Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-12 / 239. szám

4 FEST utr.rEi 1063. OKTOBER 13, PÉNTEK . ■ ■ Katzenbatz Zsuzsa és Dudás Erzsébet szedik a golden delicious almát Hruscsov fogadta Reimannt Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön fogadta Max Reimannt, a Német Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának, a Szovjetunióban üdülő első titkárát. A beszél­getés rendkívül szívélyes baráti légkörben folyt. le. Kultúr centrum lesz a Művelődési ház — Csónakázni szabad — Gondolnak Orth Mihálynak, a Gödöllő: Járási Tanács műszaki cso­portja mérnökének régóta dé­delgetett elképzelése, hogy az Alsóparkot a jelenleginél sok­kal inkább íki lehetne használ­ni, Gödöllő és környékének kultúrcentrumává tenni. Sze­rencsére, nemcsak Orth Mi­hály, sokan mások is így gon­EREDMÉNYES KÍSÉRLETEK Eredményes gyürnölcstermesztési kísérleteket végeznek a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola szigetcsépi telepén. a gyerekekre is — Már az idén megkezdik a munkát Szüret (Gábor felv.) A szigeteken elterülő Ja- i pánban állandó problémát okoz az új lakótelepek létesí- J tése, mert nincs hely a terjesz­kedésre. Ezért javasolta Kiyo- nori Kikutaka japán profesz- szor és építész tervezőcsoport­ja, hogy létesítsenek kísérleti várost magán a tengeren. Ja­pán lakossága jelentős részé­nek amúgyis a tenger képezi megélhetési alapját, a halá­szat, a vízisz,állítás, sok millió japánnak ad kenyeret. Az új terv lényege, hogy hatalmas, több száz méter át­mérőjű acélszigetet létesítse­nek. mely gömbalakú légtar­tályokon nyugszik a víz szí­nén. Az acélsziget alsó oldalán hengeres, 20—30 méter átmé­rőjű fémhengerek nyúlnak a vízbe. Ezekben a hengerekben helyezik el a lakásokat, továb­bá a lakások klímaberendezé­seit, és közműveinek -gépi be­rendezéseit. A sziget tetején helikopter-leszá’lóhelyet léte­sítenek. továbbá itt helvezked- nek el az éttermek, üzletek, soortlé'es'tmények, egészség- ügyi intézmények. A különleges, óceánon nyug­vó város mindenesetre óriási erőpróbát jelent a technika számára: nagy jövő vár a szi­get építésében a hegesztett acélkonstrukciókra és a korró­zióállóságot biztosító műanyag­bevonatokra. Első pillanatban úgy tűnik, hogy a japán , terv neirr gazda­ságos, hiszen egy ilyen város létesítése nagy összegeket emésztene fel. Ugyanakkor előnyei is vannak: a lakótele­pek építésénél elmaradnák az alapozási munkálatok, nem kell a terepadta lehetőségekhez igazodni, ami elkerülhetetlen, ha a várost a szárazföldön építenék fel. dolkoznak. Ezért, amikor Hó­nig József a Hazafias Népfront járási titkára felvetette az öt­letet, most már necsak sóhaj­tozzanak, hanem tegyenek is a megvalósításért valamit, azonnal munkához látott. A járási műszaki akcióbi­zottság mintájára „gödöl­lői” műszaki akcióbizott- ságot alakítottak. Egyelőre kilenc aktívát kértek fel a közreműködésre, van köztük mérnök az agráregye­temről, aki eddig még soha nem vett részt semmi féle tár­sadalmi megmozdulásban. Most is csak úgy feltételesen kérdezték meg, voina-e kedve velük dolgozni. Kishíja komo­lyan megsértődött, hogy ilyen munkából valahogy ki ne hagyják. Az érdekeltekkel megbeszél­ték, milyen ütemterv szerint kezdjék a tennivalókat. Elő­ször is felmérik a park teljes területét s elhatározzák, mi hová kerüljön. A legfontosabb központi épület a művelődési ház lesz, amelyre a községnek múlhatatlan szüksége van. Most a Petőfi mozi az egyet­len elfogadható nagyméretű termük, dehát azt nem akkor vehetik igénybe, amikor szük­ség van rá, hanem csali akkor, amikor nincs előadás. Az Al­sóparkban van már egy há­romezer nézőt befogadó nyári szabadtéri színpad, de az sem felel meg az igényeknek. Tel­jesen modernizálni kellene, fapadok helyett székekkel, rendes öltözővel, mellékhelyi­ségekkel ellátni, stb. Esetleg, ha a MOKÉP-pel megegyzésre jutnának, itt szabadtéri mozit is üze­meltethetnének. Üj színfoltja lesz az Alsó­parknak a csónakázótó. A terület egy része mélyen fek­vő, talaj.vizes rész. Valamikor ezen a helyen már volt egy kis mesterséges tó, ezt sze­retnék felújítani. Az alját ka­vicsszűrőréteggel látják el, s zsiliprendszeren keresztül ve­zetik ide a Rákos-patak vizét. A területen most jópár, ned- | Magyar irodalom külföldön címmel kiállítás nyílik Moszkvában vességet kedvelő hatalmas fa áll. Ezeket, mint kis szigete­ket hagyják, ami még jobban emeli majd a hely festőiségét. A tó partjára presszót épí­tenek, téli-nyári helyiség­gel. A víz mélysége a városligeti tó mintájára mindössze másfél méteres lesz, csónakázásra ki­válóan alkalmas. Gondolnak a gyerekekre is. A különböző korosztályoknak megfelelő játszótereket, hin- tázókat, homokozókat építe­nek, legalább hármat-négyet, hogy míg a szülők szórakoz­nak, a gyerekek se unatkozza­nak. Ugyancsak a park több pontján ízléses műanyag gom­bákat kívánnak felállítani, ahol édességet, hűsítőitalokat árusítanak. Elképzelésük szerint nagyon ízléses és korszerű lesz a park megvilágítása. Két oldalról már eddig is neon-kandeláberekkel fel­szerelt út veszi körül. Ezt a világítást akarják beve­zetni az összes útvonalra. A megvalósuló tervek ismer­tetése után afelől is érdeklőd­tünk Orth Mihálytól, hogy a műszaki akcióbizottság társa­dalmi munkáján- kívül milyen szervek támogatására és mek­kora anyagi segítségre számít­hatnak. A műszaki akcióbizottság azt szeretné, ha a területet a Természetvédelmi Társulat venné kezelésbe. Az errevo- natkozó tárgyalásokat máris megkezdik. Az elgondolások megvalósításában számítanak a járási pártbizottság, a járá­si és a helyi tanácsok, vala­mint a Hazafias Népfront leg­teljesebb támogatására. Az elvégzendő munkát kö­rülbelül tízmillió forint­ból lehet megvalósítani. Ebből a társadalmi mun­kaérték egymillió forint. Ezenkívül a szükséges pénz­összegnek csak egy kisebb há­nyada áll rendelkezésükre, de j remélik, hogy a munkálatok \ megindulása után az építke­zés ütemének megfelelően hozzájutnak a kellő anyagi fedezethez. A mesterséges tó építéséhez szükséges földmunkát — amely a legmunkaigényesebb része a tervezetnek — már is megkezdik. s még az idén befejezik. K. M. A sövénygyümölcsösben minden munka, a szedésen kívül, géppel történik. A három méter szélességű sortávolságban jól elférnek a kerti traktorok Érdekes — a maga nemé­ben egyedülálló — kiállítás nyílik október 16-án Moszk­vában, a Szovjet írószövetség klubjában. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság, a Szovjet írószövetség és a magyar Ki­adói Főigazgatóság rendezésé­ben bemutatják A magyar irodalom külföldön című ösz- szeállítást, amely magyar írók külföldön és hazánkban ide­gen nyelven megjelent műveit mutatja be. A tárlaton 730 könyv szerepel, köztük 328 mű, amely a világ legkülön­bözőbb álamaiban és nyelvein A hosszú élet titka a házasság! G. Pichelaurinak, az orvos­tudományok doktorának véle­ménye szerint Grúziában a hosszú életű embereknek az a jellemző sajátosságuk, hogy csaknem valamennyien csalá­dosak és 50—80 éve házas­ságban élnek. , Grúziában jelenleg körül­belül 62 000-ra tehető a 80 éves és ennél idősebb embe­rek száma. Közülük 2100-an már túljutottak a 100. élet­évükön. A nagy életkort meg­ért emberek között kétszer annyi a nő, mint' a férfi. A grúz orvosok a 90 éves és idősebb személyek egész­ségi állapotát, munka- és élet- körülményeit tanulmányozva tisztázták a hosszú életkort elősegítő tényezőket. » — Egyesek balga módon úgy vélik, hogy az egészség megőrzésében a minél keve­sebb munka, a tétlenség ját­szik fontos szerepet — jegyzi meg Pichelauri. — Ám a tu­dományos kutatások és a té­nyek arról tanúskodnak, hogy még egyetlen tétlen ember sem ért meg nagy kort. A grúz öregek túlnyomó többsége sohasem volt be­teg, sokan közülük jó emlé­kezőtehetségükkel tűnnek ki. Pichelauri véleménye sze­rint figyelemre méltó a hosz- szú életű grúziai emberek táplálkozási rendszere. Álta­lában naponta 3—4-szer esz­nek, meghatározott órában, de sohasem annyit, hogy megterheljék a gyomrukat. Ételeiket húsból, zöldségből, tejtermékekből készítik. Bő­ven fogyasztanak grúziai ba<* bot, kukoricalisztből készült ételeket, sajtot, aludttejet. Az öregek táplálkozásának jellegzetessége az erős fűsze­rek fogyasztása, ami fokoz­za az étvágyat és ízleteseb­bé teszi az ételeket. Napi táplálékukban jelentős he­lyet foglal el a gyümölcs és a mez. látott napvilágot és több mint háromszáz olyan irodalmi al­kotás, amelyet a két magyar idegen nyelvű könyvkiadó, a Corvina és az Akadémiai Könyvkiadó jelentetett meg. A kiállítás anyaga termé­szetesen nem öleli fel az ösz- szes idegen nyelven megjelent magyar művek anyagát, hi­szen 1800 és 1961 között ezer­egyszáz magyar szerző művé­nek 43 ezer fordítását tartják számon ötvenhat élő és holt nyelven. A „ranglistán” az el­ső helyet Petőfi Sándor foglal­ja el, akinek 770 versét ötven nyelven, 21 000 fordításban is­merik. (MTI foto, Fehérváry felv.) Rip van Vinkle a tárgyalóteremben A Germinal szereposztása Hosszú előkészítés után ha­marosan megkezdik a nagysi­kerű Zola-regény, a Germinal francia—magyar filmváltoza­tának forgatását; kiosztották a szerepek nagy részét, Yves Allegret rendező és munkatár­sai úgy döntöttek, hogy Etienne Lantier-t, Jean Soréi kelti majd életre, Chaval sze­repét Claude Brasseur alakít­ja. Bemard Blier Hennebeau maszkját ölti magára. Felesé­gének szerepében pedig Si­mone Valérét láthatjuk majd. A Germinal filmváltozatá­ban sok szerepet magyar mű­vészek alakítanak, Maheau— Pécsi Sándor, Bonnemort— Makláry Zoltán, Souvarine— Korcz Gábor főiskolai hallga­tó, Mouquette—Krencsey Ma­rianne, Levaque—Agárdi Gá­bor. Szerepet kapott a film­ben többek között Gyenge Árpád, Barsi Béla, Siménfal- vi Sándor, Végvári Tamás, Kállai Ferenc, Basilides Zol­tán, Máthé Erzsi is. Jóvágású, fiatal férfi áll a bíróság előtt. Az egykori Szentendrei Járási Kőbánya­ipari és Útépítő Ktsz kilenc panamista vezetőjének egyike, név szerint Galyánszki János. Külsőre senki nem mondaná róla azt, hogy csaló, ö maga sem tartja magát annak. Ki­egyensúlyozott, becsületes em­ber benyomását kelti. Maga­biztos hangon, szinte derűsen válaszolgat a tanácselnök kér­déseire. Elmondja, hogy az édesap­ja kőműves, ő szintén az, csakhogy az édesapja önálló kisiparos, ő pedig belépett az említett szövetkezetbe. Ott az­után megtették az ellenőrző bizottság elnökévé. — Bűnösnek érzi magát? — kérdezi a bíró. — Nem, nem vagyok bűnös — feleli némiképp meglepőd­ve a vádlott. — Már miért lennék én bűnös? — No, emlékezzen csak. Építettek a Pasaréten egy há­zat. Ön, mint szövetkezeti tag, maszek munkaként végezte a munkát. Nincs ebben valami különös? — Én nem találok benne semmit — csodálkozik a vád­lott. — A szövetkezeti mun­kaidőmön kívül, magánember­ként vállaltam azt a munkát. — De ön nem kisiparos, ho­gyan vállalhatta? — Az édesapám nevében. Neki van iparengedélye. Ö kisiparos, én pedig családtag vagyok, kőműves szakmával. Az ipartöfvény szerint jogom van segíteni neki... I — És az rendjén van, hogy ön, mint szövetkezeti tag, magánvállalkozásba kezdjen? — Miért ne? A szabad időmmel én magam rendelke­zem! A kihallgatás egy pillanatra megakad. A vádlott csodál­kozva méregeti a tanácselnö­köt. Egyszerűen nem érti, mit akarnak tőle. A fiatalember valóban nem érzi és nem tart­ja magát bűnösnek. A bíró pedig keresgéli a szavakat, hogy megértesse vele: miért társadalomellenes, amit tett. Újra felveszi a kihallgatás fo­nalát: — Nézze csak, ön, mint szö­vetkezeti tag, sőt mint szövet­kezeti vezető maszek munka* ként végezte az építést. Igaz? — Ez sem egészen így áll. — Hát hogyan? — Én voltam az alvállalko­zó. . — És a szövetkezet? — A generál-vállalkozó. — És ön mit dolgozott az épületen? — Semmit... __ ? ? ? — Semmit. Csak az apám nevében jártam el... — De az istenért, a szövet­kezet adta hozzá a fuvart, a szerszámokat... ön mit adott hozzá? — Az apám nevét. — És pénzt miért vett fel? — f}ja kérem, ez egy egy­szerű ügylet volt. A szövetke­zetnek nem volt kapacitása, hát segítettem rajta. Adtam az édesapám nevét, hitelét, fogadtam munkásokat, hogy gyorsabban menjen az építés. Ezért jár valami, nemdebár? És ez csak nem bűn??? — Ön tehát reggel nyolctói délután négyig szövetkezeti tag, utána pedig magánvállal­kozó volt? És természetesnek tartja ezt? — Igen. Csak felfogás kér­dése az egész — válaszolja a világ legtermészetesebb hang­ján, majd kissé méltatlankod­va hozzáteszi: — De itt direkt kiforgatják az én gondolatai­mat ... Még a jegyző kezében is megáll a toll egy pillanatra. A tárgyalóteremben pedig mintha az idő állt volna meg kissé. A hallgatóság dörzsöli a szemét, rázza a fejét, mint­ha nem jól látna, nem jól hal­lana. Modern Rip van Vinkle áll teljes életnagyságban, nyu­godt önelégültséggel az emel­vény előtt. Egy új Rip van Vinkle, aki egyszerűen át- aludta az utóbbi évtizedeket, akinek fogalma sincs arról, hogy a közösség táljából nem kanalazhat maszek kanállal. Nem megy a fejébe, hogy mint szövetkezeti ember, egé­szen egyszerűen kizsákmá­nyoló lett... Az ő szíve szerint ez tisz­tességes ügylet. Nem érti. hogy ezt a mai világban — egyebek mellett — csalás­nak nevezik. Hát igaz. „csak” felfogás dolga... Firon András JAPÁN TERV: VÁROS AZ ÓCEÁNON

Next

/
Thumbnails
Contents