Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-16 / 268. szám

1962. NOVEMBER 16, PÉNTEK rr«rr »iCGYtt v^ftop 3 A töretlen fejlődés útján Minlagjár lludakalászon — Tovább javul a minőség A Budakalászi Textilmüvek­ben ritkán keressük az igazga­tót, Karvaly Nándort. Erinek elsősorban az az oka, hogy csak akkor találjuk szobájá­ban, amikor sürgős munkája, esetleg egy fontos megbeszé­lés tartja ott. Máskor a megle­hetősen nagy gyár valamelyik részlegében tartózkodik és sze­mélyes tanácsaival segít mun­katársainak. Éppen ezért nem­csak szorosan az igazgatói ad­minisztrációt, a gyár termelé­si adatait ismeri, hanem üze­mének legkisebb zugát is, nem is beszélve az ott dolgo­zó emberekről, akiket név sze­rint ismer. Most mégis azzal a szándék­kal léptük át az üzem kapu­ját. hogy az igazgatóval be­szélgessünk. Vállaltuk a koc­kázatot. hogy soká kell keres­nünk. Nem is tévedtünk, de a keresésben segítségünkre volt az igazgató titkárnője és így alig egy negyed óra múltán ott ülhettünk az irodában, szemben az igazgatóval. Először az exportról be­szélgetünk. amely az össz­termelésnek mintegy 45 százalékát teszi ki. Az üzem rendelői főként a ka­pitalista országok kereskedői és így az üzleti tárgyalásokon nem mindig a barátság légkö­re az uralkodó. Persze, ahogy mondani szokták, az üzletben nincs barátság. Nem is tarta­nak ilyesmire igényt a buda­kalásziak. Az a szándékúk, hogy termékeik mindig a kí­vánt minőségnek és színvo­nalnak megfelelően kerüljenek kiszállításra. Törekvésüket si­ker koronázza, kötbér-kötele­zettségeik. a minimálisra csök­kentek. Minőségi kifogások is ritkán merülnek fel. — Persze — jegyzi meg Karvaly elvtárs — közel sem vagyunk elégedettek. Állandó fejlődésre, új módszerek, jobb eljárások alkalmazására van szük­ség, ha a világpiacon kivívott he­lyünket meg akarjuk őrizni. — És mit tesznek ennek ér­dekében? — hangzik, érzé­sünk szerint, jogos kérdésünk. — Itt van például az önálló mintaüzem, amelyet most léte­sítettünk és magunk között röviden csak mintagyárnak nevezünk. A belső használatra szolgá­ló elnevezés valóban találó. Hiszen az üzemnek ebben a részében állandóan új min­tákat terveznek, mondhat­nánk hoznak világra. Jelen­leg tizenkilenc műszaki és tíz fizikai dolgozó végzi hasz­nos munkáját a mintagyárban. A jövő esztendőben az itt dolgozók száma ötvenhatra növekszik. A munkáról, ha nem is ad­nak mindig reális képet az adatok, a számok is valla­nak. És vallomásuk, ebben az esetben nem közömbös. Hiszen jól tudjuk, tavalyi évét jelentős nyereséggel zárta a Budakalászi Textilművek. Jelenlegi adataik, a ter­melés számai azt bizonyít­ják. hogy tavalyi ered­ményeik már messze ma­radtak mögöttük. A mennyiségi emelkedés fon­tossága mellett állandóan szem előtt tartották a minő­ség javítását és ez elsősor­Egyre jobban terjed az ama­tőr csillagászat. (Újsághír.) — A kis mohó (Komádi István karikatúrája) A lakosság szolgáltatási igényeinek kielégítését vizsgálja a pártbizottság kívánságára a megyei NEB Értekezletet tartottak a népi ellenőrzési csoportok Csütörtökön délelőtt Pest megye községeiből és városai­ból a népi ellenőrzési csopor­tok mintegy 150 tagja gyűlt össze a megyei tanácsháza üléstermében, hogy meghall­gassa Forgács József, a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnökének beszámoló­ját az ez évi munkáról. Dicsérőleg emlékezett meg a népi ellenőrzési csoportok és tagjaik munkásságáról, s ered­ményeikre több példát hozott fel. Az aszódi és a ceglédi já­rásban például a kenyér- ellátás javulása lett mun­kájuk eredménye. Tápióbicskén a cséplésnél megjelent népi ellenőrzési cso­porttagok megállapították, hogy a mázsát helytelenül ál­lították be. Perőcsényben a háztáji földek helytelen kiosz­tását derítették fel. Gyömrőr. akciójuk eredményeképpen a romos kastélyt igénybevette a Művelődésügyi Minisztérium egv létesülő intézmény, a csökkent szellemi képességű gyermekek intézete cári ára. A TÜ ZÉP-telepek vizsgálatánál a csoportok mindenütt jó munkát féltettek, ki. Bejelentette ezután a NEB elnöke, hogy a megyei párt­bizottság felkérésére a megye egész területén nagyszabású vizsgálat indui meg, amely­nek célja megállapítani a lakosság szolgáltatási igényeinek kielégítését. Meg kell tehát vizsgálni min­den községben és városjan azt, hogy a magankisipar mi­lyen mértékben tett eleget a helyi lakosság javító- és szoít gáltató-igényei kielégítésének, vagy a szövetkezeti, illetve ta­nácsi ipar mennyiben képes pótolni az e téren jelentke ő fogyatékosságokat. A vizsgá­lat előtt az'vni an fel kell mér­ni minden községben és vá­rosban a szolgáltató és javító ipar működését, hiányosságai hogy a vizsgálat ezután ennek az előzetes tájékozódásnak birtokában éppen a hiányzó iparágak pótlásának lehetőségéi igyekezzen megkeresni. Fzt a lelkiismeretes tájékozó­dó munkát kéri a NEB. a né­pi ellenőrzési csoportok tag­jaitól. Az elnöki beszámolót viza követte, amelyben a megje­lent néni el'enőrzési csooori- tagok közül számosán vettek részt. Múzeumi szobát rendeznek be Károlyi Mihály emléktárgyaiból Károlyi Mihály emlékeit, személyi tárgyait özvegye a közelmúltban a Lagújabbkori Történeti Múzeumnak ajándé­kozta. A múzeum vezetői és munkatársai elhatározták, hogy Károlyi Mihály emlék­tárgyai számára múzeumi szo­bát rendeznek be. A Károlyi­szobában helyet kapnak Káro­lyi Mihály könyvei, feljegyzé­sei, fényképei, levelei, okleve­lei is. (MTI) — A szolgáltatások meg­javítása és tovább fejlesz­tése érdekében munkaér­tekezletet tart ma délelőtt a MÉSZÖV igazgatósága. A megbeszélésen a járási köz­pontok szolgáltatási elő­adói számolnak be az idei munkájukról és a megol­dásra váró problémákról. FURCSA KETTŐSSÉG Tudott dolog, hogy a MÉK és a földművesszövetkezet édcstestvérek. Azt ugyan már kevesebben tudják, hogy a íöldmüvcsszövetkezetek já­rási központjai is felelősek végső soron a felvásárlásért és a szerződéskötésekért, még akkor is, ha azt a MÉK-ki- rendeltségek bonyolítják le közvetlenül. Mégis előfordul, hogy az édestestvérek egymástól kü- lön-külön, szinte idegenként birkóznak feladataikkal. Ezt tapasztaltuk a gödöllői já­rásban is, az utóbbi napok­ban. A MÉK-kirendeltség teljes kapacitását igénybe veszi a nagymennyiségű importbur­gonya fogadása, a szállítások lebonyolítása és a tárolási gondok megoldása. De ugyan­akkor haladni kellene a jövő évi szerződéskötésekkel is, hiszen a gödöllői járásban mintegy 1300 kh terményének leszerződéséről van szó. Még­is, november közepéig alig párszáz holdra történt ez meg, holott más években ilyentájt már csaknem befe­jeződött a kirendeltség részé­ről ez a munka. Az apparátus erejéből azonban erre nem futja. A földművesszövetke­zetek, beleértve a járási köz­pontot is, ezt tétlenül nézik, mintha nem azonos érdek mozgatná a két szervet. Hát mikor siethetne a kirendelt­ség segítségére a földműves­szövetkezet, ha nem ilyen esetekben? A szerződéskötési terv teljesítése nemcsak a MÉK érdeke és feladata, ha­nem a földművesszövetke­zeteké is, mint ahogy a bur­gonyaellátás sikere is közös. Ne hagyja hát magára a gödöllői földművesszövetke­zeti járási központ a MÉK- kirendeltséget, hanem nyújt­son hathatós segítséget a szerződéskötési munkához, a földművesszövetkezetek be­kapcsolásával! Verseny a tized százalékokért Amikor 1959-ben elkezd­tük üzemeinkben a normák felülvizsgálatát, amit jobb szó híján normakarbantar­tásnak neveztek el, nem arról volt szó, hogy — úgymond — hasra ütve megszigorítsák a munkanormákat. A becsült normák időszaka nálunk vé­get ért. Tudományos alapon szervezzük a termelést,- s a normákat is ilyen alapon kell meghatározn i. Minden gyárban ismert té­nyező a géppark állapota, is­mertele a technológiák, s azt is tudják, hogy mennyien dolgoznak a gyárban. A gé­pek teljesítőképességét és a technólógiai előírásokat is­MEGYEI KIADVÁNYAINKRÓL PEST MEGYEI TANÁCS KÖZLÖNYE. Az első évfo­lyam első számát november­ben bocsátotta útra a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Keleti Ferenc vb-elnök „Kö- szöntő”-je szerint a jövőoen rendszeresen megjelenő, 16 oldalas tájékoztató célja, nogy megkönnyítsék a megyei, já- t ásí és városi tanácstagok, vb- funkcionáriusok, valamint a községek közigazgatási veze­tőinek munkáját. A közlöny rendszeres tájékoztatást nyújt a megyei vb-határozatokról, közli a megyei tanácstagok havi beszámolóinak helyét és idejét. Arany István váci vb- titkár a tanácstagi beszámo­lók helyes előkészítéséről, Horváth Ferenc, a megyei ta­nács ipari osztályának helyet­tes vezetője, a tanácsi ipari vállalatok javító-szolgáitató tevékenységéről írt cikket. Mezőgazdasági versenyhiradő és jogszabály ismertetés egé­szíti ki a novemberi számot. PEST MEGYEI KÖNYVTÁ­ROS. Megyei könyvtárunk módszertani tanácsa időnként tartalmas, ízléses, 32 oldalas füzettel keresi fel Pest megye tizenkét járási könyvtárának í munkatársait. A második öt­éves terv végére 783 ezer kö­tetes állománya és 91 ezer ol­vasója lesz a Pest megyei könyvtárhálózatnak. Január 1-től újabb 19 kiemelt községi könyvtár kezdi meg működé­sét megyénkben. Ezért is fon tos a könyvtárosok tájékozta­tása, ismereteik állandó bőví­tése. A „Pest megyei Könyv­táros” most megjelent, 15. számában Horváth Gabriella, Bárdos Józsefné, Pásztor An­tal, Markovits József és má­sok színvonalas szakcikkei, tájékoztatói segítik e kettős célkitűzés elérését. Színes kép­anyag és változatos híranyag teszi indokolttá, hogy érdeklő­déssel forgassák a könyv és az írás barátai. ___________ (P. r.) Ma Székesfehérvárott sorsolják a lottót A lottó 46. játékheti nyerő­számainak a sorsolását ma dél­előtt 10 órai kezdettel Székes­fehérvárott rendezi a Sportfo­gadási és Lottó Igazgatóság. (MTI) Őszi vadászidény — Gondoljon a gyermekeimre... (Komádi István karikatúrája) merve, minden gyártmány­nál pontosan meg lehet ha­tározni, hogy mit, mennyi idő alatt lehet és kell elké­szíteni. A normák megálla­pításánál, persze, nem lehet csak a technikát alapul ven­ni, hanem egyéb tényezőket is figyelembe vesznek. Ilyen té­nyező például a gépek anyag- és szerszámellátása és a gé­peket kezelő dolgozók úgy­nevezett kieső idejének figye­lembevétele. A normakarbantartásnál te­hát arról volt és van is szó, hogy lehetőleg minden normát a fent vázolt szem­pontok alapján vizsgáljanak meg, az elavult normákat kor­rigálják, ezt követően pedig — és ezt jelenti a „karbantar­tás’* szó — folyamatosan ki­igazítsák a normákat, ha megváltozik egy gép teljesí­tőképessége vagy ha jobb technológiát dolgoznak ki. Kisebb mértékben a begya- korlottsági tényezőt is figye­lembe kell venni. Nem kevesebbről volt te­hát szó, mint egy korábbi, helytelen gyakorlat feladásá­ról, amely azt jelentette, hogy sok helyütt évről évre az addig még fel nem tárt tartalékokból éltek. Legtöbb gyárunkban, köz­tük a Diósdi Csapágygyár­ban is mindjár a kezdet kez­detén megértették ennek a nagy jelentőségű, országos intézkedésnek a lényegét. Azt szoktuk mondani, hogy a legjobban a számok bizonyí­tanak. Bizonyítsanak hát most is a számok. A Diósdi Csapágygyár ter­melési költségén belül az anyag értéke 46—47 százalé­kos. Önköltségi előírásuk er­re az évre 68 százalék. Ez azt jelenti, hogy száz forint értéket 68 forintos költség­gel állítanak elő. Ebből a 68 forintból 46—47 forint az anyag ára, tehát minden száz forint új érték meg­termelésénél 21—22 forintot költenek villanyáramra, kü­lönböző segédanyagokra, a gépek karbantartására, mun­kabérre és így tovább. E néhány számadatból vi­lágosan kitűnik, hogy a gyár­ban már nincsenek olyan tartalékok, amelyeket csak „be kell dobni’’, ha a hely­zet úgy kívánja. Itt teljes egészében kihasználják a je­lenleg rendelkezésre álló le­hetőségeket Azt jelenti-e ez, hogy a Diósdi i Csapágygyárban ma már megpihentek a babéro­kon és a jövőben évről év­re ezen a szinten mar-ad a termelés? Szó sincs róla! A gyár eredményei adják a kérdés legbeszédesebb cáfo­latát. Ha a fenti kérdés igenlő válaszit kapna, akkor ebben a gyárban nem lehetne mun­kaverseny. Verseny pedig van. Igaz, hogy nem produ­kálnak csillagászati számo­ltat. de erre nincs is mód­juk. Most már ott tartanak, hogy kisebb-na g yob b intéz­kedésekkel. gépmódosítások­kal stb. tízed százalékkal javítják az eredményeket. Az önköltségi tervet például egy-két tized százalékkal túl­teljesítik, s ez sem jelenték­telen, mert egy tized száza­lék 200—300 ezer forint hasz­not jelent a népgazdaság­nak. Ez a haszon jelentkezik a mérlegben. Az itt végzett munka nagy részének ered­ményei azonban sohasem kerülnek a mér legbeszá m o- lóba, mert nem olyan ter­mészetűek. A népgazdaság­nak mégis hasznot jelente­nek. Mindenki tudja, hogy vi­lágméretekben milyen roha­mosan fejlődik a technika. Ilyen fejlődési ütem mel­lett a gépek erkölcsi kopá­sa. magyarul elavulása sok­kal gyorsabb, mint a fizikai kopás, tehát a mechanikai elhasználódás. A Diósdi Csap­ágygyár gépparkja sem tar­tozik. a legfiatalabbak közé. Felújításra szorulna. Mégis úgy vélekednek, hogy nem lenne kifizetődő drága pénzért új gépekkel felszerelni a gyárat, mert amire a ma beszerzett gépeket termelés­be állíthatnák, sokkal job­bakat is kaphatnának a pia­con. Másik úton járnak tehát, amely sokkal nehezebb, de célravezetőbb. A meglévő gé­peket alakítják át automa­tává, félautomatává. a munkafázisok nagy részét máris automatizálták. Azt is megtehetnék, hogy egész gépsorokat összekapcsolná­nak, s így teljes üzemré­szek automatikusan működ­hetnének. ez azonban nem lenne kifizetődő, mert sok­féle csapágytípust gyárta­nak, tehát sokba kerülne a kisebb szériák lefutása ntún_ az automata gépsorok átállítása a másik típusnak megfelelően. A műszaki mimikáinak ezt a részét nem jegyzik az ered­mények között, mégis hasz­not jelent, mert az ország kasszájából nem kémek pénzt új gépekre. Szívós munka, okos együttműködés ered­ményezi, hogy napról napra pontosabb. jobb technoló­giákat adhatnak a dolgozók kezébe, hogy nap mint nap egyre több automata, fél­automata gép áll munkáiba. Éhben a gyárban ott tar­tanak, hogy most már min­den tized százalék eredmény- javulásért alaposan meg kell izzadni, s együtt kell érte dolgozni mérnöknek. tech­nikusnak, esztergályosnak, köszörűsnek, könyvelőnek egyaránt. S a Diósdi Csap­ágygyárban mindenki vál­lalja ezt a többletet. Ná­luk ez jelenti a munkaver­senyt. s ha nem is pro­dukálnak milliós számokat, eredményeik után mégis az élvonalba kell sorolni őket. Farkas István ban a külföldi és a hazai szakemberek és a vásárló kö­zönség nyilatkozataiból is kitűnik. Ezek a nyilatkozatok bensőségesebben tanúskodnak a budakalásziak mellett, mint a számok. Mégis, hadd áll­jon itt közülük is néhány. A tavalyi esztendőhöz ké­pest, idén a gyár (12 száza­lékkal magasabb tervet ka­pott, de a valóságban saját vállalásukat, amelyet ezen fölül tettek, is túlszárnyal­ták. A munka termelékeny­sége a tavalyihoz képest 11,7 százalékkal emelkedett 1962- ben. Megjegyzendő, hogy tel­jes volumen emelkedésüket a termelékenység foko­zásából és nem létszám­növekedésből biztosítot­ták. Az esztendő végéig az álta­luk felajánlott és vállalt többletnyereség mintegy 15 millió forint. Ez egyben a dolgozóknak is örömet jelent és fokozza részvételüket eb­ben, az annyira jelentős mun­kában, mivel ilyen nyereség mellett a nyereségrészesedés egy hónapi fizetés lesz. Mostani „évzáró” munká­jukról, amely nem jelent a közönségesnél nagyobb meg­terhelést, hiszen, régen le­szoktak a hajrákról, még so­kat beszélhetnénk. Sok szó eshetne még a tervekről is. Karvaly Nándor soha nem fogy ki a tervekből, és ami igen fontos, tervei mindig reálisak, és ahogy megszü­letnek, szinte vonzzák a meg­valósítást. De legyein elég ennyi. Híradás csupán. Hír- adás egy töretlenül fejlődő, akadályokat legyűrő üzem­ről, emberi közösségről. Rit­kán esik szó róluk. Munká­juk beszél helyettük és ér­tük mindig. Thurzó Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents