Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-22 / 273. szám

1962. NOVEMBER 22, CSÜTÖRTÖK mar nrcYEi i/Cívl CfU Feloldották a Kuka-ellenes blokádot Teljesítse Kennedy ígéretének másik részét is! Kennedy amerikai elnök — mint az AP és a Reuter jelen­ti — kedden délután magyar idő szerint éjfélkor, sajtóérte­kezletet -tartott. Az elnök a sajtóértekezlet kezdetén nyi­latkozatot olvasott fel, s ebben bejelentette a Kuba körüli amerikai blokád feloldását. Kennedy közölte: Hruscsov kedden tájékoztatta arról, hogy harminc napon belül visszavonják Kubából a je­lenleg ott levő IL—28-as tí­pusú bombázó repü lögépeket. Az elnök ezután bejelentette: kedden délután utasította McNamara hadügyminisz­tert, oldja fel a tengeré­szeti vesztegzárt. Percekkel az elnök nyilat­kozatának elhangzása után McNamara hadügyminisz­ter kiadta a parancsot a hadiflottának, szüntesse be a blokádot. A Hruscsov—Kennedy levél­váltás után New Yorkban megkezdődött tárgyalások utolsó hetében a Szovjetunió képviselői rendkívül erőtel­jesen hangoztatták, hogy a Szovjetunió teljesítette a Hruscsov miniszterelnök le­velében foglalt kötelezettsége­ket. Ennek alapján a szovjet kormány követelte, hogy most már az Egyesült Államok is váltsa valóra azokat a kötele­zettségeket, amelyeket Ken­nedy vállalt Hruscsovhoz in­tézett levelében. Az amerikai ígéretek egy részének Kenne­dy elnök a blokád megszünte­tésével eleget is tett, másik részét azonban, amely Kuba biztonságá­nak szavatolásáról szól, mindeddig nem teljesítet­te. Kennedy azt mondotta, hogyha minden támadó fegy­vert eltávolítottak Kubából, és ezt megfelelő ellenőrzés kí­séri, ha továbbá Kubát nem használják agresszív kommu­nista célok exportjára, akkor béke lesz a Karib-tenger tér­ségében és sem kezdeményez­ni, sem engedni nem fogunk támadást a nyugati féltekén. Végül Kennedy megállapí­totta, hogy a „kötelezettségek­nek mind a két fél részéről történő teljesítése és a kubai válság békés rendezésének végrehajtása szélesre tárhat­ja az ajtót más vi^ás problé­mák rendezése előtt”. Grecsko marsall parancsa a harci készültség megszüntetésére Tekintettel arra, hogy a Karib-tenger térségében és a vele kapcsolatban Európában is létrejött feszültség csök­kent, Grecsko marsall, a Var­sói Szerződés egyesített fegy­veres erőinek főparancsnoka, szerdán parancsot adott az egyesített fegyveres erőkhöz tartozó csapatok és flották fo­kozott csapatok készültségéről 1962. október 23-án életbe léptetett intézkedések vissza­vonására. A szovjet kormány utasítása a Szovjetunió honvédelmi miniszterének Tekintettel arra, hogy Kennedy, az Egyesült Álla­mok elnöke, elrendelte a Ku­bai Köztársaság ellen fogana­tosított zárlat (blokád)) fel­oldáséit, s megnyílt a lehető­ség a veszélyes Karib-tengeri válság által előidézett kö­vetkezmények teljes felszá­molására, Nyikita Hruscsov miniszterelnök és John Ken­nedy elnök megállapodása alapján — a szovjet kormány utasította Malinovszkij mar­sain, a Szovjetunió honvé­delmi miniszteréit, hogy 1962. november 21-ével az inter­kontinentális és stratégiai rakétaegységek, a légvédelmi rakétaegységek és vadászgép­kötelékek a teljes harci ké­szenlétről szintén térjenek át a normális tevékenységre és katonai kiképzésre. A stratégiai légierő szün­tesse meg a harci készenlétet, a haditengerészeti erők térje­nek át a normális katonai ki­képzésre, a tengeralattjáró flotta pedig térjen vissza állandó elhelyezési körleteibe. A szárazföldi csapatok szüntessék meg a fokozott harci készenlét állapotát. A stratégiai rakétaegysé­geknél, a légvédelmi egysé­geknél, s a tengeralattjáró flottánál szüntessék meg az idősebb korosztályok leszere­lésének felfüggesztését; Szüntessék meg a rendes szabadságolások felfüggeszté­sét a Szovjetunió fegyveres erőinél. A Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői munkaebéden vettek részt az ENSZ-ben U Thant, az ENSZ ügyveze­tő főtitkára kedden este a világszervezet központjában A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma folytatja ülését Szerda délelőtt elsőpek Viktor Grisin, az SZSZKT el­nöke szólalt fel. Közölte, hogy tervbe vették a szakszerveze­tek strukturális átszervezését is. Vaszilij Szmirnov, lenin- grádi hajógyári szerelő Lenin­grad dolgozóinak nevében ki­jelentette, hogy még nagyobb lendülettel folytatódik majd a XXII. pártkongresszus programjának megvalósítá­sáért indított munkaverseny. Vaszilij Mzsavanadze, a Grúz Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára Grúzia példáján bizonyí­totta be, hogy az ipar irányí­tását szolgáló népgazdasági tanácsok megalakítása teljes egészében helyesnek bizo­nyult. Ezeknek a tanácsok­nak a megteremtése után a grúz ipar több mint másfél- szeresét termeli a korábbinak. A szónok megállapította, hogy célszerűnek és életképes­nek bizonyultak a kolhoz- szovhoz területi termelési igazgatóságok is. A mezőgaz­daság legfontosabb ágazatait illetően Grúzia elérte azt a szintet — mondotta —, ame­lyet 1965-re állapítottak meg. Jevgenyija Dolinyuk, az SZKP XXII. kongresszusáról elnevezett; ukrajnai kolhoz növénytermesztőnője szólalt fel ezután. Egyebek között fel­hívással fordult a szovjet pa­rasztsághoz, indítson mozgal­mat a kukorica magas termés-* hozamáért. Gennagyij Vorobjov, a krasznojarszki határterületi pártbizottság első titkára ar­ról beszélt, hogy a kraszno­jarszki határterületi pártbi­zottság, figyelembe véve a központi bizottság részéről el­hangzott bírálatot, gyökere­sen átalakította a vetésterü­let struktúráját. Ennek ered­ményeként az idén olyan nagy mennyiségű szemester­ményt termesztettek, ami­lyenre eddig nem volt példa. Iván Bogyul, a Moldvai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára is­mertette a Moldvában elért gazdasági sikereket. Mint mondotta, a hétéves terv el­ső négy évében az ipari ter­melés több mint ötven száza­lékkal növekedett az előírt 47 helyett. Beszéde további részében a tervezés problémáival foglal­kozott. Felhívta a figyelmet arra, hogy nincs összhangban a mezőgazdaság és a» feldolgo­zó ipar fejlődése. Alekszandr Ljasko, a Do- nyec-területi pártbizottság el­ső titkára javasolta, hogy a mezőgazdasági építkezést és gépjavítást bízzák a városi iparvállalatokra. Borisz Ißescsev közlekedés- ügyi miniszter a vasútvilla- mosítás előnyeit emelte ki. Georgij Orlov, a fa-, pa­pír- és fafeldolgozó ipari és erdészeti állami bizottság el­nöke közölte, hogy a Szovjet­unió megelőzte valamennyi tőkés országot, még az Egye­sült Államokat is a fakiter­melés és a fűrészáru-termelés terén. Támogatta a műszaki ,■ fejlesztési politika irányításé-^ nak központosítására előter- ^ jesztett javaslatot. ' Ezután Nyikita Hruscsov f elnökletével 90 tagú bizottság? alakult a plénum határozat-? tervezetének előkészítésére. ? .. -------------------------------------- | T ÜNTETÉS LYONBAN í i Az Humanité jelenti, hogy ? Lyoniban kedden tömeg tűn te- ^ tés volt. A tüntetők „szabad-^ ságot a spanyol hazafiaknak!’“,^ „Vesszen Franco, a hóhér!” ^ jelszavakat hangoztatva a spa- ^ nyol konzulátus felé vonultak, ^ de még mielőtt odaértek vol- ^ nák, közbelépett a rendőrség, g Később újra megkísérelték a^ konzulátus megközelítését, a í rendőrök azonban ismét fel-? oszlatták a tüntetést és azt is ^ megakadályozták, hogy egy ^ küldöttség átadja a konzul-^ nak a spanyol politikai fog- lyok szabadon bocsátását kö-^ vetelő petíciót, í estebédet adott a Szovjetunió és az Egyesült Államok kép­viselőinek tiszteletére — köz­űik nyugati hírügynökségek. — A találkozón szovjet rész­ről jelen volt Kuznyecov és Zorin külügyminiszter-helyet­tes, valamint Morozov ENSZ- képviselő. Az amerikai rész­ről megjelent Stevenson, az Egyesült Államok ENSZ fő­képviselője, Vost, az amerikai ENSZ-küldöttség helyettes ve­zetője és McCloy, a Kennedy elnök által létrehozott kubai koordinációs bizottság elnöke. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok képviselőinek találkozóján a kubai helyzet kérdései kerültek szóba. Az ENSZ nyilatkozatot adott ki, amely szerint a tárgyalás lég­köre hasznos és szívélyes volt. AZ IDEI GONCOURT-DÍ JAS A Goneourt-díjjal, a legna­gyobb francia irodalmi elis­meréssel ez évben Anna Lang- fus lengyel származású írónőt tüntették ki „Les Bagages des sables” (A homokpoggyász) cí­mű regényéért. A regény mot­tója André Breton francia költő verséből vett idézett, amellyel az írónő és a regény főhősének életére nehezedő háborús emlékeket örökíti meg. Szuszlov hatvan éves Mihail Szuszlovot, az SZKP Központi Bizottságának elnök­ségi tagját, a Központi Bizott­ság titkárát a Szocialista Munka Hőse címmel tüntették ki 60. születésnapja alÍralmá­ból. .1 tel előretörése Miit répában Szerdára virradó éjjel az el­ső hóeséssel a Keleti-tenger partvidékén beköszöntött a téL összefüggő hótakaró még nincs, de több helyen a földe­ket két centiméteres hóréteg fedi. Jugoszláviában kedden nagy hóviharok voltak. A Zágráb és Fiume közötti orszáutat hó borítja. Több nyugat-horvátor­szági utat betemetett a hófú­vás, más helyeken a korábbi nagy esőzések következtében több kisebb folyó kiáradt. Párizsban is leesett az első hó a szerdára virradó éjszaka, azonban a hajnali órákban a hóesés esőbe ment át. Közép- Franciaországban a hőmérsék­let öt fokkal fagypont alá süllyedt, hó esik és az utak eljegesedtek. A hirtelen hóesés következtében a Pireneusok­ban több gépkocsi elakadt, a vezetőket sítalpas csendőrjár­őrök mentették ki szorult hely­zetükből. MAI KOMMENTAR Fellélegzett a világ. Az elmúlt huszonnégy órában ugyanis két figyelemre méltó hír érkezett. Az első Wa­shingtonban McNamara amerikai hadügyminiszter kiadta a parancsot a hadiflottának, hogy szüntesse be a blokádot Kuba körül. A másik: Moszkvában Grecsko marsall, a varsói szerződés egyesített erőinek főparancsnoka paran­csot adott a harci’készültség megszüntetésére. Hosszas diplomáciai tárgyalás után új szakaszához érkezett a kubai válság megoldása. Mindez csak a Szov­jetunió higgadtsága, türelme és békés politikája révén jöhetett végre. Hruscsov és Kennedy több levélváltása előzte meg a blokád megszűnését. A Fehér Házbati az el­múlt hetek során bizonyos kettősség mutatkozott, egyfelől álltak a látszólagos könnyű hódítással kacérkodó katonai tanácsadók, másfelől a józanabb politikusok, akik köze­lebb állnak a helyzet reális felismeréséhez és jobban sej­tik a világ jelenlegi erőviszonyait, tudják, hogy milyen katonai és erkölcsi erőt képvisel a Szovjetunió, a szocia­lista tábor, és tudják azt is, hogy az öt földrészen az egy­szerű emberek mennyire idegenkednek egy oktalanul el­indított esetleges termonukleáris háború veszélyétől. Közrejátszottak a helyzet reális felismerésében az ENSZ el nem kötelezett országai is, mert több mint negyven nemzet lépett fel a kubai válság első napjaiban a békés megoldás mellett. Amikor Kennedy elnök meghozta a döntését, nyilván figyelembe vette azt is, hogy az Egye­sült Államokban nemcsak fékeveszett háborús gyújtoga­tok vannak, hanem a lakosság egyre szélesebb rétegei a béke hívei és irtóznak a termonukleáris háborútól. Örvendetes a kubai kérdésben bekövetkezett válto­zás, de nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az ame­rikai kormány csak részben váltotta be ígéretét: felol­dotta ugyan a blokádot, de még nem teljesítette kötele­zettségének második pontját, vagyis még nem szavatolta Kuba biztonságát. A kubai kérdés újabb, fejleménye pe­dig nem lehet más, mini a Kennedy—Hruscsov megálla­podás maradéktalan teljesítése, most már az Egyesült Államok részéről is. on. k. £.XXXXXXXXX''XXXXXXXXXXVXXXXX\XXXXX>XXXXXXXXXXXXXXXXX'CvXXXXXXV,XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXY'. Kínai kormánynyilatkozat a kínai-indiai határ viszályról Pekingben szerdán nyilvá­nosságra hozták a Kínai Népköztársaság kormányának határozatát a kínai—indiai határviszályról. A kormánynyilatkozat meg­állapítja, hogy az elmúlt két évben először a kínai—indiai határ nyugati, majd keleti szakaszán indiai csapiatok át­lépték a Kína és India közöt­ti tényleges ellenőrzés vona­lát, 1962. október 20-án pedig tömeges fegyveres támadást indítottak a kínai határőrök vonalának teljes hosszában. A nyilatkozat ezután ismer­teti a jelenlegi határkonflik­tus eseményeit és emlékeztet arra, hogy október 24-én Kí­na hárompontos javaslatot tett, amelynek értelmében: 1. Mindkét fél megállapít­ja, hogy a határkérdést békés tárgyalások útján kell megol­dani. Ennek érdekében mind­két fél vonja vissza csapatait 20—20 kilométer mélységbe, az általa ellenőrzött területet elválasztó vonaltól. 2. A kínai kormány a felek tanácskozása után kész visz- szavonni határőreit a keleti szakaszon a ténylegesen ellen­őrzött terület vonalától észak­ra, a középső és nyugati sza­kaszon p>edig nem lépi át a ténylegesen ellenőrzött terü­letek határvonalát. 3. India és Kína miniszter- elnökének találkoznia kell a határkérdés baráti megoldása céljából. A kínai kormány új nyilat­kozata a továbbiakban megál­lapítja, hogy az indiai kor­mány elutasította ezt a három pjontot, majd leszögezi, hogy Kína ennek ellenére kitart mellette. A nyilatkozat hang­súlyozza, hogy időközben a határkonfliktus napról napra súlyosbodott, ezért a kínai kormány kezdeményező lépé­seket kíván tenni, ennek az irányzatnak megfordításáért. A kínai kormány kijelenti- — folytatódik a nyilatkozat —, hogy 1962. november 22-én 0 órától kezdve a kínai határ­őrök az egész kínai—indiai határ mentén beszüntetik a tüzet. 1962. december 1-től kezdve a kínai határőrök 20 kilométer mélységben a Kína és India között 1959. november 7-én felállított tényleges ellen­őrzési vonal mögé vonulnak vissza. A kínai határőrök ké­szek arra, hogy a keleti sza­kaszon, jelenlegi állásaiktól északra, 20 kilométerrel a tör­vénytelen Mac Mahon vonal mögé vonuljanak vissza. An­nak érdekében, hogy biztosít­sák a határterület lakóinak rendes mozgását és a rendet, Kína a tényleges ellenőrzés vonalának felé eső részén el­lenőrző állomásokat fog fel­állítani, amelyeken polgári rendőrök teljesítenek szolgá­latot. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a kínai kormány üdtxi- zölné az indiai miniszterel­nököt Pekingben, ha azonban ez nem felel meg az indiai kormánynak, a kínai minisz­terelnök kész lenne Delhibe utazni. hogy tárgyaljon a ha­tárkérdés békés megoldásá­ról. A kínai kormány leszögezi, hogy ha az indiai csapatok az­után is folytatnák harci te­vékenységüket, hogy a kírjai határőrök beszüntették a tü­zet, fenntartja a jogot ma­gának arra, hogy önvédelem­ből visszaüssön. s az ebből eredő összes súlyos következ­ményekért teljes mértékben az indiai kormányt teszi fe­lelőssé. . A kínai kormánynyilatko­zat befejezésül hangsúlyoz­za, hogy Kínának és Indiá­nak békésen kell megolda­nia a határkérdést, nem sza­badna megengedni az ame­rikai imperializmusnak, hogy hasznot húzzon ebből a vi­szályból. A kínai kormány felhívja az ázsiai és afri­kai országokat, az összes bé­keszerető országokat és né­peket, gyakoroljanak nyo­mást az indiai kormányra annak érdekében, hogy újra kezdődjenek a békés tárgya­lások és megoldódjék a ha­tárvita. Nehru nyilatkozata a kínai javaslatokról Az Izvesztyija 21-én közli a TASZSZ-nak, az Indinfo in­diai hírügynökségre hivatkozó alábbi jelentését: — Amint a rádiójelentések­ből kitűnik — mondotta Neh­ru — a Kínai Népköztársaság kormánya bejelentette, hogy november 22-ére virradó éjjel éjfélkor fegyverszünetet te­remt, december 1-ével pedig megkezdi csapatainak kivo- •, nását a jelenleg elfoglalt ál- ^ lásokból. Ez egyoldalú nyilat- % kozat. Egyelőre nem kaptuk % meg hivatalos megerősítését. $ Mihelyt megkapjuk a kínai £ kormány hivatalos közlését, $ részletesen megfogjuk vizs- % gálni. Addig a pillanatig azon- ban nem szeretnék bármiféle — véleményt nyilvánítani a kí­nai javaslatokról. Álláspon­tunk bármilyen tárgyalást il­letően a korábbi marad, vagy­is: az 1962. szeptember 8-ig fennállott helyzetet vissza kell állítani. Továbbra is segítséget fogunk kérni a baráti orszá­goktól, erősíteni fogjuk or­szágunk védelmét és gazdasá­gi potenciálját. — Többször kijelentettük és most is megismételjük, hogy semmiféle irányban nem tö­rekszünk területi terjeszke­désre. Célunk: békében és barátságban élni dainkkal. szomsze­Adenauer a kormányválság miatt lemondta nyugat-berlini látogatását Strauss: — Kancellár űr, Strauss hadügyminiszter örömmel jelenti, hogy rendőreink elfoglalták és továbbra is megszállva tartják a Spiegel szerkesztőséget. folytatott tárgyalásnak ered­ményeiről. Kedden Emst Hem­mer össznémetügyi miniszter „nem hivatalos formában” kö­zölte a külföldi sajtótudósítók­kal. hogy Adenauer lemondta nyugat-berlini látogatását. A miniszter úr jelent j Adenauer nyugatnémet kan- í cellár még washingtoni útja í előtt elhatározta, hogy novem­ber 22-én, csütörtökön, Nyu- ! gat-Berlinbe látogat és a í frontvárosban nagygyűlésen számol be Kennedy elnökkel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents