Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-21 / 272. szám

2 <r/CíHan 1962. NOVEMBER 21, SZERDA Tanácskozik az 3IST3IP VIII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) F. Monacói, az Argentin Kommunista Párt küldöttét, N. Parcalidiszt, a Görög Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját, a köz­ponti bizottság titkárát. Claude Jonest, az Ausztráliai Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának tagját. Ab'oas Ahmedot, az Iraki Kommu­nista Párt Politikai Bizottsá­gának tagját, A. Mákinent, a Finn Kommunista Párt Poli­tikai Bizottságának tagját, J. Nolant, az ír Munkásliga fő­titkárát, A. Dewhurs!-ót, Kanada Kommunista Pártja Központi Bizottságának tag­ját, a Burmái Kommunista Párt küldöttét, H. Hagoerget, a Svéd Kommunista Párt Politikai Bizottságának és titkárságának tagját, F,. Cos- tat. a Brazil Kommunista Párt • Politikai Bizottságának tagját, Y. Demirt, Törökor­szág Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárát, M. Gerardust, a Holland Kommunista Párt Központi Bizottságának tag­ját. J. G. Gonzalest, a Mexi­kói Kommunista Párt Politi­kai Bizottságának tag iát. S. Khamist. az Izraeli Kommu­nista Párt Közpónti Bizottsá­gának titkárát. R. Larsent. a Norvég Kommunista Párt Politikai Bizottságának ‘ar­ját, G. Fabbrit. San Marino Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának tagját. M. Tradot, a Chilei Kommunis­ta Párt Politikai Bizottságá­nak tagját, a Maláiföldi Kommunista Párt kü’döttsé- gét, Ib Nörlundot. a Dán Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját. a köz­ponti bizottság titkárát. D. Novouzit, az Iráni Turleh Párt Központi Bizottságának tagját. A. F. Szegarat, Costa Kira Nemzeti Élcsapata tit­kárságának tagját. F. Nász- szárt. Jordánia Kommunista Pártia Központi Bizottságá­nak első titkárát. H. T-rSkät, f. Svájci Munkapárt Politikái Bizottságárok tagját. _ Mani- nezt. a Nicaraguái Szocialis­ta Párt Központi VYzcttságá- nak tagját, A. Useldinge^i. a Luxemburgi Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagiát. D. MansHeliel, a Do­minikai Köztársaság Népi Szocialista Pártja Pol' -kai Bizottságának tagját, a köz­ponti bizottság titkárá*;, Me- Cmllough-ot, Észak-Irerszág Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagját. E. Mu- nozt, az Ecuadori Kommu­I nista Párt Politikai Bizottsá­gának tagját, S. Gudmunds- , sont, az Izlandi Szocialista Egységpárt Politikai Bizott- I ságának tagját, A. Bemardt, a Guadeloupei Kommunista Párt titkárságáhak tagját, i. Mustaphát, a Szudáni Kom­munista Párt Politikai Bi­zottságának tagját, a Libano­ni Kommunista Párt küldöt­tét, G. Osariót, a Columbiai Kommunista Párt Központi Bizottságának. tagját, S Maquint, a Perui Kommu­nista Párt Politikai Bizottsá­gának tagját, F. Dixcrnt, a Panamai Népi Pált Központi Bizottságának tagját, F. So­to mayor t, a Salvadori Kom­munista Párt Politikai Bi­zottságának. tagját, A. Nico- last, a Martiniquei Kommu­nista Párt tagját és M. Ab- doula nagykövetet, a Mali Köztársaság Szudáni Unió Pártjának képviselőjét. — Kedves küldött elvtár­sak! — Kedves vendégeitek! — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és Politikai Bizottsága nevében ’ még egyszer üdvöz­löm a jelenlevő küldötteket, a tanácskozási joggal részt vevő és meghívott elvtársa­kat és barátainkat, kedves vendégeinket. Sok sikert kí­vánok a kongresszus felelős­ségteljes munkájához. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Vili. kongresszusát megnyi­tom. A kongresszuson 614 sza­vazati jogú, 36 tanácskozási jogú küldött és 339 meghí­vott vendég vesz részt. A meghívottak között ott van­nak a munkásmozgalom ve­teránjai, neves közéleti sze­mélyiségek, tömegszervezeti vezetők, a termelő munka legjobbjai, kiváló termelőszö­vetkezeti elnökök, szocialista brigádvezétők, köztük sok pártonkívüli is. Jelen .volt többek között Kodály Zoltán Kossuth-di* .ias zeneszerző. Domanovszky Endre Kossuth-díjas festő­művész, Illés Béla Kossuth- díjas író, Németh László Kossuth-díjas író. Erdei Fe­renc és Erdey-Grúz Tibor Kossuth-díjas akadémikusok. Gruber József, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora, Nádasdy Kálmán Kossuth- díjas, kiváló .művész, az Álla­mi Operaház igazgatója. Ma- kólái Mihályné Kossuth- díjas pedagógus. Simon Ist­ván költő, Váci Mihály író. A kongresszus titkársága és bizottságai A kongresszus napirendje: 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának beszámolója. Előadó: Kádár János. 2. A Központi Reviziós Bizottság beszámolója. Elő­adó: Fodor Gyula. 3. A fellebbviteli bizottság jelentése. 4. A ■ Magyar Szocialista Munkáspárt központi szer­veinek megválasztása A megnyitó után Kiss De­zső, a Budapesti Pártbizott­ság másodtitkára, a budapesti és megyei küldöttcsoportok ne­vében javaslatot tett a kong­resszus • bizottságaira és tit­kárságára. A SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG vezetője Szirmai István, tag­jai: Benke Valéria, Gádor Fe­renc, Gosztonyi János, Kelen Béla. Komócsin Zoltán, Nyers Rezső. A KONGRESSZUS TITKÁRSÁGÁNAK vezetője: Gáspár Sándor. tag­jai: Aczél György, Orbán László, Szurdi István, Venéczi János, Darabos Iván. A JELÖLŐ BIZOTTSÁG elnöke: Nógrádi Sándor. tag­jai: Bláha Béla Borbándi Já­nos, Győri Imre, Losonczi Pál, Méhes Lajos, Rapai Gyula. Sándor József, Sarlós István. A FELLEBBVITELI BIZOTTSÁG elnöke: Harmati Sándor, tag­jai: Csikesz József né, Lakatos Dezső, Pólyák János, Nemes­laki Tivadar Soczó József, Suhajda József. • A MANDÁTUMVIZSGÁLÖ BIZOTTSÁG elnöke: Ilku Pál, tagjai: Amb­rus Jenő, Juhász János, Ku- rucz Béla, Putnoki László, Schumeth János, Tóth Tibor- né. ' A SZ A V AZ ÁTSZEDŐ BIZOTTSÁG­elnöke: Dabrónaki Gyula, tag­jai: Bittman Ernő, Fajkos Ala­dár, Németh Ferenc. Olajos József, Szőke Lajos, Valko Mihály. A kongresszus egyhangúlag elfogadta az előterjesztéseket, majd meghatározta a napi­rendet. A napirend megállapítása után a kongresszus megkezd­te az első napirendi pont tár­gyalását. A Központi Bizott­ság beszámolóját Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt központi Bizott­ságának első titkára mondotta eL Kádár dános elvtárs előadói beszéde Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak, elvtársitok; A Központi Bizottság je­lenti, hogy a párt lenini szervezeti szabályzata előírá­sainak és szellemének megfe­lelően készült fel a kongresz- szusra. A taggyűléseken és pártértekezleteken mintegy százezer felszólalás hangzott él, az alkotó munka egészsé­ges légköre uralkodott, a párt fő irányvonalával és politi­kájával való teljes egyetértés jutott kifejezésre. Mindenütt megnyilvánult és tovább erő­södött pártunk egysége, ösz- szeforrottsága. A kongresszusi irányelvek egyetértésre és he­lyeslésre találtak a magyar dolgozó nép nagy tömegeiben is. Ez nagyszerűen kifejeződött annak a sok százezer öntuda­tos dolgozónak igaz és meg- j győző kiállásában, akik a j kongresszus tiszteletére indí­tott szocialista munkaver­senyben a legszebb módon, az alkotó munka tetteivel fejez­ték ki együttérzésüket a párt : politikájával, a szocializmus ügyével. A VII. kongresszuson kitű­zött alapvető célokat elértük, történelmi jelentőségű ered­mények születtek hazánkban. A Központi Bizottság őszinte köszönetét mond a támogatá­sért és elismeréssel adózik a nagyszerű eredményekért a magyar népnek, a magyar kommunisták1 és ifjú kommu­nisták seregének, pártonkívüli szövetségeseinknek. őszinte köszönetét mondunk felbe­csülhetetlen értékű segítségü­kért a testvéri kommunista és munkáspártoknak, a szocia­lista országok népeinek és kormányainak, mindazoknak akik szerte a világon közös ügyünkért, a béke megőrzé­séért és a társadalmi hala­dásért küzdenek. A Központi Bizottság beszá- | mólója és a kongresszusi irányelvek módosítására vo­natkozó előterjesztés a lezaj­lott vita ismeretében, az el-, hangzott javaslatok és véle­mények figyelembe vételével készült. A Központi Bizottság szándéka és törekvése meg­egyezik a vitában kifejezett kívánsággal: határozottan, az eddiginél következetesebben valósítsuk meg .pártunk ki- i próbált politikáját, küzdjünk a szocializmus elveinek tár­sadalmi, gazdasági, kulturális életünkben való érvényesülé­séért. mányát a nemzetközi jog sza­bályainak megtartására, arra, hogy kalandor terveit el­vetve, tartsa tiszteletben és garantálja Kuba törvényes jo­gait. Az imperialistáknak min­denkor számolniok kell azzal, hogy a szocialista világ, a sza­badságukhoz és függetlensé­gükhöz ragaszkodó országok és népek, a nemzetközi forradal­mi munkásmozgalom és a bé- ke-világmozgalom t egyesített ereje hatalmasabb az agresz- szív erőknél. Provokációikra kudarc vár, s ha kalandor mó­don mégis a háború útjára lép­nek, akkor mérhetetlen szen­vedést zúdíthatnak ugyan az emberiségre, de semmit sem nyerhetnek, mert a háború sa­ját pusztulásukat okozza. Büszkék vagyunk arra, hogy a Magyar Népköztársaság kor­szerűen felszerelt hadserege ott van a Varsói Szerződésben töm,örült országok hadseregei sorában, azokkal együtt készen áll és képes a béke, a szocia­lista haza védelmére, a szo­cialista világrendszer bizton­ságának megőrzésére, minden­féle imperialista agresszió visszaverésére. Az egész em­beriség szerencséje, hogy az imperialista agresszorokat fé- kentartja és elrettenti, s ha kell, az egész szocialista tá­borral együtt megfelelő ellen­csapást mér rájuk a békesze­rető erők élén álló. a legfej­lettebb és leghatalmasabb ka­tonai eszközökkel rendelkező Szovjetunió. (Nagy taps) A Szovjetunió, a Varsó Szer­ződés országai, a szocialista tá­bor országai a legyőzhetetlen erő birtokában is rendíthetet­lenül folytatják békepolitikáju­kat. Az egész szocialista tábor a belügyekbe való be nem avatkozás, a békés egymás mellett élés elvét vallja. Az az álláspontunk, hogy a vitás nemzetközi kérdések megoldá­sának eszközei közül ki kell kapcsolni a háborút. A Magyar Szocialista Mun­káspárt. a Magyar Népköztár­saság kormánya és népe tel­jes egységben vallja a békés egymás mellett élés elvét. Mi büszkék vagyunk arra, hogy a Szovjetunió a nagy Lenin esz­méitől vezérelve és azokat a ma viszonyaira tovább fej­lesztve, a béke és a haladás ügyét oly nagyszerűen képvi­seli és erőteljes kezdeménye­zéseivel szolgálja a nemzetkö­zi élet minden területén. I. A nemzetközi helyzet, külpolitikai Tisztelt kongresszus! Ked­ves elvtársak! Az emberiség fejlődésének abban a korsza­kában élünk, amelyben a ki­zsákmányoláson alapuló régi, hanyatló társadalmi rendet, a: kapitalizmust az új. a szocia­lista rend, a munka szabad i világa váltja fel. Ez a folya-1 mat a társadalmi fejlődés' megváltoztathatatlan törvé- i nye. A haladás és a béke fő: ereje a szocialista világrend­szer. amely korunkban a fej-] lódés meghatározó tényezője, j A szocialista világrendszer va­lamennyi országa lendületesen halad előre az alkotó munka és a társadalmi fejlődés út­ján. Ma a szocialista országok a világ ipari termelésének^ 37 ] százalékát adják, s néhány! éven belül elérik annak fe­lét. A Szovjetunióban már teljes és végleges győzelmet aratott a szocializmus és mind szélesebben bontakozik ki a kommunizmus építése. A Szovjetunió a tudósképzés, a közoktatás, a tudományos ku­tatás számos területén, a tech­nika forradalmasításának, az erőműépítésnek és az^ ipari termelésnek sok fontos ágában már megelőzött minden más államot. A Szovjetunió kor­szakalkotó eredményeire: a szputnyikokra és az űrhajók­ra. a legutóbb felbocsátott Mars—1 űrállomásra, a világ­űr szovjet hőseire. Gaaarin. Tyitov. Nyikolajev és Popo- vics elvtársakra méltán büsz­ke az egész emberiség. A szocialista világrendszer '’•szagainak töretlen és len­dületes fejlődésével szemben a tőkés világ ellentmondások­kal és válságokkal küzdve ha­nyatlik A nemzetközi osztály­harc fő frontja a szocializmus j és a kapitalizmus között hú­feladataink zódik és ez a küzdelem a két rendszer harcában fejeződik ki. A kapitalista országok tár­sadalmát mélyülő osztályellen­tétek, szaporodó osztályössze­ütközések, növekvő proletár- és demokratikus mozgalmak és a békéért vívott erősödő harcok jellemzik. A tőkés or­szágok munkásosztálya ma ar­ra törekszik, hogy a demok­ráciáért és a békéért vívott harcban a társadalmi erők leg­szélesebb szövetségét hozza létre a monopoltőke, a fasisz­ta veszély ellen. A kapitalista rendszer ha­nyatlását, az imperializmus erőinek gyengülését legszem­betűnőbben a gyarmati rend­szer széthullása mutatja. A második világháború óta több mint 50 ország népe rázta le az imperialista gyarmatosítók igáját és vált függetlenné, kö­zöttük legutóbb a hős .algériai nép. A gyarmatosítók ellen küzdő elnyomott népeknek mindig támaszai voltak a Szovjetunió és a szocialista országok, e népek élvezték és ma is élvezik a szocialista vi­lág. a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom sokoldalú támogatását.^ A nemzetközi imperializ­must rettegéssel tölti el a szo­cializmus feltartóztathatatlan térhódítása, a gyarmati sor­ból felszabadult és szabadsá­gukért küzdő népek harca. Szorongatják magának a kapi­talista rendszernek egyre éle­ződő belső ellentmondásai is. Az imperialisták a gazdaság militarizálásában. a fegyver­kezés fokozásában, a hideg- háborús politikában és a bé- két fenvegető, szakadatlanul ismétlődő agressziókban vélik megtalálni a kiutat válságos helyzetükből. Emiatt kell az emberiségnek még ma is a háború fenyege­tő árnyékában élnie. Az impe­rialisták, élükön az Amerikai Egyesült Államok imperialis­ta köreivel, lépten-nyomon megsértik az általánosan elfo­gadott nemzetközi jog nor­máit, merényleteket követnek el a nemzetek függetlensége, az országok szuverenitása és a béke ellen. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya legutóbb a Karib-tenger tér­ségében törvénytelen tengeri és légi zárlattal, s Kuba megtá' madására tett más katona1 lé­pésekkel lábbal tiporta a nemzetközi jogot, felidézte az emberiség békéjét a második világháború óta fenyegető legnagyobb veszélyt. Az em­beriség a nagy felelősségérzet­tel, önuralommal és higgadt­sággal fellépő Szovjetuniónak, a szovjet kormánynak es el­nökének, Hruscsov elvtársnak köszönheti, hogy az imperia­lista provokációt elhárították, Kuba szuverenitását és a bé­két megvédték. A magyar nép és kormánya teljes mértékben szolidáris a kubai nép igazságos ügyével, teljes mértékben helyesli mindazokat a lépéseket, ame­lyeket a Szovjetunió kormá­nya ez ügyben tett. Népünk; forró üdvözletét küldi a liős kubai népnek és bátor veze­tőinek. Támogatjuk a kubai kormány ötpontos javaslatát, amelyben követeli, hogy az USA kormánva tartsa té­teleiben Kuba törvényes jó­sait. A iózan észnek és a bé­keszerető emberis4*’!« rá kell szorítania az USA kor-1 Az általános és teljes lesze­relésért, a gyarmati rendszer teljes megszüntetéséért foly­tatott harcban a Szovjetunió és a többi szocialista ország sorában ott van a mi szabad, szocialista hazánk, a Magyar Népköztársaság is. Tudjuk, hogy e célok teljes megvaló­sítása még nem kevés erőfe­szítést, harcot és munkát kö­vetel a népektől. Pártunknak és népünknek szilárd meggyő­ződése, hogy végül is felül­kerekedik a józan ész, meg­valósul az általános és teljes lefegyverzés. A Központi Bizottság beszá­molója ezután kiemelte, hogy a békéért folytatott harc a be­csületes embermilliók minden­napi feladata, ugyanakkor az imperialistákkal szemben nemzetközi méretekben folyó osztályharc is. Éppen ezért a különböző társadalmi rendsze­rű országok békés egymás mellett éléséért , vívott harc nemcsak a szocialista orszá­gok külpolitikájának alapja: minden kommunista és mun­káspárt forradalmi tevékeny­sége elválaszthatatlanul össze­kapcsolódik a békés egymás mellett élés fenntartásáért, az új világháború elhárításáért folytatott küzdelemmel. A bé­kés egymás mellett élés kül­politikájának sikerei meggyor­sítják a kapitalizmus feletti győzelmet, megkönnyítik a tő­kés országok munkásosztályá­nak harcát, segítik a nemzeti felszabadító mozgalmakat, te­hát gyengítik a háború erőit. A békés egymás mellett élést, a békés versenyt rá kell kény- szerítenünk az imperialistákra. Meggyőződésünk szerint a két társadalmi rendszer harcának (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents