Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-21 / 272. szám

1962. NOVEMBER 21, SZERDA

v/í»'/flD

3

Tanmcshosik as 33&X33M* frÍIS. kongresszusa

(Folytatás a 2. oldalról)

békés úton, békés versenyben kell eldőlnie.

Elvtársak! Pártunk, a magyar nép és kormány üdvözli és támogatja a Szovjetunió és a Varsói Szerződés államainak javaslatait. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagállama évek óta következetesen küzd a német kérdés ma egyetlen lehetséges megoldásáért, azért, hogy a német békeszerződést megkössék és Nyugat-Berlint szabad várossá nyilvánítsák. E megoldás mind sürgetőbbé válik, mivel a Német Szövetségi Köztársaság kormánya növekvő agresszivitással folytatja revanspolitiká- ját, igyekszik mielőbb nukleáris fegyverekhez jutni és mindinkább fenyegeti Európa és az egész világ békéjét. Messzemenően egyetértünk a Szovjetuniónak, a Német Demokratikus Köztársaságnak és a Lengyel Népköztársaságnak a német kérdés békés rendezésére tett javaslataival. A magunk részéről készek vagyunk a javaslatok megvalósításában bármikor közreműködni.

Helyeseljük és támogatjuk a Szovjetuniónak azt a javaslatát, hogy az összes külföldön állomásozó csapatokat vonják vissza a nemzeti határok mögé. Helyeseljük, hogy a Varsói Szerződés és az Észak Atlanti Szövetség tagállamai kössenek megnemtámadási szerződést.

Ezek külpolitikánk világos elvi alapjai és céljai, amelyeket az egész magyar nép ismer, helyesel és támogat. Külpolitikánk megváltoztathatatlan alapelve hazánk függetlenségének, szuverenitásának, népünk szabadságának, szocialista vívmányainak és békés építő munkájának védelme. A külpolitikai céljainkért folytatott harcban a szovjet—magyar barátság hazánk legerősebb támasza. Rendítheteíle- nül hűek vagyunk és maradunk a varsói szerződés szervezetéhez, a Szovjetunióhoz, a szocialista tábor országaihoz fűződő barátságunkhoz.

Pártunk internacionalista kötelességének tartja, hogy népeink érdekeinek megfelelően, közös eszméink alapján a maga részéről is mindent megtegyen a szocialista tábor erejének és egységének növelésére. Az a törekvésünk, hogy még erősebbé tegyük ideológiai és politikai egységünket, gazdasági kapcsolatainkat a Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal, valamennyi európai és ázsiai szocialista országgal.

Támogatjuk a Kínai Nép- köztársaság igazságos harcát Tajvan felszabadításáért, követeljük, hogy Kína elfoglalhassa ‘ törvényes helyét ■ az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Támogatjuk a vietnami és a koreai nép harcát. amelyet kettészakított hazájuk békés egyesítéséért folytatnak. Kívánjuk, hogy tárgyalások útján. békésen rendeződjenek a testvéri Kínai Népköztársaság és a baráti India határkérdései.

A beszámoló ezután megállapította, hogy a diplomáciai, a gazdasági és a kulturális élet területén egyaránt a semleges államokkal meglevő kapcsolatok fejlesztésére törekszünk.

A semleges országok között nagy és egyre fontosabb szerepet töltenek be azok a függetlenségüket nemrégiben visszanyert országok, amelyek a pozitív semlegesség elvét vallják. Algéria, Ghana, az Egyesült Arab Köztársaság, Indonézia, Mali, Guinea és más országok fellépése a gyarmati rendszer megszüntetése érdekében, imperialista- ellenességük és a béke ügye melletti határozott kiállásuk az egész nemzetközi helyzetnek javára szolgál. Kapcsolataink az országok e csoportjával barátiak, a szociális haladásra vonatkozó céljaik mély együttérzésre találnak a magyar népben. Kötelességünknek tartjuk, hogy szerény le- .hetőségeinkhez mérten segítséget nyújtsunk ezen országoknak gazdasági függetlenségük biztosításában. nemzetgazdaságuk kiépítésében. I

A semlegesség politikáját követő szomszéd országokkal jóviszonyra törekszünk.

Feladatunknak tekintjük, hogy Jugoszláviával való viszonyunkat — amely mh normálisnak nevezhető — valóban zavartalan, jószomszédi, baráti viszonnyá fejlesszük. A magyar—jugoszláv kapcsolatokban — különösen gazdasági vonatkozásban — sok, eddig kellően ki nem használt lehetőség rejtőzik. Hasznosításuk mindkét országnak igen előnyös lenne. Kapcsolataink fejlesztéséhez jó lehetőséget nyújt az alapvető társadalmi viszonyokban meglevő hasonlóság és az, hogy álláspontunk egyes fontos nemzetközi kérdésekben azonos, más kérdésekben hasonló. Meg kell találnunk a módját, hogy — a nemzetközi munkásmozgalom legfontosabb kérdéseiben

fennálló ideológiai vélemény- eltérésünk ellenére — a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság lcapcsolatai állami, gazdasági vonalon tovább javuljanak.

Arra törekszünk, hogy Ausztriával kapcsolatunk ne csupán normális, hanem jószomszédi is legyen. Ügy véljük, hogy hasznos együttműködés lehetséges a két ország között. Részünkről megvan a jóindulat és a készség, de szükség van erre Ausztria részéről is. Időszerű lenne, hogy Ausztriában végre határozottabban szánjanak szembe azokkal, akik szándékosan zavarják az országaink közötti kapcsolatokat. Számolják fel az országuk területén szabadon működő, a szocialista tábor és Magyarország ellen aknamunkát folytató ismert nemzetközi kémügynökségeket.

Elvtársak! A Magyar Nép- köztársaság nemzetközi helyzete az utóbbi években folytatott egyértelmű, világos és következetes külpolitikai, valamint népünk alkotó munkája nagy sikereinek eredményeképp megszilárdult A Magyar Népköztársaság az elmúlt három év alatt 18 állammal létesített diplomáciai viszonyt és most 57 állammal van ilyen kapcsolatunk. Ugyanebben az időszakban 48 államközi egyezményt és szerződést kötöttünk nem szocialista állammal.

Magyarország megerősödött nemzetközi helyzete kifejezésre jut az Egyesült Nemzetek Szervezetén belül is. Az Amerikai Egyesült Államok küldöttsége az ENSZ-ben immár 6 esztendeje folytatja magyarellenes támadásait, de évről évre kisebb sikerrel. Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének napirendjére erőltetett „magyar kérdés” egyszerűen hidegháborús akció, amely mögött nincs és nem is volt semmilyen valóságos, az ENSZ illetékességébe tartozó probléma. A kérdés gyökere nem is az ENSZ- ben, hanem az Egyesült Államok és a Magyar Népköztársaság kormánya közötti rendezetlen viszonyban rejlik. Mi teljes őszinteséggel törekszünk arra, hogy az Amerikai Egyesült Államokkal is nor- malizáljuk viszonyunkat. Ehhez semmi másra nincs szükség. csak arra, hogy az USA kormánya mondjon le semmi- '•‘•ryoen meg nem valósítható törekvéséről, a beavatkozási kísérletekről a Magyar Népköztársaság belügyeibe. A beavatkozási kísérleteket államunk mindenkor elutasította, és a jövőben is elutasítja.

Államunk mindenkor és minden kérdésben a magyar nép elemi érdekeinek megalkuvás nélküli védelméből, szo- '!ilista rendszerünk lényegéből. az emberiesség meggondolásaiból indul ki, ennek megfelelően büntet és kegyelmez. Mint ismeretes, az Elnöki Tanács az ellenforradalmi bűn- cselekményekért elítéltek esetében is sorozatosan és széles körűen élt a kegyelmezés jogával. Az ilyen cselekményekért elítélt embereknek ma már több mint 95 százaléka — részben büntetését letöltve — nagyobb részt azonban amnesztia útján k'szabadult és beilleszt dett a normális életbe. Ez a

helyzet most e kérdésben, és államunk az eddig követett elveket alkalmazza a jövőben is. Az Egyesült Államos és a Magyar Népköztársaság népe, a két ország között semmiféle valóságos ellentét nincs, ellenkezőleg, mindkét nép érdekelt a béke fenntartásában, az államaink közötti viszony normalizálásában. A kormányaink közötti vitás kérdések is rendezhetők, ha mindkét részről kellő jóakarattal és a rendezés szándékával veszik el 5 őket.

í Jvtársak! A Magyar Nép- köztársaság belső viszonyai

Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! Három éve, pártunk VII. kongresszusa abban foglalta össze a legfőbb feladatokat, hogy gyorsítsuk meg a szocializmus építését, és a legközelebbi években fejezzük be hazánkban a szocializmus alapjainak lerakását. Most, ezen a kongresszuson a Központi Bizottság jelentheti a pártnak, és a párt a magyar dolgozó népnek, hogy e feladatokat megoldottuk: a szocializmus építése nagy lendületet vett, és befejeztük a szocialista társadalom alapjainak lerakását.

A beszámoló a továbbiakban kiemelte, hogy az elmúlt három év legnagyobb eredménye a mezőgazdaság szocialista átszervezése volt. Pártunk helyesen alkalmazta a marxista—leninista tudományos elméletet az agrárkérdésben; a parasztságot a párt, a munkásosztály vezette a szocializmus útjára, szigorúan érvényesítve az önkéntesség lenini elvét. Népi demokratikus államunk, munkásosztályunk biztosította a szövetkezetek munkájának megindulásához elengedhetetlenül szükséges gépeket, épületeket, és más, szükséges termelési esziközöket. Biztosítottuk, hogy a parasztság anyagilag érdekelt legyen a szövetkezésben, a belépéskor térítést kapjon a bevitt termelési eszközökért; a szövetkezetbe földdel belépett paraszt földjáradékot kapjon; a részesedés és a premizálás sokféle formáját alkalmazzuk, hogy a többet és jobban dolgozó szövetkezeti tag nagyabb részesedést kapjon a termelőszövetkezet közös munkájának eredményéből. Sikerült eredményesein megolyanok, hogy büszkén megmutathatjuk mindenkinek: nincs titkolni valónk. Népünk ■ alkotó munkája nagy és szép eredményeket szült.

Honfitársaink sok országba utaznak, és szívesen látunk

mi is minden érdeklődőt hazánkban, a ki- és beutazások száma évről évre növekszik, a szocialista országok viszonylatában növekvő turistaforgalom fejlesztésén kívül, a kapitalista országokkal is növeljük a személyi forgalmat. A kapitalista országokból 1958- ban még 26 000, 1961-ben már

oldanunk az úgynevezett kettős feladatot is: a mezőgazdaság átszervezésének időszakában is növekedett a mezőgazdasági termelés, az 1959—1961-es évek átlagában — bár az időjárás nem kedvezett — az előző három évhez képest 8 és fél százalékkal. a mezőgazdaság szocialista átszervezésének időszakában növekedett az ország állatállománya, jelentősen kiterjedt az öntözött terület, a szőlő- és gyümölcstelepítés.

A kialakult egységes szocialista termelési viszonyok kedvező feltételeket teremtettek a termelőerők és a termelést viszonyok eddiginél gyorsabb ütemű fejlesztéséhez. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, amely a szocializmus eszméjének nagy győzelme és egyben a magántulajdonosi szemlélet súlyos veresége is, jelentős mértékben előrelendítette a kulturális forradalmat.

A falvakban végbement hatalmas változások érzékeltetésére lássunk egy példát. Harminc évvel ezelőtt Drégelypalánk községről és lakóiról így írt Móricz Zsigmond: „Hogy él a nép? Nagyon nehezen, nagyon keservesen. Van legalább 30 család, amelyik ősz óta nem látott kenyeret, s aratásig nem is fog. De nagyon sok család van, ahol már évek óta nem vágtak disznót és semmi zsirozójuk nincs.”

Drégelypalánk ma termelőszövetkezeti község. A termelőszövetkezetnek 5 millió forint közös vagyona van. Egy termelőszövetkezeti tag átlagos évi jövedelme 15 000 forint. Nemcsak zsírozóban nincs hiány hanem a cukor- fogyasztás is többszörösére

71 000 látogató jött Magyar- országra. 1958-ban 18 000,

1961-ben már 43 000 magyar állampolgár utazott kapitalista országokba.

íme, a magyar állampolgárok nyugodtan utaznak tőkés országokba is. bár a kapitalista rendszer dicsőítői szeretnek arról beszélni: több ember disszidál a szocialista országokból kapitalista országba, mint fordítva. Ez azonban ostoba fecsegés. A kapitalizmus a múlt, a szocializmus pedig a jövő. Kézenfekvő, hogy az önmagukkal megha- sonlott emberek mindig a múltba menekülnek, hiszen a jövőbe nem lehet „menekülni”, A jövőbe menni csak tudatosan lehet. A kapitalizmus országaiban többen akadnak olyanok, akik szocialista társadalmi rendszerben szeretnének már élni, mint nálunk olyanok, akik a kapitalizmusba szeretnének visszatérni, a különbség az, hogy a kapitalista országokban élő és szocialista társadalmi rendet kívánó emberek öntudatos és gondolkodó emberek, akik a maguk hazájában akarják és fogják kivívni a szocialista társadalmat.

Sok hazánkfia él a kapitalista országokban. Visszavárunk minden, Magyarországon élni és dolgozni akaró becsületes embert. Azoknak a Magyarországról elszármazott embereknek pedig, akik már kinn gyökeret vertek, azt üzenjük, hogy maradjanak a régi hazának jó barátai, szerezzenek tjecsületet a magyar névnek, harcoljanak a dolgozók ügyéért, a békéért és haladásért új hazájukban — mondotta Kádár elvtárs.

Külpolitikánk változatlan — hangzik ezután a beszámoló. — Ezt folytatjuk és erősítjük tovább. Biztosak vagyunk benne, hogy az igazság és a józan ész győzni fog, hogy sikerül kivívni és megteremteni a. tartós békét. Pártunk, népünk nem szűnik meg álihátátosán dolgozni és harcolni, hogy ez valósággá váljék.

! nőtt. Ma az egy lakosra jutó j évi cukorfogyasztás 41 kilo- j gramm, a falu 480 lakóházából 186-ot a felszabadulás óta építettek. Jelenleg ebben a kétezer lakosú kisközségben 386 rádióelőfizető és 20 televízió-előfizető van. összesen 193-an járatnak újságot. A falunak 1961-ben épült fel a művelődési otthona, könyvtárra] és 220 személyt befogadó mozival. Ami Vedig áll Drégelypalánk községre, az ma áll úgyszólván minden magyar falura.

Összefoglalva a szocializmus építésében eddig megtett út lényegét, megállapíthatják, hogy egész népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá lettek a szocialista termelési viszonyok. Jelenleg a nemzeti jövedelem csaknem 96 százalékát a szocialista szektorban termelik. Az ipari termék 98 százalékát szocialista vállalatokban állítják élő. A mező- gazdaságban a szántóterület mintegy 96 százalékát termelőszövetkezetek és állami gazdaságok művelik. Hazánkban többé nincsenek kizsákmányoló osztályok, amelyek mások munkáján élősködhet- nek. Nincs munkanélküliség, nincs létbizonytalanság. Dolgozóink a szocialista elosz tás elvének megfelelően munkájuk szerint részesülnek a megtermelt javakból.

Ez a tartalma kongresszusi irányelveink fő tételének: hogy „hazánkban befejeztük a szocializmus alapjainak 1 lerakását”. Népünk elmondhatja, hogy a szocializmus nemzetközi erőivel összeforrva, és rájuk rendületlenül támaszkodva. a szocializmus építésében elért vívmán veink visszavonhatatlanok és örökérvényűek. A magyar nép a szocializmus teljes felépítésének korszakába lépett — hangsúlyozta a beszámoló, majd rámutatott arra, hogy nagy mértékben fejleszteni kell a termelőerőket az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. A már létrejött szocialista kereteket szocialista tartalommal kell megtölteni.

Hazánk további fejlődésében döntő tényező: a szocializmus teljes felépítésén ma már olyan társadalomban munkálkodhatunk, amely közel került ahhoz, hogy a munkásosztálynak, a termelőszövetkezeti parasztságnak és az értelmiség- nek, a dolgozó népnek egységes szocialista társadalmává váljék, kötelességünk, hogy a társadalom osztályszerkezetében és a dolgozó osztályok magatartásának szocialista fejlődésében bekövetkezett változásokkal reálisan számoljunk, és vonjuk le belőlük a szükséges következtetéseket.

1957-ben az összes keresőik 55 százaléka volt munkás és alkalmazott, részarányuk 1962-re 65. százalékra növekedett. 1957-ben a keresők 6 százaléka volt szövetkezeti tag és segítő családtag, részarányuk 1962-re 30 százalékra növekedett. 1957-ben az önállóak és segítő családtagjaik az összes keresők 39 százalékát tették ki. részarányuk 1962-re 5 százalékra csökkent. Történelmi jelentőségű tény, hogy Magyarországon ma már a dolgozók mintegy 95 százaléka szocialista állami vállalatokban és intézményekben illetve szövetkezetekben dolgozik.

Társadalmunk vezető ereje a munkásosztály, amelynek létszáma 1949 óta megkétszereződött. A számszerű növekedéssel egyidőben fejlődött a munkásosztály szocialista öntudata és szervezettsége is. Társadalmunkban ma már egyetlen olyan számottevő réteg sincs, amely vitatná a munkásosztály vezető szerepét.

Társadalmunk másik hagy dolgozó osztálya, a parasztság is rálépett a szocializmus útjára, ezzel a munkás-paraszt szövetség is új, magasabb színvonalra emelkedik két szocialista jellegű osztály szövetségévé fejlődik.

A 17 évvel ezelőtti városi kispolgárság. a kisiparosok, kiskereskedők nagy többsége is ma már kisipari szövetkezetekben vagy más szocialista vállalatoknál dolgozik, az önálló kisiparosok és kiskereskedők is hasznosan kiveszik részüket a lakosság ellátásából.

Igen jelentősen megnőtt a szellemi dolgozók aránya, a mai magyar értelmiségnek mintegy féle a felszabadulás után szerezte képzettségét, s ezek nagy része munkás és paraszt szülők gyermeke. A jelen viszonyok között azonban már semmit sem mondana, ha értelmiségünket „régi” és „új” értelmiségként osztályoznánk. Az úgynevezett „régi“ értelmiség a fel- szabadulás óta eltelt több mint 17 esztendő alatt szemléletében és magatartásában gyökeresen megváltozott. A magyar értelmiség ma munkásosztályunkkal és parasztságunkkal egy sorban halad dolgozik, építi a szocializmust és szemléletében is mindinkább szocialistává válik.

Kedves elvtársak! A mező- gazdaság szocialista átszervezésével egyszer s mindenkorra megszűnt hazánkban annak a lehetősége, hogy egyik ember kizsákmányolja a . másikat. A volt kizsákmányoló osztályok tagjainak és még inkább azok leszármazottainak túlnyomó többsége, tudomásul véve a népi hatalmat, az új társadalmi rendet, beilleszkedett az új viszonyokba és munkával keresi meg kenyerét.

Társadalmunkban ma már nincsenek olyan osztályok vagy számottevő rétegek, amelyeknek az érdekei ellentétesek volnának a szocializmussal. A szocializmus teljes felépítésének napirendjén levő feladatai összhangban vannak az egész dolgozó nép érdekeivel. érthetőek, voníóak és lelkesítők számára. Rendsze(Folytatás a 4. oldalon)

n.

Befejeztük hazánkban a szocializmus alapjainak lerakását