Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-16 / 268. szám

Kir MEG I'M k/CwrIaD 1962. NOVEMBER 16, PÉNTEK Lépést tartva a falu fejlődésével A nagyobb földmüvesszövetkezetek előnye a magasabb színvonalú vezetés és munkaszervezés A földművesszövetkezetek az elmúlt években a gazdasá­gi és politikai fejlődéssel összhangban végezték mun­kájukat, ennek megfelelően alakult szervezetük is. A me­zőgazdaság átszervezése előtti időszakban szükség volt arra, hogy minden községben önál­ló földművesszövetkezet mű­ködjék és sokirányú tevékeny­ségével elősegítse a parasztság körében a szövetkezeti össze­fogás érlelődését, a szerződéses termeltetés­sel és felvásárlással nép­szerűsítse a tervszerű gazdálkodást. A földművesszövetkezetek számára ez nem mindig volt | gazdaságilag előnyös, a kis szövetkezetek természetszerű­leg nem tudnak kellőképpen megerősödni, ennek következ­tében nincs módjuk a hálózat- fejlesztés és a falu ellátásá­nak munkáját a növekvő igé- j nyéknek megfelelő mértékbén és ütemben végezni, holott a nagyüzemi szocialista mező- gazdaság létrejöttével ezek a követelmények fokozottat)- | ban lépnek előtérbe. A keres­kedelmi területrendezések, a szakosítások és az ellátási kör­zetek kialakítása is további szervezeti változásokat tesz szükségessé. Pest megyében a már ki­alakult nagy körzeti földmű­vesszövetkezetek munkájának j tapasztalatai — ahol az egye- | sítést kellő körültekintéssel és a tagság körében végzett po- : litikai felvilágosító munkával I hajtották végre — a nagyobb szövetkezetek előnyeit bizo­nyítják. Ilyen szövetkezetek- j ben magasabb színvonalú a : vezetés, az irányító tevékeny- I ség. egyre inkább sokoldalúb- ! bá válik. Fokozottabban érvényre jutnak a tagok anyagi - ! érdekei. A hagy óbb akkumuláció lehe- j tővé teszi a gyorsabb ütemű j hálózatfejlesztést, a szakost- í tást, a színvonalasabb keres- , kedelmi egységek kialakítását,' a jobb áruellátást, a szolgál­tatási tevékenység fejlesztését. Kedvezőbb a lehetőség a vá­sárlási visszatérítés biztosítá­sára is. A körzeti földművesszövet­kezetek szervesebben kapcso­lódnak a falu megváltozott életéhez, eredményesebben befolyásolják a termelés fej­lesztését, a tsz-ekkel többirá­nyú politikai és gazdasági kapcsolat kialakítására képe­sek, különösen ott, ahol a fel­vásárlást is ellátják, A kereskedelem, a ven­déglátóipar és a szolgálta­tás tekintetében a szak- üzlet-hálózaton keresztül a tsz-ek áruigényeinek ki­elégítése is jobb, s kedvezőbb, saját erőből adó­dó pénzügyi lehetőségekkel rendelkeznek. Mód nyílik a magasabb színvonalú munka- szervezésre, s képesek átven­ni az irányító szervektől az operatív feladatok egy részét, s így azoknak több idejük ma- rád az irányító és ellenőrző munkára. Az eddigi 1 egyesítések ta­pasztalatai tehát kétséget ki­záróan a nagyobb szövetkeze­tek mellett szólnak. A mező- gazdaság átszervezése, a falu szocialista fejlődése követ­keztében a földművesszövetke­zetek lehetőségei is bővül­tek, feladatai módosultak. Annak érdekében, hogy a földművesszövetkezetek az előállott új helyzetben is meg tudjanak felelni a szo­cialista falu fejlődésében rá­juk háruló magasabb köve­telményeknek, szükséges a gazdasági, szervezeti és sze­mélyi lehetőségeknek az ed­diginél hatékonyabb felhasz­nálása. Ezt a célt szolgálják a földművesszövetkezetek to­vábbi egyesítései, amelyben a SZÖVOSZ V. kongresszu­sa annak idején már állást foglalt. Mint az országban minde­nütt, Pest megyében is foly­nak az előzetes felmérések, a körültekintő vizsgálódás., hogy elkerülhessék a koráb­bi egyesítésekkor elkövetett hibákat, s elsősorban azt el­érjék, hogy alapos előlkészítő munkával a tagsággal való egyetértésben valósíthassák meg az újabb egyesítéseket, azok előnyeiről a tagság meggyőződhessen, s biztosít­va lássa a .körzeti igazgatóság­ban a beolvadó szövetkezet képviseletét. Fontos irányelv, hogy az egyesítésnél alkalmaz­kodni kell a már hagyo­mányos ellátási körze­tekhez, tekintetbe véve a közlekedé­si viszonyokat, valamint ez egyéb gazdaságpolitikai adott­ságokat. Szükség esetén azon­ban az ellátási körzettől el lehet térni, ha ezt a lakos­ság érdekei úgy kívánják, de a közigazgatási határokat be kell tartani. Olyan nagyságú és összeté­telű körzetek létrehozása szükséges, amelyekben a leg­eredményesebben lehet — mind a népgazdaság, mind a szövetkezeti tagság érde­keinek megfelelően — meg­szervezni a kiskereskedelmi, a felvásárlási, a közétkezteté­si, a szolgáltatási stb. tevé­kenységet. Az egyesüléseknél különös figyelmet kell fordí­tani arra, hogy a körzeti föld­művesszövetkezetekben a he­lyi szervezetek útján az ed­diginél eredményesebben, szervezettebben lehessen a kert- és háztáji gazdaságok­ban jelentkező termékfélé­ket és a tsz által felkínált árut felvásárolni. Nem szabad figyelmen kí­vül hagyni a szolgáltatási hálózat kiépítésének, továb­bá a földművesszövetkezeti termelőüzemek fejlesztésé­[ nek, kapacitásuk jó kihasz­nálásának követelményeit sem. Minden egyesülést mély­reható közgazdasági vizs­gálatnak, elemző mun­kának kell megelőznie, még az egyesülés előtt ki kell dolgozni az üzemszer­vezési és ügyviteli szabályza­tot ott, ahol a földműves­szövetkezet tagságával egyet­értésben a nagyobb szövet­kezet létrehozásáról határoz­nak majd. D. K. Decemberben két rövidfilm.fesztiválon veszünk részt A magyar filmrendezők és operatőrök újdonságai decem­berben két nemzetközi rövid- film-seregszemlén képviselik hazánkat. A toursi fesztiválon öt filmünk vesz részt. Vetítik majd Kompozíció a festészet­ben, a Fény, a Koncert, a Va­riációk egy témára és a Ki bírja tovább című alkotásokat. December 10-e és 16-a között Firenzében rendeznek nemzet­közi seregszemlét. Érre az Éne­kelnek a gyerekek című doku­mentumfilmmel neveztünk be és a fesztivál rendező bizott­ságának kérésére elküldjük a Ki bírja tovább című újdonsá­got is. (MTI) LENCSI - MACI - KACSA Turistaszálló lesz egy szadai villából A Gödöllő közelében fekvő, kis Szada község tiszteletre méltó erőfeszítéssel küzd azért, hogy felfigyeljenek szépségeire a turisták és az idegenforgalmi szervek. Be­kapcsolódásának az idegen­forgalomba, eddig egyik leg­főbb akadálya az volt, hogy nem tudott a vendégek el­szállásolásáról gondoskodni, sem szállója, sem fogadója nincs. Ezen a bajon most úgy akarnak segíteni, hogy egy állami tulajdonban le­vő, igen szép villát ajánla­nak fel a Pest megyei Ide­genforgalmi Hivatalnak tu­ristaszálló céljaira. A gyönyörű helyen, egy hatszáz négyszögöles őspark közepén fekvő, négyszobás villa, az egykori Dauchlv- nyaraló, korábban a szadai Előre Tsz központi épülete volt, a termelőszövetkezet azonban, amikor Szada ter­melőszövetkezeti község lett, a tanácsházán kapott helyisé­get és hamarosan megkezdi végleges hajlékának építését. A felszabadult villába két család költözött be, de az egyik nemrég másutt talált lakást magának. A községi tanács végrehajtó bizottsága Tóth Rezső könyvtáros ja­vaslatára kimondotta, hogy az épületet turistaszálló céljai­ra ajánlja fel, miután a má­sik lakás is hamarosan meg­ürül. Az idegenforgalmi hivatal már helyszíni szemlét is 1ar- tott Szadán, és megállapítot- | ta, hogy a nyaraló valóban alkalmas turistaszálló céljai­ra, sőt. a telkén levő mellék­ép ületekben negyven -ötve n személyes diákszállót is be tudnak rendezni. Ez a nyári hónapokban tenne hasznos szolgálatot, amikor az or­szág minden részéből igen sok iskola növendékei csopor­tos kirándulásokat szerveznek Székely Bertalan hajdani la­kóhelyére. A Pest megyei Idegenfor­galmi Hivatal, értesülésünk szerint, magára vállalja a szadai turistaszálló berende­zését és fenntartását, ha a nyaralót teleikkönyvileg is megkapja a községtől. Ebben az ügyben már megindultak a tárgyalások és a jövő év­ben talán sor kerül a turista- szálló megnyitására. , Kis történetek A NAGYMAMÁRÓL A nagymama, akiről most szó esik, olyan, olyan.., igazi, vérbeli, mindenütt megtalálható nagymama. Hogyan is lehet­ne röviden őt jellemezni? Mint minden nagymama, aki vala­melyik gyermeke családjában él, egy kicsit anya is maradt, hiszen unokáját, Katit is ő nevelte. Annak ellenére, hogy het- venegynéhány éves, minden új iránt érdeklődik. Naponta két újságot is elolvas, a könyvtárból kikéri a legújabb regénye­ket, szorgoskodik Kati iskolájában, a szülői munkaközösség­ben. És míg Mari, a lánya, és Sándor, a ve je, munkában van, ő tartja rendben a kis otthont. Bevásárol, főz, takarít, illet­ve... a bökkenők épp ennél a témakörnél adódnak. Mert hiába, bármennyire is igyekszik, már nem olyan fürge, mint néhány évvel ezelőtt. Hamarébb elfárad és feledékenyebb is egy kissé ... Egyik reggel, . amikor fel­ébred a család, a nagymamát nem találja a lakásban. Azt hiszik, elment a közeli élelmi­szerüzletbe, vagy a tejcsar­nokba. De mér indulni kell, elmúlt hét, s ő még nem jött vissza. Délután hazafelé jövet az utcán Mari találkozik az egyik szomszédasszonnyal, ő ezt mondja neki barátságosan: — Te Mari, miért engedi­tek, hogy Erzsi néni olyan messziről cipekedjen? — Hogy, hogy engedjük? Még csak nem is sejtettük ho­vá ment. — Ne sértődj meg, csak azért mondom, mert reggel az uram a piacnál találkozott ve­le. Tizenöt kiló krumplit ci­pelt szegény, ő segített neki hazahozni. Mari kissé ingerülten, ezzel lép be a lakásba: — Mondja anya, miért csi­nál ilyeneket? — Ja, fiam, ki vegye meg, ha nem én? És a piacon ol­csóbb volt kilónként tíz fil­lérrel. Mari meséli egyik barátnő­jének: — Hiába, anyám már nem győzi a háztartást. Tudod, mindent egyszerre akar csi­nálni. Felteszi az ételt a tűz­re és közben, hogy az időt jól kihasználja, bemegy a szobá­ba takarítani. Aztán belefeled­kezik. Persze, mire kiszalad, szaladásokat”, míg végül ki­fakad: — Mondja mama, miért ro­hangál egész délután? Azt hi­szi ez jó magának? A nagymama azonnal visz- szavág: — Mit szólsz hozzá, igenis jót tesz. Csak fürgébb leszek. És a legkomolyabb arccal folytatja: — ismered ugye a Takács- nét, itt fenn a Tigris utcában. Az unokája, aki tornatanár, azt tanácsolta neki, ha nem altar elgyengülni, tornázzon rendszeresen. És felállított egy nyújtót a részére a kertben. Most azon gyakorol, pedig már ő is elmúlt hetven. H. F. Ilalomban áll a sok kerekszemű lencsibaba. Huszonötezer készül a karácsonyi játékválaszték gazdagítására. A meo úgy véli: „Az újszülöttek egészségesek”. A Solymári Mű­anyag- és Játékárúgyár hasonló készítménye az ugyan­csak műanyagból gyártott mackó. Harmincezer kerül piacra Ez a Icggyakorlatibb ellenőrzés! Az új gyártmányt, a fröccsgépen készült műanyag „öntözőkacsát” a muskátlis ablakban is kipróbálják. Ötvenezret küldenek a játék­üzletekbe (Tóth felv.) ,XXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\X\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX' Huszonhárom éve Az elmúlt években a fővárosba is beillő dús választékú szak­üzletek nyíltak a községben. Az önki­választó rendszerű iparcikk szaküzlet­nek Jurik János lett a vezetője. Több százezer fo­rintos árukészlettel rendelkezik ma is, ezernyi apróbb-na- gyobb cikket árusít, de leltárhiánya még soha nem volt. Az örökké vidám, szol­gálatkész boltvezetőt szeretik a falubeliek, s hozzáértésével ki­vívta mások elis­merését is. Már több­ször kapott kitünte­tést, elnyerte a ki­váló földművesszö­vetkezeti dolgozó cí­met is. Ha társadalmi munkáról van szó, lapátot vesz a kezé­be, ha kellett, járta a portákat és kötötte az árutermelési szer­ződéseket, segített meggyőzni a parasz­tokat a termelőszö­vetkezeti gazdálko­dás előnyeiről. So­rolhatnánk tovább. Egyik-másik ellen­őr kifogásolta, az üz­letben miért a köny­vek kerülnek a fő helyre? Ám Jurik János bebizonyítot­ta, hogy a porcelán- és üvegáruk között nagyszerűen megfér a könyv is. Idén ed­dig 30 százalékkal több könyvet adott el, mint tavaly az egész éven át, ugyan­akkor emelkedett a boltban az iparcik­kek forgalma is. A falu fiataljai nem mint boltveze­tőt ismerik jobban, hanem — immár 15 éve —, mint a köz­ségi kullúrcsoport vezetőjét. Ezalatt Jurik János 27 szín­darabot rendezett és tanított be a faluban, sok színdarabbal más községekben is nagy sikert arattak, zsúfolt nézőterek előtt. A múlt na­pokban a János vitéz betanulásához kezd­tek, amit még a téli hónapokban elő is szeretnének adni a földművesszövetke­zeti kultúrcsoport lelkes tagjaival. Jurik János bolt­vezető. Szabad ide­jében tanul s tanít. Eddig csaknem húsz tanulója volt, akik mind kitűnően meg­állják a helyüket, legtöbbjük már bolt­vezető a megye kü­lönböző földműves­szövetkezeteinél. S a tanítványok minden­ben követik meste­rüket, egyik céljuk az, hogy ők is meg­ünnepelhessék ötve­nedik hiánymentes leltárukat, s hogy őket is úgy becsül­jék, tiszteljék, mint Jurik Jánost. (cs. á.> : Kis háziünnepség : zajlott le a napokban i Ujhartyánon. A föld- művesszövetkezet l vezetői s dolgozói 1 Jurik Jánost, az ön- • kiválasztó iparcikk- í bolt vezetőjét és fe- \ leségét ünnepelték. j Ritka jubileumról j számolt be Forgács l István, a földműves- i szövetkezet elnöke. I Jurik János ugyanis l már 23 év óta boltos ! a faluban s most ér- í te meg az ötvenedik í leltárját. Huszonhá- rom év alatt leltár- 5 hiánya soha nem \ volt, az ellenőrzések \ során nála semmifé- \ le szabálytalanságot, \ visszásságot nem ál- \ lapítottak meg. $ Alacsony, mozgé- Í kony ember Jurik í János, afféle vérbeli % kereskedő. Huszon- három évvel ezelőtt í megbízták az egyet- £ len újhartyáni ve- t gyesbolt vezetésével. a tej már kifutott, a rántás odaégett. Éppen ezért rábe­széltük, hogy ne főzzön: elő­fizetünk két menüt, neki és Katinak, a Diófában. Nehezen állt kötélnek, de végre bele­egyezett. Másnap lementek, hogy megkóstolják, hogyan főznek. Hazamegyek, anyám j azzal fogad: — Há.t nincs olyan íze a! vendéglői kosztnak, mint ami- ; lyent itthon főz az ember. És! nézd meg mennyit fizettünk... < Itt a jegyzék... Mégis csak ! jó lesz, ha én főzök továbbra ! is. ^ Persze, én ma reggel azért j előfizettem két menüt a jövő! hétre. ! o — Halló, anyu, te vagy? : — Szervusz Kati! Nos mi j újság? Eljött a néni takaríta-' ni? í — Igen, el. Korábban jöt-j tünk ki az iskolából, mert el- j maradt a tornaóra. És képzeld, j amikor hazamentem, mit lát- j tam. — Nos? — A néni ült a szobában, a! fotelban és beszélgetett a\ nagymamával, aki közben ke-: félte a padlót a géppel. o Egyik délután négyszer is „elszalad” a fűszereshez, a zöldségeshez, meg kitudja még hová. Katit, aki már negyedi­kes, dehogy küldené! Csak nem fárasztja! A veje egyre idegesebben számolja a „le-

Next

/
Thumbnails
Contents