Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-30 / 254. szám

1962. OKTOBER 30, KEDD '‘vÁú'fqp Hruscsov-Kennedy levélváltás Ä BÉKE ÉRDEKÉBEN (Folytatás az 1. oldalról) észleltek. Ilyen körülmények között kalózhajók szabadon mozognak Kuba körül, lövik Kubát és kalóztámadásokat hajtanak végre békés szállító­hajók ellen. Ismeretes az is, J hogy még egy angol fehérhajót is lőttek. Röviden szólva, Kuba állandóan olyan ag­resszív erők fenyegetése alatt állott, amelyek nem titkolták, hogy támadást szándékoznak intézni Kuba területe ellen, A kubai nép életét a saját érdekében szeretné felépíteni, ! külső beavatkozás nélkül, ön- j nek ebben igaza van és ezért a kubaiak nem hibáztathatok, amiért saját országuk urai I akarnak lenni, élvezni akarják I munkájuk gyümölcseit. A Ku- I ba inváziójával való fenyege- j tőzés és mindazok a többi ka­landok, amelyek célja feszült- | séget teremteni Kuba körül, arra szolgálnak, hogy bi­zonytalanságot keltsenek a kubai népben, megfélem­lítsék és megakadályozzák, hogy a kubai nép nyugod­tan, zavartalanul építhes­se új életét. Elnök Űr, ismét világosan meg kívánom mondani, hogy mindezzel kapcsolatban nem lehetünk közömbösek. A szov­jet kormány úgy döntött, hogy védelmi eszközökkel segíti Ku­bát az agresszióval szemben, kizárólag védelmi célokat szol­gáló eszközökkel. Mi Kubában védelmi cé­lokat szolgáló eszközöket szereltünk fel. amelyeket Ön támadóknak nevez. Mi ezeket abból a célból sze­reltük fel ott, hogy ne kö­vessenek el támadást Ku­ba ellen, hogy ne követ­kezhessenek be váratlan akciók. Nem szabad megengedni a helyzet súlyosbodását Méltányolom és bizalommal 'fogadom az 1962. október 27-i üzenetében foglalt nyilatkoza­tot, amely szerint nem intéz­nek támadást Kuba ellen, nem következik be invázió sem az Egyesült Államok, sem a nyu­gati félteke más országai ré­széről, mint azt Ön üzeneté­ben hangsúlyozta. Tekintettel erre, azok az indokok, amelyek arra késztettek bennünket, hogy ilyen természetű segítsé­get nyújtsunk Kubának, többé nem állanak fenn. Ezért utasítást adtunk tiszt­jeinknek — és ezek az eszkö­zök, mint líiár kijelentettem, szovjet tisztek kezében vannak —, hogy tegyék meg a szüksé­ges lépéseket a nevezett léte­sítmények építésének leállítá­sára. szereljék le őket és szál­lítsák vissza a Szovjetunióba. Mint már mondottam ön­nek október 27-i levelemben, egyetértünk Önökkel, folytassunk tárgyalásokat arról, hogy az ENSZ kép­viselői meggyőződhessenek ezeknek az eszközöknek a leszereléséről. Ily módon, az önök által adott biztosítékok és a mi le- I szerelési parancsunk alapján úgy tűnik, megvannak az összes szükséges feltételek | a felmerült konfliktus lik­vidálására. Megelégedéssel nyugtázom, hogy ön válaszolt arra irányu­ló óhajomra, hogy az említett veszélyes helyzetet fel kell szá­molni és ugyanakkor meg kell teremteni a feltételeket a nemzetközi helyzet átgondol­tabb értékelésére. Ezt a hely­zetet nagy veszélyek fenyege­tik korunkban, a termonukleá­ris fegyverek, a rakétatechni­ka, az űrhajók, a globális ra­kéták és más halálos fegyve­rek korában. Minden nép ér­deke a béke biztosítása. Ezért nekünk, akik nagy bi­zalommal és felelősséggel va­gyunk felruházva, nem szabad megengednünk a helyzet sú­lyosbodását, meg kell szüntet­nünk a veszélyes helyzet táp­talaját ottt ahol ilyen helyzet jön létre, mely súlyos követ­kezményekkel járhat a béke ügyére. Ha, önnel együtt, s más jóakaratú emberek segít­ségével sikerül elérnünk e fe­szült helyzet felszámolását, arról is gondoskodnunk kell, hogy ne merüljenek fel más. olyan veszélyes konfliktusok, amelyek vi­lágméretű termonukleáris katasztrófához vezethet­nek. A MTO-.ÚI és a Varsái Szerződésről Végezetül szeretnék a NA­TO és a Varsói Szerződés álla­mai közötti rendezésről szólni, amiről ön tesz említést. Mi beszéltünk erről nemrég és ké­szek vagyunk folytatni a véle­ménycserét önnel erről a kér­désről, hogy ésszerű megoldást találjunk. Ugyancsak szeretném foly­tatni a véleménycserét az atom- és termonukleáris fegyverek betiltásáról, az általános leszerelésről és a nemzetközi feszültség eny­hítésével kapcsolatos más kérdésekről. két és tovább akarja fejlesz­teni sikereit, állhatatos mun­kájával további fejlődést óhajt biztosítani a béke és a társa­dalmi haladás útján. ÍTjabb amerikai haéársértés Szeretném emlékeztetni önt, Elnök Ür, hogy egy felderítő jellegű katonai repülőgép meg­] sértette a Szovjetunió határát — ez olyan kérdés, amellyel kapcsolatban már voltak konf­liktusaink Önnel, "jegyzékvál­tásra került sor. 1960-ban le­lőttük az Önök» U—2. repülő­gépét. Ez a Szovjetunió fölötti felderítő repülés a párizsi j nagyhatalmi találkozó meghiu- ! sulására vezetett. Ön akkor J helyes álláspontra helyezke- I dett, elítélte az akkori ameri­kai kormány bűnös akcióját. Azonban az ön hivatali ténykedésének ideje alatt újabb határsértés történt egy amerikai U—2. repülőgép ré­széről Szahalin térségében. Mi irtunk erről a határ­sértésről Önnek augusz­tus 30-án. Ön akkor azt fc- } lelte, hogy ez | határsér­tés a rossz idő következ­ménye volt és biztosíté­kot adott arról, hogy nem fog megismétlődni. Mi hitelt adtunk az "ön biz­tosítékának, mivel abban az időben valóban rossz idő volt ezen a területen. Mindazonál­tal, ha az önök repülőgépének nem az lett volna a feladata, hogy a mi területünk közelé­ben repüljön, akkor még a rossz idő sem vezethetett vol­na egy amerikai repülőgépet a mi légiterünkbe. Ebből az következik, hogy ez a Pentagon tudomásá­val történik. A Pentagon lábbal tiporja a nemzetközi előírásokat és meg­sérti más országok határait. Még veszélyesebb eset tör­tént október 28-án, amikor az Önök felderítő repülőgépe be­hatolt a Szovjetunió területé­re északon, a Csukcs-félsziget térségében, és a mi területünk felett repült. Felvetődik a kérdés, Elnök Ür, hogyan értékeljük ezt? Mi ez? Provokáció? Az Önök repülőgépe meg­sérti határunkat, és ez olyan nyugtalan időben történik, aminőt most élünk át, amikor minden harci készenlétben van. Márpedig egy berepülő ameri­kai repülőgépet könnyen atomfegyvereket szállító bom­bázónak lehet tekinteni és ez végzetes lépésre indíthat ben­nünket. Annál is inkább, mi­vel mind az amerikai kor­mány, mind pedig a Pentagon hosszú ideje hangoztatja, hogy Önök állandó őrjáratokat tar­tanak fenn atomfegyverekkel ellátott bombázókkal. Ennélfogva Ön elképzelheti, milyen felelősséget vállal ma­gára különösen most. ebben a nyugtalan időben, amelynek önnel együtt részesei vagyunk. Meg szeretném kérni Önt, értékelje ezt helyesen, és tegyen megfelelő intézke­déseket, hogy ne legyen ebből olyan provokáció, amely háború kirobban­tására vezethet. * Ovakodjjnnak a kukái légitér megsértésétől Még egy óhajomat szeret­ném kifejezni. Természetesen, ez a kubai nép ügye. Önök je­lenleg nem tartanak fenn sem­miféle diplomáciai kapcsola­tot, de Kubában levő tisztjein­ken keresztül olyan jelenté­seim vannak, hogy amerikai repülőgépek végeznek repülé­seket Kuba felett. Mi érdekel­tek vagyunk abban, hogy egyáltalában ne legyen háború a világon, és hogy a kubai nép nyugodtan élhessen. Emel­lett, Elnök Ür, nem titok, hogy embereink vannak Kubában. A kubai kormánnyal való szerződésnek megfelelően tiszt­jeink és instruktoraink van­nak ott, akik kiképzik a ku­baiakat, főleg egyszerű embe­rek, szakértők, agronómusok, állattenyésztési, öntözési és talajjavítási szakértők, egysze­rű munkások, traktorosok, és mások. Aggódunk értük. Sze­retném megkérni Önt, Elnök Ür, tartsa szem előtt, hogy a kubai légitér megsértése egy amerikai repülőgép által súlyos következmé­nyekkel járhat. S ha ön nem akarja ezt, ak­kor nem volna szabad ürügyet szolgáltatni arra, hogy veszé­lyes helyzet jöhessen létre. Most nagyon óvatosaknak kell lennünk, és nem szabad olyan lépéseiket tennünk, ame­lyek nem a konfliktusban érintett államok védelmére szolgálnak, hanem valószínű­leg csak növelik a nyugtalan­ságot; sőt, esetleg olyan pro­vokációnak bizonyulnak, amely káros lépésre vezet. Kö­vetkezésképpen józanságot és bölcsességet kell tanúsítanunk és tartózkodnunk kell az ilyen természetű lépésektől. Mi értékeljük a békét, ta­lán még jobban, mint a többi népek, mert átéltük a Hitler elleni szörnyű há­borút, azonban népünk nem fog meghátrálni sem­miféle megpróbáltatás előtt. Népünk bízik kormányában és mi biztosítjuk népünket és a világközvéleményt, a szovjet kormány nem fogja megen­gedni, hogy provokálják. Ha azonban a provokátorok háborút robbantanak ki, nem bújhatnak ki a felelősség és ama súlyos következmények alól, amelyeket a háború okozna nekik. Bízunk azonban abban, hogy a józan ész diadal­maskodik, nem robban ki háború és biztosítani fog­ják a népek békéjét és biz­tonságát. ü Thantnak, az ENSZ ügy­vezető főtitkárának a Szovjet­unió, az Egyesült Államok és Kuba képviselőivel folytatott jelenlegi tárgyalásával kapcso- ■ latban a szovjet kormány New Yorkba küldte Kuznyecovot, a külügyminiszter első helyet­tesét, azzal a céllal, hogy se­gítse U Thant urat a jelenlegi veszélyes helyzet megszünteté­sére irányuló nemes erőfeszí­téseiben. Tisztelettel r N. Hruscsov Kennedy levele Hruscsov péntek esti üzenetére Elnök Ür, én bízom az ön nyilatkozatában, azonban van­nak felelőtlen emberek, akik inváziót szeretnének indítani Kuba ellen, s ezáltal kirob­bantani a háborút. Amikor mi gyakorlati lépéseket teszünk, bejelentjük, miközben ezt tesszük, biztosítani kívánjuk Kuba népét arról, hogy vele va­gyunk és nem akarjuk fel­menteni magunkat az alól a felelősség alól, hogy se­gítséget nyújtunk a kubai népnek. Meg vagyok győződve arról, hogy minden nép, akárcsak Ön, Elnök Ür, helyesen fog ér­teni engem. Mi nem fenyegetőzünk. Mi csak a békét akarjuk. Or­szágunk ma fellendülőben van: népünk békés mun­kájának gyümölcseit él­vezi. Az emberek szédületes sikere­ket értek el az októberi forra­dalom óta. magasrendű anya­gi és szellemi-kulturális kin­cseket teremtettek. Országunk felhasználta ezeket a kincse­Hruscsov fenti üzenete vá­lasz az amerikai elnök Wa­shingtonban szombat este köz­zétett levelére. Kennedy elnök szombati üzenetében — a két államférfi között az utóbbi na­pokban • kialakult közvetlen eszmecsere keretében — Hrus­csov előző, pénteki üzenetére válaszolt. Az alábbiakban szó szerint közöljük Kennedy elnök szom­bat esti üzenetét: Kedves Elnök Ur! Nagy figyelemmel olvastam az ön október 26-i levelét és őrömmel üdvözlöm azt a kije­lentését. hogy a probléma gyors megoldására kíván töre­kedni. A legelső dolog azonban az, hogy a Kubában levő of­fenzív rakétatámaszpontok megszüntetésén fáradozzunk, továbbá, hogy hatékony ENSZ- intézkedések kíséretében had­műveleti felhasználásra alkal­matlanná tegyék mindazokat a fegyverrendszereket Kubában, amelyek offenzív célokra fel- használhatók. Abból a feltevésből kiindul­va, hogy ez gyorsan megtörté­nik, olyan utasításokat adtam New York-i megbízottaimnak, amelyek lehetővé teszik szá­mukra, hogy e hét végén — az ügyvezető főtitkárral és az ön megbízottjával együttműköd­ve — intézkedéseket dolgozza­nak ki a kubai probléma ál­landó jellegű megoldására az ön október 26-i levelében ja­vasoltak szerint. Ha helyesen értelmezem az ön levelét, ak­kor javaslatainak kulcsfontos­ságú pontjai — amelyek álta­lában elfogadhatóknak tűnnek — a következők; O ön hajlandó lenne eltá­volítani ezeket a fegy­verrendszereket Kubából meg­felelő ENSZ-megfigyelés és ellenőrzés mellett és kellő biz­tosítékokkal hajlandó lenne kötelezettséget vállalni arra, hogy megszünteti ilyen fegy­verrendszerek további bevite­lét Kubába. O Mi a magunk részéről beleegyeznénk megfelelő rendelkezések meghozatalába az ENSZ-en keresztül, hogy biztosítható legyen az alábbi kötelezettségek folyamatos teljesítése: a) az érvényben levő vesz- te gzár-rendelkezések gyors megszüntetése: b) annak szavatolása, hogy nem éri támadás Kubát. Meggyőződésem, hogy a nyugati félteke más országai A világ népei megkönnyeb­büléssel fogadták a hírt: el­hárult a termonukleáris vi­lágháború kitörésének köz­vetlen veszélye az emberiség feje fölül. Hruscsov, a Szov­jetunió ismét tanúbizonysá­gát adta mély felelősségér­zetének, újabb meggyőző bi­zonyítékát szolgáltatta an­nak, hogy egész politikája a béke megőrzésének ügyét szolgálja. Ismeretes, hogy annak a történelmi levélváltásnak so­rán, amely szinte alig követ­hető gyorsasággal folyt Hrus­csov és Kennedy között, a helyzet szülte szükséghez képest felmerülő egyéb kér­dések mellett a szovjet kor­mány két dolgot mindig nagyon világosan és hatá­rozottan hangsúlyozott: 1. Azt akarja, hogy garantálva legyen Kuba függetlensége. 2. Meg akarja • őrizni a bé­két, sőt további lépéseket kíván tenni a konfliktusok okainak felszámolására, a le­szerelés elérésére. Ezt a szilárd eltökéltséget tükrözte Hruscsov vasárnapi levele is, amelyben bejelen­tette, hogy a szovjet kor­mány kész leszerelni és a Szovjetunióba visszaszállítani az amerikaiak által támadó jellegűnek tartott rakéta­fegyvereket. mivel előző le­velében Kennedy késznek mutatkozott annak garantá­lására, hogy sem az Egye­sült Államok, sem annak terü­letéről mások nem fogják megtámadni Kubát, s az USA garantálja Kuba füg­getlenségét abban a meg­győződésben, hogy ezt az ál­láspontot az Amerikai Álla­mok Szervezetéhez tartozó valamennyi kormány magáé­vá teszi. Megteremtődtek hát a ku­bai konfliktus felszámolásá­nak lehetőségei, s ezzel egy­idejűleg lehetővé vált, hogy feloldódjék az a szorongás és aggodalom, amely az embe­reket a háború kitörésének közvetlen veszélye miatt töl­tötte el. Nem véletlen, hogy a megkönnyebbülés ismét egy Hruscsov-levél nyomán követ­kezett be, amint hogy nem vé­letlen az sem, hogy lord Bertrand Russell, aki a leg­súlyosabb percekben több­ször is tollat ragadott a jó­zanság győzelme érdekében, most ismételten szükségesnek tartotta kinyilatkoztatni: „Az emberiség mély hálával adó­zik Hruscsovnak bátorsá­gáért és eltökéltségéért, hogy megakadályozza az amerikai militarizmus által kirobban­tani szándékozott háborút”. A szorongás helyébe a bi­zakodás lépett. De vajon nem jelenti-e ez a szovjet lépés egyben azt is, hogy a Szovjet­unió feladta Kuba védelmét? Semmiesetre sem! Sőt, ami­óta Kubában, a nép jutott uralomra, most történik meg először, hogy az Egyesült Államok elnöke hivatalosan deklarálja: • hajlandó garan­tálni Kuba függetlenségét. Eddig ugyanis az USA nem­csak, hogy fokozta a fe­szültséget a Kuba szigetén le­vő guantanamói amerikai haditámaszpont körül, nem­csak, hogy kiképző tisztekkel, feigyverekkei és partraszálQí- tó hajókkal támogatta a kubai ellenforradalmárok inváziós kísérleteit, s nemcsak gaz­dasági blokáddal törekedett a kubai kormány szorongatásá- ra, hanem eléggé nyíltan ké­szülődött a kubai nép ha­talmának az amerikai had­sereg által történő megdön­tésére is. Ezért volt kényte­len kinyilatkoztatni a Szov­jetunió. hogy a Kuba ellen történő támadásra fegyverrel válaszol, s ezért szállított Kuba védelmére rakétákat is, amelyeket most az ameri­kaiak egyszeriben támadó fegyvernek neveznek. Mindezek a szovjet lépé­sek, ismételjük. Kuba vé­delmét szolgálták, mivel az amerikaiak invázióval fenye­gettek. Most viszont — elő­ször a történelemben — kije­lentették: hajlandók garan­tálni Kuba függetlenségét — tehát elálltak az inváziós fe­nyegetéstől. A kubai r.ép és a védelmére kelt szovjet kor­mány így elérte célját. S a Szovjetunió most éppen az­zal bizonyítja be, hogy a szovjet rakéták kubai jelenlé­te nem támadó, hanem pusz­tán védekező^ célokat szolgált, hogy mivel megszületett a ga­ranciavállalás— s ezáltal meg­szűnt a közvetlen támadás ve­szélye is, és így leszerelhető- vé váltak a védelem céljait szolgáló rakéták — hajlandó azokat a Szovjetunióba visz- szaszállítani. De van-e biztosíték arra, hogy az amerikaiak meg­tartják ígéretüket? Tovább­ra is biztosítékul szolgálhat ehhez az, hogy a Szovjet­unió változatlanul ott áll Ku­ba mellett mind politikai és gazdasági segítségével, mind pedig azokkal a fegyverekkel, amelyek szovjet területről is pusztító csapást tudnak mér­ni azokra, akik hitszegö mó­don Kuba ellen támadnának. Még nem mondhatjuk, hogy a válság megoldódott. Ennek csupán a lehetőségei teremtődtek meg. Megindul­tak és a jelek szerint gyorsu­ló ütemben folynak a tanács­kozások. Mindenki érdeklő­déssel várja a híreket, hogy az amerikaiak milyen bizo­nyítékait tudják majd adni garanciájuk hitelének. To­vábbra is szükség van a népek éberségére. Az embe­rek azonban máris hálásak Hruscsovnak és a szovjet kormánynak, hogy bátran és határozottan cselekedtek — a béke érdekében. is hajlandók lennének hason­lóképpen eljárni. Ha ön hasonló utasításokat ad megbízottjának, akkor nincs ok arra, hogy ne le­gyünk képesek kidolgozni eze­ket az intézkedéseket és né­hány napon belül közölni őket a világgal. A hatás, amelyet a probléma ilyen rendezése a nemzetközi feszültség enyhíté­se terén kifejtene, lehetővé tenné számunkra, hogy általá­nosabb elrendezés felé halad­junk „más fegyverzetek” te­kintetében, amint azt ©n a második levelében javasolta. Ismét le kívánom szögezni, hogy az Egyesült Államokat őszinte érdek fűzi a feszült­ség csökkenéséhez és a fegy­verkezési hajsza megszünteté­séhez. Ha- az ön levele azt jelzi, hogy ön kész tárgyalni a NATO-t és a Varsói Szer­ződést érintő enyhülésről, úgy mi a magunk részéről teljes mértékben készek yagyunk fontolóra venni szövetsége­seinkkel bármilyen hasznos javaslatot. Hangsúlyozni kívánom azon­ban, hogy a legelső tennivaló a kubai rakétatámaszpontokon folyó munka megszüntetése és olyan intézkedések foganato­sítása, amelyek hatékony nem­zetközi biztosítékok mellett hadműveletileg felhasználásra alkalmatlanná teszik a szóban forgó fegyvereket. A fenyege­tés további fennmaradása, vagy a Kubáról folytatott tár­gyalások elnyújtása oly mó­don, hogy ezeket a problémá­kat összekapcsolják az európai és a nemzetközi biztonság át­(Folytatás a 7. oldalon) KÖZÜLETEK, SZÖVETKEZETEK, KÜLTÜRHÁZAK FIGYELEM! A Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat (Budapest IX, Közraktár u. 30.) jutányos áron elad használt tricikliket és rex biliárdasztalokat Érdeklődni lehet a 336—499. telefonon

Next

/
Thumbnails
Contents