Pest Megyei Hirlap, 1962. november (6. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-02 / 257. szám

rear MECVEI 'zMivhm 1962. NOVEMBER 2, PÉXTÜK Az élet követeli a gyorsaságot Központosítani kell minél előbb az ipari szerelvénygyártóit Egyre több szó esik a ter­melési színvonal fejlesztésé­ről. Termelékenységnövelés, önköltségcsökkentés, műszaki fejlesztés, csupa olyan foga­lom. amelyet nemcsak átvet­tek az emberek, de értik is, melyik, mit jelent. Értik, s amit tudnak, meg is tesznek azért, hogy ezek a fogalmak megteljenek tartalommal, mert valamennyi egy-egy bő forrása az anyagi jólét továb­bi javításának. A feladat egyáltalán nem egyszerű. A vállalatok egy­mástól függetlenül csak a részmegoldásokig juthatnak el. Egész iparágaknak, az egész népgazdaságnak, sőt a KGST-ben részt vevő orszá­goknak kell nagyon okosan, ésszerűen összehangolniok a termelőmunkát, mert csak így valósíthatjuk meg az olyan munkamegosztást, amely le­hetővé teszi az egyes gyárt­mányok nagysorozatú, töme­ges gyártását. Az üzemszer­vezés, a műszaki fejlesztés és a fent említett többi feladat mind ennek az alapvető kö­vetelménynek a függvénye. Sok minden történt már a termelési színvonal fejleszté­se érdekében, mégis csak azt mondhatjuk el, hogy a kez­detnél tartunk. Az eddigi ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy jól vettük az első akadá­lyokat, de magunkat csap­nánk be, ha ennek tudatában ujjongani kezdenénk. Nem egyszerűen arról van szó, hogy ismét elővesszük a jól bevált formulát, amikor azt mondjuk, hogy valamivel nagyobb igyekezetre van szükség. Hadd bizonyítsunk a Prés- és Kovácsoltárugyár példájával. — A számok tükrében jól megy a munka vállalatunknál, de ez mit sem változtat gond­jainkon — így foglalta össze a PRÉKO termelési helyzetét Széli Gusztáv, a gyár igazgató­ja: A számok tanúsága szerint az iparigazgatóság vállalatai között az első félévben a Me­chanikai Művek mögött a má­sodik helyre kerültek. Ha a három negyedévet vizsgáljuk, így is pontosan teljesítették a befejezett tervet, pedig egyes anyagféleségekből jelentős hiánnyal küszködtek. Sőt, az idén már azzal is dicsekedhet­nek, hogy hónapról hónapra, negyedévről negyedévre üte­mesen teljesítik a tervet. Valamikor ez elég volt. Ma már kevés, s nem a gyár te­het róla. hogy ennél többet még nem tud nyújtani. Három esztendeje egyesült a PRÉKO-val az Ipari Szerel­vénygyár. Természetes, hogy gyártmányai is átkerültek az anyavállalathoz. Sőt, az ipari j szerelvények, gyűjtőnevükön | az armatúrák képezik az egyik ! fő profilt. Köztudomású, hogy milyen I fontos a vegyipar, a műanyag- I ipar, az energiaipar fejleszté- I se. Mindez elképzelhetetlen ipari szerelvények; elzárósze­lepek, nyomáscsökkentő sze­lepek és más hasonló termé­kek nélkül. Ki győzné felso­rolni azt a mintegy 600 típust, amelyet itt készítenek?! Talán felesleges is monda­ni. hogy az új feladat sok gon­dot okozott. A vállalat vezetői, érdekelt szakemberei nemcsak a szakirodalmat tanulmányoz­ták gondosan, hanem külföl­dön is körülnéztek, hogy ösz- szehasonlítsák a mi ipari sze­relvényeinket másokéval. Azt tapasztalták, hogy gyártmá­nyaink súlyát tekintve messze elmaradtunk mindenkitől. A tapasztalatok birtokában jelentős fejlesztési terveket dolgoztak ki és egy egész sor technológiai változtatást már végre is hajtottak. Azonban szembetalálták magukat egy olyan akadállyal, amit önerő­ből nem tudnak leküzdeni. A PRÉKO a Szerelvény értéke sítő Vállalatnak szállít. A rendelé­seket is innen kapja. Ez jó, de gondot okoz, hogy sok kis da­rabszámú rendelést kapnak. Komoly szériagyártást, amely elbírja a nagyobb konstruk­ciós változtatások költségeit és emellett jobb szervezési, költ­ségcsökkentési és egyéb felté­teleket is teremt, a sok apró tétellel nem lehet megvalósíta­ni. _ Vállaljunk nagy megren­deléseket a KGST keretein belül — mondhatná valaki. Folynak is már ilyen irá­nyú tárgyalások. Ebben még az is segít, hogy Tóth György, a gyár főmérnöke tagja a KGST megfelelő szekciójának. Ez tehát megoldást jelent, de csak a távolabbi jövőben. Ellenben mi magunk is, az országon belül előbbre léphet­nénk, ha az ipari szerelvények gyártását nem apróznánk el. Jelenleg ugyanis a Gábor Áron Va&öntöde, az Angyal­földi Vasszerelvénygyár, az Április 4. Gépgyár és az ÉM. Budapesti Szerelő Vállalata foglalkozik még ilyen gyárt­mányok készítésével. Így el­aprózva egyik helyen sery tudunk megfelelő modern ter­melési szintet megvalósítani. Ha a PRÉKO-ba csoportosí­tanák át ezeket a gyártmá­nyokat, amely alapbázisa len­ne az ilyen irányú termelés­nek, mindenképpen jobban járnánk, mert armatúraipa­runk rohamos fejlődésnek in­dulhatna. Biztos, hogy nem mi ta­láltuk ki ezt a megoldást. Biz­tos, hogy a tervekben már szerepel is valamennyi javas­latunk. Sőt az is biztos, hogy az illetékesek számos kisebb- nagyobb akadályozó gondot is fel tudnának sorolni. Mégis azt mondjuk, mint ahogy ezt már számos ipari területen megtettük, itt is ketté kell vágni a gordiuszi csomót. Sok­kal gyorsabb, hathatósabb in­tézkedésekre van szükség a teljes megoldás érdekében. Az élet követeli így! Farkas István Dolgozzanak is a szállásbizottságok! Még mindig sok a jogos panasz - Nagyobb gondot az étkeztetésre - Fokozott ellenőrzést Szakszervezeti vizsgálat a mezőgazdasági munkásszállásokon A Szakszervezetek Pest me­gyei Tanácsa a napokban tár­gyalta a MEDOSZ-hoz tartozó üzemek munkásszállásainak állapotáról és általános téli felkészüléséről szóló jelentést. Az állami gazdaságok, gép­állomások és erdőgazdaságok területén jelenleg: 176 munkásszál­lás, 53 üzemi konyha, két napközi és négy bölcsőde működik. A gépállomások területén 18, mintegy 380—400 főt befoga­dó brigádszállás van. Ezekben októberben valamivel több mint 5200 személy lakott. A közös szállások sokat fej­lődtek, különösen ami a vál­lalati felújítások célszerűségét és korszerűségét illeti. Mindez különösen a nagyobb gazdasá­gokra vonatkozik. Ezeken a helyeken az elavult lópokróc és szalmazsák helyett matra­cokat, paplant és párnát sze­reztek be, s általában másutt is törekvés van erre. Az ellenőrzésekkor megál­lapították, hogy a hiányossá­gok pótlására az egyes szállá­sokon megjelölték ugyan a felelősöket, de azok nem so­kat tettek, a hibák ma is meg­vannak. A szálláshelyek mi­nőségi besorolása után sem érték el, hogy a szállásbizott­ságok valóban dolgozzanak, az ottlakókkal jobban megbe­csültessék a berendezést, a felszerelési tárgyakat. A szakszervezeti bizottsá­gok különösen a távolabbi SZÁRAZRA KERÜLT A DUNA MEDRE Az esőtlen hónapok alatt alaposan meg apadt a Duna, ilyen homokpadok emelked­nek ki medréből a nógrádverőcei partoknál is (Gábor felv.) CSAVAROK, VARRÓGÉP-ALKATRÉSZEK - PORBÓL Jó ütemben fejlődik a porkohászat a Keményfémipari Vállalatnál Hasznos kísérletek — Versenyben a világpiaccal Az ország legnagyobb por­kohászati üzeme a Kemény­fémipari Vállalat. A porkohá­szat —, mint neve is utal er­re — fémporból készít szi­lárd, különböző alakú gyárt­mányokat. így készül a gyé­mántkeménységű vidia acél, amelyet fémforgácsoló gépek­hez használnak vágó késként. Az ország teljes szükség­letét fedezi a gyár. A fennállása óta eltelt kilenc esztendő alatt azonban nem­csak ezt sikerült elérni, bár magában ez is nagyszerű, hasznot hozó eredmény. Sok más munka mellett új kísér­letekről is beszámolhatnak. A közismert és nagy export­piaccal rendelkező Csepel varrógépek több mint egy tu­cat alkatrészét állítják elő kísérletképpen — fémporból. A nagy nyomással összepré­selt és kemencékben kezelt alkatrészek kiváló fémtulaj- donságúak. Az ilyen, porból készült alkatrészeket átitatják olajjal, s ezt követően hosszú időig önkenő lesz a csapágy, ami azt jelenti, hogy lassan szivárog elő a felitatódott — Betörés. Érden hétfőre virradó éjszaka ismeretlen tettes betört a fölöművesszö- vetkezet irodájába. Feltörte az íróasztalokat, s egy vas­kazettából pénzt vitt magá­val. A nyomozás folyik. Két hete jött ki a börtönből Szalay Géza 33 éves tatai la­kos és máris újra visszake­rül. A múlt héten Buda­keszin több helyről baromfit és diót lopott. Tragikus halál. Tápiósze- csön Mészáros Mária 16 éves kertészlány meglátogatta esküvőre készülő barátnőjét, Nagy Máriát. Miután átad­ta az esküvői ajándékot* meg­kínálták egy pohár borral. A fiatal leány a bort azonban nem tudta meginni, hanem a szívéhez kapott, összeesett és meghalt. A boncolás megálla­pította, hogy bűncselekmény nem történt. Ifjúság elleni bűntett miatt őrizetbe vették Kása István 26 éves albertirsai földmű­vest. Züllöt életmódot foly­tatott, iszákos, a családjával nem törődő, három gyerme­két és asszonyát ütlegelő ember hírében állott. A csa­lád megmentése érdekében a törvény erejével fékezik meg a magáról megfeledkezett apát. Részeg sofőr. Kocsmától kocsmáig hajtott a teher­autóval, s odabent jól be- nyakalt Pintér Károly albert­irsai gépkocsivezető. A rend­őrség közbelépett, még mi­előtt az ittasan vezető em­— Nem tud kopogni? — Bocsánat, azt hittem a férje. (Komádi rajza) olaj pórusaiból a súrlódó, forgó felületre. A Csepel var­rógépek alkatrészellátása por­kohászat útján nemcsak egy­szerűen technológiai téma. öt-hat féle fémmunkáló művelet helyett egyetlen, nagynyomású préseléssel alakítják a kívánt formá­ra —, finom felülettel — az egyes alkatrészeket. Jövőre a tucatnyi alkatrész­ből 50—60 ezres tételeket kell gyártaniok. Ezzel jelentős fémmegmunkáló gépkapaci­tást szabadítanak fel. Hasz­náról, előnyeiről nem kell kü­lön szólni, hiszen a forgácsoló gépek mindmáig „szűk ke­resztmetszetei” a magyar iparnak. Uj gyártmány lesz a már próbára beépített néhány ke- rékpárkontra-alkatrész. Most azt vizsgálják, hogyan bírja a porkohászati úton előállí­tott alkatrész a sokféle igénybevételt a kerékpárok kontraszerkezetében. Az ed­digi vizsgálatok jó ered­ményről tanúskodnak. Ha beválik, jövőre fél-félmil­liós tételeket rendel a ke­rékpár-gépgyár. Az előállítási ár éppen negyede a klasszikus, ré- ^ gén használt alkatrésze­id kének. V ^ A nemzetközi piacok nagy ^ versenye késztetett arra, ^ hogy változtasson a magyar ^ ipar az orvosi fecskendők ^ gyártásánál is. Sokan tud- y ják, hogy igen nagy az ex­portunk orvosi műszerekből, mindenekelőtt injekciós be- rendezésekből. Az angol piac d nemrégiben jelentkezett a régebben használt krómo- zott rézdugattyú helyett ke- í, rámikus anyaggal. Nem sok- !kai maradtunk az ipari ^ nagyhatalmak mögött, mert d már elkészítették az igen jó minőségű, fecskendőkhöz i használatos alumíniumoxid y j kerámiadugattyúkat. Ma már ^ csak jelentéktelen esztéti- ^ kai, színkövetelmények hát- ^ ráitatják valamelyest a tö- á meges gyártást. Töméntelen mennyiségű csavart használnak fel az iparban naponta* mindenféle gyártmányhoz, a legkülönfé­lébb igénybevételre. Érthető volt az az igény, hogy pél­dául a csavaranyákat sok milliárdos tételben is por- | kohászati úton állítsák elő. Ma már örömmel dicsekszik az üzem, hogy háromféle méretben egy maguk gyár­totta automatával percen­ként 3 és félszáz darabot préselnek. Igaz, hogy egy- egy pici csavaranyához 3 tonna nyomás szükséges, de a munka, az előállítás fo­lyamata igen szapora és gazdaságos. Az ideális természetesen az, ha az így elkészült csavar­anyákat már menetvágás nélkül felhasználhatják. Ma még azonban ez külön mű­velet. A műszaki vezetők jövő évi programja szerint 1963 végére már menettel együtt ké­szülnek fémporból, s nagy mennyiségben ezek az apró, de mindenütt és mindenhez szükséges kis al­katrészek. t. gy. üzemrészekben nem szor­galmazzák a szállásrend kialakítását és nem elég következetesek a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében. A szállások egy részében kc;Vés a szék, pohár és kan­csó. A fürdők, zuhanyozók mosdóhelyiségek fűtetlenek, a mellékhelyiségek kivilágítat- lanok. Előfordul, hogy tíz női dolgozóra jut czy mosdótál. A Törökbálinti Állami Gazda­ság érd-elvi ram aj őri üzem­egységében évek óta húzódik a fürdőépítás. Az is megesik, hogy bár minden feltételt biz­tosítottak, a szállásokon sú­lyos mulasztások tapasztalha­tók. Jellemző erre a Gödöllői Kisállattenyésztő Intézet üka- majori üzemegysége, ahol negyven napig nem váltottak ágyneműt, holott a raktárak tele voltak frissen mosott ru­hával. A gépállomások brigád- szállásainak karbantartá­sára, fürdők, mosdók épí­tésére ebben az évben 559 G00 forintot használtak fel. Itt a legfőbb probléma az iparból jött dolgozók téli el­helyezése. A gépállomások igazgatóságát mulasztás ter­heli a felszerelés hiányáért. A termelőszövetkezetek sem minden esetben adják meg a kellő segítséget. Sajnos, még előfordul, hogy egyes brigád­szállásokon a nappali és éjjeli műszak dolgozói felváltva használják ugyanazon fekhe­lyeket. A jelentés a munkásszál­lások általános helyzetét vizs­gálva kitért a kulturális ellá­tottságra is. A szállások több­ségén nincs szervezett kultúr­áiét, csupán a központi klu­bokban. Kevés a könyv. A te­levíziók, rádiók ha elromla­nák, megjavításuk hónapokig tart. . Az üzemi étkeztetés, a konyhák, ebédlők felsze­relése, ellátottsága válta­kozó színvonalú. Míg a Csgléd-Cifrakerti Álla­mi Gazdaság konyhája kor­szerű, az étkezdéje tiszta, az adagok minősége és mennyi­sége megfelelő, másutt sok a hiányosság. A Törökbálinti Állami Gazdaság virágtanyai üzemegységében a munkások egy időben csak birkahúst kaptak, de előfordult, hogy a hazatérők nem jutottak ebéd­hez. Az üzemi konyhák téli felkészülése csak a nagyobb gazdaságokban mondható ki­fogástalannak. Ez utóbbi he­lyeken jól működnek az ét­keztetési bizottságok. A gépállomások üzemi konyhádnak téli nyers­anyagellátása megfelelő raktárak hiányában alig oldható meg. A megbeszéléseken elhang­zottakat összegezve megálla­pítható, hogy az utóbbi évek­ben, ha javult is a munkás­szállások ellátottsága, még na­gyon sok a tennivalója a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának, az alapszerveze­teknek, hogy az ottlakók jobb körülmények között, megelé­gedetten végezhessék munká­jukat. K. M. Forr a bor — bét késelés Sáriban Szombat este ugyancsak magasra emelkedhetett a szüreti hangulat Sáriban, mert a rendőrségnek gyors egymás­utánban két szurkoláshoz is ki kellett szállnia. Á Köztár­saság utcában Prigyeni János 30 éves helybeli lakos vesén szúrta falubelijét, Krigel Mik­lóst. A szurkálás után viszont ismeretlen tettes vasvillával fejbe sújtotta őt. Prigyenit is, Krigelt is súlyos állapotban szállították kórházba. A rend­őrség azonnal megindította a nyomozást a szurkálás és a vasvillás támadás körülmé­nyeinek felderítésére. Csakha­mar kiderült, hogy a késelő * férfit a megkéselt Krigel Mik­lós édesapja, a 47 éves Krigel Lénárd verte fejbe a fia el­leni támadás miatt érzett fel­háborodásában. Az önbírás­kodó atyát őrizetbe vették, a két fiatalt továbbra is a kór­házban ápolják. Szinte ezzel egy időben. ugyancsak Sáriban, a temp­lom előtt Szabados József 22 éves gépkocsivezető hátulról leszúrta ifjabb Gogolák Bá­lint 19 éves fiatalembert. A tüdő irányába ható szúrástól a sérültet súlyos állapotban vitték kórházba. Szabadost őrizetbe vették. Mindkét szurkálás ügyében szí . Zékos '"mheröl** kísérle­te címén bűnvádi eljárás in­dul. j bér balesetet okozott volna. A részeg sofőr ellen bűnvádi el- | járást indítanak. Összetörte a berendezést az ivóban szombaton Szentlő- rinckátán Nagy László 18 éves fiatalember. Már más­kor is kezdett verekedést: ok­tóber 21-én belekötött Bre- csök György tsz-tagba. Le­ütötte Brecsókot, aki nyolc j napon túl gyógyuló sérülést | szenvedett. A garázda fia- 1 talembert őrizetbe vették. Rendőrségi krónika

Next

/
Thumbnails
Contents