Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-25 / 276. szám
TEST MEGYEI m __ Jh VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! K/Cirlan AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN Á CS LAP JA VI. ÉVFOLYAM, 276, SZÁM ÁRA 70 FILLER 1962. NOVEMBER 25, VASÁRNAP Befejeződött az MSZMP Vili. kongresszusa Kádár János elvtárs válaszolt a vitában elhangzottakra Megválasztották a párt vezető szerveit Szombat reggel az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatta tanácskozását a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusa. Az elnöklő Biszku Béla bejelentette, hogy a tanácskozás megnyitása óta 714 távirat és levél érkezett a kongresszus titkárságára. Gyárak, termelőszövetkezetek, intézmények dolgozói, a fegyveres testületek tagjai és magánemberek üdvözölték a kongresszust és sok sikert kívántak munkájához. Külföldről 24 távirat érkezett. Táviratban üdvözölte a kongresszust számos testvérpárt. Ezután Biszku Béla ismertette a Haiti Nép Egységpártja Központi Bizottságának táviratát. Elküldte üdvözletét a Brazil Kommunista Párt főtitkára, L, C. Prestes, elküldték ajándékukat a görögországi Averof börtön politikai foglyai. Az elnök a kongresszus részvevőinek nagy tapsa közben mutatta fel az ajándékot, egy művészi kivitelű tálat. Táviratban üdvözölte a kongresszust a Szovjetunióból több gyár, állami gazdaság, kolhoz kollektívája. A Baráti és Kulturális Kapcsolatok Szovjet Társaságai Szövetségének elnöksége, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság vezetősége, a moszkvai Komszomol-isfcolán tanuló ifjú kommunisták. Táviratot küldött továbbá az ipoly-sokoleci Csehszlovák— Magyar Barátság Termelőszövetkezet és az eislébeni kereskedelmi szakiskola. Biszku Béla javaslatára a kongresszus majd a Népszabadságban mond köszönetét az üdvözletekért. Ezután Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára válaszolt az első és második napirendi pont vitájában elhangzott felszólalásokra. Ezután került sor a határozathozatalra. A 1kongresszus egyhangúlag elfogadta a Központi Bizottság és a Központi Revíziós Bizottság beszámolóit, valamint Kádár János elvtársnak az elhangzott felszólalásokra adott válaszát. Ugyancsak egyhangúlag elfogadta a kongresszus a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának kongresszusi irányelveit az írásban beterjesztett módosításokkal együtt, továbbá a szervezeti szabályzatot az írásban beterjesztett módosításokkal. Ezzel a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei, továbbá a módosított szervezeti szabályzat határozattá emelkedett. Ezután következett a kongresszus harmadik napirendi pontja: a fellebbviteli bizottság jelentése, amelyet Harmati Sándor, a fellebbviteli bizottság elnöke terjesztett elő. A kongresszus a fellebbviteli bizottság jelentését egyhangúlag elfogadta. A Vili. kongresszustól 256 fellebbező kérte ügyének újbóli felülvizsgálatát és a pártba való visszavételét. A kongresszus 11 fellebbező kérésének helyt adott, s őket kizárásuk előtti eredeti tagságuk elismerésével visszavette a pártba. Egy fellebbezőt 1956-tól, hármat pedig a kongresszus ülésének lezárása napjától számított tagsági idővel vett vissza a párttagok sorába. Hetvenhat fellebbező ügyét a kongresszus az új Központi Ellenőrző Bizottság hatáskörébe utalta újabb vizsgálatra, 165 visszavételi kérelmet pedig elutasított. Ezután az elnöklő Biszku Béla bejelentette, hogy a szervezeti szabályzat előírásainak megfelelően a szavazati jogú küldöttek részvételével zárt ülés következik. A zárt ülésen került sor a párt - vezető szerveinek megválasztására. Kádár Jánas eíriárs bess&éde» Tisztelt kongresszus! Tisztelt elvtársak! Kedves elv- , társnők! A Központi Bizottság és a Központi Revíziós Bizottság beszámolója feletti vita — véleményem szerint — elvi, egyszersmind konkrét és magas színvonalú volt. A kongresz- szus vitájában kifejezésre jutott, hogy a küldöttek egyetértenek a párt fő irányvonalával, kifejezésre jutott, hogy a magyar kommunisták félmilliós serege egységes pártunk politikáját illetően. A kongresszuson is, és az épület falain túl is nagyon sok, pártunk harca szempontjából kedvező és jó dolog történt ezekben a napokban. Uj felajánlások történtek, új munkabrigádok, új — a szocialista címért küzdő — brigádok egész sora alakul. A dolgozók közössége nagyon sok helyen elhatározta, hogy a kongresz- szus tiszteletére ünnepi műszakot szervez, szocialista felajánlásokkal. A kongresszus idején ezrével megtartott gyűléseken, a legkülönbözőbb formában jutott kifejezésre az egyetértés pártunk politikájával, a magyar nép dolgozó tömegeinek az a készsége, hogy ennek a politikának megvalósításáért, továbbá megerősítéséért dolgozni akarnak. Tisztelt kongresszus! Minden bizonnyal emlékeznek az elvtársak arra, hogy három évvel ezelőtt, pártunk VII. kongresszusának napjaiban, párttagságunk, munkás- osztályunk, népünk tömegeiben igényként, kívánságként jelentkezett az, hogy a párt politikája ne változzék és a párt ugyanazt a politikát folytassa, amelyet a VII. kongresszust megelőző időszakban kidolgozott. Most. a párt VIII. kongresszusán elmondhatjuk, hogy ezt az igényt a bizonyosság váltotta fel. Most már nemcsak várják a velünk egyetértők a VIII. kongresz- szustól, hogy erősítse meg pártunk eddig követett fő irányvonalát', hanem bizonyosak is abban, hogy ez így is lesz. Sugatagi elvtárs, a Gábor Áron öntöde szocialista brigádjának képviselője elmondotta, hogy brigádjuk képviseletében már a VII. kongresz- szuson felszólalt egy elvtárs, aki akkor kifejezte egyetértését. Sugatagi elvtárs most arról számolt be, hogyan hajtották végre azt az ünnepélyes kötelezettséget amelyet a VII. kongresszus színe előtt szocialista brigádjuk vállalt. Aki valaha foglalkozott öntödei munkával, nagyon jól tudja, mit jelent, hogy a szocialista brigád az öntödei selejtet 6 százalékról — ami nem is a legrosszabb ebben a szakmában — egy százalék alá szorította le. Ez a szocialista munka nagyszerű hőstette. Sugatagi elvtárs azt is mondotta, nem biztos, hogy a párt IX. kongresszusán ő képviseli-e majd brigádjukat, de akkor már arról szeretnénk beszámolni, hogy az egész műhely, talán az egész üzem szocialista lett. Ebben is kifejezésre iut az a bizonyosság, az a mély meggyőződés, hogy politikánkon semmiféle lényegbevágó változás nem lehet. E politika fő jellemvonása az, hogy a marxista—leninista elveken nyugszik, torzítás nélküli kommunista politika. E politika lényegét és fő irányát meg kell őrizni. Párttagságunknak, munkás- osztályunknak, dolgozó népünknek meggyőződése, hogy ez a politika változatlan, erős, s mindenkor megfelel a nép A munkásosztály Elvtórsak! Az elmúlt három évben a dolgozó osztályok közül o magyar munkás- osztály vállalta a fő terhet. A helytállásnak oly nagyszerű, hősi — mert itt helyénvaló ez a szó — példáját tanúsítja, amire nagyon büszkék lehetünk osztálytestvéreink előtt az egész világon. Azok a feladatok, amelyeket a legutóbbi kongresz- szus óta ejtelt három esztendő alatt a magyar nép megoldott és amelyekből a fő terhet — ezt ismételten hangsúlyoznom kell — a magyar munkásosztály vállalta, nagyszerű sikerek forrásai. Az iitt jelenlevők előtt, de általában az ország és a világ előtt sem titok, mekkora nehézséget kellett leküzde- nie pártunknak és népünknek az ellenforradalom után: az elemi rend megteremtése, a népi demokratikus rendszer megszilárdítása, a népgazdaság elemi konszolidációjának megteremtése közepette kellett megoldani az általános fejlődés által napirendre tűzött kérdéseket. Amikor azt mondjuk, hogy leraktuk a szocializmus alapjait, végbement a magyar mezőgazdaság szocialista átszervezése, akkor tanácskozásokra, agitációra is gondolunk, — sokszor nagyon hosszadalmas. türelmes agitációra —, de a siker történelmi jelentőségét igazában a maga teljességében csak nagyobb távlatban tudjuk megítélni. Bár a falu szocialista átszervezésének eredményes, nagy hősi munkájánál a magyar puccijainak. Ennek a legfőbb bizonyítéka dolgozó népünk helytállása. állalta a fő terhet rasztság is minden elismerést megérdemel, mégis helyes, ha elsőnek a magyar munkásosztályt emeljük ki, mert a testvéri paraszti dolgozó osztályt a munkás- osztály forradalmi pártja, ötudata vezette a helyes útra és segítette abban, hogy megteremtse önmagának az új, szocialista élet alapjait. Szó esett más kérdésekről, más feladatokról is, így honvédségünk fegyverzetének korszerűsítéséről. Ez szintén nem csekélység, a néphadsereg szervezetét és fegyverzetét korszerűsítettük, és ebből a feladatból is adódik teher, amelynek nem kis részét ugyancsak a magyar munkás- osztály viseli. A parasztság helytállása is jól kifejezi egyetértését pártunk politikájával, azt a meggyőződést, hogy ez a politika jó és hosszú időre szól. Ebben a kérdésben a körülmények sem mellékesek: paraszt testvéreink életük szinte minden korábbi formájával, évszázados, sok nemzedékeken át megrögződött szokásokkal, munkamódszerekkel szakítottak, amikor a szocialista utat választottuk. S ami ezek ' után parasztságunknak az utóbbi két évben felmutatott munkáját illeti — ezzel az átkozott aszállyal is harcolva — erről csak a legnagyobb elismerés szavaival szólhat kongresszusunk. Az aszály ellenére az átlagtermések tűrhetőek, parasztságunk a lélekölő szárazsággal is dacolva, szorgalmasan dolgozott. Azt mondhatjuk, hogy bár az ördög elvitte az idei jó termésbe vetett reménységünket, de egy esztendő termésénél sokkal több és sokkal jobb, ahogyan a mi parasztságunk a szocialista nagyüzemi termelésbe beilleszkedett, ahogyan vezetőit kiválasztotta, ahogyan dolgozott. Ez a jövő nagy és biztos garanciája. Ha a mi parasztságunk ezt a munkaszellemet, ezt az egyetértést, ezt a nemes — már azt mondhatjuk szocialista törekvést — megőrzi és tovább erősíti, akkor a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó terveink sorra, rendre és még reményeinknél előbb fognak teljesedni. A munkásosztály és a parasztság helytállásáról szólva tulajdonképpen szólottám a magyar értelmiség jelentős többségének helytállásáról is, mert ahol termelő munka folyik, ott mindenütt vannak értelmiségi dolgozók is. Elmondhatjuk, hogy többségük öntudattal, bizakodással, lelkesedéssel munkásainkkal, parasztjainkkal egy sorban dolgozott és az eredményekre büszke lehet. Pártunk politikai irányvonalával az egész dolgozó nép egyetért Meg kell még említenem, mint a politikával való egyetértést, a párt iránti bizalmat bizonyító nagyon fontos tényt, hogy milyen nyugodtan viselkedett a magyar nép a kritikus helyzetekben. A múlt év augusztusában, szeptemberében az imperialisták méregkeverésének eredményeképpen nagyon kiéleződött és kritikussá vált a helyzet a nyugat-berlini kérdésben. Most, az elmúlt hetekben az USA agresszív lépései következtében még kritikusabb, élesebb volt a nemzetközi helyzet. Az emberek mindkét alkalommal tudták, hogy a helyzet komoly, A munkában, a magatartásban, az általános, hogy úgy mondjam szocialista fegyelemben nagyszerű vizsgát tett a magyar nép. Akinek volt alkalma szippantani egy kicsit ezekben az időkben a' nagy és erős kapitalista országok légköréből, tudja, hogy ott a meggyötört nép ezekben a napokban valósággal idegbeteg volt. A mi népünk magatartása nagyszerű, öntudatos volt. Gondoljanak az ez év október 23—i, 24-i, 25-i súlyos helyzetre. Az emberek a gyárakban, a hivatalokban, az irodákban, a földeken nyugodtan dolgoztak. És miért? Mert jó tapasztalatuk van a pártunk és a nemzetközi munkásmozgalom helyes poli ti sáláról. Mert — ahogy a mi népünk nevezi — a hruscsovi politikában, „Hruscsovék eszében” lehet bízni. Ez a közvélemény Magyarországon. Ez egyetértés és szolidaritás azzal a politikával, amit mi tudományosan úgy nevezünk, hogy marxista—leninista, kommunista politika — mindenféle revizionista és dogmatikus torzítás nélkül. (Nagy taps.) Beszélnünk kell hadseregünk helytállásáról is. A hadsereg életét a dolog természeténél fogva, a közvélemény kevésbé ismerheti. De akik ismerik a hadsereg felkészültségét, szellemét, egyetértenek azzal, hogy a legnagyobb elismerés illeti honvédségünket. A személyi állomány felkészültsége megfelel a korszerű technika által támasztott magas követelményeknek. Hadseregünk politikai szellemét jellemzi, hogy amikor a berlini kérdésben tavaly feszültté vált a helyzet, a katonák több-» sége önkéntes elhatározás' alapján kijelentette: kész a továbbszolgálatra. Az idén a katonáknak nagy része ugyancsak megbeszélte a helyzetet, és — a leszerelés előtt állók kijelentették, hogy készek tovább szolgálni. Nem kevesen jelentkeztek önkéntesnek Kubába. Ez is hozzátartozik hadseregünk, katonáink politikai és hazafias magatartásához. (Nagy taps.) Mindez együttvéve meggyőző és nem Vitatható bizonyítéka annak, hogy pártunk politikai irányvonalával nemcsak a kongresszus küldöttei, hanem egész párttagságunk, nemcsak a magyar munkásosztály, hanem az egész dolgozó nép legszélesebb tömegei egyetértenek — helyeslik és támogatják azt. És ami szintén nagyon jó: már nem is foglalkoztatja őket az a, gondolat, hogy ez a politika valamilyen irányba változhat. Az a kötelességünk, hogy a népnek ezt a bizonyosságát még jobban megerősítsük. A mi marxista—leninista politikánkban nem lesznek cikcakkok, sem kitérők, sem törések. Az a feladatunk, hogy ezt a helyes politikát szilárdítsuk, fejlesszük és következetesen alkalmazzuk az élet minden területén. A testvérpártok egyetértenek politikánkkal Kedves elvtársak! A kongresszus több mint hatvan testvéri párt küldöttségének állásfoglalását hallgatta meg. A testvérpártok képviselői kijelentették: a Magyar Szocialista Munkáspárt politikáját marxista —leninista politikának, helyes politikának tartják, egyetértenek vele és szolidárisak pártunkkal. Mindez azt jelenti számunkra, kongresszusunk számára, hogy két jogos kritikusunk: a magyar munkásosztály, a magyar nép, valamint a nemzetközi munkásosztály, a nemzetközi forradalmi kommunista világmozgalom azt mondja a mi politikánkra, hogy ez marxista—’ehirusta, kommunista politika, helyes politika. Az internacionalizmussal kapcsolatban felvetődött az is, hogy ha a helyi érdek és az általános érdek ütközik, akkor az általános, a kommunista világmozgalom érdeke a döntő és a fontosabb. Egyetlenegy országban sem létezhet olyan győzelmes kommunista forradalom, amely a kommunista világforradalom rovására, annak gyengítése árán erősödhetne. Mert ha a kommunista világforradalom valamelyik párt lépése vagy elhatározása következtében gyengül, akkor az illető párt alapjai is meginognak. Nem lehet egy adott országban sem a világ korpmunista mozgalmával ellentétes irányban erősíteni a kommunista mozgalmat. (Nagy taps.) Ha mi. saját pártkérdése(Folytatás a 2. oldalon)