Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-05 / 233. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK f VI. ÉVFOLYAM, 233. SZÄM 1962. OKTÓBER 5, PÉNTEK AZ OLVASÓ LEVELE! Mindössze másfél hónapja, hogy az MSZMP VIII. kongresszusának irányelvei napvilágot láttak. E rövid idő alatt nemcsak a sajtó hasábjain találkozhattunk az irányelvek visszhangjával, mondanivalójának, célkitűzéseinek részletezésével, hanem a hétköznapok egyszerű, munkás perceiben is, az üzemek munkapadjai, a tudósok laboratóriumai, dolgozószobái, a hivatalok íróasztalai mellett is. Az egyszerű, dolgozó ember világosan megértette, hogy róla szólnak a tézisek sorai. A szocialista Magyarország polgárainak jelenéről és jövőjéről. Az értelem őszinte szava közeljut az emberhez, sajátjának érzi azt. És elsősorban ez a titka a tézisek népszerűségének, annak, hogy felszabadulásunk óta talán még soha nem tárgyaltak politikai mondanivalójú írásról ennyit az ország lakói. Mondanivalónk bevezetőjében hivatkozhatnánk, idézhetnénk az irányelvek számos ré- ! szét. Legyen azonban elég a 19-ik pont: „Az elmúlt években tovább erősödött állami rendünk. A munkáshatalom szilárd, élvezi a tömegek bizalmát és támogatását, éberen védelmezi a dolgozó nép vívmányait”. ........élvezi a tömegek bizalmát és támogatását...” A rövid — nyelvtani meghatározás szerint — kijelentő mondat igazolásául, sok egyéb mellett, talán legékesebben azok a levelek szolgálnak, amelyeket a Magyar Népköz- társaság különböző beosztású, életű és korú polgárai küldenek a lapok szerkesztőségébe. Lapunkhoz havonta mintegy 100 levél érkezik, és az elmondottak után talán nem is meglepő, hogy a tézisek szelleme érződik hangjukon, mondanivalójukon. Íróik valószínűleg nem kívánják tudatosan átitatni leveleikét ezzel, de soraik óhatatlanul arról beszélnek, hogy küidőik itt élnek, dolgoznak, tevékeny tagjai annak a társadalomnak, közösségnek, amelynek életét, életének jobbá tételét öntik formába a VIII. pártkongresszus irányelvei. Persze, túlzás lenne azt állítani, hogy valamennyi levél a közösség gondjának hordozója. Egy részük az emberek apróbb-nagyobb sérelmének, problémájának tolmácsolója. Mégis, ezek a levelek is bizonyítják, hogy nálunk az ember nem marad egyedül sérelmével. igazságéinak keresésével. Van fóruma, ha úgy tetszik, nyilvánossága, ahol több tízezer példányban láthat napvilágot jogos panasza. Ha pedig segítségre van szükség; ezt a segítséget a sajtó levelezőszolgálatától megkaphatja. Az, hogy a levelek jelentős százaléka magánügyekről ad számot, feltétlenül a bizalom jele. Hiszen ha írójuk nem bízna abban, hogy személyes panasza orvoslást nyer, hozzá sem fogna az íráshoz. Ennek bizonyításául, úgy véljük, elég annyit írni, hogy nem egy esetben betűvetéshez nem szokott kezek üzenetét hozza szerkesztőségünkbe a posta. És valamennyi ilyen üzenet nagyobb és nagyobb felelősséget ró azokra, akiknek kezébe kerül. Mert a bizalom lehetőségével élő ember bizalmat, segítséget, őszinteséget vár cserébe. Az érkező levelek másik felének; tanulmányozása után azokat két újabb csoportra oszthatjuk. Számos esetben közügyekkel foglalkozik a levélíró — valamilyen személyes probléma révén. De bőségesen akadnák olyanok is, akik napi munkájuk után nem restek papírt, tollat fogni és a közösség ügyeiről számot adni. Hadd tudja meg az országvilág, vagy legalábbis a megye lakossága, mi történik náluk a városban, a faluban, a termelőszövetkezetben, az üzemben, vagy az iskolában. Menynyi levél számol be tanácsülésekről, KISZ-esküvőkről, névadó ünnepségekről, a községfejlesztés örömeiről és gondjairól, az élüzemavatásról, a a különböző társadalmi szervek életének eseményeiről; emberi történetekről, hétköznapi hőstettekről. Sorolhatnánk legtöbbet író levelezőink nevét. Első helyen Csiba Józsefét, a gödöllői MÁV-állomás lakatosáét. Jóformán semmi sem történhet Gödöllőn olyasmi, amiről ő ne adna hírt. Szinte lelkiismereti kérdés nála, hogy rögtön azon melegében elküldje szerkesztőségünkbe a levelet. De így gondolkodik és ír a tököli Bundies Péter, a dömsödi Biró Gábor, az érdi Téri András, Dúsa Piroska, a péceli KISZ- iskolából, a túrái Rákóczi Rádió munkatársai, meg a többiek mind, akik soraikkal felkeresik szerkesztőségünket. Valamennyiük levelében világos a szándék, a cél. Azért írnak, hogy munkájukkal, levelükkel, mondanivalójukkal, vagy akár hasznos, okos javaslataikkal szebbé, jobbá tegyék valamennyiünk életét, a közösségét — még akkor is, ha nekik ebből közvetlenül személyes előnyük nincs. Persze, helytelen volna megelégedni a havonta érkező 100 levéllel, bár ha jól megnézzük, nem kicsiny ez a szám. Nem kicsiny — elsősorban azért nem, mert valamennyi levél spontánul, minden szervezés nélkül íródott. Mégis jónak tűnik, ha az irányelvek kapcsán újból szó esik arról, hogy a Magyar Népköztársaság minden polgárának joga és lehetősége a sajtó nyilvánosságához fordulni gondjával, örömével, vagy akár panaszával, sérelmével. Lehet. • hogy fölösleges, de hangsúlyoznunk kell: a jogos panasszal élőt nálunk semmiféle bántódás, hátrány nem érheti. Legyen ez a néhány gondolat biztatás: éljünk minél többen az adott lehetőséggel, azzal a fórummal, amelyet lapunk is biztosít olvasói számára, és azzal a segítőkészséggel is, amivel levelező szolgálatunk olvasóink leveleit várja. ADDIG IGYEKEZNEK, AMÍG AZ IDŐ ENGEDI Rendszeresen ellenőrzik az őszi munkát Fennakadás a betakarításnál Tegnap a déli órákban kopogtattunk a Ceglédi Járási Tanács elnökének, dr. Bencsik Mihály elvtárs ajtaján. Bent éppen megbeszélés folyt, amelyen részt vett a mezőgazdasági osztály vezetője, a járási főagronómus, továbbá három gépállomás —, az abonyi, a nagykőrösi és a ceglédi — igazgatója. Az őszi mezőgazdasági munkák helyzetéről tárgyaltak. A megbeszélésen — amely nem tartott tovább egy óránál — szóba került minden olyan probléma, amely hátráltatja a napjainkban már olyannyira sürgős szántás-vetést, A járási tanács vezetői — ahogy a beszélgetésen kitűnt — jól tájékozódtak a termelő- szövetkezetek munkájáról, s ennek tulajdonítható, hogy adatokat, eseteket tudnak felsorolni a gépállomások vezetőinek arról, hol mi a hiba, milyen segítséget kell nyújta-, ni. Bencsik elvtárs saját tapasztalata alapján mondotta el, hogy a jászkarajenői termelőszövetkezetekben nagy az elmaradás a szántással és a vetéssel. Emiatt — főleg az Uj Barázda Tsz-ben, nem is a tagokat kell elmarasztalni, hanem az Abonyi Gépállomást, illetve annak vezetőjét, brigádvezetőit. Az Űj Barázda Tsz-ben például már letakarították a kukoricaszár java részét, dolgozhatnának a traktorok, de a szántás mégis lassan halad. A tsz vezetői szerint a gépállomással lekötött hét traktorból mindössze kettő dolgozik a területen. Ügy látszik a traktoroknak egyszerűen nyomuk veszett, mert a gépállomás igazgatója úgy tudja, hogy a kérdéses öt traktor is az Üj Barázda Tsz területén dolgozik. A brigádvezető ugyanis erről tájékoztatta őt. Akárhol is vannak a gépek, valami nincs rendben a munkaszervezés körül. Hogyan egyezteti össze a brigádvezető a munkát a tsz vezetőivel? E példából az tűnik ki, hogy sehogy. Nyomban határozat születik: csütörtök este összejönnek a tsz-vezetők. Ezen a megbeszélésen részt vesz a gépállomás igazgatója is. Itt rendezik a vitás ügyeket. Annyit azonban Marad a jó idő — Meteorológiai Intézet? — Igen. Az ügyeletes szinoptikus beszél a központi előrejelzési osztályról. — Hányadszor hangzik el ma már a kérdés, hogy milyen idő várható? — A Pest megyei Hírlap szerkesztősége körülbelül éppen a századik lehet ma. Az a gyakorlat nálunk általában, hogy jó idő esetén legalább százan érdeklődnek egy nap, ha viszont kedvezőtlen az idő, akkor ezer telefonhívás is befut hozzánk. — Milyen lesz tehát az idő? — Egyelőre nem romlik. Remélhetőleg egy-két napig hőilyen lesz, mint most. A mérséklet sem csökken. — Mikor várhatunk esőt? — Egy-két napon belül nem. Pest megyében egyébként három helyen, Nagykátán, Gödöllőn és Vácott működik csapadékmérő állomás, ahonnan naponta kapjuk a jelentést. Sajnos azonban ma sem érkezett hozzánk értesítés arról, hogy csapadék hullott volna valahol is a megyében. Egye- lőrs nem is várható. Reméljük azonban, hogy később megjön az eső is. amit mindenütt oly régen és oly nagyon várnak (mk) máris megígért az igazgató: ha szükséges, Abonyból gépeket irányít át Jászkaraj enőre. Amíg Jászkarajenőn nincs gép, addig néhány abonyi termelőszövetkezetben mélyszántásra állították be a gépeket. Erre vonatkozóan egységes álláspontra jutottak: amíg be nem fejeződik a vetés a járásban, addig minden traktort a vető- szántásra és a vetésekre kell beállítani. Hasonló problémával találkoztak a járás vezetői a Nagykőrösi Gépállomás körzetében is — a gépek egy része a vetőszántás és a vetés helyett mélyszántást végez. Itt azonban nem a gépállomás (hibájából van így. A ko- cséri tsz-ekben lassan halad az ősziek betakarítása. A járási tanácselnök elmondotta: mindössze Albertirsán találtak 300 holdnyi kukoricát, amelyet még nem lehet szedni, másutt mind a kukorica, mind a burgonya, a cukorrépa és a többi kapás szedését is meg lehet kezdeni. A járási tanács szakemberei a napokban segítséget nyújtottak és nyújtanak ma is a betaka- j rítás munkájában elmaradt \ termelőszövetkezeti vezetők-: nek a munka szervezésében, i A Ceglédi Gépállomás igaz- j gatója ugyancsak arról szá-| mólt be, hogy az albertirsaij termelőszövetkezetekben las-l san halad a betakarítás, emi-: att a gépeket nem tudják kel-j lően kihasználni. Ha elegendő j szabad terület állna rendelke- ; zésükre, a mostaninál lénye- i gesen több földet tudnának i felszántani és elvetni. A na- ] pókban ugyanis több mint öt ven üzemi munkás ült gé- i pekre, hogy segítse a járás: szövetkezeti parasztságát. A járás vezetői felmérték, naponta mennyit kell felszántani és elvetni ahhoz, hogy október 25-re befejezzék az ősziek vetését. A „bűvös” szám: mind szántásból és vetésből 640 hold. Jelenleg mintegy 400 holdat szántanak fel és ekkora területen teszik földbe a magot. Ez naponta 240 hold elmaradást jelent, tehát 13 napban több mint egy napot „csúsznak”. A következő napokban azonban — éppen a hatékony intézkedésekkel és a helyszínen nyújtott segítséggel — el akarják érni, hogy a napi előirányzatnál nagyobb területen kerüljön földbe a mag. A vetés jelenlegi helyzete a járásban: az őszi takarmánykeveréknek nyolcvan, az őszi árpának 92, a rozsnak 72, a búzának 26 százalékát vetették el. Felvetődött a rövid megbeszélésen, hogy a Magtermeltető Vállalat mulasztásán is, múlik, hogy az őszi takar- j mánykeverék vetőmagja még j nincs a földben. A vetőmag-; megrendeléseket, noha azo-j kát elfogadta, nem tel jesíti j idejében. A Terményfargalmi j Vállalat kirendeltségeit is el- j marasztalták, mert a nagy i termőképességű búzafajták í vetőmagja sem érkezett meg í valamennyi termelőszövetke-! zetbe. A rövid megbeszélést azzal; a gondolattal zárta a járási j tanács elnöke: az utóbbi esz- j tendőben soha nem volt any-j nyira kedvező az idő, mint; most, tehát addig igyekezzenek az őszi munkákkal, amíg az idő engedi. Két-háromna- pos eső ugyanis teljesen ke- keresztülhúzhatja azt a számításukat, hogy az idén korai vetéssel megteremtsék a jó termés alapját. (m. s.) Nyugatnémet írók Moszkvában Heinrich Bőid, Rudolf Hagelstange és Richard Gerlach nyugatnémet írók a napokban megérkeztek Moszkvába. Mint az ADN-hirügynökség jelenti, a három nyugatnémet író három hetet szándékszik a Szovjetunióban tölteni,' hogy megismerje ennek a hatalmas országnak az életét, s az ott élő embereket. A nyugatnémet írókat a moszkvai repülőtéren Lev Kopoljev szovjet író fogadta, aki monográfiát ír Heinrich Böllről. A Minisztertanács ülés 3X A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén a földművelésügyi miniszter a mezőgazdasági munkák menetéről, az élelmezés- ügyi miniszter a felvásárlás helyzetéről, a kohó- és gépipart miniszter a brnoi, a könnyűipari miniszter a piovdivi nemzetközi vásárról számolt be a kormánynak. A kormány a beszámolókat tudomásul vette. A Minisztertanács az igazságügyminiszter előterjesztésére törvényerejű rendelet-tervezetet fogadott el a társadalmi bíráskodás fejlesztéséről és úgy határozott, hogy az Elnöki Tanács elé terjeszti. A Minisztertanács a Külügyminisztérium előterjesztése alapján meghatározta Magyarország 1963. évi hozzájárulását az ENSZ kibővített segélyprogramjához, valamint különleges alapjához, amely a gazdaságilag kevéssé fejlett országok fejlődését segíti elő. A kormány előterjesztést tett az Elnöki Tanácsnak a nemzetközi főútvonalak építése tárgyában Genfben 1950. szeptemberében kelt nyilatkozathoz történő csatlakozásról. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. A brigádvezető asszony jelentkezett dolgozni. Mint borjúgondozó kezdte, majd a tehenészetbe került, ahol hamarosan brigádvézetö lett Jelenleg 70 fejőstehénnek a gazdája. Gubis György, akihez a községben férjhez ment. ugyancsak az ö brigádjában dolgozik, mint tehenész. Gubisné óvodába indítja ötéves Ilonka kislányát Gubisné férjével és Száraz Miklós tehenésszel (MTI foto: Bereth felv.) Gubis Györgyné, a pomázi Petőfi Tsz tehenész brigád- vezetője pár évvel ezelőtt telepedett le a községben. Békéscsabai parasztszülők gyermekeként először a Budapesti Csavarárugyárban próbált szerencsét, de a mezőgazdasági munkához szokott lány később a helyi termelőszövetkezetbe
