Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-21 / 272. szám
WJT Mtc.rri zfúriav 1962. NOVEMBER 21, SZERDA Tanúcsko&ik as 34SZ3AM* 1 IMI.kongresszusa (■Folytatás a 3. oldalról) rönknek vannak ugyan még aktív ellenségei de számuk fogyatkozik és mindinkább elszigetelődnek szocializmust építő népünk tengerében. Elvtársak! A párt eredményes munkájának egyik legfontosabb feltétele az osztály- vjszonyok marxista elemzése, a szövetségi politika és az osztályharc kérdéseinek helyes megítélése, — folytatta, majd megállapította: a fejlődés jelenlegi szakaszában a feladat a szocializmus teljes felépítése. A munkásosztály erre szövetkezik valamennyi dolgozó osztállyal és réteggel. Pártunk e szövetségi politika kérdéseinek eldöntésekor figyelembe veszi a társadalom szerkezetében végbement nagy változásokat, valamint azt, hogy meggyorsul valamennyi dolgozó osztály és réteg politikai, eszmei és erkölcsi fejlődése. Mindez lehetővé teszi, hogy megerősítsük és kiszélesítsük a dolgozó osztályok szövetségét és ezt szocialista nemzeti egységgé fejlesszük. A közös munkában és harcban a legérettebb, ä legfejlettebb a szocialista munkásosztály. Vezető szerepe érvényre jut a párt egész politikájában és tevékenységében. A mindinkább kibontakozó szocialista nemzeti egység alapja a munkás-paraszt szövetség, amelynek tartalma és alapja egyöntetűen szocialista lett, de a két osztály szövetsége nem automatikusan fejlődik tovább. Segíteni, támogatni kell a termelőszövetkezeti parasztságot, hogy megerősíthesse szövetkezeteit, hogy a seeretkezetek fejlett szocialista gazdaságokká válhassanak és kialakuljon az egységes szocialista paraszti osztály. A parasztságtól viszont elsősorban azt várjuk, hogy a meglevő lehetőségeket legjobban felhasználva, a mezőgazdasági termelés fellendítésével járuljon hozzá a népgazdaság fejlesztéséhez, az egész lakosság jobb eltpíásáhozí Mivel a falu szocialista átszervezése után az egységes termelőszövetkezeti paraszti osztály megteremtése a cél a szövetkezetekben is annak a szocialista elvnek kell érvényesülnie, hogy a tagakat ne korábbi osztályhelyzetük, hanem a közös munkában való részvételük, a munkában tanúsított helytállásuk és érdemük szerint ítéljék meg és részesítsék a közös munka eredményeiből. A szövetségi politika fontos része az is, hogy munkásságunk és parasztságunk a legszorosabban együttműködjön az értelmiséggel. Az értelmiségnek állandó és eleven kapcsolatban kell lennie a szocialista társadalom többi dolgozóival. akik az értelmiséget jogsai tekintik saját értelmiségüknek. Értelmiségi politikák lénve?e: továbbra is mindert fettsteT‘ biztosítani az értelmiség alkotó munkájához, •-sítant szocialista fejlődését. segíteni hogy elsajátítsa a marxizmus —leninizYP, Társadalmunk fejlődésének jelenlegi szakaszában, amikor még léteznek a városi kispolgárság maradványai, szükséges, hogy a szocialista dolgozó osztályok szövetségi viszonyt tartsanak fenn ezekkel is. A szocialista nemzeti egység politikája alapján egyesíteni kell mindenkit, aki a szocializmus és a béke ügyéért tevékenykedik, össze kell fogná a kommunistákat és a pár- tonkívülieket, a rendszer politikailag áktív támogatóit és a ma még ingadozókat közömböseket, a materialista világnézet híveit, és a vallásos érzületű embereket egyaránt. A szocialista társadalom felépítése az egész nemzet ügye. Ez a nemzet jövője, a szocialista társadalomban valósul meg a magyar nemzet jólétének korábban nem ismert felvirágzása. Annak, hogy a szocialista nemzeti egység mind gyorsabban és erőteljesebben fejlődjék, egyik letéteményese a hazafias népfrontmozgalom: társadalmunk életének ez az élő, eleven és számottevő tényezője. A hazafias népfrontmozgalomnak vannak közjogi funkciói is. Fontosabb azonban társadalmi feladata, hogy kerete legyen a dolgozó osztályok szövetségének és hirdesse a szocialista nemzeti összefogás eszméjét. Elvtársak! A dolgozó osztályok szövetsége a szocializmus építésének idején is harcban fejlődik. A szövetségi politika és az osztályharc pártunk, politikájának két egységet alkotó oldala. Ismeretes, hogy pártunk nem törekszik az osztályharc élezésére, ez azonban nem kizárólag tőlünk, hanem osztályellen ségeinkitől és a nemzetközi imperializmustól függ. A szocialista nemzeti egység politikája nem jelenti azt, hogy hazánkban az osz- tályharc már befejeződött Ez a politika azt fejezi ki, hagy az osztály harcban erősebbek leütök ,pocidéiak. »új» feladatok kerültek előtérbe, megváltoztak az osztály harc formái és eszközei. Szocialista fejlődésünk első feltétele változatlanul a szilárd népi hatalom. Továbbra is határozottan fellépünk minden' rendszerellenes, reakciós politikai erővel szemben, szilárdan védelmezzük törvényes állami és társadalmi rendünket. Megvédjük hazánk függetlenségét, államunk szuverenitását, népünk szocialista vívmányait az imperializmus fenyegetéseivel szemben. Kedves elvtársak! A nemzeti egység fontos politikai eleme a kommunisták és a pártonkívüli dolgozók egymás iránti bizalma és együttműködése a szocialista társadalom építésében — folytatódott a beszámoló, amely a továbbiakban kiemelte: elért eredményeink nem utolsó sorban annak köszönhetőek, hogy pártunk a lenini tanítás szerint a szocialista építés minden területén összefogott és együtt dolgozott a pártonkívüliekkel. Pártunk már korábban is többször leszögezte azt az elvi álláspontját, hogy hazánkban pártfunkciók kivételével bármely vezető tisztséget be- tölthetnek pártonkívüliek is.' A pártonkívüliekkel szemben is azt az igényt támasztjuk, hogy legyenek hűségesek a szocializmus ügyéhez, a Magyar Népköztársasághoz, őszintén munkálkodjanak a szocializmus építésién és rendelkezzenek a szükséges hozzáértéssel, szaktudással. A szocializmus építőjének kérdései mind bonyolultabbak, sokrétűbbek lettek, ezért vezető állások betöltésében egyre inkább elengedhetetlen követelmény a hozzáértés, a szakismeret. az általános felkészültség. A felszabadulás után és a szocialista építés megindításának időszakában különböző vezető beosztásba került egyszerű munkás- és parasztemberek nagy többsége kiválóan megoldotta feladatát. 'Rendkívül nehéz és felelősségteljes munkájának végzése közben szabad idejét évekig feláldozta, megszerezte a szükséges szakmai ismereteket, továbbképezte magát. Most az a dolog lényege — húzta alá a beszámoló —, hogy a szocializmus ügyéhez való hűség és feltétlen odaadás első követelménye mellett növekvő erővel jelentkezik a másik, szintén elengedhetetlen követelmény: a hozzáértés, a szükséges ismeretek megkövetelése. Meggyőződésünk. hogy ez a politika a munkásosztály, a szocializmus ügyét szolgálja és elősegíti, hogy rátermett, rendszerünkhöz hű, a dolgozók érdekeit jól szolgáló vezetők kerüljenek a különböző vezető posztokra, és nem csökken a munkások és parasztok közvetlen részvétele sem a vezetésben. A mi álláspontunk szerint jé egészséges és megfelel a szocializmus érdekeinek, ha a személyi kérdések eldöntésénél az derül ki, hogy a párt tagjain kívül egyre több pártonkívüli is megfelel azoknak a politikai és szakmai követelményeknek, amelyekéi a közfunkciók betöltésénél támasztani kell. Ez csak elősegíti a kommunisták és a pártonkívüliek összefogását, segíti a szocialista nemzeti egység kialakulását. A párt e kérdésben is óva int mindenféle Sablontól, valamiféle mechanikus részarány erőltetésétől. Elvtársak! A szocialista nemzeti egység kialakulásával összefüggő fontos kérdés aszociális származás helyes kezelése is. A Központi Bizottság kongresszusi irányelveiben ott van az a tétel is, amely ki-1 mondja: „Nincs szükség többé tanulóifjúságunk származás szerinti kategorizálására”. Ez a tétel egyes elvtársaknál nem talált helyeslésre és megértésre. A Központi Bizottság javasolja a kongresszusnak e tétel megerősítését és jóváhagyását. Javaslatában a megváltozott osztályviszonyokból, népi demokratikus rendszerünk erejéből, feladatainkból indul ki. A tanuló ifjúság származás szerinti kategorizálása helyes és igazságos volt fejlődésünk korábbi időszakában. Most azonban arról van szó, hogy I ennek a korlátozásnak továb- ! bi fenntartása nem használ, hanem egyenesen árt a szo- J cialista építésnek. Változatlan követelmény; I olyan fiatalokat' vegyenek fel í az egyetemekre és főiskolákra. akiknek magatartása jó, szemlélete haladó és kiválóan tanulnak. De ne legyen a magyar ifjúságnak egyetlen, mégoly kis rétege sem, amelvet szülei egykori osztályhelyzete miatt hátrártyosan megkülönböztetve, eleve kizárjanak a főiskolai és egyetemi továbbképzés lehetőségéből. Gondoskodunk arról, hogv az egyetemre felvett fiatalok között a jövőben ne kevesebb, hanem az eddiginél is több legyen a munkás- és paraszt- származású. Ez tisztára attól függ, hogy társadalmunk megadja-e az ilyen fiataloknak a tanuláshoz szükséges segítséget. Nincs kétség az iránt, hogy társadalmunk ezt a segítséget meg fogja adni nekik. Elsősorban azoknak a szülőknek a gyermekei kapjanak ilyen támogatást, akik rha a bányákban, a gyárakban és a földeken dolgoznak. Ezt a tanulókkal való foglalkozásnál és a társadalmi ösztöndíjak elosztásában is figyelembe kell venni. Lényegében hat esztendeje folytatjuk ezt a politikát mind következetesebben. Szilárd elvi alapokon nvugvó kommunista politika ez, amelynek eredményeként az elmúlt években a munkásosztály, a szocializmus pozíciói megerősödtek. Ezt az elvileg szilárd, osztálykérdésekben meg nem alkuvó, ugyanakkor az életet, a körülményeket számbavevő. emberséges kommunista politikát folytatás pártunk a jövőben is. Kedves elvtársak! Népi államunk a proletárdiktatúra állama. Ez a jellege megmarad a szocialista társadalom teljes feléoítésének időszakában. Mindemellett már erősödőben vannak azok a vonások, amelyek arra mutatnak, hogy a proletárdiktatúra állama nálunk is egyetemes' népi állammá fejlődik. A Magyar Népköztársaságban napról napra szélesebben bontakozik ki a szocialista rendszer demokratizmusa. Ma az állampolgárok teljes egyenjogúsága érvényesül. Jogok, kötelességek tekintetében osztályhovatartozás. vagy korábbi j osztályhelyzet miatt nincs hát- ! rányos vagy előnyös megkü- lönböztetés. Mindenki válasz- í tó és Választható. Az ország- gyűlés és a tanácsok, valamennyi központi és helyi államhatalmi szerv tevékenységében erősödik a demokratizmus, a néppel való összefor- rottság. Erősítenünk kell államunk demokratikus vonásait, növelnünk kell a választott tanácsi szervek önállóságát. Állandóan keressük annak módjait, hogy a lakosság minél szélesebb rétegei kapcsolódhassanak be az állami munkába, a közügyek intézésébe. Rövid időn belül esedékesek az új országgyűlési és tanácsválasztások. A választásokon a gyakorlatban kipróbáit politikával és világos programmal állhatunk a választók elé. Áz országgyűlési és tanácsválasztások alkalmával — népi rendszerünk eddigi hagyományaihoz híven — a párt a dolgozók százezreivel tanácskozza meg az ország fejlődésének nagy .és kis kérdéseit. Biztosak vagyunk benne, hogy az ország népe szavazatával is jóváhagyja a párt és a kormány politikáját. S ami még fontosabb, a jövőben is minden erejével támogatni fogja annak megvalósítását, tettekkel, alkotó munkával építi a szocialista hazát. III. Népgazdaságunk fejlődése, szocialista építőmunkánk feladatai Kádár János, az MSZMP KB első titkára Henry Winstont, az USA Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság a!*-' üdvözli a kongresszuson. Tisztelt kongresszus! Kedves elv társak! Áttérek a gazdasági kérdésekre, pártunk gazdaságpolitikájára. A Magyar Szocialista Munkáspárt fő gazdaságpolitikai elgondolásai: az élet igazolta. Népgazdaságunk egészségesen fejlődik, kiegyensúlyozott; terveink reálisak. A VII. kongresszus fo céljait a gazdasági építőmunka területén is elértük1. 1960-ban sikeresen befejeztük a hároméves tervet, sőt, azt jelentékenyen túlteljesítve, magasabb alapról kezdhettük második ötéves tervünket. Ha a második ötéves terv eddigi gazdasági eredményeit számbavésszük, a következő kép tárul elénk: 1961-ben a szocialista ipar termelése — a tervet több, mint 3 százalékkal túlteljesítve — mintegy 12 százalékkal haladta meg az 1960. évit. Tovább folytatódott az ipar szerkezeti átalakítása: a gépipar 15, a vegyipar 20 százalékkal termelt többet, mint 1960-ban. Az aszály okozta károk miatt a mezőgazdaság 1961. évi teljes termelése nem nőtt a tervben előirányzó* l mértékben, lényegében az 1960. évi szinten maradt. Az aszály elsősorban az őszi betakarítá- sú növényeket sújtotta, búzából azonban 11 mázsa . termett holdanként, több mint eddig bármikor. Az állattenyésztés tervét teljesítettük. 1961 őszén a szarvasmarha-állomány 3, a sertésállomány 15 százalékkal nagyobb volt, mint 1960-ban. 1961-ben az összes felvásárolt termék 6 százalékkal volt több, mint 1960-ban. A két kongresszus közötti három év legfőbb gazdasági eredményének a következőket .tartjuk: jelentősen fejlődött népgazdaságunk; befejeztük a mezőgazdaság szocialista átszervezését, korszerűsítettük honvédelmünket. Fedeztük az utóbbiakkal járó. a tervezettnél korábban jelentkező kiadásokat, ennek ellenére a népgazdaság tervszerűen, arányosan fejlődött, az életszínvonal pedig — a hároméves tervben jelentősen, az ötéves terv e’ső két évében kis mértékben — tovább emelkedett. A VII. és a VIII. kongresszus közötti években a magyar népgazdaság fejlődése az ipari termelés, a munkatermelékenység és a nemzeti jövedelem növekedésének ütemét tekintve, felzárkózott a többi szocialista országhoz. Elvtársak! A Központi Bizottság az eddig ismert eredmények és tapasztalatok alapián jóleső érzéssel jelentheti a kongresszusnak, hogy második ötéves tervünk, amely a VII. kongresszus irányelvei alapján készült, a gyakorlatban is reálisnak és helyesnek bizonyult, lényegében nem kell rajta változtatni. Most.az a fő gazdasági feladatunk, hogy a második ötéves terv jó vigrehajl^sm, . telíj%sÍté?g7k.ÍJv leive. amilyen vonatkozásban az kívánatos és helyes, túl- teljesítéééh ’dolgozzunk. A második ötéves terv nagyszerű céljait: a nemzeti jövedelem 36 százalékos, az ipari termelés 48—50 százalékos, a mezőgazdasági termelés 22— 23 százalékos, a fogyasztási alap 22—23 százalékos növekedését, az egy főre jutó reál- jövedelem 16—17 százalékos növelését el lehet és el is kell érnünk. Az ipari tervet előreláthatóan túlteljesítjük, a mezőgazdaságban azonban, hogy a kitűzött célt elérjük, a múlt évi és az idei aszály okozta megtorpanás leküzdése meggondolt intézkedéseket és nagy erőfeszítést kíván. Ezután az ipar előtt álló legfontosabb feladatokat elemezte a beszámoló. Iparunk ágazati szerkezetének korszerűsítése a fejlődés egyik kulcskérdése. Az élenjáró országok műszaki színvonalának elérését a specializált tömegtermelésen alapuló iparágak gyors fejlesztése teszi lehetővé. Ezért jobban kell élnünk a szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyeivel. Az ipar termékeinek korszerűsítése meghatározza az export és a nemzetközi fizetési mérleg fejlődését és ezen keresztül befolyásolja az életszínvonal alakulását is. Ezért tovább kell dolgozni azon, hogy az ipar szerkezete a kívánatos irányban változzék. A társadalmi munkatermelékenység emelésének egyik igen fontos módja a gazdaságos, a világszínvonalat megközelítő termékek részarányának növelése az ipari termelésen belül. A vegyipar termelésének kimagasló szerepe van, nem kevésbé fontos a gépipar fejlesztése. Elsősorban a műszeripart, a híradástechnikai ipart fejlesztjük. Ezek anyagigényessége az átlagosnál kisebb. A gazdaságosság szempontjai megkövetelik az ország fűtőanyag mérlegének korszerűsítését. A széntermelésnél magasabb mértékben kell szorgalmaznunk a hazai kőolaj- és földgázvagyon kiaknázását, korszerűsítését, több milliárdos befektetéssel, gyors ütemben fokozzuk a villamosener- gia-termelést; jelentős menynyiséget veszünk át a Szovjetuniótól és más testvéri országtól. Így érjük el, hogy az egy lakosra jutó villamosener- gia-felhasználás az ötéves terv alatt mintegy 45 százalékkal növekedjék. A beszámoló külön kiemelte, hogy a termelésnek követnie kell a szilk- ségTelék álUVndó '\)áltózá:sút~&s a'technikai fejlődés általános követelményeit,'mindenekelőtt a minőségi követelmények betartásával, gazdaságosan kell termelni. A nem gazdaságos, elavult termékek gyártását be kell szüntetni és a felszabaduló termelési kapacitást ésszerűen kell hasznosítani. Ez a munkaerő bizonyos tervszerű átcsoportosítását is igényli. Egyes vezetők, ahelyett, hogy ilyenkor megmagyaráznák az érintett dolgozóknak az intézkedés előnyeit, és gondoskodnának a munkaerő tervszerű átcsoportosításáról, fenntartják a régi állapotokat és ezzel kárt okoznak a népgazdaságnak. A mezőgazdaságnak is egyre több területen kell elérnie a világszínvonalat. Ehhez évről, évre több nagyüzemi épületet, berendezést, gépet, vegyi anyagot, szakembert adunk. A következő években a mezőgazdaság például több mint 20 000 traktort kap. Egy hold szántóra számítva pedig csaknem kétszer annyi műtrágyát, mint 1961-ben 1961-ben mintegy 230 000 holdat, az idén már több mint 360 000 holdat öntözünk. 1965-ben pedig több mint 600 000 holdon lesz öntözéses gazdálkodás. A termelő- szövetkezetek megszilárdításában a legfontosabb a közös nagyüzem építése, a szövetkezeti alapok gyors ütemű fejlesztése. Jelenleg és a következő években azonban még mind az ország, mind a szövetkezeti tagok ellátásában, sőt, a közös gazdaság erősítésében is nagy a szerepe a háztáji gazdaságnak. A gazdasági munka általános fejlődésünk kulcskérdése, ennek megfelelően kell az eddiginél is nagyobb mértékben mozgósítanunk a pártot, a tömegszervezeteket, az állami és gazdasági vezetést, a dolgozó népet az előttünk álló feladatok mielőbbi és a lehető legjobb megoldására. A legfontosabb a termelékenység, a gazdaságosság növelése és javítása a termelés minden területén. Az ötéves terv, továbbá a gépiparra, a mezőgazda- sági termelésre és más gazda-* sági területre vonatkozó párt(Folytatás az 5. oldalon)
