Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-12 / 239. szám
1962. OKTOBER 12, PÉNTEK riwr meg ret kfCírfrm Bevált a komplex gépzsír Az ipari gépek kenésére használt, hazai gyártmányú kenőzsírok a legújabb típusú, különleges gépeknél csak részben felelnek meg a követelményeknek, mert érzékenyen reagálnak a hő és a nedvesség hatására. A Magyar Ásványolaj és Földgázkisérleti Intézet kutatói komplex zsír néven újfajta anyagót állítottak elő, amely tökéletesebb kenést biztosít. Az ásványolajtermékekből készülő anyag 70—100 fokkal magasabb hőmérsékleten sem veszti el kenőképességét, nem olvad meg. További előnye, hogy vízálló is. A gépzsírt különösen a magas hőmérsékleten működő gépek szerkezeteinek kenésére használhatják jó eredménnyel. (MTI) ____________ S zántási mélységmérő A szovjet konstrukciójú készülék teljesen gépesíti a szán-1 tár' mélységmérés munkaigényes műveletét. A 0—10 centi- méteres átlagos szántásmélység mérésére szolgáló készülék bármely eketípuson alka'maz- ható. A minimális táv, amelyben a mérés végrehajtható, 20 méter, a maximális nincs korlátozva. A készülék fél centi- méteres pontossággal mér. A szántás mélységének megállapításán kívül alkalmas a kul- tivátorozás átlagmélységének, kombájnnal történő betakarítás esetén a szármetszés átlag- magasságának megállapítására és más célokra. Korszerű hűtés hidraulikus prés - aknakemence a KGV idei műszaki fejlesztési tervében — A Szentendrei Papírgyárban ötvennégy dolgozó jelentkezett az 1902 '63-as oktatási évre politikai oktatásra, tizenheten középiskolai, huszonötén pádig általános iskolai oktatásra. összesen 95 papírgyári dolgozó folytat tehát idén különböző tanulmányokat. i Cegléden, a Közlekedésépí- j tési Gépjavító Vállalat az el- j múlt években szinte észrevétlenül növekedett. Nem területének gyarapodására, hanem olyan növekedésre gondolunk itt, amely a jó szervezés, az okos gazdálkodás nyomán következett be. A vállalat egyre nagyobb feladatok elvégzésére vált alkalmassá. Az idei ipari vásáron lát* hattuk határidő előtt elkészített aszfaltkeverő-telepüket, amelyet mindössze három ember kezel. Gépkocsink azon az úton gördült a gyár':"', amelyet már az új teleppel készítettek, miután visszaérkezett a vásárról. A gyár udvarán két nagyobb építkezést fedezhet fel a látogató. Egyik a konyhának, étkezdének és egyéb szociális létesítményeknek ad majd helyet, míg a másikban az irodák kapnak elhelyezést. Jelenlegi irodahelyiségeik egy felvonulási épületben vannak. Itt találjuk Fehér János főmérnök szobáját. Az ő és Jónás Gyula műszaki fejlesztési előadó társaságában az idei műszaki fejlesztési tervről beszélgetünk. — Az összeg — kezdi a főmérnök —, amely műszaki fejlesztésre a rendelkezésünkre áll 1962-ben. igen csekély, mindössze 270 ezer forint. Éppen ezért legjelentősebb gyártmányfejlesztésünket nem is ebből, hanem a központi műszaki fejlesztési alapból hoztuk létre. Egy 230 ezer forint értékű harácsoló rakodó fejet készítettünk el. — A műszaki fejlesztés eredanyagi akadályaik tornyosulnak és szabályok. A főmérnök egy esetet említ: — Bizony kellemetlenül éreztem magam. amikor a GTE bizottság megbízottai ünnepélyes arccal, a jól végzett munka örömével behozták hozzám terveiket. Mit tehettem? Hasonló ünnepélyességgel felálltam asztalom mögül, átvettem a vaskos köteget, kezet szorítottunk és kicsit zavartan valami köszönetféiét mormogtam. Persze mindennek ellenére jó. ha itt vannak ezek a tervek és javaslatok. Hiszen ha akad egy kis lehetőség, az a bizonyos kiskapu, akkor . feltétlenül becsúsztatjuk. megvalósítjuk. Különben is, jövőre a műszaki fejlesztés céljaira rendelkezésünkre álló összegből szeretnénk az általunk kiírt pályázatokra beérkezett legjobb és megvalósítható pályamunkákat jutalmazni. Cegléden a KGV-nél fizikai | dolgozók és műszakiak sokat tanácskoznak, beszélgetnek egymással. Valamennyien azon igyekeznek, hogy munkájukat ésszerűbben, könnyebben, gyorsabban, egyszóval gazdaságosabban végezzék. Ennek bizonyítékául elég annyi, hogy a műszaki fejlesztés ügyét valamennyien sajátjuknak, a közösség ügyének éráik. T. T. SZÁLLÍTJÁK A CUKORRÉPÁT Megkezdték a cukorrépaszállítást a kakucsi Lenin Tsz-böl. az Ercsi Cukorgyárba (Gábor felv.) Zöldségtermelés - termőföld nélkül A Duna—Tisza közén és az ország más vidékein több százezer holdra terjed ki a rendkívül silány, gyenge minőségű homoktalaj. Nem is termőföld ez. hanem inkább steril homok, mert úgyszólván semmilyen szerves vagy más tápanyag sincs benne, s a legigénytelenebb növények közül is alig él meg rajta valami. Van azonban egy igen nagy előnye: a jó minőségű talajnál korábban ős gyorsabban melegszik fel. Kecskemét és Nagykőrös környékén ezért óriási meny- nyiségű szervestrágya segítségével néhol jól hasznosítják e silány homokot zöldségtermesztésre. ezt a módszert azonban — trágya- hiányban — nagyobb területen , nem lehet alkalmazni. A Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán most megoldották. a terméketlen homok, a hazai ..szűzföld” termővé tételét: hozzáadják a steril homokhoz mindazt, ami a földet tulajdonképpen termőtalajjá teszi. Az eljárás egyszerű: a növények legfontosabb tápanyagait, a nitrogént, foszfort, káliumot, valamint a különböző nyomelemeket vízben feloldják, s a közönséges öntözővíz helyett ezzel a tápoldattal permetezik a homokot, illetve a növényeket. A módszert egyelőre még csali kísérletképpen alkalmazzák, de az eredmény máris nyilvánvaló — a ..termővé varázsolás” sikerült. A viszonylag olcsó vegyianyagok segítségével nagyobb' termést értek el a sivár homokon. mint holdanként ezer mázsa 6zervestrágya felhasználásával. amire csak egész kis területen, kivételes kö- | j-ülmények között van lehetőség. A tápoldattal öntözött steril homok egy-egy holdja 220—230 mázsa zöldpaprikát és csaknem 60 000 forintnyi bevételt ad. Névtelen tér — csúnya portát A közelmúltban Monoron jártam, s egy rövid órácskát sétálással töltöttem el. örömmel állapítottam meg, hogy ottjártam óta ismét fejlődött, szépült ez a járási székhely, s évről évre városiasodig. Nekem tetszik az új pártszékház. modern, élénk színfolt, jól illeszkedik szerkezetileg is a hosszan nyúló főtér összképébe. Szép, modern és hangulatos a budapesti körutat idéző ostornyeles lámpák sora, s élénk, városias forgalmat bonyolítanak le a jövő-menő, sűrűn járó, rendes külsejű, kényelmes autóbuszok. A fejlődés, szépülés, városiasodás mellett azonban néhány szeplőt is kénytelen voltam észrevenni, ami elrontotta nézelődő kedvem. A pártbizottsági épülettel szemben húzódó üzletsor előtt, talán éppen a nagy forgalom miatt, vastagon állt a gyalogjárón, az üzietajtók környékén a szemét. A Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat méteráru- és ruházati kisáruházának kirakata szép lenne, mert avatott kéz rendezte, de a portál olyan csúnya, hogy elmegy az ember kedve az egész kirakattól. Tenyérnyi darabokban hullik a fakult, piszkos-barna mázolás, repedezett a fa, s az egész portál az elhanyagoltság bélyegét viseli magán. (A helyzet bizonyára nem változott az ottjártam óta eltelt pár nap alatt.) A következő két üzlet a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalaté. A papírbolt • külseje, kirakata vonzó, a 'sí.nált áruválaszték első látásra is megfelelő. A mellette levő vegyi-háztartási bolt kirakatában azonban ujjnyi vastagon állt a por a kirakott árukon. Nem kelt különösebb ingert a vásárlásra a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat önki- szolgáló élelmiszerboltjának kopott csempéjű, rosszul kiképzett, s óhatatlanul sután díszített kirakata sem. Amikor végigmentem ezen az üzletsoron, már elhatároztam, hogy megírom tapasztalataimat. S ehhez meg kellett néznem, hogy milyen utcáig húzódik ez az üzletsor, hogy pontos lehessek. Ahhoz azonban, hogy az utcával megismerkedhessem, le kellett sétálnom a posta épületéig, ami a saroktól körülbelül száz méter, mert ott, annak az épületnek a kapuján találkoztam először az utca — a Petőfi Sándor utca — nevével. Máig is értetlenül állok a jelenség előtt: miért nincs a sarkon utcanévtábla? Ez az epizód késztetett arra, hogy a főtér nevét is megkeressem. Sajnos, azonban (lehet, hogy' nem voltam elég türelmes?) itt sem találtam névtáblát. El kell azonban ismernem, hogy a járási tanács, valamint a községi tanács és a posta, az OTP. s a könyvtár előtti parkírozott rész gondozott, csak kár, hogy azok a szép virágágyak nem kaptak ezen a száraz őszön egy kis vizet. Mindent összevetve: még szebb, vonzóbb, városiasabb lehetne Monor, ha az említett szeplők is eltűnénnek a főtér arcáról. Megérné! ( Tenkely Miklós Nagyüzemi gazdálkodás - kisüzemben ?! Tanulságos vita a szentendrei kommunisták pártértekezletén menyeiről — veszi át a szót Jónás elvtárs — még csak az első félév adatai alapján beszélhetünk. A III. negyedév mutatóit a főkönyvelés csak e hónap 20-ra készíti el. A rendelkezésünkre álló összegből az első félévben 98 404 forintot használtunk fel. Számos olyan, hosszabb időt igénylő fejlesztési munkát kezdtünk meg az év első hat hónapjában, amely áthúzódott a második félévre. A gyártmányfejlesztés területén említést érdemel az a vízszintes hidraulikus prés, amelynek segítségével, hogy csak egy példát említsünk, egy korábban 16,2 perc alatt készülő munkadarabot nyolc perc alatt készítenek el, az emberi erő maximális kímélő- tével. Most végzik két edzőkemence átalakítását. Itt a fő cél az edzésidő csökkentése és a láncszem anyagmozgatás kiküszöbölése. Ugyancsak dolgoznak az edzőközeg, a hűtés korszerűsítésén. Ez a munka mintegy 80 százalékig befejeződött. A fejlesztés lényege, hogy edzés közben a 80—90 fokos olajat, mondjuk 20 fokos szobahőmérsékletre hűtsék le. Eddig az edző várt másfél-két órát, míg az olaj lehűlt. Esetleg külső vízhűtéssel, a köpeny locsolásával igyekezett a várakozás idejét lerövidíteni. Az új berendezés a hűtést 20 perc alatt végzi el és óránként mintegy, ezer liter olaj hőmérsékletét líépes csökkenteni. Ugyancsak az évi műszaki fejlesztési terv eredményei közé tartozik a krómozó műhely elszívó berendezésének kor" szerűsítése, ahol marónátron leválasztó ciklon beiktatásával értek, el.eredményeket és.őgy.- ben eleget tettek a munkavédelmi előírásoknak is. Aknakemencéjüket is építik. A hosszú kotrótengelyeket eddig a vízszintes kemencékben fektetni -kellett és ennek következtében a tengelyek vége megvetemedett. Az aknakemence elkészültével befüggesz- tik a tengelyeket és így teljes egészében elkerülik a vetemedés veszélyét, hiszen függesztve emelhetik ki a megmunkált darabot. Nem kell utána egyengetni és a függesztett kiemelés a baleseti veszélyt is minimálisra csökkenti. A Gépipari Tudományos Egyesület helyi csoportja kidolgozta a műszaki fejlesztés keretében a forgáesolóiizem anyagmozgatásának korszerűsítését is. Kiszámították ugyanis, hogy van olyan alkatrész, amely 34 —35-ször kerül targoncára, gépre, raktárba és ez rengeteg időt vesz el. A munkabizottság kidolgozta a rakodólapos anyagmozgatást, ehhez tíz darab kézivillás targoncára és a hozzávaló két ládára van szükség. A ceglédiek tervei közé tartozik, hogy jövőre a műszaki fejlesztés jelentőségének hang- súlyozása és a munka jobb elvégzése érdekében műszaki fejlesztési csoportot hoznak létre. Tervük, hogy ebben a csoportban három műszakit foglalkoztassanak, akik közül egyik a gazdaságossági számításokat végezné, a másik a szükséges rajzokat készítené el, a csoport vezetője pedig összefogná, irányítaná, szervezné munkájukat. — Szép dolgokat lehetne csinálni, ha egy kicsit többet bíznának az emberre — mondja a főmérnök. — Meg, ha egy kicsit szabadabb teret engednének a fantáziánknak — teszi hozzá a műszaki fejlesztési előadó. A főmérnök a szekrényhez lép. Dossziék kerülnek elő. Valamennyiben egy-egy okos terv, javaslat. A gyár műszaki emberei dolgozták ki azokat. Azt érzik, hogy felesleges munkát végeztek. A megvalósítás elé Őszintén szólva sosem jutott eszembe, hogy Szentendrére úgy gondoljak, mint termelőszövetkezeti városra. ^Műemlékek városa\’, vagy „festőit városa” — így tartják számon az idegenforgalmi prospektusok, patinás házai, festők ecsetjére kívánkozó utcái miatt. De nevezhetnénk ipari városnak is, hiszen tízezer főnyi lakosságára négy ipari üzem, több tanácsi vállalat és kisipari szövetkezet jut. Pedig Szentendre termelőszövetkezeti város is: szántó- területének több mint 82 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik. Két termelőszövetkezete, az Április 4 és a Ma- thiász János tsz a parasztcsaládok százait tömöríti magában. Nem véletlen tehát, hogy a város kommunistáinak minapi pártértekezletén éppen a mezőgazdaság problémái, a két tsz jövője váltotta ki a legnagyobb érdeklődést és vitát. Dicséretére váljék a kommunistáknak, jó érzékkel ragadták ki a megoldásra váró feladatok közül a legfontosabbakat: a termelőszövetkezetek politikai megszilárdítását, s a távlati fejlődés mielőbbi reális megalapozását. A tsz-ek politikai és gazdasági megszilárdítása nem ezekben a napokban kezdődött Szentendrén. A városi pártbizottság már évekkel ezelőtt is ésszerű javaslatokkal, helyes intézkedésekkel segítette elő a termelőszövetkezetek megerősödését. Ezt a célt szolgálta az egykorú Uj Élet Tsz és az Április 4 Tsz egyesítése, majd az egyesült tsz megerősítése vezetésben jártas, jól képzett szakemberekkel. Segített a pártbizottság akkor is, amikor megszabta a fejlődés követendő irányát, s felhívta a tsz vezetőinek figyelmét: az öncéiú gazdálkodás helyett a napgazdasági érdekeket tartsák szem előtt! Figyelembe véve az adottságokat, javasolta: fejlesszék az állattenyésztést, s kövessenek el mindent az utóbbi években csökkenő terméshozamok emelésért. A szakvezetés megerősítése, s a kommunisták politikai munkája nem maradt eredménytelen: az Április 4 Tsz sokat fejlődött. Tiszta vagyona az 1959. évi 835 (K>0 forintról 1961 végére csaknem két és fél millió forintra növekedett. Az 1961-ben alakult Ma- fchiász János Tsz nehéz körülmények között kezdte működését. Nem voltak gazdasági épületei, állatállománya, hiányoztak a nagyüzemi gazdálkodásihoz szükséges munkagépek. A tagság szorgalmát dicséri, hogy alig másfél esztendővel később már jelentékeny közös vagyonnal büszkél- .kedhet. Háromszáz férőhelyes juhlhodályt, ötven férőhelyes növendékistállót építettek, traktort és hozzávaló munkagépeket vásároltak, 40 holdon almát, 5 holdon egrest telepítettek. Már az első év végére 50 forintot fizettek egy munkaegységre! A gazdasági eredmények tehát biztatóak, mindkét szövetkezetben. Milyen problémák nehezítik mégis a két tsz megerősödését? Szentendre határa kicsi. A termelőszövetkezetek földterülete jóval alatta marad a kívánatos nagyüzemi nagyságrendnek. A Mathiász János Tsz például mindössze 830 holdon gazdálkodik. Ekkora területen valóban korszerű, gépesített nagyüzemi gazdálkodás kialakítása — szinte lehetetlen. A szövetkezet adottságai elsősorban a gyümölcstermesztésnek kedveznek. A gyümölcstermesztés igen kifizetődő üzemág, természetesen megfelelő befektetések — nagyüzemi telepítések — esetén. Ilyen kis tsz azonban korlátozott anyagi eszközökkel rendelkezik. Az Április 4 Tsz-ben a kitűnő minőségű földek, a fővárosi piacok és a Duna közelsége az öntözéses kertészet fejlesztését diktálják. Ehhez azonban hajtatóház, öntöző- ' berendezés szükséges. Ekkora összegű beruházásokra azonban egy kis tsz nem képes. Mi hát a megoldás? a két szövetkezet egyesítése! Nos, éppen e körül pezsdiill fel a vita a szentendrei kommunisták pártértekezletén. Félreértés ; i ne essék: abban, hogy a két tsz-t egyesíteni kell. mindenki egyetértett. Csak abban 1 különbözött a pártbizottság és a küldöttek véleménye, hogy mikor? A helyzet megértéséhez tudni kell, hogy az agrárproie- ■ tárokból alakult Április 4 j Tsz és a volt kisbirtokoso- J kát tömörítő Mathiász János Tsz tagsága között még ma sem dőlt le az a válaszfal, ami annak idején .megaka- ' dályozta, hogy egy szövetkezetben egyesüljenek. A Mathiász Tsz tagjainak egy : része ma sem a közösben végzett munka, hanem a kö- i zösbe bevitt vagyon szerint j értékeli az embereket. Eb- I bői az idegenkedésből kiindulva, a pártbizottság a beszámolójában megállapította, hogy még nem tartja időszerűnek célul kitűzni a két tsz egyesítését. A felszólalók I viszont hangsúlyozták: az ; erős. életképes nagyüzemi | gazdaságok kialakítása az él« | követelménye, amit nem le- I hét — és nem szabad — el- ] odázni. Szentendrén ilyen I nagyüzemi gazdaságot csak’s I a tsz-ek egyesítésével lehei ! megteremteni. Ha ennek p.z | egyesítésnek ma még akad- I lyai vannak, a kommunisták feladata azokat leküzdeni. Mi a legnagyobb akadály? Az egységes paraszt osztály hiánya. Ennek megteremtése türelmes politika! nevelőmunkát és előrelátó gazdasági intézkedéseket követel. Az előbbi elsősorban a kommunistákra vár: olyan közszellemet kell kialakítani a termelőszövetkezetekben, amelyben magasra emelik a közösben végzett munka becsületét. a közöshöz való ragaszkodást. De sokat tehetnek a két tsz közeledéséért az olyan gazdasági intézkedések is. amelyek közös, tsz-közi vállalkozások létesítésére irányulnak. Az anyagi erők egyesítése nemcsak a távlati fejlődést szolgálja, ■ hanem — az érdekközösség megteremtésével — a ma még 'degenkedők egymásra találását is. .. Nyíri Éva /
