Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-21 / 272. szám
6 «9» MECril s^Cfrlop 1962. NOVEMBER 21, SZERDA Tanácskozik az 3ISX3IP VIII. kongresszusa (Folytatás az 5. oldalról) nak létszámát, különösen a műszaki szakembereket és pedagógusokat Icépzö felsőoktatási tanintézményekben. Sokkal bátrabban kell létrehozni egyes nagyüzemek mellett műszaki egyetemi esti tagozatot, vagy felsőfokú technikumot, a fhűszaki egyetem cselteli esti tagozatához hasonlóan. Ä közoktatás ily rohamos fejlődésével párhuzamosan kialakult és gyorsan, terebélyesedett az iskolán kívüli népművelés egész hálózata, főként a művelődési otthonoké és könyvtáraké. 1961-ben már 7 millión felüli hallgatója volt az üzemekben és a falvakban tartott ismeretterjesztő előadásoknak. Lenin hangsúlyozta, hogy a szocialista ipar anyagi alapjának biztosítása mellett a munkatermelékenység emelésének a feltétele: .. a lakosság tömegeinek műveltségi és kulturális felemellcedése. Ez a felemelkedés most óriási iramban folyik, s ezt nem látják a burzsoá megszokottság- tól elvakult emberek, akik képtelenek megérteni, hogy a Wiép »mélyén* micsoda erővel bontakozik ki most a tudás világossága és a kezdeménye-' zés felé hajló törekvés.” Elvtársak! A társadalom életében rendkívül megnövekedett a tudomány szerepe. 1961 végi adatok szerint az országban 132 önálló kutató- intézetben, 665 egyetemi tanszéken és 127 egyéb kutatóhelyen folyt a tudományos kutatómunka, Fokozatosan növekszik a kutatás anyagi támogatása. Míg 1960-ban 1 milliárd 467 millió forintot fordítottunk tudományos kutatásra, addig ez az összeg az 1962-es tervben már több, mint 2 milliárd forintra növekedett. Több mint 2000 tudós és kutató közreműködésével elkészült az országos távlati kutatási terv, melynek legfőbb célja, hogy elősegítse egész tudományos életünk nagyobb tervszerűségét és szervezettségét. Pártunk úgy véli, hogy _ a távlati tudományos kutatási tervet jobban össze kell hangolni népgazdaságunk távlati fejlesztésének programjával és tudományos életünk anyagi, szellemi erőit az ebből következő feladatok megoldására kell összpontosítani. A tudomány területén is ki kell alakítani a szocialista országok közötti együttműködés és munkamegosztás célszerű gyakorlatát. Meg kell teremteni. az alapkutatások és az alkalmazott kutatások közötti egészséges arányt és biztosítani kell tervszerű összhangjukat. Célszerű lenne megvizsgálni, hogy a kutató intézetek jelenlegi szervezete és az irányítás jelenlegi rendszere megfelel-e a tudomány és a népgazdaság fejlődési követelményeinek. Forradalmunk lényeges eleme a tudomány és a szocializmus szövetsége. A szocializmus nem valósulhat meg a tudomány támogatása nélkül, a tudomány pedig valójában csak a szocialista társadalom viszonyai közt nyert szabad utat a fejlődéshez. Elvtársak! Az elmúlt 3 év alatt értünk el eredményeket az irodalomban és a művészetekben is, erősödött a szocializmus eszméit valló, érte meggyőződéssel küzdő, társadalmi felelősséget vállaló művészek tábora. Pezsgő élet, alkotó munka folyik a művészetek minden ágában, a képzőművészeti, zenei, irodalmi, színházi életben. A növekvő közéleti érdeklődés egészséges jeleit figyelhetjük meg szépirodalmunkban, a szaporodó írói riportokban, tudósításokban. _ Eszmeileg erős és tehetség’es fiatal művész- és írónemzedék jelentkezett s tör előre. Támogatjuk azokat az írókat, művészeket, kritikusokat, akik harcolnak irodalmi és művészeti közéletünk egészséges légköréért és bátran, szenvedélyesen küzdenek a szocialista művészettől idegen törekvések- ellen. Művészeink, íróink gyorsan változó életünk hiteles, pártos ábrázolásával szolgálják szocializmust építő népünket. Az igény azonban még nagyobb mértékben növekedett az irodalommal, a művészetekkel, a filmmel szemben. Az utóbbi években népünk igényesebb lett, fogékonyabbá vált a szépre és a jóra. A párt és népünk számára a művészi alkotás eszmeisége, mondanivalója, a szocialista tartalom a legfontosabb. Olyan alkotásokat várunk, amelyekben ■helyesen és magas művészi színvonalon tükröződnek társadalmunk folyamatai, amelyeknek hőse a szocializmust építő, a közösségi ember. A művészi alkotás töltse be nemes hivatását, segítse a szocialista ember nevelését. A művész keresse meg a számára legmegfelelőbb kifejezési formát A forma kérdésében a párt nem híve a stílusviták rendeleti, vagy adminisztratív úton való eldöntésének. Ä művészet azonban nem szegülhet szembe a társadalmi fejlődés menetével és törvényeivel. A művészeiknek tudniok kell, hogy a szocializmus a tömegek eszméje, és aki a tömegekhez ßzöl, annak meg kell találnia az utat a dolgozó milliók gondolataihoz és érzelméhez. A valóságból indult ki a párt, amikor kimondta az irányelvekben, hogy irodalmi és művészeti közéletünk világnézetileg, eszmeileg még nem egységes, Ma még különböző eszmei arculatú csoportok léteznek. A szocialista-realista művészet és irodalom mellett teret kap minden más, becsületes szándékú művészi tevékenység is. Annak megállapítása azonban, hogy még nem alakult ki és nem szilárdult meg művészeti életünk szocialista világnézeti egysége, a párt részéről nem belenyugvást, nem• eszmei megalkuvást jelent. Mi a szocialista irodalom magasabbrendűségét valljuk, ezért minden erőnkkel és eszközzel segítjük és segíteni fogjuk a szocialista-realista irodalmat és művészetet. Segíteni fogjuk a még nem szocialista világnézetű alkotók eszmei átalakulását is: Nem formális egységre van szükségünk. Az igazi egységet megteremteni csak elvi alapon_ szívós, meggyőző munkával lehet, a marxizmussal szembenálló,' attól eltérő felfogások ellen vívott következetes eszmei harcban, az eszmék területén nincs és nem lehet békés együttélés. Művészetpolitikánknak az a legfontosabb feladata, hogy elősegítse a magasszínvonalú, meggyőző erejű szocialista művészet fejlődését, vezesse a megalkuvás nélküli harcot a burzsoá maradványok és a kapitalizmus világából beáramló dekadens polgári' és kispolgári nézetek ellen. Népünk kulturális felemelkedésében eddig is nagy eredmények születtek. Az igények azonban a mi társadalmunkban igen gyorsan nőnek. A tudósoknak a művészeknek, a közoktatás, a kultúra munkásainak megtisztelő feladatuk, hogy a néppel összeforrva, alkotó munkájukkal tegyék szebbé, gazdagabbá, nemesebbé az emberek életét, a maguk területén vegyék ki részüket méltóan népünk nagy műve, a szocialista társadalom teljes felépítéséből. y. A pártmimka kérdései Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! Áttérek a párttal és a párt tevékenységével kapcsolatos kérdésekre. A párttagság az elmúlt évek nagy munkájában és bonyolult harcaiban a szocialista építés minden frontján példamutatóan a munka nehezét vállalva dolgozott és küzdött. A párt politikája a dolgozó milliók tetteiben válik valóra. akiket a kommunisták szerveznek és vezetnek a szocializmus építésének útján. A Magyar Szocialista Munkáspárt a munkásosztály marxista—leninista elmélettel fel- fegyvezett élcsapata. A párt több mint négy évtizede, megalakulása óta egyetlen feladatának a munkásosztály, a dolgozó nép szolgálatát tekintette. A párt és a tömegek közötti kapcsolatok ma szorosak, a párt a nép élén, a néppel együtt, a népért dolgozik és vezeti a szocializmus teljes felépítéséért vívott harcot. A párt szerepe a szocialista építés előrehaladásával növekszik, mert sokasodnak, bonyolultabbá válnak a gazdasági és kulturális feladatok s a politikai küzdelmek is mindinkább ideológiai köntöst öltenek. A legfontosabb kérdés a párt általános irányvonalának helyessége. A Központi Bizottság meggyőződése szerint pártunk tevékenységében a győzelmes marxista—leninista eszme, a kommunista politika érvényesül. Belső pértéletünkben érvényesülnek a pártélet lenini normái, a demokratikus centralizmus, a kollektív vezetés. A személyi kultusz intézményesített rendellenességsit a párt újjászervezésének első napjaiban kiküszöböltük: a Rákosi-klikket kezdettől fogva távol tartottuk a párt, az ország politikai életétől, — hangsúlyozta a beszámoló és megállapította, hogy a párt legfőbb vezető szerveiben éppúgy, mint valamennyi szervé- ; ben ettől az időponttól kezdve j érvényesült ismét teljes mértékben a vezetés lenini kollektív elve. A pártélet lenini normái érvényesülnek a pár- tonbelüli nézeteltérések megoldásában is. Tapasztalataink ismét megerősítik azt a marxista elvet, amely szerint a személyi kultusz idegen a szocializmustól és ellentétes vele, nem pedig a szocializmus, a proletár- j diktatúra szükségszerű terméke. A személyi kultusz egyszer s mindenkorra a múlté pártunkban, mert következetes harcot hirdettünk és vívtunk ellene. Ez a következetesség azt jelentette, hogy elutasítottuk a félmegoldásokat, levontunk minden politikai és személyi konzekvenciát- azt jelenti, hogy ragaszkodtunk a marxista—leninista eszmékhez. Voltak és vannak, akik „baloldalról” azt a hiedelmet próbálták kelteni, hogy a személyi kultusszal való nyílt és egyértelmű leszámolás káros a szocializmus ügyére; voltak és vannak, akik — jobboldalról, a „sztálinizmus”, a „rákosizmus“ hamis jelszavaival —• a személyi kultusz bírálatát a szocialista rendszer, a párt ellen akarják felhasználni, de minden tévhitnél és hmríis vádaskodásnál, illúziónál és hiedelemnél erősebb a valóság tanúságtétele. A Rákosi-klikk politikája kedvező helyzetet teremtett az árulóknak, az osztályellenségnek és az ellen- forradalom szélére sodorta az országot A személyi kultusztól megszabadított párt és a munkásosztály a tömegek élén megvédte, megszilárdította a munkáshatalmat, a szocialista forradalmat. A Központi Bizottság ez év augusztusában tett pontot egy olyan kérdésre, amely már régen rendezésre várt. Ez a személyi kultusz éveiben a munkásmozgalmi emberek ellen lefolytatott törvénytelen perek ügye. A határozatot a pártközvélemény az ország közvéleménye, a nemzetközi munkásmozgalom megértéssel és helyesléssel fogadta. Mégis, röviden szólni kell a kongresszus előtt arról, hogy miért tűztük e kérdést napirendre. Mindenekelőtt azért, hogy a személyi kultusz évei .alatt az . önkény áldozatául esett Rajk László elvtárs, Szőnyi Tibor, Szalai András, Pálffy György Sólyom László és más elvtársak emlékét a maguk tisztaságában állíthassuk a hazai és a nemzetközi közvélemény elé. Azért, hogy a személyi kultusz önkényének áldozatául esett elvtársainkról a jövőben : érdéfnéik szerint emlékezhessünk és a munkás- mozgalomban kifejtett nagyszerű tevékenységüket méltóképpen értékelhessük. Másodszor: Szükség volt erre azért, hogy a személyi kultusz éveiben meghurcolt, ártatlanul vádolt és büntetett elvtársainkat — ha ez valami hiba következtében eddig nem történt meg — rehabilitáljuk. Jóvá kellett tennünk mindazt, ami a személyi kultusz idején keletkezett törvénysértő perekből jóvátehető. Foglalkozni kellett ezzel a kérdéssel azért is, hogy Rákosit, Gerőt és másokat, akiket a személyi kultusz idején lefolytatott perekért a fő politikai felelősség terhel, politikailag felelősségre vonjuk és a párt soraiból kizárjuk. Manuel S. C. Trado, a Chilei Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja és Bias Koca, a Kubai Egyesített Forradalmi Szervezetek titkárságának tagja. , ..; >. Az augusztusi határozat minden pontjának az volt a rendeltetése, hogy újabb, további biztosítéka legyen annak, hogy a szocialista törvényesség megsértése, a pártdemokrácia lábbal tiprása ne ismétlődhessék az ország történelmében. (Nagy taps.) Csali a személyi kultusz gyökeres felszámolásával, a szocialista törvényesség helyre" állításával és megerősítésével vált képessé pártunk arra, hogy a szocialista forradalom győzelméért folytatott harcban. nélkülözhetetlen vezető szerepét méltóképpen betölthesse. A párt egyik legfontosabb feladata. hogy továbbra is őrködjön a szocialista törvényesség felett. Elvtársak! Pártunk eredményes munkájának forrása az, hogy a dogmatizmus és a re- vizionizmus ellen vívott két- frontos harcban megőrizte a marxista—leninista eszmék tisztaságát. A magyar kommunista mozgalomban a revizio- nizmust is, a szektás dogma- tizmust is visszavonhatatlan történelmi vereség érte. A két- frontos harc pártunk számára nem taktikai jelszó, hanem állandó feladat, a marxizmus—X eninizmus lényegéből következik. A dogmatikus-szektás felfogás és szemlélet ma főképp azzal gátolja és nehezíti az előrehaladást, hogy értetlenül áll szemben a szocialista társadalmi fejlődés szükségleteivel, egykor időszerű, de elavulttá vált jelszavakat kér számon, szemben áll pártunk szövetségi politikájával. E felfogás és szemlélet veszélyét fokozza, hogy a személyi kultusz rossz hagyományaihoz kapcsolódik, s a nemzetközi helyzet álforradalmi, antimarxista megítélésével is összefügg. A reviziomizmus sem adta meg magáit -ahogy- hat évvel ezelőtt a huszadik kongresz- szus meghamisításához folyamodott, úgy most a huszonkettedik kongresszus eszméinek eltorzításával keresi a maga igazolását. A revizionisták opportunista módon meghamisítják szövetségi politikánkat. Szövetséget akarnak ideológiai harc nélkül, tagadják a munkásosztálynak és pártjának vezető szerepét a szövetségben, elvetik a szövetség célját — a szocializmus teljes felépítését. Kísérletet tesznek a marxizmus és a polgári-kispolgári ideológiák ösz- szebékítésére. ’ A marxizmus—leminizmus tisztaságának megőrzése, alkotó alkalmazása, a helyes politika is csak úgy vezethetett nagy győzelmekhez, hogy pártunk a harcban összeková- csolódott és egységes volt. Az egység nem formális kérdés. Az egység nem zárja ki, hanem feltételezi a kérdések sokoldalú megvitatását, s e vita során a különböző vélemények kifejtésének lehetőségét. Pártunk egysége azt jelenti, hogy a párt valóban alapos és beható vita után hozzon határozatokat, amelyek azután mindenkire kötelezőek és a végrehajtásban érvényesüljön a szigorú fegyelem. Az elmúlt hat esztendő alatt előfordult, hogy olyan nézeteltérések is támadtak, amelyek végül is szakításhoz vezettek. Négy volt központi bizottsági taggal öltött a vita olyan formát és jelleget, hogy végül is szakítás következett be köztük és a Központi Bizottság között. (Hosszan tartó taps.) A Központi Bizottság egyik esetet sem kezdeményezte, de amikor elvi nézeteltérések támadtak, s a hamis felfogás és magatartás képviselői — jobboldali, vagy „baloldali” eltévelyedés következtében, esetleg személyes hiúságból — szembefordultak a párt fő irányvonalával és szervezeti rendjével, a Központi Bizottság nem habozott, a párt és a nép érdekeit tartva szem előtt cselekedett. Nincs olyan ember, akinek elvi kérdésekben a párt engedményt tehet. Marxista—leninista eszméink, a párt politikája, egysége min* dennél fontosabb számunkra. Pártunk politikája, a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazásával olyan bonyolult kérdésekre adott választ, mint az osztályharc és az osztály- szövetség összefüggése; az ellenforradalommal vívott harc és a szocialista konszolidáció; a mezőgazdaság szocialista átszervezésének problémái — hangsúlyozta a beszámoló, majd megállapította, hogy a szocialista építőmunka ered- menyei a marxista—leninista elmélet sikerei is voltak* a gyakorlatban igazolták az elmélet helyességét. Ideológiai munkánk még elmarad a társadalmi fejlődés, a lehetőségek és a követelmények mögött. A marxizmus eszmei of- fenzívája az egész szocialista építőmunka parancsoló szükségessége. A polgári és kispolgári ideológia legyőzése, a társadalmi tudat szocialista átalakítása a szocializmus teljes győzelmének elengedhetetlen feltétele és része. A kapitalista és a szocialista világrendszer egyidejű létezése, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése egyben ideológiai küzdelem is, s ennek tartalma a szocialista és a burzsoá eszmék harca. Fejlődésünk jelenlegi szakaszában a politikai harc is gyakran ideológiai harc formájában jelentkezik. A kapitalizmus ideológiai maradványai, az imperializmus eszmei behatolása elleni küzdelem is osztályharc. Ez a harc nem a polgári, kispolgári hatások alatt levő dolgozók ellen folyik, hanem értük is, azok ellen az eszmék ellen, amelyek objektíve a burzsoázia érdekeit fejezik ki. A. Központi Bizottság megfelelő figyelmet fordított a párttagság és a párttal szimpatizálók ideológiai képzésére. A pártoktatásban részt vevők majdnem 50 százaléka pártón- kívüli. A különböző típusú pártiskolákon événként összesen 4500 hallgató végez. Fontos szerepet töltenek be a marxista—leninista esti egyetemek tanfolyamai, amelyeken 12 000 elvtárs tanul. Ebben az évben az iskolán kívüli pártoktatás . különböző formáinak keretében 620 000 hallgató, a kommunista ifjúsági szövetség oktatási rendszerében 340 000 fiatal tanul marxizmus—leninizmus t. Egészségesen növekszik pártunk szervezeti ereje. Párt- szervezeteink száma 17 396; a termelőszövetkezeteknek több mint 97 százalékában van pártszervezet. A párttagság létszáma (tagjelöltekkel együtt) ez év szeptember elsejei adatok szerint 511 965, tehát a hetedik kongresszus óta 77 000- rel nőtt. Növekedett a párttagság általános műveltsége. A pártsajtó példányszáma is növekszik. A párt központi napilapjának, g Népszabadságnak példányszáma jelenleg 707 000, százezerrel több, mint a hetedik kongresszus idején volt. Növekszik folyóirataink példányszáma is. A rádió és a televízió előfizetőinek növekvő száma, a lapok iránti nagy kereslet népünk politikai érettségének és érdeklődésének bizonysága. Bizonysága ez annak . is, hogy a rádió, a televízió és a lapok színvonala emelkedett, dolgozóik segítik a pártot, lépést tartanak a fejlődés hozta feladatokkal. Most arra lesz szükség, hogy a sajtó munkásai tovább gyarapítsák ideológiai ismereteiket és szakmai tudásukat; tegyék még színvonalasabbá, még gazdagabbá és még sokoldalúbbá agitációs és propaga ndamunkájukat. A káderek nevelésével és kiválasztásával foglalkozva a beszámoló megállapította: a helyzet ezen a területen egészséges. Megszűnt a titokzatosság és a pártszervezetek egyre inkább sokoldalúbban, előítéletek és sablonok nélkül ítélik meg az embereket. A múlt(Folytatás a 7. oldalon) /