Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-22 / 273. szám

6 «» metél 'sMAdm 1962. NOVEMBER 22, CSÜTÖRTÖK Lezuhant és szörnyethalt Hétfőn délelőtt a váci DCM klinkertárolójának daruján dolgozott Farkas József viseg­rádi ácsmester. Huszonnégy és félméteres magasban vé­gezte az állványozást, amikor — eddig még ki nem derített okból — megcsúszott, tezu­hant és szörnyethalt. Az eddi­giek során már megállapítot­ták, hogy. az ácsmester nem erősítette oda magát biztonsá­gi övvel, de a szerencsétlenség körülményeinek teljes felde­rítésére a rendőrség a vizs­gálatot tovább folytatja. Reálisabb tervezés - szilárdabb pénzgazdálkodás Milyen előnyökkel jár o fogybiztosítás ? VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Sok éves tapasztalat bizo­nyítja, hogy az őszi-téli, de még a tavaszi fagyok is tete­mes károkat okoznak a mező- gazdaságnak. Statisztikai szá­mítások szerint évente átlago­san 250—300 millió forint ér­tékű terméskiesést okoz a fagy, csupán a kalászos növé­nyekben. A tűz, vihar, jégve­rés, állatelhullás és az árvíz okozta károk esetére a terme­lőszövetkezetek az általános vagyonbiztosítás keretében már biztosítási védelmet kap­nak. Minthogy hazánkban ed­dig ismeretlen volt a fagykár­biztosítás — létrehozását pe­dig maguk a termelőszövetke­zetek is sürgették — az Álla­mi Biztosító ’ egyelőre csak a kalászos növényekre, de bevezeti. Ebből az alkalomból sajtótá­jékoztatón ismertette az újfaj­ta biztosítás lényegét, célkitű­zését, s az ezzel kapcsolatos tudnivalókat Pánczél István, az Állami Biztosító Pejt me­gyei igazgatója. Elöljáróban elmondotta Pán­czél István, hogy a termelőszö­vetkezetek több éves kívánsá­ga alapján, foglalkozott a me­zőgazdasági biztosítás kiter­jesztésével a Pénzügyminiszté­rium kollégiuma és a gazda- j sági bizottság. Elvi álláspont- | ként szögezték le, hogy az Ál­lami Biztosító a jövőben a mezőgazdasági kárbiztosítást fokozatosan terv biztos i t ássá alakítja át. Ez azt jelenti, hogy amíg jelenleg a biztosí­tás összegét a kár százaléksze­rű megállapítása szabja meg. a jövőben egyre inkább arra törekednek, hogy a tervezett és a tényleges hozamok közötti kiesés ke­rüljön megtérítésre. Ennek a célkitűzésnek az el- j ső lépése a most bevetésre J kerülő fagykárbiztosítás. Ezen belül is legelőször a különfé- j le kalászosokra köthetnek biz- j tosítási szerződést a termelő- i szövetkezetek az Állami Biz- j tosító kirendeltségeinél. A fagykárbiztosítás lehető­séget nyújt a termelőszövet- j kezeteknek arra. hogy to­vább növeljék gazdaságuk anyagi biztonságát, reálisab­ban tervezhessenek. Jelenté­kenyen elősegíti a fagykár- j biztosítás megvalósítása a me- j zőgazdasági termelés folyama- j tosságát, s hozzájárul a közös gazdaságok pénzgazdálkodá­sának megszilárdításához. Milyen növényfajokra ter­jed ki a fagybiztosítás? Az őszi és a tavaszi búzá­ban, árpában, rozsban és zab­ban. valamint a kétszeresben keletkezett károkra. A kárté­J Csapágyak, fogaskerekek - fémporból A Keményfémipari Válla­latnál csönget telefonunk. A kutatási, fejlesztési osz­tály vezetője, Nagy József mérnök tájékoztatja Egy perc telefon rovatunkat, a lég­frissebb. és technikailag is jelentős munkálataikról. Az egyik legjelentősebb, mondhatnám fő téma a Die­sel-motorokhoz készítendő, nagy teherbírású ólom- bronzcsapágy. Jelentős szí­nesfém-megtakarítást érhe­tünk el az új módszerrel. Acéllapra „szórjuk” a csap­ágyötvözetet, s ezt préseljük, vagy zsugorítjuk hőkemen­cékben, hogy a megfelelő ke­ménységű és strapabíró csap­ágyat megkapjuk. A MÁ- VAUT-nál már próbálják az új gyártmányt. — Másik téma? — Készítettünk fogaskere­ket is a Csepel Autógyár részére, az olajszivattyúkhoz. SokféLe forgácsolási műve­let helyett mi jóval egy­szerűbben. gyorsabban és ol­csóbban dolgozunk. így nem csoda, ha félszáz forint he­lyett mindössze nyolc fo­rintba kerül egy-egy ilyen kü­lönleges fogaskerék előállí­tása — fémporból. — Tartóssága? — Eddigi kutatásaink ar­ról tanúskodnak, hogy tartó- sabbak is a különböző fém- porokból préselt, kemencék­ben hőkezelt alkatrészek. Kí­sérleti témáink közül még megemlítem, hogy elektro­mos berendezések drága fémből, ezüstből, platinából készítendő érintkezőit is porkohászati úton akarjuk előállítani, mert így keve­sebb drága fémből tartósabb és olcsóbb árut tudunk ké­szíteni. t. gy. LAKBERENDEZÉSI KIÁLLÍTÁS Korszerű, modern otthon címmel lakberendezési kiállítás nyílt Budapesten a Lenin körúti Lakberendezési Áruházban. Célja a modern bútorok elrendezésének, használatának és karbantartásának bemutatása. Kiállításra kerül több 1963-ban megjelenő garnitúra is. 1963-ban kerül forgalomba az Angyalföldi Bútorgyár „Csillag“’ garnitúrája (MTI Foto, Mikó felv.) CSIRICSURI A tsz udvarán zsákokkal leta­kart vesszőkosa­rakat rakodnak egy lovaskocsira. Kérdem az agro- nómust, mi van a kosarakban? Azt mondja: csiri­csuri. Aztán ö kérdi, kire várok? Mondom: ihaj, csuhaj! Kissé riadtan néz rám, s arrább húzódik. Később, az iro­dán megtudom, hogy a csiricsuri: csemegeszőlő. Én meg azt hit­tem, hogy jóked­ve van az agronó- musnak! ★ Szombat van — és sokadika. Hét­főn lesz fizetés. Ági hazajön az is­kolából és boldo­gan újságolja: — Anyu, kérek egy százast, meg egy tízest, meg egy forintost. — Minek? — Ez a lecke! Mindegyiket le kell rajzolni hét­főre. — Sajnálom, nincs százasom. Mondd meg a ta­nító néninek, hogy máskor olcsóbb leckét adjon fel fizetés előtt! ★ A Fóti úton fel- szállunk a hár­mas villamosra s egyenest egy pa­rázs veszekedésbe pottyanunk. A vezető és a ka­lauznő bírálják egymás erkölcsi fogyatékosságait. Az utasok rosz- szallóan figyelik a jelenetet. Vala­ki félhangosan megjegyzi: — Azért... ez a hang túlzás ... kollégák között... Egy törzsutas leinti: — Nem kollé­gák — házasok. Mindenki meg­könnyebbül. Az más! ★ A negyedikes Jóska elcsavarog az iskolából. Más­nap a tanító néni kérdőre vonja: — Miért nem jöttél tegnap isko­lába Jóska? — Beteg vol­tam. — Mt bajod volt? — Szakállmér- gezésem. Elkap­tam az apukám­tól... ny. é. rítés megállapításánál a kikelt | vetésben a kifagyás által ke- | letkezett tőpusztulást veszik j figyelembe. A kalászos növények fagybiztosítási díja a ter­melési tervben feltüntetett kataszteri hozamérték két százaléka. Az Állami Biztosító a ter­vezett termésmennyiség és a ténylegesen várható hozam közötti terméscsökkenés nyolcvan százalékát téríti meg. így például, ha a ter­melőszövetkezet kataszteri holdanként 12 mázsás hoza­mot tervez és a fagy követ­keztében a várható holdan­ként! termés hat mázsára csökken, akkor a holdankénti kártérítés összege három mázsa 36 kilogramm termés értéke lesz. Az Állami Biztosító kiren­deltségei részletesen ismerte­tik a termelőszövetkezetekkel a fagybiztosítás előnyeit, fel­tételeit. A fagvbiztosítás cél­ja egyébként, hogy a terme­lőszövetkezetek gazdálkodá­sát erősen veszélyeztető na­gyobb fagykárok megtéríté­sét tegye lehetővé. Abban az esetben. ha a fagy csak olyan mér­tékű károsodást okoz, hogy a szövetkezet eléri a be­tervezett termékmennyi­séget, kártérítés nem jár. Helyes agrotechnikával a fagykárok hatását csökkente­ni lehet. Ily módon tehát a biztosítás mellett is kívána­tos, hogy a termelőszövetkeze­tek az agrotechnikai feltéte­leknek eleget tegyenek és a szükséges munkát elvégezzék. A kalászos növények fagy­biztosítását a termelőszövet­kezetek — elhatározásuktól függően — az általános va­gyonbiztosítás keretében e hónap végéig, tehát no­vember 30-ig köthetik meg. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy helyes volt a biztosítást a fagykárokra is kiterjeszteni. Ugyanakkor akadnak termelőszövetkeze­tek. amelyeknek vezetői nem tulajdonítanak kellő fontossá­got az új kezdeményezésnek (s. p.) ^íjlédí^lriapt? Meglepetés a javából A negyvenegyedik játékhét szelvényével állított be egy fiatalasszony a ceglédi lottó­irodába. Kettes nyereményét szentté volna felvenni. A tisztviselők azonban haszta­lan keresték, a kettesek lis­táján nem szerepelt a nyer­tes szelvény. Ekkor a hárma­sok közt keresték. Ott sem találták. Nem kellett sokáig kutatni: a négyesek között rá­találtak a szelvényre. A sze­rencsés lottózó 18,30 forint he­lyett tisztán ötvenezer forin­tot nyert. MINDEN NEGYEDIK CEGLÉDI KIRÁNDUL házak egyébként körülbelü’ 60—90 négyszögöles telken lé tesülnének. Földszintes, két szobás sorházlakás ára 15 ezer, a háromszobásé 170 ezr forint körül van. „Előtörles' tésként” csak a vételár 25 sz/ zalékát Jtell készpénzben ki­fizetni. Iparitanuló-ankét Vasárnap a monori ipari- tanuló-iskola ankétot rende­zett a járási tanács kultúr­termében. Faits István, az is­kola igazgatója beszámolt ar­ról, hogy a monori iskola nyolc évvel ezelőtt hatvan ta­nulóval kezdte működését. Je­lenleg 227 fiatalt oktatnak. | Megemlékezett a hibákról. A i többi között elmondta, hogy igen súlyos probléma a gya­kori mulasztás. Ennek felszá­molása érdekében érvényt ... szereznek a szigorú rendelke- Bármennyire hihetetlenül is l zésnek: aki negyven órát mu- hangzik: minden negyedik ; iasz^ azt kizárják, ceglédi ember részt vett az | i idén autóbuszkiránduláson, j Legalább is ezt mutatják az j Autóközlekedési Vállalat cég- [ lédi kirendeltségének adatai. Kétszázharminc különjárat ; indult az idén a városból és a Nagy forgalom a bútorboltban járás községeiből. Több mint Az elmúlt hetekben feltű­nően nagy forgalmat bonyolí­tott le a Nagykőrösi Földmű­vesszövetkezet bútorüzlete. Mintegy hatszázezer forint ér­tékű különböző lakberendezé­si cikk található az üzletben, illetve a raktárban. Különö­sen a csehszlovák hálószoba­garnitúrák iránt nagy az ér­deklődés: Sokan vásárolnak heverőt és kombinált szek­rényt is. Ezenkívül gazdag vá­laszték található modern szé­kekből, íróasztalokból, fotel­ágyakból és színes televíziós asztalokból. tízezer embert vittek autó­buszon az ország legszebb vi­dékeire, valamint labdarúgó­mérkőzésekre, sportesemé­nyekre. A legnépesebb kirán­dulásokat Egerbe, Lillafüred­re és a Mátrába indították. Sokakat vonzott a Dunaka­nyar, Sopron, Dunaújváros és Debrecen is. Oktatják a földműves- szövetkezeti vezetőket Az elmúlt évekhez hason­lóan az idén is rendeznek tanfolyamokat a földműves­szövetkezetek választott veze­tőségeinek tagjai részére. Hat előadásból álló sorozat indul december elején. A választott vezetőségek tagjai nemcsak elméleti, hanem gyakorlati képzésben is részesülnek. Ünnepi műszak a konzervgyárban A különféle műtrágyák ha­tásának tanulmányozása során értékes talajjavító anyagra bukkantak a Talajtani és Ag­rokémiai Kutató Intézet mun­katársai. A külföldön műtrá­gyaként széles körben hasz­nált kálciumnitrátot tenyész- edényekben vizsgálták, s szin­te „véletlenül” vették észre, hogy ez nemcsak a talaí táp­anyag-tartalmát növeli, ha­nem a szikes talajt meg is ja­vítja. A kísérleteket ezután már tervszerűen folytatták a Palotási Állami Gazdaság fel­törésre váró szikes ősgyepén. Az eredmény várakozáson fe­lüli volt: a kiégett, terméket­len legelő kálciumnitráttal mű­trágyázott részét még novem­ber elején is dús zöld fű bo­rította. Az egyszerű kálcium- nitrátos kezelés termékenyeb-' bé tette a szikes talajt, mint bármelyik eddigi — sokkal költségesebb — talaj javítási és műtrágyázás! módszer. A ku­tatók véleménye szerint, ezzel az anyaggal néhány év alatt annyira .meg lehet változtatni e területek természetes nö­MONORsyiraacB Sorházak Vecsésen és Gyomron A járási tanács végrehajtó bizottsága határozatot hozott, amely az OTP sorházépítéssel és a kislakásépítkezés költ­ségeinek csökkentésével fog­lalkozik. A végrehajtó bizott­ság fontosnak tartaná, hogy Vecsésen és Gyömrőn megva­lósulna ez az olcsó és ésszerű építkezési forma. A családi Annyi más üzemhez hason­lóan. a Nagykőrösi Konzerv­gyár gépüzeme is lelkes mun- j kával köszöntötte a Vili. kongresszust. Felajánlásukban elsősorban a selejt elleni harc, az anyagtakarékosság és a minőségi termelés szempont­jai domborodtak ki. A többi között arra is elkötelezték | magukat, hogy a tanműhely előtt rendet teremtenek az ott heverő gépek és alkatré­szek között. A fegyelem már­is szemmelláthatóan megszi­lárdult, ami ugyancsak a kongresszusi műszaknak kö­szönhető. Az ünnepi műszak­ban eddig egyetlen késés, vagy fegyelemsértés sem for­dult elő. „Szeretném, ha - szerethetnék...“ Ady Endre ismeretlen vallomása Abltol az alkalomból, hogy Ady Endre ez év november 22-én töltené be 85-ik évét, el kell mondanom, hogy 1944 őszén hozott össze a sors — a magyar régi bírói kar egyik kiváló, valóban nagy- készültségű tagjával. A neve: dr. Iván András. Ezt a nem mindenapi egyé­niségű, demokratikus maga­tartása járásbírót haladó szellemű gondolkozása miatt, igen fiatalon nyugdíjazták. Az ifjú társadalomtudós-jo­gászt meleg barátság fűzte a magyar kulturális élet kitű­nőségeihez. A legemlegetet- tebb nevű tudósok, művészek, Nők — a művelődési házban A megyében levő községi művelődési házak évről évre népszerűbbek lesznek, s mind nagyobb tömegeket vonzanak egy-egy rendezvényre. Ezen­kívül egyre nagyobb azoknak a száma, a'kik rendszeresen és tartósan részt vesznek a mű­velődési házak szakköreinek munkájában. Az a tapasztalat azonban, hogy a lányok és az asszonyok még nem képvisel­tetik megfelelő arányban ma­gukat a művelődési házak ren­dezvényein és szakköreiben. Ezért a megyei népművelési tanácsadó csoport elhatározta, hogy a tápiószentmártoni köz­ségi művelődési ház munkáját ebből a szempontból tanulmá­nyozni fogja és az ottani mód­szerekről, tapasztalatokról ta­nulmányt készíttet, s ezt a ta­nulmányt eljuttatja a járási művelődési házaknak. A nők tápiószentmártoni aktivitására jellemző különben, hogy a na­pokban megnyílt nők akadé­miájának kétszáz hallgatója van. Szép számmal képviselte­tik magukat a falubeli lányok és asszonyok a különböző szak­körökben és a műkedvelő mű­vészeti csoportokban is. írók és költők tartoztak egy­kor baráti köréhez. — Ki­fogyhatatlan volt a róluk szóló történetek elmesélésében. Egy alkalommal a XX. szá­zadi magyar líra legtündök- lőbb alakjához: Ady Endré­hez jutottunk el, s arra kér­tem, hogy az elsárgult fü­zeteket vegye elő. Szerelném még elmonda­ni, hogy Iván András, ez a kedves egyéniségű magyar bíró is áldozatul esett Buda­pest ostromának. Annak ide­jén földi maradványait a szé­kesfőváros egyik közterén hántolták el. Ez a melegszí­vű ember — ki rajongott és lángolt költőinkért —, tő­lünk — e nagy világégés ittmaradottjaitól —, megér­demli az emlékezés virágait, már egymagában azért is, mert Ady Endrének egy lé­lekbe hasító, eddig ismeretlen vallomását — a szerelemről — megőrizte... — Amikor én utoljára Ady Endrét láttam — kezdte Iván bíró —, a nagy költő szanató­riumban tartózkodott... A kora délutáni órákban ke­restem fel és ő azzal a ked­ves, kicsit fölényes, baráti mosollyal fogadott, mely any- nyira sajátja volt. — Hát eljöttél hozzám, író­bíró?... — így szólított ugyan­is derűs, gamin mosollyal, mert mulattatta, hogy egy bíró rajong a költészetért és maga is — „tollforgató" ... — El — feleltem —, mert nagyon sokat gondolkoztam egy verssorodon, mely így hangzik: „Szeretném, ha sze­retnének ...” — Gondolod, hogy ebben benne van — a lényeg? ... — Miféle lényeg?... — kapta fel a fejét Ady és rám emelte sötét pillantású szemét. — Ja — úgy ... hát nincs benne a lényeg, de azt csak ebben a pillanatban tudtam meg... És ezt Te sugároztad át, író-bíró... — Szóval — értjük egymást Bandi?... — folytattam sür­getőn és követelőn. ... Ady kitekintett a sza­natórium ablakán: — A lényeg a2 író-bíró, hogy ezt a verssort rha már másként írnám — talán így: „Szeretném, ha — szerethet­nék ...” — de ehhez már ké­ső van ... Bekiáltott hozzám a Napnyugta és részemre so­ha többé nem lesz reggel... — azaz mégis, de az már a Nagy Reggel lesz... Ady az ablakon át tovább­ra is a távolba nézett, és ne­kem az volt az érzésem, hogy a Magyarság e ra­gyogó vátesze sokkal mesz- szebbre lát el, mint ameny- nyit a halandó ember szem­látóhatára beér... Vásárhelyi Júlia vényállományát, hogy a szik ; helyén szerves anyagokban [ gazdag, gabona- vagy takar­mányfélék termesztésére is al- j kalmas talaj alakulhat ki. I (MTI) Műtrágya - a szikes talajok javítására

Next

/
Thumbnails
Contents