Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-02 / 257. szám
IS >2. NOVEMBER 2, PÉNTEK rtJ i HEG 3 Fékezhetetien „jókedv“ Vasárnapra virradó éjszaka ' Kiskunlacházán, egy disznótoros vacsorán botrányt rendezett Cs. Nagy László 18 éves fiatalember. Botrányos viselkedése miatt közbelépett, s megpróbálta őt figyelmeztetni Nagy János önkéntes rendőr. A duhaj fiatalember a kö- ' telességét teljesítő önkéntes r?ndőrbe belerúgott. A társa• ágból valaki a hivatalos személy védelmére kelt, Cs. Nagy ezt is megütötte. Ekkor a megvadult legényt közös erö• el lecsendesítették, s kivitték z udvarra. A helyszínre érke- ítt a szolgálatban levő rendőr őrmester. Cs. Nagy arra is átámadt. A fékezhetetien •otrányhős ellen ekkor kihívók a járőrt, de ő azokra \ megint csak rárohant. Végül erőszakkal fékezték meg. őri- j -etbe vették, s átadták az ügy J kivizsgálásáig az ügyészség- 1 nek, majd hivatalos személy elleni erőszak miatt a bíróság előtt kell felelnie. Elemi csapás ? Széljegyzet helyett két statisztikai kimutatásra I’ utó pillantást vetve a két statisztikai összesítőre, látszó- 1 lag normális állapotnak lehet- j ne tartani azt a tényt, hogy j megyénkben ez év harmadik negyedében mindössze 22 közúti balesettel volt több, mint az 1961-es esztendő azonos időszakában. E felületes ítéletet indokolni látszik az a körülmény. hogy egy év leforgása alatt Pest megye számos lakosa lett autótulajdonos, ennek sokszorosával gyarapodott a , motorkerékpár-állomány, s; még inkább azok száma, akik gyalogosokból kerékpárosokká j ..léptek elő". Az efféle érvelésben helyet kaphat továbbá az a körülmény is, hogy a fővá- j rcs körül elterülő, s ennél fogva központi helyet elfoglaló megye közúti forgalmába az i országos járműpark növekedéMŰEMLÉK LENNE? Nyilván épületet műemlék lehet, azért nem bontják le ezt az Vác egyik legforgalmasabb utcáján, ahol az átmenő forgalom, bonyolódik le. Ajtaja zárva, de ha nyitva lenne, akkor se nagyon alvadna, aki akár csak egy pohár italra is be merne lérni ebbe a házba (Gábor felv.) Közlekedési filmhét Budapesten E héten közlekedési filmhét kezdődött a Technika Házában. Rendezője, a Közlekedéstudományi Egyesület. 51 kisfiámét mutat be az érdeklődőknek. Ma már közismert, hogy a film a szórakoztatáson, s a művészi élményeken kívül a szakmai oktatásnak és a balesetek elleni küzdelemnek is egyik leghatásosabb eszköze. Érthető tehát az a törekvés, hogy minél tc6b oktató, felvilágosító film álljon rendelkezésre. A kiírilmek közül sok alkotás témája az autóközleke- öés. A második ötéves tervben 300 ezer motorkerékpárral, több mint 80 ezer személy- és tehergépkocsival és ötezer autóbusszal nő a közúti forgalom. Film készült a KRESZ legfontosabb szabályairól, s a szabálytalanságok következményeiről. A filmek népszerűsítéséről, szaknyelvem szólva ,,forgalmazásáról’ több intézmény és vállalat gondoskodik. A vasútnál hat mozgó vetítőcsoport működik, ezek napi hat előadáson mutatják be az aktuális kisíilmeket. Az autóközlekedési filmeket az Autófelügyelet, a Budapesti Főkapitányság közlekedésrendészeti osztálya, s más autóközleke- I dési intézmények vetítik. Az elmúlt esztendőiben több I mint ötezer alkalommal fhá- j romnegyed millió néző előtt vetítettek szakmai filmeket. A ; filmszínházakban és a televí- i zióban 9 közlekedési kisfilm- mel találkoztunk az eddigiek ! során. Ezek az igen hasznos filmalkotások eljutottak a né- ; pi demokratikus országokon kívül Angliába és Egyiptom- ! ba is. Színvonalukat, művészi : kivitelüket, meggyőző erejüket jól mutatja, hogy máig 7 külföldi és 8 hazai fesztiválon nyerlek díjakat, A közlekedési filmhét megrendezésének célja, hogy ele- | jét vegye a baleseteknek, s el* terjessze a legkorszerűbb technikai és munkamódszereket. Halálos vasúti balesetek se is beleszámít, elsősorban a három íő kategória (személy-, teherautó és motorkerékpár) tekintetében. Mindezek után kézenfekvőnek tűnhet kijelenteni, hogy a tavalyi esztendő harmadik negyedének 327 balesetéhez képest javulást jelent az idei év azonos időszakának 349 közlekedési balesete. Ez azonban sajnos, távolról sem igaz. Nem törvényszerű, hogy a gépjárműpark növekedésével egyenes arányban kell növekednie a közúti szerencsétlenségeknek. De térjünk vissza a két ösz- szesítőre! 1961 harmadik negyedévében negyvenhét. 1962 azonos időszakában pedig 72 balesetet okoztak a személygépkocsik. A teherautó okozta balesetek száma 45-ről 54-re emelkedett. A motorosok mindössze 3 balesettel többet idéztek elő, mint korábban. Valamelyest csökkent a kerékpáros balesetek száma, csökkent a vonta tógépek áital okozottaké is. A baleset 0;iaj szerint csoportosított statisztikai számok nemcsak a közlekedési t'egye- lem romlását fejezik ki. hanem a balesetek kimenetelének súlyosabb következményeit is_ Tavaly gyorshajtásból 46, az idén 60 szerencsétlenség származott. A szabálytalan előzés mindkét időszakban 39 balesetet okozott. Az elsőbbségi jog meg nem adása a korábbi 18-cal szemben ebben a negyedévben 26 balesettel járt. Negyvennyolcról 59-re emelkedett a gondatlan vezetésből eredő balesetek száma. Az ittas vezetés okozta szerencsétlenségeké a tavalyi 50-ről 66-ra növekedett. A gyalogosok hibájából bekövetkezett baleset néggyel volt több. mint megelőzőleg. Ezek a számok már önmagukban. .nézve. is figyelmezte- tőeki különösen pedig azért, mert következményeik súlyosabbak voltak a korábbi időszakénál. Gyorshajtás miatt négyen haltak meg. súlyosan megsérültek 35-en. (A tavalyi időszakban ugyancsak négy halálos baleset, de csak 20 súlyos sérülés történt.) Szabálytalan előzés: 4 halálos, 14 súlyos sérülés. (Előzőleg 1 haláleset, s csak kettővel több súlyos sérülés.) Elsőbbségi jog meg nem adása: két emberál- dozat. 10 súlyos sérült. (1961- ben: 1 haláleset, súlyos sérülés nem volt.) Gondatlan vezetés: két halállal végződő, 36 súlyos sérülés. (Korábban 5 haláleset, de csak 26 súlyos sérülés.) Ittas vezet«»: 6 halálos. 40 súlyos sérülés. (1961-ben: 3 emberáldozat. 30 súlyos sérülés.) A számbelileg megnövekedett balesetek azonban nemcsak emberéletben és a súlyos sérülések következtében múlták felül a korábbi időszakét, hanem anyagi kár tekintetében is. Amíg 1961-ben kereken 470 ezer, addig 1962- ben 720 ezer forint közvetlen kár érte a népgazdaságot, illetve a magánosokat. (A népgazdaságot közvetve persze sokszorosan több, hiszen a balesetek miatt kiesett tetemes munkaidőveszteség, valamint a gyógyításnak a társadalomra háruló költségei nem szerepelnek a közúti balesetek kárstatisztikájában.) A legnagyobb & pótoiha- tatlan veszteség azonban az emberáldozat, illetve az, ha a baleset sérültje egész életére megnyomorodik. A fentebb ismertetett statisztika ebben az évben 22 halálesetet és 209 súlyos sérülést tartalmaz, a tavalyi időszak 19 halálos és 199 súlyos sérülésével szemben. A nagyon tanulságos és megszívlelendő két adatfeldolgozás magában foglalja az áldozatok, sérültek kor szerinti megoszlását is. Ennek megfelelően a 14 éven aluli áldozatok és sérültek (halál, súlyos és könnyű sérülés) száma így alakult: 1961 harmadik negyedében 55 gyermek. Egy meghalt, 28 súlyosabban és 26 köny- nyebben sérült meg. 1962 azonos időszakában 35 áldozat, illetve sérült. Meghalt 3 gyermek. 18 súlyosan és 14 köny- nyebben sérült meg. A 14 éven felüli áldozatok, illetve sérültek statisztikája ezt mutatja: 1961-ben: 342. Meghalt 18 személy, súlyosan 171, köny- nyebben 153 személy sérült meg. Az 1962-es esztendő azonos időszakában 365 baleset végződött halállal, illetve sérüléssel a magasabb korosztálybelieknél. Meghalt 19 személy, a súlyosan sérültek száma 191. a könnyű sérülteké 155. A kft negyedév baleseteit tárgyaló számvetésből számtalan következtetést vonhatnak le azok. akikre ez hivatásuknál fogva tartozik. Bizonyára meg is teszik, ügy véljük, különösen két irányban kell a korábbinál nagyobb erőfeszítést tenni. Mindenek előtt a megelőzést kell fokozni. Ide tartozik a jobb és megszakítás nélküli balesetelhárítási propaganda és ide tartozik a különféle ellenőrzések számának növelése és szigorúságának alkalmazása. A másik módja a megelőzésnek, hogy a nevelő-, felvilágosító munka mindenkor párosuljon a határozott és kemény felelösségre- vonással, büntetéssel. Erre annál inkább is szükség van, mert a közúti balesetek nem elemi csapások, amit nem lehet elhárítani. A közúti balesetek szinte minden esetben a forgalomban részt vevők nemtörődömségéből. tudatos, felelőtlen szabálysértéséből származnak. Ezért nem törvényszerű, hogy a növekvő forgalom több balesettel járjon. Ha pedig nem az. akkor éppen törvényeink erejével akadályozzuk meg, szorítsuk minimumra az embert és a népgazdaságot egyaránt sújtó felelőtlenséget. András Endre Nem érdeke a népgazdaságnak! Hosszú időbe telt, míg dr. Csömör Jánosnak igazságot: szolgáltattak. Az ügy 1961. február 25-én kezdődött. Akitor kézbesítették részére a felmondólevelet, amely felszólítja, hogy huszonnégy órán belül adja át munkakörét. De ismerkedjünk meg jobban szenvedő hősünkkel. Dr. Csömör János a Vácott lévő Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat vertikális ügyintézője. 1904-ben született. jogot végzett. Régi értelmiségi, aki képességei legjavát igyekszik szocialista társadalmunk szolgálatába állítani. (Számos elismerő levél és jutalom tanúskodik mellette.) Idős ember, röviddel a nyugdíjbavonulás előtt. Vajon miért kellett csaknem kétesztendős fárasztó idegesítő, hangulatot és energiát romboló küzdelmet vívnia saját igazságáért? Csömör doktort a vállalat szakszervezeti bizottsága még említett ügyének kezdete előtt delegálta a vállalati egy értető bizottságba. Nemcsak jogi végzettsége, hanem lelkiismeretessége. körültekintő alapossága. igasság- szeretete is alkalmassá tette a VEB-tagságra. Mint ilyen, Csömör János sokszor kényszerült az igazgató, vagy a vállalat más vezetőinek döntését társaival együtt módosítani, megbízatásuknak megfelelően. De ha a Munka Törvénykönyve úgy kívánta, elmarasztalta a panaszos dolgozót is. Egyszóval: legjobb tudása szerint az igazság mellett foglalt állást. Az 1961. február 25-én kelt felmondólevelet, VEB-tag lévén, nem fogadta el. Az igazgatónak, Prohászka Józsefnek hosszú időre, közel három hónapra volt szüksége ahhoz, hogy meggyőzze Cseri János szb-titkárt: hivassa vissza -Csömör Jánost az egyeztető bizottságból. Május 16-án felmentik a VEB-tagság alól. a következő napon, 17-én pedig újabb felmondólevelet kap. Ez azonban érvénytelen, mert Csömör doktor éppen beteg- állományban van. Ez év nyarán újból meg-_ bízzák a VEB-ben korábban* viselt tisztségével, de az igazgató újabb nyomására ismét visszahívják. Szeptember 26-án az igazgató a Mt. 133. §-ának b) pontjára való hivatkc-zással, népgazdasági érdekből fizetésének mintegy kétszáz forintos csökkentésével más munkakörbe helyezi. Az ügy a VEB elé kerül, ahol az igazgató eljárását nem minősírik törvénysértőnek. csak helytelenítik, hogy nyugdíj előtt levő emberrel ilyen módon járjanak el. Jo- vasolják visszahelyezését, az igazgató azonban erre nem hajlandó. Megszületik a fellebbezés, így kerül végül is az ügy a területi egyeztető bizottsághoz. Itt az elnök, dr. Nagy József, alaposan megvizsgálja az előzményeket, amelyek szerint világossá válik, szó sincs arról, hogy Csömör doktor áthelyezését a népgazdaság érdeke kívánta meg. Ugyanis a dolgozó változatlanul ugyanazt a munkát végzi, mint korábban, csak éppen kevesebb fizetést kap. Fény derül arra is, hogy helytelen volt az idős jogászt visszahívni az egyeztető bizottságból. Meghallgatták Saári Gábort, Csömör János osztály- vezetőjét, aki arról beszélt, hogy beosztottja mindig legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen végezte feladatát. Soha nem tartotta soknak munkáját. A TEB. határozatában, visz- szahelyezi dr. Csömör Jánost régebbi munkakörébe, javasolja a szakszervezetnek, hogy bízzák meg VEB-tagsággal és rosszallását fejezte tó, hogy a vállalat igazgatója ily módon járt el egy jó munkát végző VEB-taggal és ráadásul az embertelenséggel határos módszereket alkalmaztatott vele szemben. Á párt osztálypolitikája és erkölcse ennek ellentmond. Egy becsületes embert nem lehet meghurcolni, oktalan idegeskedésnek kitenni. t. í. Mindkét fél jól jár Előnyös, kifizetődő a kocatartás, a sertéshizlalás a háztáji gazdaságokban Sertéstenyésztésünk fellendítése, a húsellátás biztosítása és javítása érdekében több intézkedést foganatosítottak már a járási és a községi tanácsi szervek. Többféle akció számos variációja szerint adtak ki a termelőszövetkezetek a háztáji gazdaságokba anyakocát, és hizlalásra sertést. A megyei pártbizottság és a megyei tanács mezőgazdasági osztálya a közelmúltban végérvényesen tisztázta a megkezdett akciók helyes értelmezését és egyben útmutatást is adott a gyakorlati végrehajtáshoz. Erről kértünk tájékoztatást Borbás Lajostól, a megyei tanács mezőgazdasági | osztályvezetőjétől. —- A közös tenyésztési és hizlalása tervek teljesítésének j fő bázisa továbbra is a ter- j melőszövetkezetekre épül fél i — mondotta elöljáróban Bor- | bás Lajos — de ki kell hasz- ] nálnunk a háztáji gazdaságok- ! ban rejlő lehetőségeket is. j Miért és hogyan javasoljuk a í tenyésztésre és a hizlalásra szánt sertések háztájiba való kihelyezését? Hadd szögezzem le. hogy a közösből a háztáji | kezelésbe akkor látjuk indokoltnak kiadni az anyakocát, vagy hízósertést, ha a közös tartási feltételek (elhelyezés, takarmányozás, gondozás) nem biztosítják a tervek teljesítését. A sertés továbbra is közös tulajdonban marad, ellátásáról a termelőszövetkezet gondoskodik, és annak eredménye a közös tervteljesítéshez tartozik. — Mikor indokolt tehát a sertések kihelyezése? — Főképpen akkor, ha a közös sertéstelepen valamilyen állatbetegség kórokozói megtelepednek, s a további fertőzés veszélye nélkül nem lehet sertést tenyészteni, hizlalni. A kihelyezésnél természetesen a szövetkezet vezetőinek figyelembe kell venni: van-e a szövetkezeti tagnak megfelelő házkörüli férőhelye, rendelkezik-e a tenyésztésre, hizlalásra vállalkozó gazda megfelelő szakmai hozzáértéssel, s van-e olyan házkörüli hulladék, amiből olcsóbban tudja tartani az állatot. — Milyen állatokat lehet kihelyezni a háztáji gazdaságokba ? — Kocasüldőt, kocát, és hizlalásra szánt malacokat. Kihelyezheti a szövetkezet a meglevő állományának egye- deit. s úgyszintén az államtól vásárolt tenyészsül- dőket és hízóalapanyagot. A termelőszövetkezet írásos megállapodást köt a sertés nevelésére, hizlalására vállalkozó taggal, s a szerződésben részletesen meghatározza a feltételeket, — Milyen előnyökkel jár az anyakoca kihelyezési akció? — Legelőször is a koca és a szaporulata részére a termelőszövetkezet biztosítja a takarmányt, a létfenntartásra évente minden átlag kiló kocasúly után fajtától függően vegyes abrakot. Minden fia- lási előkészítésre 50—70 kiló. a szoptatás időszakára pedig malaconként naponta 20—30 dekagi-amm abrakot biztosít a termelőszövetkezet. A ! biztosítási és az egészség- j ügyi költségeket a szövetke- ■ zet viseli. A termelőszövetkezet gondoskodik ugyancsak rendszeresen alomszalmáról. zöld takarmányról, s mindennemű szállításról. A koca gondozásáért, valamint a szaporulat elhelyezéséért a szövetkezet gondozási díjat fizet. Az anyakoca gondozásáért évente 180 forintot egy koca után. malaconként pedig a választásig kilagrammon- ként 4—8 forintok Söldő- nevelésért kilogrammonként a ránevelt súly után 2—3 forint illeti meg a tsz-tagot. — Ha a termelőszövetkezet nem teljesíti a megállapodásban vállalt kötelezettségeit, a tag a megállapodást felmondhatja, kérheti az elszámolást és a végleges kár megtérítését. A tsz-tag a leválasztott malacokat köteles 30—35 kiló súlyig felnevelni a tsz-nek ezt bejelenteni és átadni. Hasonló elveken alapszik a hizlalás is. A termelő- szövetkezet a tagnak az elhelyezésért és a gondozásért megfelelő díjat fizet. Minden ráhizlalt kiló után iv„— 2 forintot, plusz minden darab sertés után napi 1 rintot. foTakarmányról folyamatosan a termelőszövetkezet gondoskodik, minden ráhizlalt kiló után 5 kiló vegyes takarmányt bocsát a szövetkezeti tag rendelkezésére. Ebben az esetken is a tsz-tag gondoskodik a sertés elhelyezéséről és megfelelő <?ondo7As5ró7 _ f eiere be bás Lajos elvtárs. (s. p.) ( már mozgásban volt, de a | harmadik nő, a hetvenkét ’ éves Pelczer Teréz szintén megkísérelte a leszállást. Ö j a kerekek alá zuhant és ször- ; nyethalt. A rendőri vizsgá- j lat megállapította, hogy a sajnálatos balesetért a vasutat felelősség nem terheli. Szerdán hajnalban a Szolnok—budapesti személyvonatra felszállt Halász Ilonka 14 éves* tápiószecsői kislány. Az állomásra apjával együtt ment ki. de nem vele együtt szállt fel a vonatra, hanem barátnőjével egy másik vagonba. Magdolna-telep- nél, eddiik ki nem derített körülmények között a vonatból kiesett, a kerekek alá került, amelyek halálra gázolták. A vizsgálat folyik. Kedden este, sötétedés után j a budapest—szobi személyvo- ! nat Nógrádverőce előtt a nyílt pályán megállt. A vonat utolsó kocsiján utazott a j helybeli szociális otthonba ; három idős hölgy. Azt hit- | ték, hogy már az állomáson vannak és le akartak szállni a vonatból. A hetvenkét éves Csepela Katalin lépett le elsőnek a kocsiból, de a magas lépcsőről lecsúszott és összezúzta magát. Ennek ellenére talp ráállt és megpróbált segíteni a nyolcvankét éves Heib Margitnak. Közben azonban a vonat elindult, s az idős nő oly szerencsétlenül esett le, hogy koponyaalapi törést szenvedett és meghalt. A vonat
