Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-21 / 272. szám

1962. NOVEMBER 21, SZERDA resrr uegrei kJCíHop Tanácskozik as MSZMP VIII. kongresszusa (Folytatás a 6. oldalról) beli érdemek számon tartá­sán és változatlan megbecsülé­sén kívül a kádermunkában most előtérbe került a feladat­ra való alkalmasság követel­ményeinek érvényesítése. A kádermunkában az eszmei és politikai képzés mellett min­dig Ügyelni kell rá, hogy min­denkit megóvjunk a hosszú ideig végzett jó munka után még rendes embereket is meg­kísértő hibáktól, a személyes népszerűség hajszolásától, az elbizakodottságtól, a hatalmas­kodás veszélyétől. A legjobb orvosság e tekintetben is a pártnak az utóbbi években kialakított egészséges munka­stílusa. A párt munkastílusának lé­nyeges vonása változatlanul az, hogy a párt minden tag­jának és funkcionáriusának eleven és szoros kapcsolatban kell élnie a dolgozó tömegek­kel. Ez az eredményes párt­munka elengedhetetlen felté­tele. A kommunisták maga­tartásában az elvi szilárdság egységben van a dolgozó em­berek mindennapos gondjai iránti figyelmességgel és hu­manizmussal. A kommunista vezetőktől meg kell követel­nünk a szerénységet és a kö­zösség áldozatkész, önzetlen szolgálatát. Kialakult, de tovább kell erősíteni a párton belül a vá­lasztott szervek önállóságát. Ez véd legjobban a munka elbürokratizálódása ell,en. Pártéletünk fejlődésének egészséges jelensége, hogy a vezető szervek mellett — minden szinten — társadal­mi bizottságok, munkatársak és aktivisták tevékenykednek közöttük sokan pártonkívü- liek. A pártéletben egészséges légkört teremtettünk, az em­berek nyíltan beszélnek, vi­tatkoznak, bírálnak. Annál ki­rívóbb és elítélendőbb, hogy akadnak még különböző posz­tokon, . főként állami és gaz­dásági területeken kommu­nista vezetők, akik a párfe por. litikájának szellemétől, a párt munkastílusától idegen módszereket alkalmaznak. Az ilyen emberek a parancsolga­tok, az utasítgaiók, a bírálat elfőj tói és néha megtorlói. Az ilyen jelenségek ellen « párton belül, de az élet min­den más területén is kemé­nyen harcolni kell. Gondoz­zuk pártéletünk és egész köz­életünk tisztaságát, ösztönöz­zük a vitákat, őrködjünk a bírálat szabadságán. A párt valamennyi szerve­zetének munkáját segíti a közvélemény, a dolgozók köz­vetlen támogatása. Évente több tízezer közérdekű levél, személyes bejelentés érkezik a párt- és állami szervekhez, a szerkesztőségekhez, a rá­dióhoz. Ezekben a levelekben a dolgozók olykor személyes panaszként, de nagyon gyak­ran minden közvetlen érdek nélkül teszik szóvá intézmé­nyeink munkájának hiányos­ságait, egyes vezetők túlkapá­sait. Pártszervezeteinknek és közintézményeinknek elemi kötelességük, hogy minden ilyen bejelentést, észrevételt a lehető leggondosabban ki­vizsgáljanak és a tényleges hibákat orvosolják. Pártunk­nak őrködnie kell afölött, hogy a hibákat szóban vagy írásban bíráló dolgozók teljes védelmet kapjanak; a legeré­lyesebben és azonnal él kell járni a bírálat elfojtóival szemben. Irtani kell azon­ban a „fúrás”, a rága­lom és az intrika szellemét. A jövőben párt- és állami szerveink komoly indokok nélkül, például névtelen le­velek, bejelentések alapján eljárást ne indítsanak. Elvtársak! A párt kialakult helyes munkastílusának meg­felelően a Központi Bizott­ság a gyakorlatban azt a mód­szert alkalmazza, hogy nem hoz állami intézményekre, tömegszervezetekre, kulturá­lis szervezetekre, vagy más önálló vezető szervekbe köte­lező párthatározatokat. A párt e területeken úvv érvé­nyesíti eszmei és politikai vezető szerepé*'- hosv határo­zatai az ott dolgozó pártta­gokra kötelezőek és e pártha­tározatok érvényesítéséért a meggyőzés és érvelés módsze­reivel kell dolgozniuk. A Központi .Bizottság közzé­tette a szervezeti szabályzat módosítására vonatkozó ja­vaslatait is. Az vezetett ben­nünket, hogy növeljük a párt­tagok jogait és kötelességeit, fokozott erkölcsi követelmé­nyeket támasszunk a kommu­nistákkal szemben. A tervezet újabb biztosítékokat tartalmaz a bírálat jogának érvényesíté­sére. Elvtársak! A párt hatalmas támaszai a tömegszerveze'.ek és tömegmozgalmak. A Magyar Szocialista Mun­káspárt, a munkásosztály for­radalmi élcsapata, munkájá­ban természetesen mindenek előtt a munkásosztály legna­gyobb szervezeteire, a szak- szervezetekre támaszkodik. Ezeknek taglétszáma ma 2 millió 700 000. A szakszerve­zetekre fontos feladatok vár­nak a» munkaversenymozga- lomnak, különösen a szocia­lista brigádok mozgalmának szervezésében és vezetésében. A szakszervezetek mozdítsák elő a munkások, allcalmazot- tak és értelmiségiek tevékeny közreműködését a gazdasági vezetésben, az üzemek és vál­lalatok lehetőségeinek kiakná­zásában. A szakszervezeték vi­seljék szívükön a dolgozók élet- és munkakörülményei­nek javítását, segítsék a dol­gozók szakmai és politikai képzését. A párt ifjúsági szervezeté­nek. a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek 708 000 tagja van. A kommunista ifjúsági szövetség vezetése alatt mű­ködő úttörőmozgalom 800 000 gyermeket fog össze. A Kom­munista Ifjúsági Szövetség be­tölti hivatását. „Az ifjúság a szocializmusért” mozgalomban mintegy 800 000 fiatal vesz részt. A mezőgazdaságban 97 ezer fiatal kapcsolódott be a különböző termelési verse­nyekbe, közülük 10 000 a fiatal traktorosok szocialista verse­nyébe. A Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség által a termelő­üzemekben indított takarékos- sági mozgalomban 240 000 fia­tal vesz részt. 1962 eísö fél­évében 580 000 fiatal kereken 8 millió munkaóra társadalmi munkát végzett. Mindez ar­ra mutat, hogy sokszor felszí­nesen, igaztalanul szapuljáka mi dolgos, hazaszerető fiatal­ságunkat. A közelmúltban tömegszer­vezeti alapokra helyezett test- nevelési és sportmozgalmunk egészségesen fejlődött. A rendszeresen sportoló százez­reken túl. az elmúlt esztendő­ben 1 millió 200 000-ren vet­tek részt a különböző sportak­ciókban. Továbbra is fontos feladat a testnevelés és a sport fejlesztése. Jó és eredményes munkát végeznek a magyar nők or­szágos tanácsának irányításá­val dolgozó nőtanácsok. A nők közötti politikai munka fontos­sága változatlanul nagy és az is lesz mindaddig, amíg a nők jogszerinti egyenlősége a gya­korlatban is teljes, ténylege­sen érvényesülő egyenjogúság­gá nem válik. A tömegszervezetekben és tö­megmozgalmakban végzett pártmunka hagy fontosságát és súlyát mutatja az, hogy igen sok pártonkívüli munká­ját befolyásolja. A szakszervezetek 435 000 aktivistája közül 30 százalék, a 700 000-es KISZ-tagságból 5 százalék, a .tanácsok 105 000, tagja közül mintegy 40 száza-i lék, a Hazafias Népfront bi-j] zottságainak 127 555 tagja kö­zül 26 százalék a párttag. Nagyszerű új tömegmozgal­munkban, a szocialista bri­gádmozgalomban részvevő 400 ezer ember túlnyomó többsé­ge pártonkívüli. Ez egyúttal azt is mutatja, mennyire megso­kasodtak a párt körül szorosan tömörülő rokonszenvezők, akik maguk is teljes odaadással és aktivitássál hirdetik a szocia­lizmus igazságait és dolgoz­nak példamutatóan azért, hogy a szocializmus eszméi megvalósulj anak. Pártunkról szólva, meg kell említeni azt is, hogy az egyesülés folyamata teljesen és véglegesen befejeződött. Senki sem tartja számon, hogy párttagjaink közül az egyesülés előtt ki volt a kom­munista, ki a szociáldemokra­ta párt tagja. Ma az embe­reket pártunkban kizárólag munkájuk, magatartásuk, ak­tivitásuk. a munkára való rá­termettségük alapján külön­böztetik mag. Ez helyes és örvendetes. Ma a párt min­dennapi munkájában érezzük annak a nagy történelmi győ­zelemnek áldásos hatását, hogy a magyar munkásosztály két pártja a marxizmus—le- ninizmüs eszméi alapján egye­sült és — most már joggal el­mondhatjuk — egységes, szel­lemében és munkamódszerei­ben egyaránt kommunista párttá fejlődött. A magyar nép bizalommal tömörül a Magyar Szocialista Munkáspárt köré. Pártunk be­tölti történelmi Hivatását: biz­tosan vezeti a magyar népet a szocializmus teljes felépíté­séért, a kommunizmusért ví­vott harcban. Pártunk és a nemzetközi kommunista Tisztelt kongresszusi.. Ked­ves .elvtársak! Pártunk mar- xrsta-t-leninista párt, a prole­tár internacionalizmus alapján áll. Legfőbb internacionalista kötelességünknek tartjuk, hogy a nemzetközi kommunis­ta mozgalom egységének to­vábbi megszilárdításán mun­kálkodjunk és hazánkban tel­jesen felépítsük a szocialista társadalmat. A nemzetközi munkásmoz­galom egységének alapja a kommunista és munkáspárto­kat egybeforrasztó marxiz - mus—leninizmus. A nemzet­közi kommunista mozgalom­ban ma a pártok teljes’egyen­jogúsága érvényesül. A közös nemzetközi harc feladatait a kommunista és munkáspár­tok időszakos tanácskozásai határozzák meg. Az egysége­sen hozott határozatok min­den pártra kötelezőek, így te­kint a Magyar Szocialista Munkáspárt a kommunista és munkáspártok 1957-es és 1960-as moszkvai tanácskozá­sainak határozataira. A kommunista és munkás­pártok e két tanácskozásának határozatai adják pártunk nemzetközi tevékenységéhez a számunkra kötelező elvi útmu­tatást. E határozatok szelle­mében küzdünk a nemzetközi munkásmozgalom érdekéit ve­szélyeztető revizionizmus el­len saját hazánkban is, nem­zetközi vonatkozásban is. El­ítéltük és elítéljük a jugoszláv kommunisták szövetsége leg­utóbbi kongresszusának revi­zionista tételeit, de elítéljük a revizionista jelenségeket ugyanígy, jelentkezzenek bár­hol a nemzetközi 'munkásmoz­galomban. Elítéljük a dogmatikus-szek- tás irányzatot, mint a mar­xizmus—leninizmustól idegen, és a revizionizmusnál nem ke­vésbé /káros áramlatot. Har­colunk és fellépünk ellene sa­ját hazánkban is, és a nem­zetközi munkásmozgalomban is. így mélyen elítéljük a párt­ütő Enver Hodzsát és társéit, s mindazokat a dogma ti kus- szektás fellépéseket, amelyek a nemzetközi kommunista mozgalom más pártjaiban je­lentkeznek. Nem értünk egyet azokkal, akik a moszkvai kö­zös nyilatkozatokra hivatkoz­va helytelenítik az finver Hodzsát és csoportját ér1- el­kerülhetetlen, szükséges és he­mozgalom lyes kommunista bírálatot, ugyanakkor védelmezik és tá­mogatják azokat, akik Tirana- bői gyalázkodó rágalmakat szórnak a Szovjetunió Kom­munista Pártjára, annak köz­ponti bizottságára, a mar­xista—leninista testvérpártok egész sorára, köztük pártunk­ra, a Magyar Szocialista Mun- ! káspártra is. A Magyar Szocialista Mun­káspárt az internacionalizmus próbakövének tekinti a Lenin- alapította nagy párthoz, a Szovjetunió Kommunista Pártjához, az első munkás­paraszt államhoz, a Szovjet­unióhoz való viszonyt. Lenin fellépése óta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győ­zelme, a szovjet állam létre­jötte óta a föld minden or­szágának internacionalistái a ) Szovjetunió köré tömörültek| és mindig azt támadták, mint; legfőbb ellenségüket az im-i perialisták, a nemzetközi mun- ) kásmozgalom renegátjai és ka- ) landor elemei. Ez a történe- ; lem tanítása. A Magyar Szocialista Mun-) káspárt szolidáris a Szovjet-) unió Kommunista Pártja hu-: szadik és huszonkettedik: kongresszusának nemzetközi-; leg is érvényes megáliapítá-) saival. E tekintetben is a; kommunista és munkáspár-: tok 1960-as moszkvai tanács-) kozásán kiadott nyilatkozat-; hoz tartjuk magunkat, amely) teljes joggal állapítja meg,; hogy: ..az SZKP huszadikj kongresszusának történelmit határozatai nemcsak az SZKP) és a Szovjetunióban folyó', kommunista építés szempont-', jából nagy jelentőségűek, ha-\ nem új korszak kezdetét je- j lentették a nemzetközi kom-\ munista mozgalomban is, elő-'; mozdították további fejlődé-; sét a marxizmus—Xeninizmus'; alapján..." A kommunista világmozga-) lom egysége — ma inkább, mint) valaha — a szocialista for-: radalom létérdeke. Ez az egy-) ség közös cselekvést is jelent) a nemzetközi helyzet, a for- i radalmi mozgalom fő kérdé-' selben. Az egységbontás csak ellenségeinknek használ, akik a kommunizmus széthullásá­ban reménykednek. A reakció képviselői száz éve táplálnak ilyen reményeket, s mindig hiába. Lenin már több mint négy évtizeddel ezelőtt arról írt, hogy a bolsevizmus két- frontos küzdelemben, a kis­polgári opportunizmus és a kispolgári forradalmiság, a „baloldaliság” elleni harcban alakult ki és fejlődött. Ez a nemzetközi kommunista moz­galom fejlődésének a törvé­nye is. Rendíthetetlenül bízunk a marxizmus—leninizmus igaz­Kedály Zoltán a kongresszusi teremben. ságaiban, abban, hogy a nem­zetközi kommunista mozga­lom teljesen le fogja győzni mind a revizionista, mindpe- dig a dogmatikus, szektás tév­eszméket. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi kommunis­ta mozgalom ereje és egysége a marxizmus—leninizmus dia­dalmas eszméi alapján tovább nő és szilárdul. Kádár János befejezésül a többi között a következőket mondotta: mindenekelőtt és legfőképpen azt kérem a Köz­ponti Bizottság nevében a pártkongresszustól, hagyja jó­vá és erősítse meg pártunk eddig követett politikai fő irányvonalát, hadd haladjon pártunk és népünk mint ed­dig törés, ingadozás és kitérők nélkül a helyesnek bizonyult úton, új győzelmek faléi (HoSz- szantartó, nagy taps.) :! o?.& '■ Mélyen meg vagyok győződ­ve arról, hogy pártunk VIII. kongresszusa a napirenden le­vő nagyíontosságú kérdéseket alaposan megtárgyalva, meg­felelő határozatokat hoz, tör­ténelmi feladatét jól megold­ja. Bizonyos vagyok abban, hogy a kongresszus új lendü­letet fog adni pártunk egész tevékenységének, népünk al­kotó munkájának, a szocializ­mus építésének hazánkban. Kádár János hosszantartó tapssal, lelkes éljenzéssel fo­gadott beszéde után az elnöklő Rónai Sándor, a Politikai Bi­zottság tagja ebédszünetet ren­delt el. Az ebédszünet után Somogyi Miklós, a Politikai Bizottság tagja elnökölt. Napirend sze­rint következett a Központi Revíziós Bizottság beszámoló­ja. A beszámolót Fodor Gyula, a Központi Revíziós Bizottság elnöke mondta eL A kongresszus ezután meg­kezdte a két beszámoló együt­tes megvitatását. A vitában felszólalt Cseterki Lajos, a Borsod megyei Párt- bizottság első titkára, Takács Imre, a Dunaújvárosi Pártbi­zottság titkára, Rajki Sándor, az MTA mezőgazdasági kuta­tóintézetének (Martonvásár) igazgatója és Pullai Árpád, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. Ezután Szakosíts Árpád el­nökletével folytatódott a vita, amelyben felszólalt Sugatagi Ferenc, a Gábor Áron Vasön­töde és Gépgyár dolgozója, Lombos Ferenc, a Győr me­gyei Pártbizottság első titkára, Sebestyén Gyula, a kővágóőrsi Béke Termelőszövetkezet elnö­ke, Győri Imre, a Csongrád megyei Pártbizottság első tit­kára, Zsarnóczai Józsefné. az Egyesült Gyógyszer- és Táp­szergyár technikusa és Nádas József, a Szolnoki Járási Párt- bizottság titkára. (A kedd délutáni felszólalá­sok ismertetésére visszaté­rünk.) A kongresszus ma reggel 9 órakor folytatja munkáját. Kilent brigád kél A cél: a szocialista brigád cím — és a vándorzászló azokat, s nem is beszéltük meg alaposan aizzal a két bri­gáddal, amelyet kísérletkép­pen alakítottunk meg az el­múlt év tavaszán. Ennek az lett a következménye, hogy az egyik brigád csakhamar felosztott, a másik pedig nem érte el a kitűzött szin­tet. Tehát így kezdődött... A folytatás már sikeresebb volt, s főként azért tanulsá­gos, mert a hasonló termelési gondokkal küzdő Cement- áruipari Vállalatnál' csak most keresik a szocialista bri­gád mozgalom útját. Az elmúlt év tavaszán a járási pártbizottság megvizs­gálta, hogyan, hajtották vég­re a kocsigyárban a Központi Bizottság 1960 szeptemberi, a termelékenység növelésé­re, a műszaki színvonal fej­lesztésére, az új technológiák alkalmazására s a munkaszer­vezés tökéletesítésére vonat­kozó határozatát. A vizsgá­lat feltárta azokat a kihasz­nálatlan lehetőségeket — mint például az újítómozga­lom, a szerszám- és anyag­takarékosság, a munka prog­ramozása, a munkamódszer­átadás, a szaktudás gyarapí­tása stb. — amelyek jelentő­sen hozzájárulnának a párt- határozatban kitűzött felada­tok teljesítéséhez, s amelyek egyben a szocialista brigád mozgalom legfőbb követel­ményei. A pártbizottság mindjárt gyakorlati segítsé­get is adott az üzem veze­tőinek, a mozgalom elindításá­hoz: lehetővé tette, hogy tapasztalatcserére menjenek olyan üzemekbe, ahol már előbbre tartanak. — Ezután alakítottuk meg az első három brigádot — em­lékezik a párttitkár. —• Egye­lőre vállalások nélkül, csu­pán azért, hogy együtt dolgoz­zanak, összeszokjanak. Ná­lunk ugyanis addig csak egyé­ni munkaverseny folyt, te­hát maga a brigád is újdon­ságnak számított. Később rá­jöttünk, hogy még helye­sebb, ha a brigádok meg­szervezését magukra a dolgo­zókra bízzuk: ők ismerik legjobban egymást, ők tud­ják leginkább, kire lehet szá­mítani. Ezért a szakszerve­zeti bizottsággal közösen ki­válogattuk azokat, akiket al­kalmasnak láttunk a brigádve­zetői tisztségre., Ismertettük velük a mozgalom céljait, feladatát, s megbíztuk őket, (Folytatás a 8. oldalon) r — Nem is olyan régen még valamennyien: gazdasági, párt- és szakszervezeti ve­zetők azt állítottuk,' hogy a mi üzemünkben nem lehet normában dolgozni, tehát nem lehet szó a szocialista brigád mozgalomról sem — vallja Vincze Károly, a Szentend­rei Kocsigyár párttitkára. — A normától . azért idegenked­tünk, mert vállalatunk pro­filja gyakran negyedévenként változott. Gyártottunk ^ mi már parasztszekeret és törpe- gattert, iskolabútort és fém­talicskát, rönk-, döntőcsörlőt és kisvasúti pályakocsit — hogy csali mutatóba soroljak néhányat. A gyakori profilváltozás miatt állandóan át kell cso­portosítanunk a munkaerőt is — veszi át a szót Gál László igazgató. — Ezért ala­kult ki az az álláspontunk, hogy nálunk képtelenség normarendszerben dolgozni, enélkül pedig nincs megfele­lő értékmérője a szocialista brigádok teljesítményének. — Nem ismertük pontosan a mozgalom követelmé­nyeit sem —- toldja meg őszin­tén Tóth József, a szakszer­vezeti bizottság titkára. — Túl szigorúan szabtuk meg

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents