Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-31 / 255. szám
Físr megyei 'zJCírítm 1962. OKTOBER 31, SZERDA DÁNYI ASSZONYOK Az első lépések a gyógyulás és a való egyenjogúság útján Amikor először jártam a dányi Magvető Tsz palánta- kertjében, sűrű cseppekbsn hullt a májusi eső. Testes asszony húzgálta a paprika- töveiket s közben arról beszélt, hiába több náluk a nő, nemigen jutnak szóhoz. Sok hibát követtek el velük szemben. Az asszonyokat egy kalap alá vettek, ha szorgalmas, ha lusta. Egy fiatalasszony például jó eredménnyel végezte el a brigádvezetői tanfolyamot, de csak munkacsapatot kaphatott — a férfiak ellenkezése miatt. — Majd meglátjuk, milyen változást hoz az új elnök — ezzel búcsúzott Gódor János- né. Most újra esik az eső, de közben elmúlt a nyár, aszályával, gondjaival-bajaival. Balázs Ottó elnök is majd egy éve vezeti már a szövetkezetét. Mi történt azóta, nagyobb-e a becsülete a dáoyi asszonyoknak? Mi sikerült, mi nem, miért lehet megdicsérni, miért lehet elmarasztalni őket? „Nagykorúvá’* válásukhoz megtették az első lépést: termelőszövetkezeti nőbizottságot alakítottak Vér And- rásné vezetésével. Munkacsapat-vezető a harmadik növényápoló brigádban. Tagja, a termelőszövetkezet szociális bizottságának, s így egészen közelről ismeri az emberek életét. Nem egyoldalúan látja, mi a teendő, hanem — ha ügyesen ól vele — két funkcióját kölcsönhatásaiban hasznosíthatja. Dányon még nem alakult ki az az újfajta közösség, ahol férj-feleség azonos értékű egymás szemében. Itt az a szokás, hogy a fiatal- asszony rendszerint a férj családjához költözik, s mint olyannak, aki a legfiatalabb, s főleg „kívülről” jött, nem könnyű a sora. Be kell bizonyítania, hogy a férj jól választott. Helyt kell állnia otthon, a háztartásban, a háztájiban, s ha van. önérzete — a termelőszövetkezeti munkában is. Sokat, nagyon sokat dolgoznak. A nőbizottság egyelőre csak ismerkedik feladataival. Felméri az igényeket, azt, hogy milyen tárgyi előfeltételei vannak a jó munkának, mik azok a gondok, amelyeket már most megoldhatnak. Ezek a javaslatok azonban — például, hogy gyógyszertárat kérnek a községbe — még nem a munkára vonatkoznak, nem arra, hogyan-miképpen lelhetne a tsz adottságait jobban kihasználni, a gazdaságosságot, a termelékenységet növelni. De az is igaz, hogy a nők már bátrabbak, jobban érdekli őket a nagyobb jövedelem hogyanja. Dányon régóta dívik a pa- radicscmtermesztés. Régi, kialakult gyakorlat szerint hétezer tövet ültettek egy holdon. Idén a vezetőség új, másutt már kipróbált módszert javasolt bevezetésre. Ültessék el ennek a számnak pontosan a kétszeresét. Nagyobb lesz a terméseredmény, a föld pedig bírja. A férfiak hevesen tiltakoztak, az asszonyok pedig? Gondolkoztak. számolgattak, végül hozzáláttak a palántázáshoz. A kedvezőtlen időjárás ellenire is bebizonyosodott, hegy az elgondolás jó, mert több lett a termés a szokottnál. Vary itt van a napközis óvoda. Amikor a termelőszövetkezet megalakult, illetve a kis és a nagy szövetkezet ösz- s-eolvadt, létrehozták az óvodát, napi egy forintos térítéssel. Veszekedtek a helyekért. A következő tavasszal megjelent a rendelet a progresszív óvodai díjakról. Ekkor alig egy páran vették az óvodát igénybe, azt mondták, az öregszülék ingyen vigyáznak a kicsikbe. A következő évben jelentkezéshiány miatt nem is nyitották meg újra. S mi a helyzet most? A nőbizottság tennivalói között első helyen áll a kérés; minél e'őbb, nvnél nagyobb óvodát! Egy év bebizonyította az asszonyoknak, hogy a kisgyermekkel való törődés sokkal szakszerűbb és anyagilag is előnyösebb az óvodában. Mert ami időt a gyermek ellátására fordítanak napközben, azalatt a termelőszövetkezetben jóval többet kereshetnek, mint amennyit a felemelt díj alapján fizetniük kell az óvodában. A Magvető Tsz nehéz buktatókkal tűzdelt utat járt meg, míg idáig eljutott. Akadályozta a kibontakozást, hogy amikor a két termelőszövetkezet összeolvadt, az alapszabályon mit sem változtattak. Úgy jártak aztán vele, mint a gyerekcipővel. A tipegő jó a babának, de a kamasznak már igazi cipő kell a lábára. Tetejébe a régi elnök is, bár szakmailag jó volt, az emberekhez, a munkaszervezéshez nem tűi sokat értett. Ebben a légkörben sok hibás nézet erősödhetett, akár a dudva, 1960-ban négyen jelentkeztek brigádvezető-képző tanfolyamra, Gödöllőre. A négy jelentkezőből — ilyen még nem fordult elő a faluban —, egy nő volt, Szekeres Petemé. A tanfolyamot kiváló eredménnyel elvégezte, s amikor hazajött, munkát kért Nosza, lett erre súgás-búgás. Ejnye, nem elég, hogy a férje disszidált, most még szerepelni is akar? A férfiak meg lázongtak, asszony kezébe az irányítást? Valahogy úgy alakult, hogy Szekeresné brigádvezetősége lett a vízválasztó. A háromszázötven asszony közül a legtöbb nem ellene volt, inkább sajnálkoztak, mondogatták: hiába is akarod, nem lesz belőled semmi. A két oldalnak sikerült is úgy összefognia, a bátor asszonynak még a kedve is elment az élettől. De szerencsére nem maradt magára. Balázs Ottót, az új elnököt már más fából faragták. — Ha asszony, asszony — tette le szavazatát Szekeresné mellett. — Dolgozzon. A munkának mindegy, hogy férfi-e, vagy nő csinálja. Az asszony brigádvezető lett. 800 hold földön II munkacsapattal dolgozik — kielégítően. Most a tudás mellé még gyakorlatot kell szereznie. Most az őszi szántás-vetés, a betakarítás a legfontosabb feladat mindenütt. De ha beköszönt a tél, lassúdik a munka irama, ráérnek az asszonyok előtt álló további lehetőségekkel foglalkozni. A vezetőség még több nőt kíván megbízni munkacsapat-vezetéssel, önálló női brigádot akarnak szervezni. A kapu megnyílt a dányi Magvető Tsz nőtagjai előtt, amelyen át beléphetnek a teljes egyenjogúsághoz vezető útra. Most már csak tőlük függ, élnek-e a lehetőségekkel, hallatják-e szavukat akkor is, amikor közügyekről van szó, vagy megelégednek a család, a háztáji „birodalmával”. Komáromi Magda A tejfelvásárlás és feldolgozás A MEGYEI NÉPI ELLENŐRZÉSI BIZOTTSÁG ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉN A tejfelvásárlás és feldolgozás helyzetére vonatkozó vizsgálatról készült összefoglaló jelentést tárgyalta kedden a NEB. Kitűnik a jelentésből, hogy a tejbegyűjtő helyeken a tej mennyiségi átvételénél technikailag különösebb hiányosság nem for^. dúlt elő, de a mennyiségek elszámolása és a zsírszázalék megállapítása nem az előírásoknak megfelelően történik. A felvásárlókhoz több tejet szállítanak be, mint ameny- nyit a termelőkkel elszámolnak. A felvásárlók minden esetben arra hivatkoznak, hogy náluk semmiféle hiány nem jelentkezhet. Ez a helytelen eljárás a termelőknek kárt okoz. A zsámboki begyűjtő helyről például ez év januárjától május végéig 1628 literrel több tejet szállítottak el, mint amennyit a termelőkkel elszámoltak. A zsírszázalék elszámolásánál a ténylegesnél alacsonyabb százalékot írnak be a termelők könyvébe. Ez kétszeresen is megkárosítja a termelőt, mert nemcsak anyagilag, hanem a korpajuttatásnál is kevesebbet kap. A vizsgálatok megállapították, hogy a termelőszövetkezetek részéről a zsír százalékolásánál senki sem jelenik meg. A jelenlegi hálózat lényegesen több tej felvásárlására alkalmas, s rendelkezik a szükséges berendezésekkel és technikai eszközökkel. A vizsgálat megállapítása szerint a felvásárlók és a felvásárlóhelyek dolgozóinak bérezése nem egységes és főleg a feladatúiéihoz mérten nem megfelelő. Akár tízezer litert, akár ötvenezer litert vásárolnak fel, ugyanazt a bért kapják. A megye területén a begyűjtésre kerülő tejmennyiségnek körülbelül ötven százalékét a TÍZ ÉVE KISZ-TITKÁR — Tíz év __ T akács Lajos, a KISZ váci járási bizottságának titkára, eltűnődik a két szón. Ügy tetszik, most látott csak munkához, s lám, az ismerősök, a barátok, a munkatársak a napokban abból az alkalomból köszöntötték, hogy egy évtizede ifjúsági vezető. S ezt az időt egy helyen — Vácott — töltötte. Ott ahol született, nevelkedett, iskoláit végezte. Ott* ahol mindenki „földi”. Az évforduló jó alkalom arra, hogy az ember visszatekintsen a tíz esztendőre, számot vessen a megtett úttal. — Mindig fontosnak tartottam, hogy megbecsüljék a fiatalok munkáját. Mindig arra gondolok, hogy a szórakozni vágyó fiúk és lányok szabad idejüket áldozzák a mozgalomért — kezdi számvetését Takács Lajos. Amikor még nőtlen voltam, Ezt pedig már építik a Pataksoron a KPM Közúti Útépítő Vállalatának dolgozói. Nem telik bele két hétnél sem több és a régi fahíd helyén megnyílik az új betonhíd — De hogy ez mikor készül el, azt magam is nagyon szeretném már tudni — mondja Simon Istvánné, a községi tanács elnöke, miközben a gallyakkal fedett jókora résre mutat. — A faanyag meglenne hozzá, egyelőre hiányzik az anyagi keret. Azért talán még ebben az évben itt Is megépül az új híd (Foto: Gábor) — Én nagyon szeretem az ifjúságot. Jó érzés volt mindig közöttük lenni. Szívesen viccelődtem, tréfálkoztam velük. Nemrégen meghívtak bennünket Váchartyánba, a KISZ-he- lyiség avatására. Féltizenegyre járt az idő, amikor odaértünk. Látta volna azt az örömet ... Őszintén szólva, ez nemcsak nekünk szólt, hanem a rádiónak is, amit ajándékba vittünk. A terem, amit ők készítettek, tele volt. Meghívták a szülőket is. Idősek, fiatalok együtt szórakoztak. Arra gondoltam: ez a mi munkánk „kézzelfogható” eredménye... — A feleségem _ valamikor, úttörővezető volt. Nem csodálkozik, ha valamelyik alapszervezetből otthon is kétségbeesve keresnek: „Este bál lesz és még nincs meg az engedély! Vagy hintó kellene a szüreti mulatsághoz.” Ilyenkor mit tesz a járási KISZ-ti.tkár? — Kicsit „megdorgálom” őket, miért nem gondoskodtak időben róla, aztán természetesen elindulok hintót. vagy báli engedélyt szerezni... Bende Ibolya termelőszövetkezetek, huszonöt százalékát az állami gazdaságok, a többit pedig a háztáji gazdaságok biztosítják. A NEB javasolja, hogy a megyei tanács mezőgazdasági osztálya szigorú rendelkezéssel utasítsa a tsz-eket, gondoskodjanak alkalmas személyről, aki naponta részt vesz a tej átadásánál, a meny- nyiség és a zsírszázalék megállapításánál. A Pest—Nóg- rád megyei Tejipari Vállalatnak pedig azt javasolja, hogy a felvásárolt tej higiénikus kezelése érdekében mindenütt biztosítsa a hűtéshez szükséges baktériummentes vizet, ellenőrizze szigorúan, hogy az alkalmazottak munka közben az előírásos fehér kötényt, sapkát használják-e. Ezután az ülés az igazgatói alap képzésének és fel- használásának utóvizsgálatáról készült jelentéssel foglalkozott. Az alapvizsgálatot 1960- ban 19 vállalatnál folytatták. A vállalatok többségénél hiányzott akkor a vállalatvezetés és szakszervezeti bizottság helyes együttműködése és az alapok terv szerinti fel- használása. Most az utóvizsgálatot annál a kilenc vállalatnál ejtették meg, ahol az alapvizsgálat a legtöbb hibát tárta fel és megállapították, hogy azóta jelentős a javulás. Az adatokból kitűnik, hogy a társadalmi fejlődés következtében új szokások alakultak ki (névadó ünnepség, KISZ-esküvő), amelyek lebonyolításához pénzügyi fedezet nem áll rendelkezésre, így a vállalatok ezeket az igazgatói alapból fedezik. Indokolt lenne mindezt behatóbban felülvizsgálni és lebonyolítási módjukat törvényesen rendezni — javasolja a NEB.- -Végül -Forgács József, a megyei NEB elnöke, bejelentette, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága által kijelölt bizottság, amely a tüzelőellátással kapcsolatos vizsgálat javaslatait feldolgozza, s a szükséges intézkedéseket előkészíti, megkezdte munkáját. A lakosság szolgáltatási igényeinek kielégítését legközelebb vizsgálja felül a NEB és ehhez igénybeveszi a községi népi ellenőrző csoportok tagjait is. SZÜLETÉSNAP i— ... És mondja, nénikém nem rossz, hogy így egymagában tölti a születésnapját? — Rossz, rossz, dehát mit csináljak? Mire az ember megöregszik, megszokja, hogy magára marad. — Azért a fia eljöhetett volna. — A fiam? Utoljára ötvenhatban beszélgettünk 'hosszabban, amikor az a fölfordulás volt... Ott ült, azon a széken és nagyokat hallgatott. Éreztem, valamit forgat a fejében. De nem faggattam. Minek? Ismerem a fiamat. Kemény ember. Olyan, mint szegény apja volt. Az sem panaszkodott soha. Ha bántotta valami, faragni kezdett. Kis hajót, meg mozdonyt épített a fiának. Sokszor hetekig is elbabrált és egy árva szót sem szólt. Aztán gondolt egyet és megmondta, hogy mi nyomta a lelkét... Vártam, hogy majd a fiam is megszólal. De nem. Elment... és azóta csak percekre ugrott be nagyritkán hozzám. Nem láttam azóta sem a menyemet, sem a kisunokámat, Lacikát ... Magamra maradtam ... Ez sem panaszképpen mondom, mert megvan mindenem __ C sak tudja. a fiam, az hiányzik. Dehát hiába... Hozza már ide azt a dobozt, fiacskám. Köszönöm .., Nézze csak, ez a fiamék háza. Ugye szép? — Valóban szép kis villa. — Emeletes ... Azt írja a menyem, minden van benne. Hű. tőszekrény, televízió, mosógép, meg ... meg minden. A menyem nem is dolgozik, csak a háztartást irányítja ... Nézze, ezt a képet a tengerpartról küldték. Ott üdültek! — Hüh, de gyönyörű ez a kocsi! Ez is az övék? — Persze, ... de ne irigyelje tőlük. Sehol nem adjak ingyen. Megdolgoztak érte becsülettel. — Hát igen . . . De tessék már mondani, a néni-~ ke fia mivel foglalkozik? — A fiam? Járja a nagyvilágot. Külkereskedelmi szakember. — Valamit nem értek__ — Mit nem ér‘. fiacskám? — Ha a fiáék- nak ilyen jól megy miért hagyják a nénikét if egyedül? Még sohasem gondolta k arra. hogy maaát kivitessék? — De. ... szó volt róla. A fiam hívott. Igaz. a menyem is írta, mehetek. legfeljebb összébb húzzák magukat... De én már öreg vagyok... Nem nekem való az utazás. — Olyan mesz- sze vannak? — Messze, mesz- sze, nagyon mesz- sze... — Hol? ... Amerikában? ... Kanadában? — Nem, dehogy ... _ ? ? ? — ... Künn laknak valahol a Hűvösvölgyben. Szikora István JF«> a bizalom fostak szívvel lehet tíszinte szóval IS in tó és engetlélng j évekkel ezelőtt, sokkal kezdet- | legesebb körülmények közt i dolgoztunk, mint ma. Gyakorlatlanabbak, képzetlenebbek voltunk. A hiányt azzal igyekeztünk pótolni, hogy éjt nappallá téve dolgoztunk, egy perc szabad időt sem hagyva magunknak. Gondolkodik néhány pillanatig: — Sok minden megváltozott, más lett azóta. Az azonban ma is nagyon fontos, hogy bízzunk a fiatalokban. Ügy, hogy e bizalmat ők is megérezzék. — Legutóbb például Kisné- mediben volt egy figyelmez, tető esetünk. A fiatalok panaszkodtak, hogy a titkár elhanyagolja a munkáját, nem í törődik a szervezeti élettel. 5 Igazat mondtak, csakhogy a j dolog mégsem volt egyszerű. ÍEz a fiú valamikor nagyon jól \ dolgozott, csak családi ügyei, i egyéb gondjai elvették a ked- i vét. Többször kísérleteztünk, £ beszélgettünk vele. időt hagyatunk számára, hátha rendbe- 't jön minden. Nem sikerült. Más 'i került a helyére. Nem sértődött meg. Többet dolgozik, se- í gít, mint bármikor. Azt hi- j szem. ha lélekte’enül levált- {juk, elvesztettük volna a moz- í galom számára. \ — Mint „rangidős” KISZ\ titkár mit tanácsol a kezdők- jj nek? í — Feltétlenül tartsák be 5 Ígéreteiket. Hozzám gyakran \ fordulnak kérésekkel. Van. Jaki lakásgondokkal küzd, s í .másik állást szeretne változhatni, a harmadik a gyerekét | kívánja elhelyezni az óvodá- j ban. i Ahol tudok — segítek. I [ iígérni azonban csak akkor ! Ígérek, ha semmi akadálya ! nincs az ígéret betartásának, í — A másik: ne féljünk | őszintén kimondani vélemé- ! nyűnket, és tiszteljük azokat. 1 akik ugyanígy tesznek. Nem- ! régen történt, hogy egy bi- \ zottsági ülésen megbíráltuk a ! Dunakeszi Járműjavító KISZ- | titkárát. A bizottsági tagok közül valaki felszólalt és heves- kedett, hogy nincs igazunk. Szó szót követett, de három ! nap után felkeresett, az ille- 5 tő, s belátta tévedését. Azt mondta: „komám, igazatok ! volt...” \ __ Mit is mondhatnék? — í mosolyog a jubiláns. — Ren- | geteg élményem volt. Ha si- f került valami, úgy éreztem, ez fa legszebb hivatás a világon. 2 ha kudarc ért — elkeseredtem. É Legtöbbször azért szoktam hadakozni. hogy értsék meg és ^ ne cseoüljék oktalanul a fia- ^ talokat. I A három. pomá%i híd Beszámoltunk arról, hogy egyszérre 'korhadt el és vált ve- \ szélyessé az a három pomázi híd, amely a Bera patakon kérész- \ tül a község két részét összeköti. Különböző nehézségek aka- \ dályozták hosszabb időn keresztül megjavításultat, de most \ már az egyik híd elkészült.
