ebben az esztendőben is az egy tagra jutó jövedelem eléri a 16—18 ezer forintot, de sokan lesznek olyanok, akik a 40—50 ezer forintot is hazaviszik. A vendégek elismerően nyi­latkoztak a hallottakról, s lá­tottakról. Megtekintették a szövet­kezet központi gazdasá­gát, megnézték a szarvas- marha törzsállományt, a sertéstenyészetet és a szántóföldekre is kiláto­gattak. A vendégek ezután az Or­szágos Agrobotanikai Inté­zet tápiószelei kísérleti gaz­daságába látogattak, ahol Koch Béla intézeti igazgató- helyettes és Györgyfalvai Miklós, a gazdaság főkönyve­lője fogadta őket. Koch Béla ismertette a gazdaság munká­ját, célkitűzéseit. Kovács Jó­zsef, a járási pártbizottság titkára meleg szavakkal emlé­kezett meg az iraki kommu­nisták hősies harcáról, majd ismertette a járásban folyó mezőgazdasági munka ered­ményeit. Zlinszky Lajos fő­agronómus elmondotta, mi­lyen főfeladatokkal foglalko­zik a kísérleti gazdaság, s milyen eredményeket ért el eddig. A vendégek itt is elis­meréssel nyilatkoztak g, hal­lottakról és látottakról. Kö- szönetüket fejezték ki a szí­vélyes fogadtatásért és továb­bi jó eredményeket kívántak a kísérleti gazdaság dolgozói­nak. (s. p.) Könyvbarátvasárnap Tápiószecson Könyvbarátnapot rendezett vasíftwté Tápiószecson a föld­művesszövetkezet. A rossz idő sem tudta megakadályozni, hőgy az úttörőkből és földmű­vesszövetkezeti dolgozókból alakult 60 pár házról házra járjon és árusítsa a különbö­ző szépirodalmi, gyermek-, valamint mezőgazdasági szak­könyveket. Estére mintegy 6 és félezer forint értékű könyv talált gazdára a faluban. Az ez évi könyvforgalom eléri már a 25 ezer forintot. Délután hangulatos író— olvasó-találkozó volt az új iskola egyik tantermében Dé- kány Kálmán részvételével. A szerző novelláját Veszély Mária olvasta fel. Az elhang­zott szavalatokat is tetszés­sel fogadta a lelkes hallgató­ság. A könyvbarátnap fénypont­ja a könyvesbál volt a mű­velődési ház nagytermében, könyvtombolával fűszerezve. A vidám hangulatú mulatság a késő éjszakai órákban ért véget. Továbbra is a ceglédiek vezetnek Százezer holdnál tart a mélyszántás a megyében A megyei tanács mezőgazdasági osztályának jelentése sze­rint az elmúlt héten némi előrehaladás történt a mélyszántás­ban. A hét végére a megyei teljesítmény elérte, sőt meghalad­ta a százezer holdat, mert pénteken estig 99761 hold volt a me­gyei összteljesítmény. Az alábbiakban közöljük a járások eredményeit az őszi mélyszántási versenyben végzett munká­juk alapján. A járás, város neve Mélyszántási terv Teljesítmény 1. Cegléd város 6 060 kh 98,2% 2. ceglédi járás 18 180 kh 94,8% 3. aszódi járás 14130 kh 65,1% 4. ráckevei járás 17 840 kh 64,0% 5. nagykátai járás 26 720 kh 63,1% 6. gödöllői járás 12 662 kh 62,0% 7. monori járás 14 400 kh 49.2% 8. dabasi járás 17 240 kh 43,9% 9. Nagykőrös város 6 560 kh 37,9% 10. váci járás 10 010 kh 34,6% 11. szentendrei járás 5 490 kh 32,9% 12. budai járás 17 870 kh 32,7% 13. szobi járás 10 262 kh 32,6%

Next

/
Thumbnails
Contents