Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-04 / 232. szám

Irány a Szolnoki Cukorgyár VI. ÉVFOLYAM, 332. SZÁM 1962. OKTOBER 4, CSÜTÖRTÖK Változatos program a Kossuth iskola úttörőcsapatánál az őszi és téli hónapokra Plakátkiái lítás Vasárnap délelőtt 11 órakor az Arany János múzeumban (Ceglédi u. 19.) plakátkiállí­tás nyílik a IV. [Magyar Pla- kátkiállítás anyagából. A kiállítás megnyitó be­szédjét Király Béla tartja. Tíznapi elzárásra ítélték Jeszenszki Dénest (Zrínyi u. 87.) közveszélyes munka­kerülés miatt a rendőrség szabálysértési hatósága tízna­pos elzárásra ítélte. Ugyancsak tíz napra ítélték Angyal Jánost (Kőrisfa u. 5.), alá minden előzetes szóváltás nélkül megvert valakit. Szeptember elején elkészí­tik az úttörőcsapatok is éves munkatervüket Érdemes meg­nézni, hogyan is állítja össze egy-egy csapatvezető az út­törők egész évi foglalkoztatá­sának munkatervét. Dabizs Zoltánnal, a Kossuth- iskola csapatvezető tanárával nem találkozhattam, de a mun­katerv, amelyet átnézhettem, s az iskola igazgatójától ka­pott tájékoztatás pótolta a ve­zető tanár személyes jelenlé­tét Ebben a tanévben egyre több tanuló kapcsolódik be a szakkörök munkájá­ba. Ezt azzal a központi elhatáro­zással sikerül megoldani, hogy a szakköri foglalkozások is az úttörőmunkák közé tartoznak. Ezután szakági foglalkozások névvel tartják minden két hét­ben. többek között női kézimunkából, fátech- nikából. elektrotechniká­ból, biológiából, fotóból, népj táncból az összejö­veteleket. Különösen nagy népszerűség­nek örvend a népi tánc, amelyre negyvenkilenc lány jelentkezett. Ezek mellett a szakági foglalkozások mellett még történelemmel, zenével is többen foglalkoznak. Látható, hogy a szakági fog­lalkozások megszervezésérfél arra törekedtek, hogy ezek a szakkörök részben termé­szettudományi, társada- í lorotudományi és kulturá­lis vonatkozásúak legye­nek. Mint észrevehető, többségük­ben gyakorlati jellegűek a szakkörök. Az eredményt már a kezdet kezdetén lemérhették: az elő­ző esztendőben a szakkörös tanulók száma 100—140 fő kö­rül Volt. Ebben az iskolai évben eddig 223 tanuló jelentke­ * I. zett valamilyen foglalko­zásra. Az úttörők mér két csapat- gyűlést tartottak, s a fegyve­res erők napjának tiszteletére a város összes úttörőcsapatá­val közösen hadi játékon vet­tek részt. De érdemes tovább is nézegetni a terveket. Októberben, a béke és ba­rátság napján, tábortűz mellett fognak szórakozni. Szabad idejükben nem feledkeznek meg a hulla­dékgyűjtés fontosságáról sem. Látogatást tesznek a Hunya­di Termelőszövetkezetben egy alkalommal, s elmennek az állami gazdaságba is, hiszen itt már úgyis ismerősek, több­ször voltak itt dolgozni. Egy múzeumlátogatást és a vöröskeresztes tanfo­lyam beindítását tervez­ték erre a hónapra. Természetesen, a felsoroltak csupán „szemelvények" a csa­pat teljes tervéből. November 7. tiszteletére kiállítást rendeznek, amelyen bemutatják az isko­la fotoszakkörének munkáját és a Ki mit gyűjt? szakkör érdekességeit. Decemberre a csapatfal elkészítését, felfris­sítését tűzték ki feladatul. Gondoskodtak^ a téli szünidő szabad ideiéinek jó felhaszná­lásáról is. Gombfoci-, asztalitenisz- és sakkbajnokságot fognak rendezni ekkor. Ha kedvez az időjárás, akkor a ródlikat is „üzembe helye­zik’“. Januárban farsangi karne­vált rendeznek, és megtartják az iskola évi Ki mit tud? vetélkedőjét. Februárban a szokásos vá­rosi úttörőkameválon vesznek részt, amelyen a pajtások jelmeze­Tanulnak a ll-es telep kommunistái csak kivételek. Pon­A pártalapszervezet határoza­ta értelmében minden dolgozó­nak kötelessége elvégezni a VIII. osztályt. A párt felhí­vása természetesen elsősor­ban a párttagokat érinti, s ebben is példamutatás vár­na rájuk, de vannak olya­nok. akik nyugodt lelkiisme­rettel kommunistáknak vall­ják magukat, de tudásuk gyarapítására egyszerűen kép­telennek tartják magukat. Ilyenek például: Pólyák Bá­lint. Torma Pál. Nyerges György. A párttitkár véleménye szerint ezek az elvtársak nem értékelik azt, hogy haladni kell a korral, s a fejlődő társádalomnak mi­nél több olyan emberre van szüksége, akiknek legalább a legelemibb tudásuk meg­van. De a konzervgyár kollektí­vája nem ilyen emberekből A Petőfi Termelőszövetkezet tehenészetében A Petőfi Termelőszövetkezet I. számú üzemegységében ta­lálható a szövetkezet büszkesé­ge a 190 férőhelyes istálló. Mellette van a borjúnevelő. Amikor kiérkeztünk, éppen déli etetésre hajtotta k>e a te­heneket A adó Sándor tehe­nész. A teheneket beterelték a nyári karámba és a két ku­tya. melyeknek az a feladata, hogy az elszéledő teheneket a mezőn jó útra tereljék, most mint akik jói végezték dolgu­kat, vidám kergetőzésbe kezd­tek az udvaron. Andó Sándor is pihenőre tér. brigádtársaival a mai nap eredményeit és a várható munkaegység díját tárgyalják. A tehenészek 100 liter tej után kapnak egy munka­egységet. Andó Sándornak 940 munkaegysége van, fe­leségével dolgozik együtt, bár csak ő a termelőszövetke­zeti tag. Még 15C munkaegy­ségre számítanak ebbein az évben. Beszélgetés közben beértünk a ragyogó tiszta istállóba. Min­den tehénnek megvan a maga helye, s fölötte egy kis feke­te tábla adja hírül az illető te­hén nevét. Négytagú brigád gondozza őket. A gépi fejést nem vezették be. mert a tejhozam kézi fejes­sel sokkal jobb. Verbó János brigádvezető szerint a munka igen sok. különösen este és reggel, de a fáradságot kifi­zeti a bő tejhozam. A tehenészet mellett talál­ható a borjúnevelő. Szüle Sándor a kisborjúk gondozója rajong az álla­tokért, minden kis borjút nevéről is­mer és hallgatnak rá, mint a parancsnokra. Szavára kedve­van 150 munkaegysége két hónap alatt. Megélnek a keresetből édes­anyjával ketten. Beszélgetésünket nem foly­tathatjuk. a, „tehénsyerekek”, ahogy “Szüle bácsi nevezi őket, éhesek, s türelmetlenül vár­ják az ebédet. Szöveg: Gönczöl ¥■010: Dobnik áll, ezek tosan a konzervgyár az az üzem, amelyben a legtöbb em­ber tanul. Itt van pél­dául Szálas András, tavaly fejezte be az általá­nos iskolát, s az idei tanévet már az élelmiszeripari tech­nikum esti tagozatának első osztályában kezdi. Munkája nem feltétlen kívánja a tech­nikum elvégzését, jelenleg a nyersáruraktár vezetője. s ehhez a megfelelő szakké­pesítése megvan, de tavaly kedvet kapott a tanuláshoz és az idén sem akarja befejezni. Szálas András harminckét éves, családos ember, két fia most elsőosztályos, és az is készteti a tanulásra. Szá­mol azzal, hogy fiának az is­kolai pályafutása alatt lesz olyan problémája, amiben segítséget kér, s az apai' se­gítséget mindenkor meg sze­retné adni. Össze tudja egyeztetni a tanulást a felelősségtel­jes munkával, mert olyan jó kollektíva ve­zetője, hogy munkásaival sem­mi problémája nincs. Szálas András példája nem egyedüli, s mégis vannak olyanok és pon­tosan kommunisták is, akik még nem találták meg a helyes utat Nem ejt; ez gondolkodóba őjtet? — %■ k. — A Szabadság Termelőszövetkezet megkezdte a cukorrépa szállítását a Szolnoki Cukorgyárba (Foto: Tamasovszky) 5,3 6,5 22,7 62,5 kb. 200 ezer forint végzi hibátlanul. Nagy híre van az iparban ennek a gép­nek, a Dunakeszi Konzerv­gyár is rendelt ebből a gép­ből. Jól benne voltak már az egresszezonban, mikor ez a gép elkészült, így is mintegy 12 000 forint megtakarítást ért el az üzem ezzel az újí­tással. — Betakarította maglucer­1959. I. félév II. félév 108 55 42 na-termését a Szabadság Tér­1960 I. félév 61 13 12 melőszövetkezet 80 katasz­II. félév 30 6 4 tér; holdon, és el is csépelték. 1961 I. félév 42 6 • 6 A holdankénti átlagtermés 2 11. félév 47 20 9 ■ mázsa lett. 1962. I. és rész­ben második félév 120 51 22 Csókás Mihály CSÓKÁS MIHÁLY a sava­nyítóüzem főnöke. Öt a mun­kaerőhiány kényszerítette az újítás elkészítésére. Az egres és a szamóca na­gyon munkaigényes áru, eh­hez hozzájárul az, hogy az egres mindkét végét meg kell a szártól és a virágtól tisz­títani. Ennek a dörzsölőgép­nek a kapacitása óránként 100 kilogramm. Hatvan asszony munkáját Szentpéleri György (Szöveg, foto: Tamasovszky) Szüle Sándor sen odadörzsölik nagy buksi fejűiket Szüle Sándor kezéhez. Az állatok már megszokták, pedig csaik 2 hónapja van ve­lük. Azelőtt a növénytermesztésben dol­gozott. de szíve csak az állatokhoz húzta, s most, hogy magtalálta számítását, boldog. Szereti a termelőszövetkeze­tet. megtalálta számítását, a vállalt terület nem ho­zott rossz termést, négy disznóra kötött hizlalási szerződést, és ezeken kívül Banai bácsi nincs megelégedve — Folynak az átalakítási munkák a városi kórházban. Szétválasztják a belgyógyá­szati és sebészeti osztály kórtermeit, s egyúttal cserép­kályhákat helyeznek el a kór­termekben. — Hétszáz vagon fűrészport szállít a ládagyár a Jászságba, a gyengébb minőségű fűrész­porból. — Száz holdon vet rozsot a Rákóczi Termelőszövetke­zet az ősz folyamán, amely­ből már eddig elvetettek 30 holdat. — Mihály Péter, Tátra u. 39. szám alatti lakost tiltott utcai legeltetés miatt 60 fo­rintra bírságolta a szabály­sértési hatóság. — A papír- és írószerbolt harmadik negyedéves terve 1 200 000 forint volt, amelyet jóval túlteljesítették, 133 szá­zalékra. — A nagykőrösi 35 20 kV-os állomás átalakítására 19 000 forintot irányzott elő a vá­rosi tanács végrehajtó bi­zottsága. Az Arany János Filmszínház műsora Október 4—7. Pillantás a hídról. Arthur Miller színmű­vének magyarul beszélő olasz —francia filmváltozata. 14 éven alul nem ajánlott! Magyar híradó. Október 8—10. Ma éjjel meghal egy város. Díjnyertes lengyel film. 14 éven alul nem ajánlott! Kísérőműsor: Az ördög fele­sége. Október 11—14. Randevú Koppenhágában. Dán íilm- dgjáték. 10 éven alul nem ajánlott! Magyar híradó. Október 15—17. Francia nő és a szerelem. Szellemes fran­cia film. Csak 18 éven felülieknek! Kísérőműsor: Mpstcha törté­net. Október 18—21. Pirosbetüs hétköznapok. Magyar—cseh­szlovák film. Főszereplők: Ruttkai Éva, Jana Breichova, Gábor Miklós. Magyar híradó. MATINÉ Október 7-én: Az é.et titka. Október 14-én: Ösvény a he­gvekben. Október 21-én: Ceruza és a radír. Előadások kezdete: hétköznap 5 és negyed 8 órakor, vasár­nap 3. 5 és negyed 8 órakor. Jegyek az első eladás meg­kezdése előtt egy órával kap­hatók. Az újítók műhelyében SZENTPÉTERI GYÖRGY gépésztechnikus 1962. január 1-től a konzervgyár újítási megbízottja és a műszaki könyvtár kezelője. Az emberek újításaikkal, ésszerű javaslatokkal igyekez­nek munkájukon könnyíteni. Érdemes belepillantani, miként alakult az újítási statisztika 1959 óta. tseaoou Elfogadott Bevezetőé Gazd. ere dm. 1000 Ft.-ban sen jelenhetnek meg. Valószí­nű, hogy itt is kedvükre szó­rakoznak majd. Áz elmondottakon kívül még meg kell említenem, hogy az úttörők az iskola névadójának. Kossuth La­josnak, születése 160. év­fordulóján megemlékezést tartottalt, s táviratban üd­vözölték a monokj testvér- iskola tanulóit. Üttörőmunka az iskolaudvar és a folyosó, rendezése is; vala­mint a virágok átteleltetése is az -ő gondjuk. Havonta egyszer megszólal­tatják az úttörőrádiót is. s már a tanév elejétől tervszerű­en készülnek a nyári táboro­zásra. Tamasi Tamás dolgozik. Tehát a föld is kö­zös. és mi azt vetjük bele a tagság egyetértésével, ami a legtöbb hasznot hoz a közös­nek, ez csak természetes, hi­szen maga is a több pénzt sze­reti. A fát pedig felbecsüljük, és a Bánai bácsinak járó pénzt meg fogja kapni. Viszont en­gedje meg, hogy én is el­mondjak valamit. Egy alka­lommal a nyáron, apiikor meg­látogattuk magát, a tehene és a disznója békésen legelészett a közös árpában, tehát mégis tisztában van az enyém és miénk fogalmával, mert egyé­ni korában nem hiszem, hogy ezt megtette. Saját bevallása szerint 1.5 mázsát pusztítottak el az állatok — válaszolt. Su- sán János elnök. — Á, az szóra sem érdé- \ mes! — válaszolt Banai bácsi —, mit számít az a másfél mázsa a sok között. j Sajnos, akadnak még ilyen j termelőszövetkezeti tagok. I akik az „enyémet" megvédik, a ' „másét" pusztítják. j A PETŐFI TERMELŐSZÖ­VETKEZET küldöttértekez­letén a félévi gazdasági mér­leg állását beszélték meg a termelőszövetkezeti parasztok. Az elnök beszámolója után a vita közben Banai Pál is fel­szólalt, szavaiból azonban elé­gedetlenség csendült ki. — Ki akarnak vágni az „én" földemen egy fát, az én bele­egyezésemmel, de felértékelni nem akarják, pedig azt a fát én ültettem, én gondoztam, és 8 forint adót fizettem utána. Ami az enyém, az az enyém, és gmi jár. az jár. A tetejé-. ben még azt sem kérdezték soha. hogy az én földembe mit vessenek, pedig ez csak rám tartozik — mondta ingerült hangon Banai Pál. PRÓBÁLTÁK MEGGYŐZNI, de Banai bácsi csak ágált. — Kedves Banai bácsi — szólt a vitába az elnök. Ügy látom, én, hogy nincs tisztá­ban az „enyém" és a „miénk” fogalmával. Amikor belépett a termelőszövetkezetbe, számolt azzal, hogy közös gazdaságban

Next

/
Thumbnails
Contents