Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-27 / 277. szám
I z. M*T •lEcrei K^Cirlaa 1962. NOVEMBER 27. KEDD Milyen less Cegléd20 év múlva? Részletes városfejlesztési terv alapján korszerűsítik Pest megye legnagyobb mezővárosát Az ÉM Városépítési Tervező Vállalat elkészítette Cegléd 20 évre szóló általános rendezési és fejlesztési tervét, amelyet a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága mér el is fogadott. Ez az első program, amely hosszú időre részletekbe menően megszabja a nagy történelmi múlttal rendelkező mezőváros tervszerű fejlesztésének módozatait. és kiindulópont lesz a város építési, közművesítési tevékenységében. A terv messzemenően figyelembe veszi a település történelmileg kialakult terjeszkedését és ennek alapján jelöli meg a korszerű városfejlesztés lehetőségeit. Ezért elvetették azt a korábbi elgondolást, amely az állami lakásépítkezéseket a ^városon kívüli szabad területekre helyezte. Ehelyett a belső lakóterületek régi, korszerűtlen házai helyén tervezik kialakítani a korszerű városközpontot, amelyet több kilométer hosszú, reprezentatív útvonal köt össze a vasútállomással. A város „kapuja”, a vasútállomás előtti tér, ugyancsak építészeti hangsúlyt kap magas épületeivel és parkjával. A város- központ 3—4 emeletes lakóházainak kiépítésével fokozatosan elsorvasztják a mesz- sze eső településeket, ugyanakkor alkalmas helyet jelöltek ki a családiház-par- cellázásokra, más helyekre sorházas, közöskertes beépítést terveztek a lebontásra váró régi épületek helyére, így könnyebben és gazdaságosabban megoldható a tervezett nagyarányú közművesítés. Húsz év alatt a szennyvíz- elvezetést teljesen megoldják. A város északi határán húzódó vasútvonal mentén kijelölték az új iparnegyedet, ahova majd fokozatosan kitelepítik az összes zajos, vagy szennyező hatású üzemeket és több új üzem is létesül. Nagy figyelmet fordít a terv a természetes meleg víz hasznosítására. Erre a célra a fürdő jelenlegi területét bővítik, 70 kádas tisztasági fürdőt létesítenek, a közelében levő mezőgazdasági technikum épületét pedig gyógyszállóvá alakítják át. Ettől függetlenül, a régi malomtó mellett alakítják ki a strandot, ahol sportpályát és fedett tornacsarnokot is létesítenek. ■ A halászat a magyar mezőgazdaság egyik leggyorsabban fejlődő ága. A hazai vizeken az idén már 200 000 mázsa halat halásztak, háromszor annyit, mint az 1932—33 közötti években. A hazai halgazdálkodás főleg a tógazdaságokon alapszik: 34 800 holdnyi vízterületen 153 000 mázsa halat fogtak az idén. A tógazdaságok területét a következő két évben 15 000 holddal növelik, és a gazdálkodás további belterjesítésé- vel 80—82 százalékkal növelik a hozamot az ötéves tervidőszak végéig. A halgazdálkodás gyors ütemű fejlődése, a növekvő feladatok egyre sürgetőbben követelik a halászat gépesítését. Az Országos Haltenyésztési Főfelügyelőség ezért gépkísérleti üzemet hozott létre, s az elmúlt hónapokban már el is készültek az új halászati gépek prototípusai. Az első korszerű halászógép már a tatai nagy tavon dolgozik sikerrel. Ezt az 1,5 kilo- wattos generátorral működő, csónakba szerelt halászógépet automata kapcsoló segítségével mindössze egy ember kezeli. A nádszéleken mozgó halászógép elektromos zsákkal megbénítja a halat s me- rítőjével nyomban ki is emeli. Régi probléma volt a tógazdaságokban a halágyakba terelt halak kiszedése és a szállítóeszközökhöz való eljuttatása. A most elkészült nagy teljesítményű halkiemelő - — amelyet a Tisza vidéki halgazdaságban próbálnak ki — villanymotor és kötélpálya segítségével, emberi kéz érintése nélkül a halágyakból közvetlenül a tó gátjára szállítja a halat. Sikeres konstrukciónak ígérkezik a vízsugár meghajtású trágyaszórógép is. Az ugyancsak villanymotorral működő berendezés felszívja a trágyát és vízsugárral tereli szét a tó különböző helyein. A gép haltakarmány kiszórására is alkalmas. A tavak tisztításához, a hínár és nád irtásához tókaszát szerkesztettek. Az új szerkezet villanymotorral működik, s a szívó-nyomó berendezés hatására keletkező vízsugár segítségével halad előre. Az elektromos halterelő készüléknek különösen nyáron veszik hasznát a tógazdaságok. Legtöbb helyen nehéz nyáron a tavak vízutánpótlásáról gondoskodni, ha azonban halászni akarnak, mégis kell vizet engedni, mert a halakat csak így lehet beterelni a halágyaikba. Az új halterelő használatával szükségtelenné válik, hogy teljesen leeresszék a tó vizét; ez az elektromos „pásztor” egy méter mély vízben, mintegy 100 méter szélességben tereli a halakat. A gépeket most próbálják ki a magyar halgazdaságok, s a próbaüzemeltetéstől függő, kisebb módosítások után megkezdik a sox-ozatgyártást. (MTI) Huszonnyolc ország iskoláiban használják a magyar szemléltető eszközöket Az Iskolai Taneszközök Gyára szombaton kiállításon mutatta be a különböző iskolatípusokban használatos korszerű szemléltető eszközöket. A gyár képviselői elmondották, hogy készítményeik 28 országba jutnak el. Amerikából például az anatómia oktatásához eredeti állatcsontvázakat rendeltek, Egyiptomból fizikai eszközöket, Franciaországba biológiai szemléltető anyagot szállítanak rendszeresen. Egy nyugatnémet cég éppen a héten rendelt több száz emberi csontvázutánzatot. A kiállításon az új szemléltető eszközök közül bemutatták az iskolai hordozható áram- átalakító készüléket, amely- lyel most valamennyi általános iskolát felszerelnek. A már eddig is használatos rádiópadot most Geiger— Müller számlálócsővel egészítették ki, Ez a terület megfelelő vendéglátóipari egységekkel felszerelve kitűnő nyári szórakozóhelynek is kínálkozik, amit ez idő szerint még szintén nélkülöz a város. A mezőgazdasági technikumot — amelyet a szükségletnek megfelelően a közeljövőben négyszeresére fejlesztenek — az állami kísérleti gazdaság központjában építik fel. A főútvonalon nagyvárosi színvonalú filmszínház épül. A járási székhely több gazdasági hivatala számára ötemeletes nagy irodaházat építenek. amelynek helyét'ugyan- csak kijetölték. Jelentősen átalakul a város közúti forgalma: kiépül a várost övező körút, megszüntetik, illetve más irányba vezetik a forgalmat akadályozó helyközi vasutakat és aluljárókat építenek a közúti kereszteződéseknél. (MTI) \ BUDAPESTI IRODALMI SÉPAD BAGÓN Mint már korábban közöltük. a megyei tanács művelődésügyi osztálya a megyében j működő irodalmi színpadok vezetői részére az őszi-téli hónapok során négy ízben mintaelőadást szervez, hogy az irodalmi színpadok vezetőinek munkáját ezzel is segítse. Ezek a bemutatók nagyban hozzájárulnak majd a mind népszerűbbé váló irodalmi színpadok művészi színvonala emeléséhez. Az első ilyen mintaelőadást november 25-én, vasárnap tartják meg Bagón, a községi művelődési házban. A Vidám falusi vasárnapok címmel ösz- szeállított műsort a budapesti Irodalmi Színpad tagjai adják elő. A bemutatón a közönség soraiban ott lesznek a falubeliek is, a népművelési dolgozók és az irodalmi színpad vezetőin kívül. Az előadást a népművelési szakemberek an- kétja követi. A megyei tanács művelődésügyi osztálya a mintaelőadástól és az ankéttől jó eredményeket vár. VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Milyen hülyeség, hogy esernyőt nem hoztunk magunkkal Negyedmillió palack pezsgőt exportálunk az idén Pezsgőgyártásunk az elsők között teljesíti exportkötelezettségeit, hogy karácsonyra és újévre a külföldiek asztalára kerülhessen az ünnepi ital. A „Hungária” pezsgőüzemből ebben az évben már több mint 250 ezer palackkal küldtek, többek között a Szovjetunióba, az NDK-ba, Lengyelországba és Angliába. (MTI) Vannak még meglepetések Állítom, hogy vannak. Arról van szó, hogy Po- mázon az egyik élelmiszer- boltba péntek délben, tehát fényes nappal beállított valaki. Valaki, akit a rendőrség azóta is keres. Szóval ez a valaki az üzletben alighanem jól körülnézett, s nem látott senkit. Ezen még nem lepődhetett meg, mert hiszen az a legszebb békeidőkben is megtörtént, hogy a kundsaftnak várnia kellett. Hanem ezután a meglepetések már szériában jöttek. Először is bizonyára feltűnő volt, hogy a kasszában nincs senki. Aztán hiég meglepőbb lehetett, hogy viszont a kassza tárva-nyitva volt. S végül az, hogy a nyitott rekeszekben sok-sok pénz lapult. A kecses piros és zöldhasú bankók szinte kínálták magukat: itt' vagyunk, vigyél magaddal! Az ismeretlen valaki — meglepődését (hősiesen legyűrve — nem sokat habozott. Kiemelt hétezerhétszáz forintot, s inkognito] át szigorúan megőrizve, pillanatok alatt eltűnt... A meglepetésekben az üzlet vezetője volt ezután soron. Már tudniillik akkor, amikor rájött, hogy a kasz- szából hiányzik a pénz. De holtbiztos vagyok benne, hogy midőn a feljelentést megtette, még a rend őreinek is elállt egy pillanatra a szavuk. Mert hát ők már sok mindent láttak és hallottak, de ekkora hanyagságot még sohasem ... Ami az újságírót illeti, ő csak egy valamin lepődött meg. Azon, hogy a kedves idegen vajon miért nem vitte magával mindjárt az egész kasszát? Igazán megtehette volna! (—iron—) Miijen lesz a téli divat? Erről adott színes, hangulatos tájékoztatót a múlt héten a földművesszövetkezeti áruház rendezésében megtartott divatbemutató. A szövetkezeti étteremben egymás után vonultak fel a szebbnél szebb téli kosztümökben, ruhákban és estélyükben a Nőiruha Nagykereskedelmi Vállalat manekenjei. Bemutatták a megjelent nagyszámú közönségnek az áruházban kapható szinte teljes kollekció mintapéldányait. A részvevők nagy megelégedéssel vették tudomásul, hogy a modellek aránylag oicsón kaphatók. AZ ELSŐ: NYÁRSAPÁT A Hazafias Népfront járási bizottságának elnöksége a múlt héten megtartott ülésén értékelte a november 7. tiszteletére kezdeményezett községfejlesztési versenyt. Megállapították, hogy a kívánt eredményt nem sikerült elérni, mert száz százalékon felül csak Nyársapát. Törtei. Kő- rőstetétlen és Kocsér lakossága teljesítette az előirányzatokat. A versenyben Dán- szentmiklós került az utolsó helyre, ugyanis a művelődési ház építése körüli huzavona nagymérvű lemaradást idézett elő a községfejlesztési tervek teljesítésében. Első helyen Nvársapát végzett, második Törtei, harmadik Kőröstetét- len ... a tizedik Albertirsa. a tizenegyedik pedig Dánszent- miklós. Madár — az madár ? A monori Petőfi utcai trafikba betéved egy négy-ötéves kisfiú. Pénzt szorongat a markában és kér egy csomag „verebet”. Nagyot néz a tra- fikos néni, mert ilyen cigarettát legjobb tudomása szerint nem gyárt a dohányipar. Vakarja a fejét az ifjú vevő- palánta is. Mivelhogy őt valamilyen madár nevű cigarettáért szalajtotta az apja. A pénzből aztán kiderül: Fecskét kért az apuka. Így lett a Fecskéből veréb, mivelhogy a közmondás is azt tartja: madár — az madár. Eső nem akadály Az elmúlt héten két nap alatt majdnem hetven mázsa vasat gyűjtöttek a bényei pajtások. Még az eső sem befolyásolta lelkes munkájukat. Dicséret és elismerés valamennyiüknek. Tsz-akadémia Vecsésen A vecsési Zöld Mező Tsz j vezetősége elhatározta: jobban megszervezi a tsz-akadémia előadásainak látogatását. Munkájukat siker koronázta, mert a társadalmi és szövetkezeti tulajdon védelméről szóló előadást már közel fél- százan hallgatták végig. Az előadás után a hallottak fölött vitát nyitottak, amelyben sók érdekes, hasznos hozzászólás hangzott el. Nyugdíjasok ankétja A nagykőrösi Petőfi Tsz- ben működő nőtanács a közös gazdaság nyugdíjasai részére ankétot rendezett a bokrosi tsz-klubban. A nagy számban megjelent nyugdíjasokat Rácz Sándorné köszöntötte, majd Holló Marika a nagymamáknak, Holló Sanyika pedig a nagypapáknak kedveskedett egy-egy szép verssel. Az ünnepséget uzsonna követte. Kutyák el'ea nincs orvosság Ezt tartják a nagykőrösi postások. Baleset ugyanis a nagykőrösi postahivatal berkeiben nem fordult elő, pedig itt is vannak kocsik, motorok, kerékpárok, sőt gépek is. A kutyák ellenben alaposan megkeserítik a kézbesítők életét. Az idén például egy postás napokig munkaképtelenné vált, mert egy kutya megharapta. Egy másik postás olcsóbban megúszta: a kutya csak belekapott a ládába és nem került ágyba. Fél éve az életben Az első mérföldkő az érettségi. Vajon fél évvel a matúra után hová, merre vezetett a fiatalok útja. Kapta Éva jeles eredménnyel érettségizett az Arany János Gimnáziumban. Kutatóvegyésznek készült, de a kémia—fizika szakra' vették fel. Oláh Ferenc, a fiú diákotthon diákelnöke jogásznak készül. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karának lett a hallgatója. A százharminchat érettségizett közül harmincnégyen járnak egyetemre, főiskolára. A többiek gyárakban, üzemekben, hivatalokban helyezkedtek el. Izsáki Judit például műszaki rajz tanfolyamra jár és a helyi konzervgyárban dolgozik. Gaál Ernő a Pest megyei Tervező Vállalat műszaki rajzolója lett. E mész Margit ipari tanuló a kecskeméti magnetofongyárban. Színész is került az idei érettségizettek közül: N. Sza bő Sándor a Színművészeti Főiskola hallgatója. A szebb, az értékesebb a kelendőbb A hazai vásárlók körében és külföldön is keresetlek a magyar kötöttholmik Négy és félszer többet gyártunk, mint 1950-ben — Nő a finomgyapjú és szintetikus fonal aránya A Könnyűipari Minisztérium vezetősége megvizsgálta a kötszövőipar fejlődését. Az iparág felmérése azért is figyelemre méltó, mert a kötöttárugyártás a textilipar egyik legfiatalabb és leggyorsabban fejlődő ága, hazánkban lényegében az első világháború után indult fejlődésnek, s a mai nagy köt- szövőgyárak elődje 104 kisüzem volt. Az utóbbi években szakosított nagyüzemek alakultak ki és most külön egy-egy vállalat feladata a harisnya-, a habselyem-, a jerseyáruk, a tréningruhák, a kesztyűk gyártása, és két-két vállalat készíti a pamut és a gyapjú kötöttholmikat. A korszerű szocialista nagyüzemekben a termelés nagy arányban növekedett és az idén az 1950. évinek már a négy és félszeresét is meghaladja. A kötöttáruk nemcsak a hazai vásárlók körében kedveltek, hanem a külföldi piacon is keresett, gazdaságosan exportálható cikknek bizonyultak. A magyar kötöttáruk esztétikai és minőségi színvonalát soli külföldi vásárló dicséri. Az export 1955 óta több mint a négyszeresére emelkedett és nagy arányokban növekszik majd ötéves tervünk hátralevő szakaszában is. Az export növelését a külkereskedelem is támogatja, és segítségével jövőre két durva síkhurkoló gépet, továbbá a varrás nélküli harisnyagyártásra alkalmas 50 gépet kapnak a gyárak. A kötszövőipar régi gépparkjának korszerűsítése és az új berendezések üzembe- helyezóse lehetővé tette az új technológiák bevezetését és az új fonalfajták felhasználását. Csőkként a pamutfonalak fel- használása, ugyanakkor sokkal több finom gyapjúfonalat és szintetikus szálat dolgoz fel az ipar. A szintetikus szál aránya például az 1950. évi 0,2 százalékról 9 százalékra emelkedett és az ötéves tervidőszak végéig eléri a 11 százalékot. Ez azt jelenti, hogy az értékesebb, tartósabb, szebb kötöttáruk gyártása fokozódik. A kötszövőipar szakemberei a jövőben még nagyobb gondot fordítanak a gyártmányfeji esztésre, s nemcsak az új termék kibocsátására, hanem a meglevők minőségének javítására is. Foglalkoznak például a formatartóbb fehérneműk készítésével, a nylon- és jersey- gyártmányoknál új varrási technológiák bevezetésével. A reumások számára gyógyhatású, meleg tartó fehérneműk gyártását kezdik majd meg. (MTI) Gépesítik a magyar halgazdálkodást Elkészült a korszerű halászógép prototípusa Nagy teljesítményű halkiemelő, villanymotoros tókasza, elektromos haltere lő
