Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-30 / 254. szám
1 ""^fCiriap 1962. OKTOBER 30. KEDD Befejezte t^siacsköxii^iit a megyei gm rí értekezlet (Folytatás a 2. oldalról) Koros Gyuiáné, a megyei KISZÖV elnöke: Bővítőik a javító-szolgáltató munkát Elöljáróban köszönetét fejezte ki a pártbizottságnak azért a segítségéért, amelyet munkájában 'élvezett. Ezután számadatokkal ismertette a kisipari szövetkezetek termelésének alakulását. Elmondotta. hegy a KISZÖV össztermelése 1958-t an 265,4 millió, 1862-ben már 432 millió forint értékű volt. A javítószolgálatban végzett munka értéké 4 évvel ezelőtt nem egészen 49 millió, ez évben pedig 74 millió forint értéket képvisel. Ennél jóval nagyobb arányú az a fejlődés, amely az exportra termeit áruk értékénél kimutatható. Boros Gyuiáné önkritikusan vetette fel, hogy a szövetkezeti ipar fejlődése nem mindenben felelt meg a célszerűség követelményeinek, jobbára a. konjunkturális igények kielégítésére szorítkozott. Ezt a fogyatékosságot., mint mondotta, a jövőben a lakosság szükségleteinek körültekintő figyelembevételével kívánják pótolni. Ezek után Vincze Árpád, a KEFÉM gépészmérnöke emelkedett szólásra. Több módosító javaslatot tett a határozati javaslatra. Ezeket a szerkesztő bizottság a határozat megfogalmazásakor figyelembe veszi. Mikó Balázs, a Dunai Cement- és Mészmű igazgatója: Igazi védnökség A gazdasági bizottság hatá- ' rozata alapján 1959 júniusé- j ban kezdték meg építkezésüket és az eredeti terv szerint j 19E5 januárjában akarták befejezni. A munkaverseny, a dolgozók lelkesedése, az NDK segítsége és elsősorban a KISZ védnöksége azt eredményezte, hogy 1983 végére befejezik az építkezést és a termelést már 1963. március 21-én megkezdik. 1963-ban 180 ezer tonna cementet termelnek. November 8—30-ig kongresszusi műszakot tartanak a DCM dolgozói. A megyei párt- értekezlet tiszteletére pedig a kőbányában megindult a szállítóberendezések próbaüzemeltetése. A termelési számok elemzése után részletesen szólott a i fiatalság dicséretes tevékeny- | ségéről. A fiatalokkal nagyszerűen lehet együtt dolgozni — i mondotta. Munka közben min- j dig akad vita, vesződség az építkezésen, de az az igazság, J hogy a dolgozókkal összefog- j va könnyebben le tudják a ! nehézségeket is küzdeni. Szilágyi János, rendőrezredes, a Pest megye; Rendőrkapitányság vezetője Megyénkben is törvényes rend van Felszólaláséban a törvényesség megszilárdításáról számolt be a pártérteKezIet- nek. Elmondotta, hogy jelentősén csökkentek Pest megyében a bűncselekmények, s ezen belül a nép- köztársaság elleni bűncselekmények is. Mindez a Pest megyében is érvényesülő politikai szilárdságot jelenti. Szilágyi ezredes a továbbiakban összehasonlította az 1959-ben végzett eredményes bűnügyi nyomozások számát az 1961-ben eltért számmal, s ebből kitűnt, hogy a javulás meghaladja a 20 százalékot. Annak ellenere, hogy Pest megyében törvényes rend j uralkodik — folytatta —, előtérbe kell állítani és tovább kell javítani a politikai és társadalmi nevelőmunkát. Mint jó eredményről számolt be a társadalmi tu- | Iáidon elleni bűncselekmé- j nyék 30 százalékos csökkenéséről, a továbbiakban a I közúti közlekedés helyzeté- ! ről szólott, majd elismerő szavakkal méltatta a rend- í őrök munkatársának tekintett önkéntes rendőrök nagy- , szerű helytállását. Bácskai László, a Pest megyei Hírlap főszerkesztője: v“"“' "* " Színes, friss tájékoztatást az ©Svasóknak A szocialista sajtó jelentőségéről. törekvéseiről beszélt. Elmondta, hogy Pest megyében is színes és érdekes újságot igyekszünk az olvasók kezébe adni, olyat, amely frissen tájékoztat. amely segít az élet mindennapos örömei. gondjai-bajai közepette. A szerkesztőség pontosság ra törekszik, mégis előfor dúlnak pontatlanságok, amelyek legtöbbje helytelen tájékoztatásból ered. A rágalmazást semmiképpen sem engedjük meg, s ha valamilyen oknál fogva mégis előfordul ilyesmi, azt a sajtó kommunista módon helyreigazítja. Végezetül arra kérte a párt- értekezlet résztvevőit, hogy segítsenek a lap olvasótáborának további növelésében, a lap még jobb, még színvona- - lasabb szerkesztésében. Dr. Jánossy Andor professzor, a Tápiószelei Kísérleti Gazdaság igazgatója: A tudomány és a gyakorlat összhangja Elsősorban a tudomány és a gyakorlat kapcsolatáról beszélt felszólalásában. Kiigazította a beszámoló erre vonatkozó megállapítását, amely úgy hangzott, hogy a tudomány lépést tart a gyakorlati élettel. Hangoztatta hogy a tudománynak mindig meg kell előznie a gyakorlatot. s általában meg is előzi. Egyes területeken persze elő- i fordul, hogy a tudomány el- | marad Magyarországon például a búzanémesítéssel maradtunk el. és ezért kényszerülünk az úgynevezett intenzív fajták termesztésére. A tudományos kutatásban a Szovjetunió iár az élen. A magyar ku*atóknpk is mén ptőbb- remutatóbb mvnkót kell végezni, s biztos abban, hogy 1 ugyanúgy mint eddig, a jövőben is megállják helyüket. Foglalkozott a határozati javaslat egv-két kérdésével. A takarmánybázisról szólva dicsérte a nagykátai Koreai—Magyar Barátság Tsz munkáját, ahol helyesen alkalmazták a tudomány eredményeit, sőt, bizonyos tekintetben előbbre is tartanak, mint a tudomány. Elismerését fejezte ki a vízgazdálkodási mérnököknek, akik eredményes munkát végeztek az Alföld kultúrterii- I letté válása érdekében. Dicsé” t.e a Tápió folyó szabályozó | it. de kifogásolta, hogy a folyó partjait kopáran hagyják, nem simít iák el a földet és nem fásítanak. i ■ 1 ! között, akik nem ellensé- j geink. A kommunistáknak nap mint nap a párt politikájának szellemében kell élniük és cselekedniük, mert az emberek ezen is mérik a párt politikáját, / útmutatásait. Az ifjúságról szólva, okos mérsékletre intett. Hangoztatta. hogy nem a csőnadrág és a twist a jellemző a mi ifjúságunkra. Ezt csak az értetienek látják így. A külső lehet akármilyen — természetesen az ízlésesség- határáig. A fiatalokkal beszélve, meggyőződött róla: sok helyütt bizony nem foglalkoznak az ifjúsággal. Másutt durván beszélnek velük, mondván, „azelőtt velünk is így beszéltek”. Végül a művelődés, kultu- rálódós fontosságáról szólt, majd így fejezte be felszólalását. Eszmecsere a szünetben. Bori Rudolf a budai járási pártbizottság titkára a járás kül. dötteivel beszélget Guba_JPál,_a_Monori Járási_Pártbizottság titkára: Célunk: a mezőgazdaság felvirágoztatása Munkájuk során úgy iparkodnak dobozni, hogy minden ember baján segítsenek. Elmondotta, hogy egy három- gyermekes családanyát elhagyott a férje, s ő hozzájuk fordult állásért. Az üzemekben nem volt státusz és a megyei ipari osztály rugalmas segítségével intézkedtek, hogy soron kívül elhelyezzék a magára maradt asszonyt. Szeretnék, ha a továbbiakban is ez jellemezné munkájukat. Ezután arról szólott, hogy olyan eredményekkel nem tudnak büszkélkedni, mint az aszódiak, hiszen csak egyéves múltra tekintenek vissza szövetkezeteik. mégis ez az egy esztendő is azt mutatja: jó irányba 'haladnak. Nagyrészt a vezetésen, a szakértelmen múlik, miként fejlődnek tovább. Hangsúlyozta, hogy a brigádvezetők kiválasztására is nagy gondot kell fordítani. Éppen ezért arra kell törekedni, hogy valamennyi brigádvezető szakképzését, továbbtanulását megoldják. A jövő útja a szakosítás — mondotta. Nem sokáig tartható, hogy valamennyi termelő- szövetkezet mindenfajta növényt termesszen és elaprózza parcelláit. Ugyanez vonatkoI Elmondta, hogy gyakran j megfordul — úgymond — az élet sűrűjében. Annak előt- ! te, ha ellátogatott valahová, j az emberek először azt új- J ságolták el neki, (hogy motorkerékpárt, bútort, televíziót stb.._ stb. vásároltak. Manapság azzal fogadják, hányán tanulnak és mit. — Jó érzés ez, s fontos dolog. Az új. nagyobb feladatokkal csak így birkózhatunk meg — mondotta. Tapasztalataiból példákat sorolt arról, hogyan fogadják a pártonkívüliek pártunk politikáját és hogyan ítélnek meg bennünket a külföldiek. Hangoztatta, hogy pártunk helyes politikája népszerű az emberek között az országban, s külföldön is azok Szentiványi Kálmán, a párt- értekezlet meghívottjaként szólal fel. — Korunk hőse egyidőben dolgozik és tanul, s nekünk, íróknak, ezt az embert kell ábrázolnunk műveinkben. Varga László, a tinnyei általános iskola igazgatója: Ne bántsuk meg az embereket! Guba Pál á termelőszövetkezetek megerősítéséről szól. zik az állattenyésztésre is. Beszélt a beruházási gondokról. ] Szerinte nem eléggé előrelá- tóak a beruházások. Több tsz- közi beruházást kellene eszközölni. Majd az építkezések minőségét kifogásolta. Végeze- | tül a törvényesség betartását I hangsúlyozta. Elöljáróban arról beszélt, milyen nehéz harcban győzi le az új a régit. Minden eredményért mennyire meg kell dolgozni. A későbbiekben bírálta a Pest megyei Hírlapot. Elmondotta, hogy egyetért Példaként felolvasott egy újságrészletet, amely azt bizonyította: sem a cikk írója, sem közlője nem gondolta meg alaposan, mit tálal az olvasó elé. Az emberségről szólva szintén példával bizonyította be, sokszor milyen nehéz a merev szemléletet legyőzni. Két évvel ezelőtt búcsúra készült a falu, s aznap sok mezőgazdasági munka is adódott. A vezetők nem beszélték meg a néppel, hogy ünneplés helyett dolgozzanak, csupán a búcsúsokat kergették el. Keleti Ferenc, a Pest megyei Tanács elnöke: Lenin tanítása a tanácsokról Bevezetőjében az 1917-es oroszországi forradalomban létrejött szovjetek forradalmi Keleti Ferenc a szovjetek forradalmi szerepét méltatja. szerepéről beszélt, majd elmondotta. hogy a mi tanácsaink épp ilyen forradalmi haSzentiványi Kálmán író: talmi szervek, még ha a létrejöttük körülményében eltérnek is egymástól. A mi tanácsainkban — mondotta — még van számos bürokratikus vonás, noha ma sokkal jobbak a feltételek, mint a személyi kultusz idején. Ezt a lehetőséget sajnos sok helyütt még nem ismerik fel, s a mi hibánk is, hogy nem támaszkodunk eléggé a néptömegek kezdeményezésére. Néhány példával illusztrálta, hogy e téren vannak kezdeményezések, mint például a váci járásban is, ahol a helyi tanács a tanácstagokból alakított rendkívüli bizottságokkal kívánja igazságosabban eldönteni a jelentkező lakásigénylők jogosultságát. Keleti Ferenc végezetül ígé- ! retet tett a pari értekezletnek, j hogy a tanácsi munkát az el- j mondottak szellemében to- I vább javítják. Mindig gondolni kell arra: ne bántsuk meg az .embereket. Az idei szüreten is elkerülhette volna a termelő- szövetkezet vezetősége a bizonytalanságot, ha az elő- szüretre a tsz-tagot is odahívják, aki azt a területet művelte. Mindenki tudja, hogy a járandóságot becsülettel kiadják a tagoknak, de úgy illett volna: mindenki a saját maga művelt területének szüretén is ott legyen. Mindenki segíteni akart Korunk hőse egy időben dolgozik és tanul — Az emberek nevelése, belső megváltoztatása ugyanolyan fontos feladat, mint a gazdasági építőmunka, az anyagi jólét növelése — mondotta. Enélkül elképzelhetetlen a szocializmus felépítése. Nagy munkával jár a nevelés. Nehéz, bonyolult feladat, de megoldható. Nagy részt kell ! vállalni benne a művészet- : nek, természetszerűleg az | íróknak is, s szívesen vál lalják is ezt a megtisztc’ megbízatást. — A mi korunknál nagyszerűbbet aligha mutat fel a történelem i — folytatta. Megállapította, hogy a felszólalók többségével egyetért, s éppen ezért nem kíván valamennyi hozzászólásra válaszolni. — A hozzászólásokat — mondotta — az jellemezte, hogy előbbre kívánta vinni az | értekezletet, hozzá akart járulni a pártértekezlet sikeréhez. Ez az igyekezet valóra vált és ennek köszönhető, hogy a pártértekezlet elérte célját, méltó fóruma volt a megye kommunistáinak. Csupán egy-két olyan gon- ■ latra válaszolt, amelyekkel I em, vagy csak részben értett ! egyet, vagy különösen ki akart j emelni. Ilyen például a gabona vetésterületének csökkentése. Néhány év múlva egé- íszen bizonyos, hogy sor kerül: í ne a vetésterület nagyságához ragaszkodjunk, hanem a magasabb terméshozamhoz. Ma azonban még nem látjuk biztosítottnak a kívánt termésmennyiség elérését a vetésterület növelése nélkül. Helyes, ha a pártbizottságok valamennyi határozatukat elküldik tagjaiknak, füeaetlenp! attól, hogy saját munkaterületüket érinti-e vagy sem. Éppen az a célunk, hogy a. párt- bizottság tagjai < ne csak munkaterületükön lássák mi történik, hanem gazdái legyenek az egész járásnak, az egész megyének. Éppen ezért a ■’sokkentés he- (Folytatás az 5. oldalon) Az emberek megsértődtek és sokáig hordozták magukban a tüskét. tekintélyt viszont a tudás kölcsönöz. Mindehhez nélkülözhetetlen és elengedhetetlen a hivatásszeretet. Befejezésül a vezetés javítá- j sának fontosságáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy vezetni j csak tekintéllyel lehet. Varga László tinnyei iskola- igazgató az emelvényen. azzal: az újság ma törekszik az igazság megírására, de sajnos még így is sokszor csúszik hiba a lapba. Horváth András, a megyei pártbizottság első titkárának válasza:
