Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-31 / 255. szám
1962. OKTOBER 31, SZERDA **e«r iiccrci síMírlao 3 A pártkongresszus tiszteletére Ahol mintaszerűen szervezték a versenyt A Dunakeszi Konzervgyárban a munkaügyi vezetővel, Czikora Józsefiéi beszélgettünk. Tizenöt esztendeje dolgozik ebben a munkakörben és. mint megtudtuk, most felfigyeltek tapasztalataira és azokat az egész iparágon belül kívánják hasznosítani. — Már csak néhány napot töltök itt az üzemben — mondja Czikora elvtárs. — A Konzerv_ és Paprika ipari Kutató Intézetbe helyeztek. Az üzem- és munkaszervezési csoportba kerülök, főként azért, mert hosszú évek óta foglalkozom versenyszervezéssel és iparágunkon belül részletesen tanulmányoztam a legjobb munka- módszereket. A gyárban mór jóelőre számítottak azokra a nehézségekre, amelyeket az idei mostoha időjárás okozott. A dolgozók felajánlásaikat eleve úgy tették meg, hogy a harmadik negyedévben adódott elmaradást a negyedik negyedév fokozott ütemű munkájával pótolhassák. — Tudtuk azt — kapcsolódik a beszélgetésbe Hlatky Béla, a gyár főmérnöke —, hogy sokat segíthet a za- kuszka. Dolgozóink ezért felajánlották hogy a 92 vagonos tervet száz vagonra teljesítik. Ezenkívül a felajánlások között szerepel. hogy a kétszázalékos. úgynevezett gyártásközi selejtet 1.5 százalékra csökkentik. A jelentős felajánlást, és annak megvalósítását eddig és ezután is főként a konzervüzem három művezetője, Kiss József, Kőcser Zoltán és Somodi Jánosáé viselik szívükön. Hozzájuk hasonlóan népszerűsíti és állandóan napirenden tartja a fel- ! ajánlások megvalósítását Vígh Jánosné, aki a hatórás mun- , kaidővel dolgozó fiatalok mű- | vezetője. Ők a konzervüzem- I ben az előkészítő munkát i végzik. A magyar szőlő rejtett kincsei Hazánkban évente átlagosan 3—4.5 millió mázsa szőlő terem, s ebből 2,5—3,5 millió hektoliter bor készül, A szőlőfeldolgozás mellék- termékeiből valamennyi egészségtelen törköly- és seprőpálinkát, továbbá igen kevés borkősavat és gyenge minőségű olajat állítanak elő. Ezek alapján ki gondolna arra, hogy ezek a melléktermékek több száz millió forint értékű anyagot tartalmaznak? A Szőlészeti Kutató Intézetben gondoltak rá, s egy évtizedes munkával *» kialakították a borgazdasági melléktermékek, a törköly és a borseprő komplex feldolgozási módját. Olyan technológiát terveztek, amellyel a melléktermékekben levő összes értékes anyagokat ki lehet termelni, mégpedig úgy, hogy az egyik termék kiválasztásánál ne rontsák el a következők minőségét. Ehhez a kutatók a szőlészetben és a borászatban eddig ismeretlen, új eljárásokat honosítottak meg. A seprőből és a törkölyből olyan értékes anyagokat — aminosavakat és eserzőanyagot — is előállítottak, amit a világon még sehol sem sikerült a szőlőből kivonni. Az ország teljes borszőlőtermését véve alapul, évente körülbelül 700 000 mázsa törköly és mintegy 125 000 mázsa borseprő keletkezik. Mit lehet ezekből a komplex feldolgozással előállítani? Először is: 40 000—60 000 hektoliter jóminöségű, zamatdús borpárlatot és 20 000 —30 000 hektoliter Brandy- bonifikátort; a kettő háza- sítása elsőrendű konyakot ad. A törkölyben levő szőlőmagból körülbelül 15 000 má- i zsa, az olívaolajhoz hasonló finom étkezési olaj és nyolcezer-kilencezer mázsa cser- zóan.vag gyártható. A seprőmoslék egyik „végterméke“ a gyógyszeripari alapanyagként és takarmánykiegészítő- ként nagy jelentőségű aminosav, mégpedig 150— 200 ezer kilogrammos mennyiségben. Az édesipar és a textilipar mintegy 800 mázsa, jelen- | leg importált borkősavat kap- ; hat a törkölyből és a saprő- j bői. Végül maradnak a melléktermékek melléktermékei, amelyek csaknem 200 000 má- \ zsa szerves és szervetlen trágyát adnak a mezőgazdaságnak. Izsák Erika. Ugyancsak a jelentős felajánlások közé tartozik az az 5 százalékos munkaóramegtakarítás, amelyet az egymillió dobozos húskonzerv j gyártásánál kívánnak elérni. Ezt a felajánlást a Návai Géza műszakjában dolgozók tették. Bár műszakvezetőjük j azóta gyártásvezető lett. a ' műszak töretlen lendülettel dolgozik a felajánlás megvalósításán. A kongresszusi versenyből a készáruraktár dolgozói is ] kiveszik részüket. Az ő felajánlásuk a gyár jó hírének növelését szolgálja. Pál Istvánná és Pó&fy Gyulámé raktárvezetők vállalták, hogy a negyedik negyedévben a raktárból való kiszállítás reklamációmentes lesz. Ugyancsak a raktár vállalta, hogy az év utolsó három hónapjában gépi címkézési versenyt rendeznek. A versenyt akkor tartják meg, amikor egy nagy volumenű gyártmány kiszállítására kerül sor és így a versenyzők számára azonos feltételeket tudnak biztosítani. Az értékelés munkáját is alaposan megszervezték. Az üzemrész vezetője a szak- szervezeti bizalmival közö- : sen naponként értékeli a tel- \ jesitményeket és ugyancsak naponként nyilvánosságra is hozzák azokat. Vállalati szinten időszakonként összesítik az értékeléseket. Ez legutóbb október 5-én történt meg és az üzemrészenként tartott termelési tanácskozásokon hozták nyilvánosságra az eredményt. Ha a ' verseny valamennyi pontját teljesítik, akkor a vállalat által kitűzött hetvenezer forint jutalom az éves értékelés után teljes egészében kiosztásra kerül. Ebből természetesen le kell vonni azokat az összegeket, amelyeket a szezonális versenyek után kiosztottak. A kongresszusi verseny szervezésének munkájában jelentős szerepet vállalt Bárányt Pál, a ládaüzem vezetője, aki egyben a szak- szervezeti bizottság elnöke. Hozzá hasonlóan jó mun- j kát végzett Vigh Jánosné és ! Udvardy Zoltán szocialista brigádvezető. A legutóbbi értékeléskor, ahol az őszi befőttekkel j kapcsolatos munkát vizsgál- | ták Mezei Lászlóvá és Ti- ehy Ferenc műszakja bizonyult a legjobbnak. T. T. A háztáji tehenekről is gondoskodnak Ezerkétszáz kübmé A vetési munkák zömén túljutva, a betakarításra összpontosítják a fő munkaerőt az érdi Búzakalász Termelőszövetkezet tagjai. Különösen a kukorica és a kukoricaszár betakarítása kíván erőfeszítéseket tőlük, de amint Dékány István tsz-elnök elmondja, megbirkóznak ezzel a feladattal is. — Hogyan készülnek fel at állatok átteleltetésére? — Örömmel mondhatom, hogy a közös állatállomány nem szenvedhet szükséget a télen, mivel megfelelő takarmánybázissal rendelkezünk. Van elegendő abrakunk, szénánk és a legelőt is mindvégig kihasználjuk. Ezenkívül nagy gondot fordítunk arra is. hogy megfelelő mennyiségű silót készítsünk. — A silózást még nem fejezték be? — Eddig hétszázötven köbméter silót készítettünk, méghozzá kitűnő minőségben, de az összes silónk ezerkélszáz köbméternyi lesz. Száz hold fővetésü kukorica szártömegével egészítjük ki silókészletünket, ennek a feldolgozása még tart. Ennyi silóra — előreláthatóan — már nem lesz szükségünk, de gondolunk a háztáji tehenekre is. er silót készítenek az érdi A háztáji gazdaságok tehénállománya ugyanis nemcsak országosan, hanem Érden is jelentős mértékben kiegészíti, illetve tehermentesíti az élel- miszeráru-termelést. Az érdi Búzakalász Termelőszövetkezetben nem csupán beszélnek erről, hanem mindaddig, amíg szükség lesz rá, hatékony intézkedésekkel segítik is a háztáji árutermelést. A termelő- szövetkezet vezetősége nyilvántartja a háztáji állatállományt és megfelelő takarmány juttatásával gondoskodik arról. Így került sor arra, hogy például minden tehéntartó termelőszövetkezeti tag tehenenként nyolc mázsa lucernaszé- nát és 35—40 mázsa nyers cukorrépaszeletet vásárolhatott a közös alapból. A háztáji állatok számára azért nem adták ingyen ezeket a takarmányokat. mert nem minden termelőszövetkezeti tag rendelkezik tehénnel, s így nem mindenki egyformán megérdemelten részesülne a közös jövedelemből. Mégis, hogy a háztáji állattartásra ösztönözzék a tagokat, a takarmányt önköltségi áron adják el az állattartóknak. Igen érdekes és követésre méltó módon szervezték meg Búzakalász Tsz-ben a Búzakalász Termelőszövetkezetben a háztáji tehenek si- lótakarmány-ellátását. Mivel a silóalapanyag rendkívül olcsó, majdnem ingyenes, nem kívánja a közös gazdaság, hogy a tehéntartó tsz-tagok fizessenek érte. A kukoricaszá- rat tehát ingyen kapják a tehéntartó tsz-tagok, akik maguk készítenek belőle silót Munkaszüneti napokon, valamint munkaidő után összefognak és ilyenkor készítik a j háztáji teheneknek szánt silótakarmányt. összesen hat köbméter silót számítanak tehenenként a háztáji állatállomány részére. Mindez azt mutatja, hogy az érdi Búzakalász Termelőszövetkezet vezetői és tagjai j nemcsak szavakban, hanem tettekkel is helyeslik a párt mezőgazdasági iránymutatását. Tudják, az ország lakosságának nem mindegy, mikor kapnak több húst és egyéb állati terméket a termelőszövetkezetektől. Céltudatosan törekednek arra. hogy a rendelkezésre álló lehetőségek maximális kihasználásával a lehető legtöbb árut adják az ál- i lamnak és éppen ezért a ház- ' táji gazdaságok szerepét sem j becsülik le N. I. I Köszönet az AKÖY-nek Autóstop Figyelemmel kísértem azokat a leveleket, amelyek a Pest megyei Hírlapban je- j lesntek meg az autóstoppal j kapcsolatban. Meg kell állapítanom, hogy a levelekben nagyon sok értékes javaslatot j írtak meg — de természetesen a levélírók a szimpatiku- sabb oldaláról fogták fel a kérdést. Mintha senki sem olvasta volna, hogy milyen kisebb-nagyobb bűncselekmények történtek az autóstoppal kapcsolatban. Őszintén beszélek: az autóstopot jelenlegi formájában nem szeretem. Valószínűnek tartom, hogy idővel nálunk is rendszeressé válhat, de jelenleg még nem. Természetesen, ha valaki nagyon sürgős és indokolt esetben állítja meg a kocsimat, minden további nélkül felveszem. P. József Pestlőrinc Az elmúlt években — különösen a Gödöllő, Veresegyház, Vác közötti műút elkészítése óta — többször sürgettük a Pest megyei Hírlap hasábjain a Gödöllő—Vác autóbuszjárat üzembehelyezését, hogy ne kelljen a Vácra utazásért hajnalban felkelni főleg a Vácra járó tanulóifjúságnak. Az AKÖV végre méltányolta kérésünket és az október 28-án életbelépett új menetrend szerint 7,49-es váci érkezéssel és 14.05 visszaindulással egy fordulói állított be Gödöllő és Vác között. A járatnak minden bizonynyal sikere lesz és — különösen Veresegyház—Vác között — ki is használják azt. Az AKÖV-nek köszönetét mondunk az új járatért, mert gyermekeink iskolába járását megkönnyítette. Most még az a kérésünk, próbálják egy másik járatpárral legalább Veresegyház és Váe között a felnőtt dolgozók egy részének bejárási problémáját megoldani. Egy reggel hét óra előtt Vácra érkező és délután félöt, öt között visszainduló járatpár sikere sem lenne kétséges. Fazekas Mátyás Ismét a veresegyházi moziról A nyár elején hozzáfogtak a veresegyházi mozi átalakításához, s ennek mindenki nagyon örült: végre a megfelelő Fót — strandfürdőügye nagyságú moziban, szélesvásznú filmeket láthatunk és jó lesz a terem akusztikája is. Egyre növekvő aggodalommal figyeltük azonban az átalakítás tempóját. Tudomásunk szerint október 31-re kel1961-ben geológiai vizsgálatot tartottak a fóti fürdőben, s megállapították, hogy a forrásvíz kevés és a strandfürdő létesítése ezért nehézségekbe ütközik. Knei- zel Ferenc, a Tőzegértékesítő Vállalat dolgozójának segítségével most közkívánatra ismét megkísérelték a vízügy elintézését, de sajnos, a siker nem teljes. A strand vízszükséglete ugyanis napi 21 köbméter, és itt csak napi tíz köbméter vizet tudtak a felszínre hozni, a forrásból négyet és a talajból hat köbmétert. Mindenesetre nem ártana megvizsgálni, hogy némi beruházással, szivaty- tyú közbeiktatásával nem lehet- ne-e a kellő víz- mennyiséget elérni. A felmerülő költségeket sokszorosan visszatérítené a festői környezetben elterülő fürdő, amely egykor igen sok hasznot hozott. Vincze László József Panaszkodik az utas — és a MÁVAUT címmel cikket közölt a Pest megyei Hírlap. Az utasok panaszaira közöljük, hogy a Budapest—Perbál — Zsámbék vonalon közlekedő gépkocsikat folyó hó 1-től 12-ig megvizsgáltuk és megállapítottuk, hogy a fokozott különjárati igénybevétel miatt a Zsámbékról 4.15 órakor induló járatra második részt nem tudtunk biztosítani. Utasítottam a budai főnökség vezénylését, hogy amint az erős különjárati igénybevétel csökken, a panaszolt járatra — az eredeti utasításnak megfelelően — biztosítson második részt és azon a jövőben is nagy befogadóképességű gépkocsi közlekedhessen. A másik panaszt egy túrái asszony küldte, kifogásolván, hogy a Templom téri megállónál lassított a busz, de nem állt meg és őt nem vette fel. Megállapítottuk, hogy a Templom téri megállónál lassítani kellett, mert utána derékszögű kanyar következik, s megállapítottuk, hogy a busz a megengedett terhelésen felül még húsz utast szállított — tehát új utast már nem vehetett fel. Ennek ellenére a gépkocsivezető hibát követett el, hogy az utassal nem közölte a következő járat érkezési idejét, s hibázott abban is, hogy az egy felszállni kívánó utast nem vette. fel. Ezért hivatalosan nem vonhatjuk felelősségre gépkocsivezetőnket, de emberileg figyelmeztettük, hogy máskor hogyan járjon el. Tóth Mihály, a budapesti MÄVAUT igazgatója Villanyt kérünk Csornádra Csornád községben lakó és Budapest különböző üzemeibe bejáró dolgozók vagyunk. Szeretnénk érdemleges választ kapni a MÁV Budapesti Igazgatóságától, hogy a nekünk tett ígéretet, amely Csornád állomás villamosítására vonatkozik és amelyre a MÁV velünk társadalmi munkára szerződést is kötött — ezt a szerződést a MÁV mikor váltja valóra. A vasút 1962. III. negyedévére ígérte az állomás villamosítását. Bár ez a határidő lejárt, mi vállalásunkat továbbra is fenntartjuk, a munkát továbbra is vállaljuk, csak arra kérünk választ, igényli-e azt a MÁV, lesz-e villanyvilágítás az állomáson vagy sem? Nyolcvanhét aláírás lene az átalakítást befejezni, de ennek igen kevés a valószínűsége, mert az építő vállalat csak két-három embert biztosított a munkára. Ez a késedelem a megyei moziüzemi vállalatnak is veszteséget jelent, de veszteséget jelent nekünk is. mozilátogatóknak. kiváltképp, ha figyelembe vesszük, hogy a nyár elejétől nélkülözzük a vetítéseket. S ahogy a moziüzemi vállalat a nyáron sem gondoskodott kisegítő moziról, úgy valószínűnek látszik, hogy most sem gondoskodik erről. Ezért nagyon szépen megkérjük. ha lehet, hassanak oda és érjék el, hogy ha nem is határidőre. de nem sokkal a határidő után végre valóban megnyíljon az átalakított mozi. Veresegyházi mozirajongók Címzett: a FAÜ Mi, gyáliak, az 54-es autóbusz segítségével igyekszünk Budapestre. Az első járat, amely reggel 5 órakor indul Pestimréről a Boráros tér felé. annyira zsúfolt, hogy nem férünk fel rá. A következő kocsi egy fél óra múlva indul, dé akiknek hat órára kell menniük azok már elkésnek a munkából. Fegyelmi vétséget követ el* aki elkésik a munkahelyéről. Csodálkozunk azon, hogy a fővárosi tanács közlekedési igazgatósága ezt nem mérlegeli és nem segít a dolgozókon azzal, hogy kérésükre reggel 4.45-kor, 5-kor pedig duplán indítson járatot. Gyá- lon ankétot tartottunk ez ügyben, s ott ilyen irányú ígéretet kaptunk, de mind ez ideig nem történt semmi. Pedig Gyálon az utolsó évben egyre több olyan ember lakik, aki a fővárosba jár dolgozni. Hámori László Gyál Vasutas vagyok, tehát bizonyos fokig szakemberként is hozzá tudok szólni az Érd-Felső állomás ügyéhez. Naponta ' látom, hogy a csípős őszi hajnalokon hogyan vacognak. dideregnek az állomás előtt az emberek, s látom, hogyan zsúfolódnak össze a szűk váróteremben. Az utasforgalom méreteihez képest valósággal eltörpül az állomás, bővíteni kellene a várótermet, hogy minden utas fedél alá jusson. Persze, ivóvíz is kellene. De hát a bővítésre jelenleg azért nem kerülhet Korszerűsítsék Érd-Felsőt sor, mert az eredeti állomásépület egy részét lakássá alakították át, ahova egy vasutascsalád Izöltözött, akikhez be is vezették az ivóvizet, de a váróterembe már nem tudták bevezetni. Úgy látszik, nem futotta a keret. Pedig a 28 ezer lakosú Érdnek ez a forgalmasabb állomása, a három reggeli vonat és a többi vonat is zsúfoltan közlekedik — bővíteni kellene az állomást. Nemrég az egyik tehervonat halálra gázolt egy asz- szonyt, s habár ö volt a hibás, mégis tudtam, hogy mi. vasutasok is hibásak vagyunk ebben. Hibásak vagyunk. mert ha megfelelő váróterem áll az utasok rendelkezésére, akkor meg lehet tőlük követelni azt, hogy csak a kijelölt helyen tartózkodjanak, különben hiába szól az ember, egyszerűen rá sem figyelnek. S ha már itt tartunk, nem ártana az állomásra egy hangosbemondót is felszerelni, ez is az utasok kényelmét és biztonságát szolgálná. Befejezésül csak annyit: az állomás szomszédságában épül az új gimnázium. tehát az utas- forgalom és ezzel együtt a baleseti veszély még inkább mecrnövekszik. Jó volna, ha mielőbb korszerűsítenék, bővítenék az állomást. Téri András