Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-06 / 234. szám

1962. OKTOBER 6, SZOMBAT rnsv MECtei Lépjünk ki a „bűvös“ körből! A megyei fóagronómus tájékoztatója A mezőgazdaságban be- ■ köszöntött a legnagyobb mun­kacsúcs időszaka. Idejében be kell takarítani a kapásokat, erre az időszakra esik a szü­ret, de a jövő évi kenyér- és takarmánygabona termés szempontjából sem közömbös, hogy mikor vetik el a szövet­kezeti gazdák a kalászosokat. Hol tart megyénk szövetke­zeti parasztsága az őszi mun­kákkal? Vamnak-e olyan okok, amelyek akadályozzák a betakarítás, szántás-vetés zavartalan menetét? Ezekre a kérdésekre Prezenszky Gábor elvtárs, megyei főagronómus adott választ lapunk munka­társának. — Azzal kezdeném: min­den törekvésünk az, hogy végre kilépjünk abból a „bű­vös.” körből, amelyben évek óta járunk. Ez a „bűvös” kör pedig az hogy évről évre későn kerül a megyében földbe az őszi­ek magja, emiatt hiába fordítunk hatal­mas összegeket a gabonater­mesztés fejlesztésére, a ter­mésátlagok növelésében csak nagyon nehezen tudunk előre­jutni. Az idén pedig minden adottság rendel­kezésre áll allhoz, hogy idejében — október végé­re — élvessük az őszie­ket. Sajnos, ez a törekvésünk jó néhány vezető értetlensége, vagy tehetetlensége miatt ve­szélyben forog. — Mi altadályozza a gyor­sabb munkát? — Sok községi és szövetke­zeti vezető — de még a járá­si vezetők között is akad —, aki a nagyobb önállóságot, amelyet az utóbbi időben kaptak a -termelés irányításá­ban, összetévesztik az önké­nyeskedéssel. Az őszi takar­mánykeverék vetésének ha­tárideje már -lejárt, mégis több ezer hold vetés hiány­zik. Igaz, a vetéstervet az idén megemeltük abból a meggondolásból, hogy olcsó tömegtakarmányt biztosítsunk kora tavasszal az állatoknak. Ilyen száraz esztendő után csupán ez az egy ésszerű megoldás kínálkozik a takar­mányozás megjavítására. Ezt a javaslatot a termelőszövet­kezeti vezetők el is fogadták, a tervbe be is állították. Most mégis, sok szövetke­zeti vezető . egyszerűen „módosítja” a tervet. Néhány helyen a vetőmag­hiányra panaszkodnak, másutt túl magasnak tartják a terv­számokat. Nekünk az az ál­láspontunk, hogy az őszi ta­karmánykeverékek vetéster­vét teljesíteni kell. Az erede­ti tervben előírt helyett más összetételű takarmánykeveré­ket vessenek, ami megfelel a mostani vetési időszaknak. — Földben kellene lenni a rozsnak, és az‘ őszi árpának is, de sok szövetkezetben ez­zel is késlekednek. Itt is elő­fordul, hogy egyes szövetke­zeti vezetők „átütemezik” a rozsot búzára. Mi tudjuk, hogy a vetés halogatása a célja az ilyen „átütemezés­nek”. Az időjárás kedvez, tehát mindenütt a tervben meg­határozott gabonaféléket kell elvetni. — Gátolja a munkát — fő­leg az északi fekvésű járá­sokban — az a szemlélet: „mi északi járás vagyunk, mi rá­érünk novemberben is vetni”. A termények mindenütt be­értek, a kukorica betakarítá­sát is csaknem mindenütt meg lehet kezdeni. Az őszi gabonavetések szempontjából pedig elsősorban a kukorica a fontos, mert ez után kerül legnagyobb területen elvetés­re a búza. A kukorica-beta­karítást kell mindenütt gyor­sítani, hogy területet bizto­sítsanak a traktoroknak. A termelőszövetkezeti vezetők jelöljék ki a vetésre kerülő táblákat, s ezeken levő növé­nyek betakarításáról gondos­kodjanak. — Néhol — ez elsősorban a ceglédi járásra vonatkozik — azt tapasztaljuk, hogy az idei gyengébb gabonatermés után túl „bőkezűek” voltak a szö­vetkezeti vezetők. Néhány szövetkezetben odáig is elmentek, hogy a vetőmag rovására osztot­tak gabonát. Most, amikor vetni kell. ezek a szövetkezeti vezetők kölcso- nért jönnek hozzánk. Igaz. hogy van bizonyos mennyisé­gű gabonavetőmag a bajba-1 Szerdán este ünnepélyes ke­retek között nyílt meg Ceglé­den a Kossuth Múzeum és a j Műve’ ödésügyi Minisztérium múzeumi főosztályának közös rendezésében a múzeumi hó­nap, amelynek keretében több kiállítás nyílik és művészet- történeti előadást hallhatnak majd az érdeklődők. Vasárnap, október 7-én dél­előtt városnéző műemléki sé­tát rendeznek, Ikvai Nándor múzeumi igazgató vezetésével. Délután 6 órakor tartják a mú­zeumba rátok köre alakuló ülé­sét. Okt. 10-ém. szerdán Nyújtó Ferenc, a Duna—Tisza-közi Kísérleti Intézet igazgatója A homoki kultúra története és Cegléd címmel tart előadást. Október 14-én, vasárnap dél­előtt nyílik A ceglédi magán- gyújtók képzőművészeti reme­kei című kiállítás. Október 17­én. szerdán dr. László Gyula egyetemi tanár Őstörténetünk új fejezetei címmel tart elő­adást. Október 21-én, vasárnap délelőtt kerül sor Tömörkény István emléktáblájának lelep­lezésére. Este Hídvégi Lajos tanár tart előadást a Cegléd környéki Árpád-kori emlékek­ről. Október 24-én, szerdán dr. Széltely György egyetemi ta­nár Dózsa parasztháborújáról beszél az érdeklődők előtt. Október 28-án, vasárnap dél­előtt 11 órakor Toldy Ferenc emléktáblájának leleplezésére kerül sor, majd délután dr. Petróczki Sándor tudományos kutató A Cegléd ikörnyéki ta­nyavilág története 1945-ig címmel tart előadást. A mú­zeumi hónapot október 31-én, szerdán' dr. Spira György, a történelemtudományok kandi­dátusa Széchenyi tragikus útja című előadása zárja. Fénysorompót helyeznek üzembe október 9-én Aszódon A Közlekedés- és Posta-ügyi Minisztérium vasúti főosztálya és a Belügyminisztérium köz­lekedési osztálya közli, hogy október 9-én, Aszódon az aszód—galgamácsai vasútvonal és a budapest—miskolci 3-as számú országos főútvonal ke­reszteződésénél a mostani so­rompó helyett fénysorompó­berendezést helyeznek üzembe. A fényjelzők előtt figyelmezte­tő táblák lesznek. Felhívják a járművezetők és a gyalogosok figyelmét, hogy a keresztező­désen kellő óvatossággal ha­ladjanak át akkor is, ha a jel­ző folyamatos zöld fényt mu­tat. Villogó piros fényjelzés esetén a gyalogosoknak és a járműveknek meg kell állmok, s mes» kell várniok a közele­dő vonat áthaladtál Ha a be­rendezés elromlik, akkor a jel­zőn fényjel nem látható. Eb­ben az esetben ugvanú-gy kell eljárni, mint az egyéb sorom­pó nélküli vasúti útátjáróknál, vagyis meg kell állni, s meg ’•ell győződni az áthaladás ve­szélytelenségéről. (MTI) — Vámosmikolán az el­múlt két évben 120 trakto­rost képzett ki a gépállomás, mégis munkaerőhiánnyal küzd. Most huszonhat ipari dolgozó mint traktoros segít az őszi talajmunkák elvégzé­sében. jutottak megsegítésére, de nem arra, hogy azokon a szö­vetkezeteken segítsünk, ahol a vezetőség hibájából nincs ele­gendő vetőmag. A vetéstervek teljesítéséhez szükséges vető­magot ezekben a szövetkeze­tekben saját erőből kell bizto­sítani. — Mii tegyenek a termelö- szövetlcezetekben a vetés meg­gyorsítása érdekében? — Legfontosabb feladat, hogy az ősziek vetőmagja mi­előbb a földbe legyen, ezért azt javasoljuk: a nyári mély­szántásba vessék el a kenyér- gabonát ott, ahol különben nincs biztosítva a vetésterv idejében váló teljesítése. A termelőszövetkezetekben meg kell gyorsítani a betakarítást, az előbb már említett módon. Nagyon fontos, hogy á ren­delkezésre álló gépi és fo­gaterőt a vetőszántásra és a vetésre állítsák be. A gépek jó kihasználása első­sorban a termelőszövetkezetek érdeke. Ellenőrzéseink során több szövetkezetben tapasz­taltuk, hogy a termelőszövet­kezeti vezetők nem nyújtanak segítséget a traktorosok mun­kájához. Az isaszegi Damja­nich Tsz elnöke például pon­tos kimutatást vezet arról, hogy mennyi időre esik ki a gépállomás gépe a munkából, ahelyett, hogy minden esz­közzel segítené azok zavarta­lan üzemelését. Most nem „önigazolásokra” van szük­ség, hanem arra., hogy a gé­pek minél zavartalanabbul dolgozzanak. — A megyében több mint 400 üzemi munkás segít az őszi munkákban. Néhány he­lyen nem biztosítják a kellő feltételeket ahhoz, hogy mun­kájukat becsülettel ellássák. Tapasztalunk rosszindulatot, féltékenykedésit irántuk. Az üzemből jött munkások forra­dalmi cselekedetet hajtottak végre, amikor három hónapra otthagyták üzemüket azért, hogy osztozzanak a falu gond­jában és felmérhetetlen érté­kű segítséget is nyújtanak. A gépállomások és terme­lőszövetkezetek vezetőinek elsőrendű feladatuk, hogy biztosítsák a kellő munka- feltételeket, és ellátásuk­ról is gondoskodjanak. — Hogyan ítéli meg a je­lenlegi helyzetet a megyében? — Annak ellenére, hogy az előbbiekben jobbára csak a hibákkal, a nehézségekkel fog­lalkoztam, az előző évekhez képest jóval előbbre tartunk a szántással és a vetéssel. Az időjárás rendkívül kedvez a betakarításnak, a földben van elegendő csapadék ahhoz, hogy a vetésekhez jó mag­ágyat készítsünk. Én csak a tavaszi időszakra szeretném emlékeztetni a tanácsok, gép­állomások és a termelőszövet­kezetek vezetőit, amikor is a munka jó megszervezésével, a jó együttműködéssel pótoltuk a vetéseknél az időjárás okoz­ta késedelmet. Most is ha­sonló lelkesedéssel, jó munka­szervezést szeretnénk látni. A tét most is nagy: ha idejében elvetjük a gabonaféléket, nagy lépést teszünk a kongresszusi irányelvekben feladatul' tűzött kenyérgabona-kérdés megol­dása felé. (m. s.) Látogatás Áprily Lajosnál Egy hónap múlva ünnepli hetvenötödik születésnapját Áprily Lajos, a kiváló költő és műfordító. Ebből az alka­lomból csütörtökön Keleti Fe­renc, a megyei tanács vb-elnö- ke. felkereste visegrádi ottho­nában Áprily Lajost és több órás érdekes eszmecserét foly­tatott vele. Ez a visegrádi ba­ráti találkozó kétségkívül je­lentős lépés abból az alka­lomból, hogy megyénk állami és pártvezetői behatóan meg­ismerkedjenek a megye terü­letén élő. dolgozó művészek­kel, kicseréljék gondolataikat, megvitassák problémáikat és ezzel is elősegítsék az egész­séges művészeti élet kibonta­kozását. MEMENTO Száztizenhárom éve, 1849. október 0-án az elbukásá­ban is dicsőséges szabadság- harc legdrámaibb napja kö­vetkezett be. Az Európa csendőrével, I. Miklós orosz cárral szövetségre lépő osztrák monarchia véres .terrorral demonstrálta elva­kult gyűlöletét a leigazolt nemzet és hősei iránt. Október hatodikán a vér­bosszú az ország első mi­niszterelnökét, gróf Bat­thyány Lajost némította el a pesti vesztőhelyen, s ugyanazon a napon Aradon tizenhárom halált megvető, bátor katona, tizenhárom magyar tábornok szíve szűnt meg dobogni örökre... Kiss Ernő, gróf Vécsey Károly, Aulich Lajos, Dam­janich János, Dessewffy Arisztid, Knézits Károly, Lahner György, gróf Le inin­gen Westerburg Károly Nagy-Sándor József, Pölten- berg Ernő, Török Ignác, Lá­zár Vilmos, Schweidel Jó­zsef vértanúsága örök me­mento. Arra tanít, arra fi­gyelmeztet, hogy a szabad­ság ellen törő reakció sem­milyen aljas eszköztől nem riad vissza, ha ideiglenesen győzedelmeskedik is vala­hol. De fáklyaként világító hősi példaadásuk arra is ta­nítja a kései utódokat, hogy a haza üdvéért, boldogulá­sáért minden áldozatot meg kell hozni, ha annak sorsá­ról, jövőjéről van szó. A vértanúk a történelem ke­mény kérdésfelvetésére igaz férfiaklcént, hű hazafiakhoz méltóan feleltek. Használjuk ki jobban lehetőségeinket Ülést tartott a KISZ Pest megyei Bizottsága A KISZ Pest megyei Bizott­sága tegnap ülést tartott, ame­lyen megjelent és felszólalt Horváth András, a Pest me- gvei Pártbizottság első titká­ra, valamint Novak György, a KISZ Központi Bizottság osz­tályvezetője. A KlSZ-bizott- ság tagjain és póttagjain kívül megjelentek a járási és váro­si KISZ-titkárok. Számos üze­mi párttitkár és gazdaságve­zető is élt a meghívással, s felszólalásával segítette a ta­nácskozást. A megjelentek meghallgat­ták és megvitatták az üzemi KISZ-sz«rveze­tek szervezeti fejlődéséről, valamint a termelékenység emeléséért végzett munkájá­ról szóló jelentést. Az ülés második része szervezési kér­désekkel foglalkozott. A bizottság tagjai megálla­pították, hogy a KISZ zászló- bontása óta megyénk üzemi ifjúsági szervezetei sokat fej­lődtek. Míg 1958 decemberé­ben 78 üzemi alapszervezet­ben 2828 ifjúmunkás tömö­rült, addig alapszervezeteik száma máig 162-re emelkedett, s 5921 tagot számlálnak. Bár a számok fejlődésről tanús­kodnak, az az igazság, hogy az országos színtű növekedést nem érik el. Megyénkben ugyanis a fiataloknak mind­össze 33 százaléka tagja a KISZ-nek,, az országos 55,2 százalékkal szemben. A tanácskozás részvevői nagy gonddal elemezték az el­maradás okait. Elsősorban — mint mondották — sok téves nézet akadályoz­za a zavartalan fejlődést, másrészt számos hibás mód­szert is alkalmaznak a KISZ- esek. A vita során is kiderült, hogy sok a téves nézet. Van, aki azt szeretné, ha váloga­tás nélkül megnyitná minden­ki előtt aZ ifjúsági szervezet a kapuit. Van, aki azt hangoz­tatta: az ő szervezetükben meghatározott feladatot kell először elvégeznie minden be­lépni szándékozónak. Sok he­lyen olyan magas követelmé­nyeket szabnak a belépő elé, mintha párttagnak jelölnék. Akár az egyik, akár a má­sik végletet követi valame­lyik ifjúsági szervezet —■ a KISZ kárára van. ! vállalatának párttitkára KISZ- szervezetük nagyszerű tevé- ! kenységéről beszélt. Arról, I mivel vívta ki tekintélyét ná- I luk az ifjúság. A fiatalok min- ! den akcióra — kirándulásra* szórakozásra —, meghívják az idősebbeket is. De még többet jelentett, amikor a fiatalok sa­ját kezdeményezésükre párt­fogásukba vettek egy szívbe­teg tízesztendős kisfiút. Egé­szen a Szovjetunióig jutottak ei, .ahol végül is vállalták a kisfiú megoperálását. Az uta­zási költségeket — mert erre az édesanyának nem volt pén­ze — a fiatalok fedezték, még­pedig társadalmi munka válla­lásával. így adtak vissza az életnék egy fiatal teremtést és így alapozták meg végképp tekintélyüket a vállalatnál. Sátor János, a Mechanikai Művek igazgatója, mint az if­júsági mozgalomból kiörege­dett. de a fiatalokká] ma is mindenben együttérző párt­munkás szólalt fel. Arról be­szélt, hogyan segítik a gyár fiatalságát különböző megbízatásokkal, s hogyan jutalmazzák külföldi utak­kal, hazai kirándulások­kal, s más módon is, a jó munkát. Vágó György, a KEFÉM KISZ- titkára a különböző ifjúsági mozgalmakról szólott, ame­lyeknek gyárukban sok hí­ve van. Takács Lajos, Lukács László^ Somogyi Károly és a többi felszólaló szintén üze­mük KISZ-életével foglalko­zott és számos jó módszert ismertetett. Horváth András felszólalá­sában elemezte a KISZ tag- felvételi munka fontosságát* s kifejtette, hogy a jelenlegi megtorpanáson sürgősen változtatni keik Elmondotta, hogy nincs na­gyobb ok a csüggedésre, hi­szen éppen a számok hizo- /nyítják: a fiatalság java mi­lyen eredményesen vesz részt a különböző termelési moz­galmakban, ami azt jelenti, hogy egyetértenek politikánk­kal. A KISZ-esek elsősorban a különböző ifjúsági mozgal­makban részvevő fiatalokat keressék, kutassák fel, s a ki­válók közül neveljenek KISZ- tagokat. Ahol még nem szer­vezték meg a fiatal műsza­kiak és közgazdászok taná­csát, vagy a szakma ifjú mes­tere, a kiváló ifjú mérnökök és technikusok mozgalmát, ott se hagyják kihasználatla­nul ezt a lehetőséget. A fia­talok munkájában természe­tesen a felnőtteknek segíteni kell, de ezt a támogatást a fiatalság napról napra igé­nyelje is. Novak György, a KISZ Központi Bizottság osztályve­zetője is arról beszélt, hogy keressék meg a KlSZ-szerve- zetek az arra rátermett fia­talokat és vegyék fel soraik­ba azokat. A tagfelvétel azon­ban nem lehet mechanikus munka eredménye, hiszen ez­zel összefüggésben jelentős nevelő, felvilágosító tevékeny­séget kell az ifjúsági szerve­zeteknek kifejteniük, arra ösztönözni a fiatalokat, hogy tanuljanak és minél több képzett, szorgalmas, kiváló ifjú dolgozzon a célok meg­valósításáért (s. á.) Szentendrei múzeumi napok Október 7-én, vasárnap dél­ben Tornyai János festőmű­vész szentendrei munkáinak bemutatójával kezdődnek a szentendrei múzeumi napok. A kiállítást dr. Bodnár Éva művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa nyitja meg. Ezt követően ok­tóber 9-én ugyancsak dr. Bodnár Éva művészettörté­nész tart előadást Tornyai János művészetéről a szent­endrei József Attila műve­lődési otthonban. Október 11-én. vasárnap Neumált bizánci énekes kó­dexek Szentendrén címmel kiállítás nyílik a Ferenczl Károly Múzeumban. A meg­nyitáson Dévai Gábor zene- történész, bizantinológus tart énekkari bemutatóval egybe­kötött előadást. Október 16-án, kedden este fél hétkor Soproni Sándor, a Történeti Múzeum munkatár­sa a Dunakanyar római erőd­rendszeréről tart előadást. Az előadás után bemutatásra ke­rül Az algériai római kori ásatások című film. Október 23-án. kedden este Ferenczy Károly művészete címmel Szíj Béla. a Magyar Nemzeti Galéria művészet- történésze vetítettképes elő­adást tart a József Attila Művelődési Otthonban. Ok­tóber 30-án. ugyancsak ked­di napon Visegrád történeti és művészeti emlékeit ismer­teti Soproni Sándor régész. Nem szabad súlyos, sok­szor teljesíthetetlen köve­telményeket állítani a fia­talok elé. s ezzel elriasztani attól a szer­vezettől, amelynek éppen az ifjúság nevelése a feladata. De épp úgy nem szabad bár­kit — olyat, aki rosszul dol­gozik, kifogásolható a maga­tartása — felvenni a KISZ-be. Azok a szervezetek sem dolgoznak jól, amelyek azt várják, hogy a fiatalság majd magától, ösztönösen.'’ tervsze­rű nevelőmunka nélkül köze­ledik a KISZ-hez. A Budaka­lászi Textilgyárban például attól teszik függővé a KISZ gyarapodását, hogy kapnak-e függetlenített KISZ-titkárt, vagy sem. A Váci Híradástech­nikai Anyagok Gyárában 654 fiatal közül csupán 160 tagja a KISZ-nek. A Váci Egyesült íztóban, ahol szintén jelentős számú fiattal dolgozik, keve­sen léptek be a KISZ-be. Baj az is, hogy a KISZ- esek kevés gondot fordítanak a KISZ-en kívüliekkel való foglalkozásra. Pedig, ha azt vizsgáljuk, hogy az üzemekben az ifjúság ja­va része milyen példamutató­an vesz részt a különböző ver­sen ymozgalmakban, termelési feladatok megoldásában, ak­kor látnunk kell, hogy alkotó részvevői szocialista építő­munkánknak, s óriási tarta- lékerö rejlik bennük a KISZ számára. 1959-ben üzemeinkben 367 ifjúsági brigád tevékenykedett 2268 fővel. Napjainkban 450 ifjúsági brigád működik 4220 fia­tallal. Az összes termelési és terme­lést segítő mozgalmakban a fiataloknak mintegy 80 száza­léka vesz részt. 265 brigádban 2330 fiatal fejt ki eredményes tevékenységet a szocialista brigád címért. Ebből 62 brigád 752 fiatallal elnyerte már ezt a címet. Hasonlóan kiváló eredményeket értek el a taka­rékossági mozgalomban, öt­venmillió forintot vállaltak az ötévés terv időszakára, amely­ből 38 082 301 forintot máris teljesítettek a fiatalok. Az értekezleten számos ja­vaslat hangzott el. hogyan le­hetne jobb eredményeket el­érni az üzemi ifjúsági szerve­zetekben. A helyes politikai el­vek követése mellett néhány felszólaló elmondotta saját ta­pasztalatát. Lukácsi Gábor, a Csepel Autógyár KISZ-titkára arról az új módszerről szá­molt be. hogy a gyáregység­vezetőktől elkérték a fiatalság névsorát és így felmérhették, ki milyen mozgalomban vesz részt, kinek milyen az iskolai végzettsége, tapasztalata. Ennek a módszernek az alapján kilenc hónap alatt mintegy kétszáz új tagot vettek fel, kétszáz fiatalt nyertek meg. Üzemük fiataljainak pedig 60—70 százaléka részt vesz a különböző termelési mozgal­makban. A fiatalok műszaki tanácsa is a gyár életében rendkívül fontos feladatók megoldására vállalkozott. Ferencz Béla, a Dunai Ce­ment- és Mészmű beruházó Múzeumi hónap Cegléden

Next

/
Thumbnails
Contents